Ukrajna bejelentkezett, Magyarországgal tárgyalnak a horvátországi LNG-terminálról

Miután a horvát vállalatok mellett sokáig csak Magyarország jelezte érdeklődését a Krk szigetén létesített LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál) iránt, illetve az ezáltal az orosz gázzal szemben kínált alternatíva iránt, úgy tűnik, most már Ukrajna is szeretne részesülni az új beszerzési útvonal és forrás jelentette előnyökből – olvasható a Portfólió oldalán.

Az energiaellátás területén Ukrajna együttműködése Magyarországgal meglehetősen robusztus, és garantált kapacitásallokációkról tárgyalunk Magyarország–Ukrajna irányban annak érdekében, hogy hozzáférjünk a horvát LNG-terminálhoz Krk szigetén – fogalmazott Olha Bielkova az ukrajnai földgázszállítási rendszer üzemeltető kormányzati és nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója az Atlantic Council amerikai atlantista think tank hírportálján. Ahogy fogalmaz, Ukrajna számára hosszú távú célkitűzés a cseppfolyósított földgáz (LNG) hozzáadása az importmixhez az ellátás diverzifikálása érdekében, ezért a horvátországi mellett a törökországi, görögországi és lengyelországi LNG-terminálok jelentette lehetőséget is mérlegelik.

Noha ennek oka, az orosz gáztól való függetlenség megteremtésének szándéka évek óta meghatározza az ukrán energiapolitikát, a konkrét, krki terminálra irányuló ukrán érdeklődés azonban újdonságnak tűnik.

Kicsi, de fontos

A Krím-félsziget 2014-es annektálását követően Ukrajna igyekezett leépíteni az orosz gáz importját, de ez eddig csak közvetett módon jött össze, ugyanis a Magyarország, Lengyelország és Szlovákia irányából érkező gáz zöme még mindig orosz eredetű. Ukrajna ugyan jelentős, évi 20 milliárd köbméter körüli saját gáztermeléssel is rendelkezik, ám mivel fogyasztása 30 milliárd köbméter körül alakul, a különbözetet kénytelen külföldről beszerezni. A saját kitermelést viszont annak ellenére nem sikerült fokoznia, hogy az erre vonatkozó politikai célokat legalább egy évtizede kijelölte. 2020-ban néhány százalékkal még csökkent is a belföldi kitermelés, melynek a kormány új termelésmegosztási egyezményekkel (PSA) igyekszik lendületet adni.

A térség orosz gáztól való függetlenedésében egyelőre viszonylag szerény kapacitása (2,6 milliárd köbméter/év) mellett is jelentős szerepet játszhat a horvátországi LNG-terminál, hiszen megvalósításával a régió gázrendszere olyan új betáplálási ponttal gyarapodott, amely számos irányból képes cseppfolyósított gázt bevonni az ellátásba. Bár a kapacitás a 10 milliárd köbméter körüli éves magyar gázigényhez mérten sem hatalmas, szakértők szerint mégis javítja a térség Oroszországgal szembeni alkupozícióját.Az LNG orosz gázhoz mért relatív drágasága, valamint utóbbi megbízható és bőséges rendelkezésre állása miatt ugyanakkor a régió országai sokáig nem mutattak érdeklődést a fejlesztés iránt. Úgy tűnt, a térség államai közül csak Magyarország favorizálja igazán a terminál megépítését.

A beruházás nem kis részben a magyar szándéknyilatkozatok miatt valósulhatott meg. Az eredeti tervekben szereplő nagyobb kapacitású szárazföldi helyett Horvátország egyelőre csak egy kisebb, évi 2,6 milliárd köbméter kapacitású úszó LNG-terminált épített ki, azonban ennek a kapacitásai sem keltek el túl gyorsan – és az is nagyrészt csak a magyarországi, illetve magyar kötődésű társaságok által tett kapacitás lekötéseknek köszönhetően. Ahhoz, hogy az adriai cseppfolyósgáz-terminál kifizetődő legyen, legalább 1,5 milliárd köbméter/év kapacitás értékesítésére volt szükség, és az előbbiekkel, illetve az INA horvát olajvállalattól, továbbá a Horvát Elektromos Művektől (HEP) érkezett ajánlatokkal együtt a kapacitás 80 százaléka – közel 2 milliárd köbméter – lekötésre is került.

Az első tervek kidolgozását követően több mint 25 évnek kellett eltelnie üzembe állásáig, a horvátországi Krk szigeten lévő LNG visszagázosító terminál 2021. január 4-én kezdte el működését, sikeresen lefejtették az első cseppfolyósított gáz (LNG) szállítmányt, melyet a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) horvátországi leányvállalata számára le is szállítottak.

Jó és rossz

Ukrajna tavaly az első három negyedévben összesen körülbelül 15 milliárd köbméter gázt importált nyugati szomszédaitól, zömét – 9,7 milliárd köbmétert – Szlovákiától, míg a fennmaradó részt Lengyelország és Magyarország biztosította. Az biztos, hogy a szállítások az idei év elején is folytatódtak, január első felében pedig Magyarországról importálták a legnagyobb, összesen közel 200 millió köbméteres mennyiséget.

Az ukrán és a régiós gázhelyzet mind összetettebbé válik, ahogyan újabb útvonalak és források lépnek be az ellátásba. Közben Moszkva tudatosan és előre bejelentett módon csökkenti az egykor kizárólagos európai ellátási tranzitútvonalnak számító Ukrajna jelentőségét, így a 2000-es évek elején még közel 140 milliárd köbméteres éves szállítmány 40 milliárd köbméterre csökken 2021–2024-ben, a folytatás pedig még bizonytalanabb. Kiiktatásával (és az Északi Áramlat 1-2, valamint a Török Áramlat megépülésével) Kijev jókora tranzitdíjtól esik el, ugyanakkor importlehetőségei nem szűkülnek. A gyakorlatilag bármilyen forrást bevonni képes krki terminál mellett már az azeri gázt szállító Déli Gázfolyosó is üzembe állt, az Észak-Déli Gázfolyosó fontos részét képező magyar–szlovák interkonnektor kapacitását is bővítik, vagyis a kelet-közép-európai gázhálózat egyre sűrűbbé válik, érdemben diverzifikálva a térség gázellátását.

Ez az ukrán gazdaságra kettős hatással van: egyszerre jó és rossz is számára, mert míg tranzitországi súlyának további lehetséges csökkenése felé mutat, saját gázellátása biztosítása szempontjából pozitív fejleménynek tekinthető.

Ez az ellentmondásosság és az ebből fakadó energiapolitikai dilemma szerepet játszhatott abban is, hogy Kijev korábban nem mutatott különösebb érdeklődést a horvát LNG-terminál iránt, miközben azért korábban is szorgalmazta új ellátási források bevonását.

A jelenlegi „robusztus” magyar–ukrán energetikai együttműködést – Magyarország nagy mennyiségű villamos energiát is importál Ukrajnából – még érdekesebbé és értékesebbé is teszi az, hogy a két ország diplomáciai viszonya ugyancsak feszültté vált az elmúlt években. Az egyébként szintén a kelet-ukrajnai orosz agresszió miatt megalkotott, de a magyar kisebbség anyanyelv-használati jogát is korlátozó ukrán oktatási és nyelvtörvények miatt a magyar kormány évek óta blokkolja Ukrajna NATO-csatlakozását, miután Magyarország közel három évtizede az elsők között ismerte el a szovjet utódállam függetlenségét. Eltekintve attól, hogy a 2000-es évek gázválságai idején nem csak az oroszok zárták el a csapot, de Ukrajna is megdézsmálta az Európának – ezen belül Magyarországnak – szánt szállítmányt, az energiapolitika területén a két ország kooperációja szorosnak és stabilnak mondható.

(portfolio.hu)