Mi fontosabb – az emberi élet vagy a koronavírus okozta gazdasági válság következményei?

Mi fontosabb – az emberi élet vagy a koronavírus okozta gazdasági válság következményei?

21:21 Július 12, 2021

Gazdaság 925 7 хвилин

Українська

„Az emberi élet felbecsülhetetlen!” Ezen szlogent szem előtt tartva hozták meg a politikusok világszerte az eddig soha nem látott lépéseket a koronavírus terjedésének visszaszorítására. A válság előtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek felfüggesztik mindennapos tevékenységüket, mivel ez hatalmas gazdasági és politikai veszteséget okozott volna. De amint Kína és Olaszország bevezette a karantént, az elkerülhetetlenné vált az egész világon.

Már másfél éve nem szűnnek meg a társadalmi viták, miszerint nem fizettünk-e túl magas árat a gazdasági tevékenység leállításával. A karantén korlátozásokat támogatók szerint gazdasági veszteség nem olyan nagy, mert az emberek még mindig óvatosak és kerülik a nyilvános helyeket. A bezárás ellenzői ennek ellenkezőjét állítják – tönkretette a gazdaságot és kevés szerepe volt a vírus terjedésének megakadályozásában.

A valóság azonban valahol a kettő között van, és a jövőben jó lenne megtalálni az egyensúlyt a két véglet között, írta a The Economist közismert információs kiadvány. A trillió dollárra értékelhető termelékenységvesztés elfogadható ár-e a koronavírus terjedésének lassítása érdekében? Vagy a kormányoknak még keményebb intézkedéseket kellett hozniuk több mint 4 millió ember halálának megakadályozása érdekében? És jelenleg, amikor a politikusok szerte a világon azt vitatják, el kell-e törölni a meglévő és bevezetni újabb korlátozásokat, ezen kérdések maradnak a legaktuálisabbak.

Mint ismeretes, a vakcináció mellett a vállalkozások bezárása továbbra is fontos módszerei az újabb törzsek és koronavírus hullámok elleni küzdelemnek az egész világon. Számos új gazdasági tanulmányban megkísérelték felbecsülni a városok bezárásának költségeit azok előnyeivel összehasonlítva. Így a Goldman Sachs-tanulmány szoros kapcsolatot mutat a bezárási arány és a GDP-re gyakorolt ​​hatás között. Például Olaszországban, ahol a járvány közepette nagyon szigorú lockdownt vezettek be, a gazdasági visszaesés 3%-kal volt nagyobb, mint Franciaországban, ahol kevésbé szigorúak voltak az intézkedések.

Valójában az euró övezet azon országai, ahol az elhalálozás aránya magas volt, kevésbé szenvedte meg a GDP. Ugyanakkor Finnországban, ahol az elhalálozási arány az egyik legalacsonyabb volt az euró zónában, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint az egy főre eső GDP várhatóan 2019-2021 között 1%-kal csökken. Lettországban, ahol a legtöbb halálesetet regisztrálták, az egy főre jutó GDP várhatóan több mint 2%-kal nő.

És Dél-Dakota államban (USA), ahol nem vezetettek be karantént, és még a lakókat sem kötelezték a védőmaszkok viselésére, a halálos áldozatok száma magas volt, viszont a gazdaság legtöbb paraméterei jelenleg jobbak, mint a világjárvány előtt.

És mi van akkor, ha a gazdasági ár egyáltalán nem kormányzati korlátozások eredménye, hanem szabad választás? Ostin Golcby és Chad Siverson közgazdászok tanulmányukban az emberek mobilitását elemezték az Egyesült Államokban akkor, amikor csak néhány állam zárt be, és megállapították, hogy az emberek minden államban egyformán viselkedtek.

Egyébként az emberek döntéseit a társadalmi nyomás és a gazdaság egyaránt befolyásolja. És a szakértők szerint azok a sajtótájékoztatók, amelyeken a közegészségügy szakértői vagy politikusok a vírus veszélyére figyelmeztettek, nem kevésbé voltak hatékonyak, mint a korlátozások. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések hatással voltak az emberekre. De vajon megéri ez az ár? Ez a kérdés nagyon aktuális.

A vállalkozások bezárása által okozott hatalmas kár már nyilvánvaló. A világon hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma, gyermekek százmilliói elveszítették a normál oktatáshoz való hozzáférést, a családok szétszakadtak, a károk nagy része hosszú lejáratú.

Mi több, a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legfrissebb tanulmányai szerint a szegény országokban, ahol fiatal a lakosság,

Azt jósolják, hogy a karanténból adódó gazdasági károk a koronavírusban elhunyt egy egyénre 1,76 gyermek halálához vezetnek. És van még egy bizonytalanság az élet árának meghatározásával kapcsolatban. A Yale Egyetem és a londoni Imperial College tanulmánya kimutatta, hogy a társadalmi távolságtartás a gazdag országok 20%-os GDP növekedését biztosítja. David Miles és munkatársai – szintén a londoni Imperial College – tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban a karantén ára 2020 tavaszán jóval magasabb volt, mint a megmentett életek gazdasági előnyei becslése.

Tekintettel arra, hogy ezek a modellek nem veszik figyelembe a karantén okozta károk egyéb formáit (például hogyan értékelhetjük azokat a személyeket ért károkat, akik nem tudnak részt venni egy családi ünnepi vacsorán, egy születésnapon, egy barát temetésén), nagyon nehéz megválaszolni a korlátozások gazdasági költségét.

A kockázatértékelés tanulmányozása kimutatta, hogy a bizonytalanság és a negatív következményektől való félelem, különösen a fájdalmas haláltól való félelem arra kényszerítik az embereket, hogy többet fizessenek, hogy elkerüljék a halált.

A válasz arra a kérdésre, hogy volt-e a karantén bevezetésének értelme, a társadalom és a politika fejlődésétől függően változik a közeljövőben.

NEWSMAKER

 

social
Kövessenek bennünket a közösségi oldalakon
subscribe
Szeretnéd olvasni a híreket akkor is, ha nem vagy internetközelben?

Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!

Feliratkozás
subscribe
Feliratkozás
Iratkozzon fel
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a legaktuálisabb hírekről. Mi nem küldünk spam üzeneteket, ugyanis tiszteljük a magánéletét.
A nap hírei