ENSZ-elemzés: milyen hatással lesz a világgazdaságra a koronavírus?

Handelsblatt német üzleti kiadvány szerint, amely a UNCTAD (Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia) elemzését idézi, a nagy államadóssággal rendelkező országoknak még kölcsönt kell a jövőben vállalniuk a koronavírus-járvány okozta válság miatt, amely a nem visszatérített hitelek láncreakcióját válthatja ki, amely súlyos következményekkel járhat az úgynevezett „gazdag” országok számára is.

A nemzeti valuta értéke a fejlődő országokban a dollárhoz viszonyítva 5–25%-ra esett vissza, és ennek eredményeként megnőtt a külföldi adósságkezelés költsége. Brazília, Mexikó, Indonézia, Oroszország és Dél-Afrika azokhoz az országokhoz tartozik, ahol a nemzeti valuta legnagyobb mértékű leértékelődése (értékcsökkenés) ment végbe. A gazdaság szinte minden ágazatban hanyatlás tapasztalható, még a nyersanyagok ára is esett, ami sok ország számára a legfontosabb exportáru.  A világjárvány a fejlődő országok számára valódi katasztrófát jelent.

Az UNCTAD adatai szerint, 2020–2021-ben a fejlődő országoknak nem lesz elegendő 2 trillió dollár pénzügyi kötelezettségeik teljesítéséhez. Ez adósságválsághoz vezethet, amelybe számos közvetlen és közvetett hitelező lesz bevonva a fejlett iparral rendelkező az iparosodott országokban. „Ha most nem cselekszünk, az adósságválság nagyon hamar a kötelezettségvállalások szökőárjává alakul át” – mondta Richard Kozul-Wright, az UNCTAD igazgatója.

Ezen kívül a fejlődő országok két hatalmas kihívással néznek szembe. A nagy valutatartalékkal rendelkező fejlett országokkal ellentétben nem tudnak egyszerűen pénzt nyomtatni, hogy megbirkózzanak a világjárvány következményeivel. Még arra sincs esélyük, hogy legalább egy olyan támogatási programot dolgozzanak ki a lakosság és a gazdaság számára, mint amilyeneket a fejlett országok már bemutattak. Közismert, hogy a gazdasági mutatókhoz viszonyítva rekordszintű adóssággal léptek be ebbe a válságba. 2018-ban az adósság összege az éves GDP csaknem 200%-át tette ki. Ez magában foglalja az állam és a magánszemélyek bel- és külföldi adósságait egyaránt. Ebben az évben meglehetősen sok állami kölcsönt kellett volna visszafizetni. Csak az alacsony és közepes jövedelmű országok, Kína kivételével, 415 milliárd dollár összegű állami hitelei 2020-ban, további 147 milliárd dollár pedig 2021-ben járnak le. A tőke kiáramlása miatt nem valószínű, hogy viszonylag alacsony kamatú új hitelek révén lehet újrafinanszírozni őket. Ezért az UNCTAD a legtöbb országtól nagyszabású támogatási programokat vár el az adósságválság és a humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében.

Pesszimista előrejelzései vannak az ENSZ Élelmezési Világprogramjának is – a szervezet jóslata szerint, a válság egyre súlyosbodik és az éhínséget válthat ki a világon. A szervezet képviselője, Bettina Lüscher, néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy az ENSZ eddig soha nem látott helyzettel szembesült. Elmondása szerint a szervezet már több mint 80 országban közel 90 millió ember számára nyújt sürgősségi humanitárius segítséget.

Bettina Lüscher hangsúlyozta, hogy „A koronavírus már szinte minden afrikai országban jelen van. Számos régióban a helyzetet a gyenge gazdaság és egészségügyi rendszer nehezíti. Példa nélküli helyzettel kell szembenéznünk, amilyenben mi, mint a világ legnagyobb humanitárius szervezete, soha nem voltunk korábban. Ez egy teljesen ismeretlen terület”. Lüscher asszony kiemelte, hogy a koronavírus-járvány félelemre ad okot abból a szempontból, hogy az éhezés valósággá válhat még akár a világ fejlett országaiban is.

NEWSMAKERS