Az atom lenne a megoldás: Energiaválság fenyegeti Kazahsztánt a kriptobányászok miatt
Miután Kína lecsapott a kriptobányászatra, megindult az adatközpontok vándorlása és ezek közül sok Kazahsztánban kötött ki. Ennek eredményeként a közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb bitcoin bányászattal foglalkozó országává vált. Azonban az olcsó szénen alapuló áramtermelés nem bírta a növekvő áramigényt és időközben a globális energiapiaci válság miatt a szén olcsósága is megkérdőjeleződött.
Az egyes becslések szerint több mint 87 ezer kriptobánya-gép, ami az országba költözött olyan mértékben terhelte le a hálózatot, hogy az áram adagolására is sor került. Az országon az Oroszországból importált elektromosság segíthet, illetve a kriptobányászok számára emelkedhet az áram ára is.
Problémát jelent az is, hogy a legtöbb kriptobányász nem hivatalosan működik az országban, így az 50 reisztrált bányán kívüli „szürke” bányák felelnek a tevékenységgel kapcsolatos energiafelhasználás 85 százalékáért.
Megoldást jelenthet az atomenergia is, lévén Kazahsztán a világ egyik legnagyobb uránium készletével rendelkezik és a termelés területén is jól áll. Ráadásul 1999-ig üzemelt is atomerőmű is az országban, ám az újraindítás a régi bezárás miatt mindenképpen komoly fejlesztéseket igényel és könnyen lehet, hogy olcsóbb újat építeni.
Mindenesetre az, hogy Közép-Ázsia egyik leginkább energiában gazdag országa hirtelen energiaimportra szorul, kiválóan jelzi, hogy mekkora energiafelhasználással jár a kriptobányászat.
Iratkozz fel speciálisan erre a célra kialakított Telegram-csatornánkra, melyen teljes egészében megosztjuk cikkeinket! A telefonod háttérben futó üzemmódban fogja betölteni az aktuális híreket, így nem fogsz lemaradni a legfontosabb eseményekről!
Feliratkozás
