?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Az Európai Bizottság az orosz bányászati ágazatban történő új beruházások betiltását fontolgatja egy újabb szankciócsomag részeként – számol be a hírről a Financial Times.
A tilalom része lenne az Európai Unió kilencedik szankciócsomagjának, amelyet a tisztviselők a következő napokban terveznek megvitatni a tagállamokkal – írja forrásokra hivatkozva a lap. A tisztviselők remélik, hogy a jövő hét végéig sikerül megállapodni a tilalomról.
A lap megjegyzi, hogy Oroszország ukrajnai inváziója és az ennek nyomán Moszkva ellen bevezetett nyugati szankciók felerősítették az orosz vállalatok által termelt és exportált kulcsfontosságú nyersanyagok szállításaival kapcsolatos félelmeket.
A lap szerint az új szankciócsomag olyan polgári technológiákra is kiterjedhet, amelyeket Brüsszel szerint Oroszország fegyvergyárainak támogatására használ, emellett további három orosz bankra és további 180 személyre terjedhet ki az új szankciós csomag.
Az Európai Bizottság stratégiát mutatott be a drónok üzemeltetésére és műszaki követelményeinek meghatározására vonatkozóan, valamint az európai drónpiac fejlesztésére. A stratégia célja, hogy 2030-ra általánossá váljon Európában a drónokkal végzett sürgősségi segélyszolgálat, a térképezés, a különböző területen végzett felügyelet.
A megfelelő jogi keretek létrehozása lehetővé tenné a biológiai minták vagy gyógyszerek sürgősségi kézbesítése mellett a polgári alkalmazású szállítási szolgáltatásokat. A szabályozás a pilótával rendelkező légi eszközök használata mellett a felsorolt műveletek teljes automatizálását is elő kívánja mozdítani.
A szolgáltatásokban rejlő lehetőségek kihasználása érdekében a stratégia kitér a megvalósításhoz szükséges mesterséges intelligencia, a robotika, a félvezetők, valamint az uniós űrszolgáltatások és mobiltávközlés fejlesztésének fontosságára is. Ez segíteni kívánja majd az EU-t abban, hogy innovatív és versenyképes drónágazatot építsen ki, ezzel is csökkentve az unió kitettségét más országban letelepedett gyártókkal szemben – írja az MTI.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az Európai Bizottság összeállította javaslatát a gázárak túlzott emelkedésének kivédésére, a kedden ismertetett javaslat 2023. január 1-jétől egy évre maximálná az Európában irányadó holland TTF gáztőzsdén kötött szerződések árát.
Az új eszköz automatikusan beavatkozna a gázpiaci folyamatokba, ha a holland TTF gáztőzsdén értékesített, legközelebbi lejáratú (front-month) határidős gázkontraktus elszámolási ára két héten keresztül meghaladja a 275 eurót megawattóránként és a TTF-árak a két héten keresztül, 10 egymást követő kereskedési napon 58 euróval magasabbak a cseppfolyósított gáz (LNG) referenciaáránál.
A limitnél magasabb áron nem lehetne tranzakciót lebonyolítani a TTF-ben, ami segít elkerülni a szélsőséges volatilitást és a túlzott árakat.
Az ellátásbiztonsági problémák elkerülése érdekében az árplafon csak egy határidős termékre (TTF legközelebbi lejárat jegyzése) korlátozódik, hogy a piaci szereplők továbbra is képesek legyenek kielégíteni a keresleti igényeket és földgázt beszerezni az azonnali piacon és a tőzsdén kívül.
A gázkereslet növekedésének az elkerülése érdekében a javaslat előírja a tagállamok számára, hogy a piaci korrekciós mechanizmus aktiválásától számított két héten belül jelezzék, milyen intézkedéseket hoztak a gáz- és villamosenergia-fogyasztás csökkentése érdekében.
A bizottság emellett javaslatot készít elő a júliusban elfogadott „Save Gas for a Safe Winter” rendelet értelmében uniós riasztás meghirdetésére a kötelező gázmegtakarítás életbe léptetésére is a kereslet csökkentése érdekében.
A javaslat szerint az árkorlátozás esetleges negatív következményeit elkerülendő a mechanizmus bármikor azonnal felfüggeszthető a következő esetekben: automatikusan, ha az életbe léptetésének a feltételei már nem teljesülnek a gázpiacon, illetve a bizottság rendeletével, amennyiben kockázatokat észlel az ellátási biztonságra vagy a pénzügyi stabilitásra nézve.
Kadri Simson energiaügyekért felelős uniós biztos, a javaslatot bemutató sajtótájékoztatón elmondta: az EU gondosan úgy tervezte meg ezt az mechanizmust, hogy hatékony legyen, ugyanakkor ne veszélyeztesse az ellátás biztonságát, az EU-s energiapiacok működését és a pénzügyi stabilitást.
„Ez nem egy piaci beavatkozás az árak mesterségesen alacsony szinten történő rögzítése érdekében: ez egy utolsó lehetőség arra, hogy megakadályozzuk a globális trendektől és a piaci valóságtól elértő túlzott gázárkiugrásokat” – jelentette ki.
Hozzátette: a mechanizmus bármikor felfüggeszthető abban az esetben, ha a földgázpiaci helyzet már nem indokolja a működését, vagy amennyiben ellátásbiztonsági kockázat áll fenn. Az EU-s tagállamok energiaügyi miniszterei pénteken rendkívüli ülésükön tárgyalnak majd a javaslatról Brüsszelben.
Az Európai Bizottság példátlan nagyságú, akár 18 milliárd eurós támogatási csomagot javasol Ukrajna következő évi finanszírozásának fedezésére – közölte szerdán a brüsszeli testület.
A bizottság szerint ez a rendszeres és kiszámítható pénzügyi támogatás – átlagosan havi 1,5 milliárd euró – nagymértékben hozzájárulna Ukrajna 2023. évi finanszírozásának fedezéséhez, amelynek szükséges összegét az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Valutaalap havi három-négymilliárd euróra becsülik.
A támogatás kedvezményes, hosszú lejáratú kölcsönök formájában valósulna meg, amelyeket 2023-tól részletekben folyósítanának Kijevnek. A hiteleket 2033-tól kezdődően legfeljebb 35 év alatt kell visszafizetnie Ukrajnának. A kölcsönök finanszírozásának biztosítása érdekében a testület a tőkepiacokon történő hitelfelvételt javasolja. A bizottság azt is szorgalmazza, hogy a tagállamok további, az uniós költségvetésbe befizetett hozzájárulások révén fedezzék Ukrajna kamatköltségeit.
Ennek a csomagnak köszönhetően Ukrajna képes lesz továbbra is fizetni a béreket és a nyugdíjakat, fenntartani az alapvető közszolgáltatásokat és a makrogazdasági stabilitást, valamint helyreállítani az orosz erők által megsemmisített kulcsfontosságú infrastruktúrákat – közölte az Európai Bizottság.
A támogatás feltétele az, hogy Ukrajnának reformokat kell végrehajtania a jogállamiság, a felelősségteljes kormányzás és a korrupcióellenes intézkedések megerősítése végett.
A pénzeszközöket az uniós költségvetésen keresztül irányítanák Kijevbe, lehetővé téve Ukrajna számára, hogy a támogatást összehangolt módon kapja meg. A részletek kifizetésekor a bizottság ellenőrizni fogja, hogy a kért reformok ténylegesen megvalósultak-e.
A bizottság javaslatát az Európai Parlamentnek és az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak is jóvá kell még hagynia – írta az MTI.
Az Európai Bizottság további 100 millió eurót bocsát az ukrajnai menekülteket befogadó hét uniós tagország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia számára – közölte a brüsszeli testület hétfőn.
Az uniós bizottsági közlemény emlékeztetett, az Európai Unió április 9-én határozott arról, hogy legfeljebb 400 millió eurós támogatást biztosít az Ukrajnából érkező menekültek támogatására, az orosz-ukrán háború okozta menekülthullám által leginkább érintett tagállamok számára. Az első, 248 millió eurós részletet májusban juttatták az ukrajnai háború öt frontországának, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország számára.
A hétfőn megítélt újabb támogatási összeg az érintett tagállamokat abban segíti, hogy továbbra is segítséget nyújthassanak az ukrajnai menekülteknek, például élelmet és szállítást biztosíthassanak számukra. A közlemény kiemelte: mivel a civil szervezetek és a helyi, valamint regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az ukrajnai menekülteknek nyújtott segítségnyújtásban, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós finanszírozásból az érintett szervezetek és hatóságok is részesüljenek.
Közölték továbbá, az Európai Bizottság a megítélt összeget a menekültek befogadása és megsegítése terén elért eredmények, nem pedig a tényleges költségek alapján fogja felszabadítani.
A teljes 400 millió eurós támogatási keret fennmaradó 52 millió eurós összegét később, az esetlegesen felvetődő sürgősségi igények kielégítésére fordítják majd, például szállások kialakítására, pszichológiai segítségnyújtásra az Ukrajnából menekültek számára – tették hozzá.
Az Európai Uniónak továbbra is pénzügyi támogatást kell nyújtania Ukrajnának, mert ha most ez elmarad, a jövőben többe fog kerülni az uniós országoknak – jelentette ki Vera Jurová, az Európai Bizottság alelnöke egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Jurová a Politico című angol nyelvű internetes kiadványnak nyilatkozva elmondta: „ez nem könnyű, újra és újra állampolgáraink beleegyezését kell kérnünk. De ha most nem támogatjuk Ukrajnát sem katonailag, sem pénzügyileg, akkor ez sokkal többe fog kerülni a jövőben.”
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az Európai Tanács múlt heti csúcstalálkozóján Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy jövőre 18 milliárd eurós pénzügyi támogatást tervez Ukrajnának, vagyis havi lebontásban 1,5 milliárd eurót. De az ezzel kapcsolatos megbeszélések még korai szakaszban vannak.
Mint hírportálunk október 23-án beszámolt róla, Denisz Smihal miniszterelnök egy német lapinterjúban kijelentette, hogy az ukránok nyugdíj és fizetés nélkül maradnak, ha az Európai Unió nem ad pénzt. Ha nem lenne a nyugati pénzügyi támogatás, az ukránok már most sem kapnának nyugdíjat és fizetést, ezért nagyon fontos, hogy az Európai Unió minél hamarabb utalja Ukrajnának a megígért pénzeket – tette hozzá a kormányfő.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Az Európai Uniónak továbbra is pénzügyi támogatást kell nyújtania Ukrajnának, mert ha most ez elmarad, a jövőben többe fog kerülni az uniós országoknak – jelentette ki Vera Jurová. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1666697220 [modified] => 1666696217 ) [title] => Az Európai Uniónak most kell támogatnia Ukrajnát, mert később többe kerül – EB-alelnök [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30870&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 30870 [uk] => 30885 ) [crid] => bey5821 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 30871 [image] => Array ( [id] => 30871 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/vera-jurova.jpg [original_lng] => 27496 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/vera-jurova-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/vera-jurova-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/vera-jurova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/vera-jurova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/vera-jurova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/vera-jurova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/vera-jurova.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1666692731:3 [_thumbnail_id] => 30871 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1316 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_3d72eebadd7d319a633cadaa280baeeb] =>
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Ez idáig 17,4 milliárd euró értékű, szankciós intézkedés alatt álló orosz vagyont sikerült befagyasztani az Európai Unióban az Ukrajna elleni orosz háború miatt, ami jelentős összeg, de a lefoglalások 90 százalékát mindössze hét tagállam hajtotta végre – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja csütörtökön Luxembourgban.
Az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a belga biztos elmondta, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a szankciós intézkedéseket, és ezekről jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak. Mint mondta, az Európai Bizottság és az európai főügyész is felvetette az Európai Ügyészség megbízatásának esetleges kiterjesztését az uniós szankciók megsértésének üldözésére, de a téma még alapos megfontolást igényel.
Reynders elmondta továbbá, hogy 14 uniós tagállam az ukrán hatóságokkal együtt – és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) támogatásával – közös nyomozócsoportot hoztak létre, hogy elősegítsék az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyi nyomozást.
„A tagállamok további 7 millió eurót biztosítanak a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására, valamint az Ukrajnának a bizonyítékok összegyűjtéséhez nyújtott törvényszéki támogatásra” – tette hozzá.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint az EU támogatja-e egy Kijev által szorgalmazott különleges bíróság létrehozását a háborús bűnökkel kapcsolatban, a biztos azt válaszolta, hogy legelőször a már létező jogi infrastruktúrát kellene alkalmazni. Hozzátette, hogy a különleges bíróság kérdésében a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak nincs egyelőre közös álláspontja.
Az Európai Bizottság májusban 9 milliárd eurós pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának, de eddig csak egymilliárdot utalt ki, ám az év végéig csak további 5 milliárdot fog adni – közölte kedden a korrespondent.net hírportál Valdis Dombrovskisra, az Európai Bizottság alelnökére hivatkozva.
A jelentés szerint májusban az Európai Bizottság 9 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatást ígért Ukrajnának, és augusztusban már át is utalta Kijevnek az első milliárdot. „Tegnap aláírtam egy szándéknyilatkozatot Ukrajnával a következő 5 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatásról. Az első részletet – 2 milliárd eurót – október közepéig fizetjük ki” – mondta Dombrovskis a találkozót követően az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának ülésén.
A hírportál szerint az Európai Bizottság novemberben és decemberben további két részlet kifizetését tervezi. Így az idén Ukrajna nem kap meg hárommilliárd eurót, amit az Európai Unió megígért. Ugyanakkor a pénzt hosszú lejáratú hitelek formájában kedvezményes alapon utalják ki Ukrajnának, ellentétben az Egyesült Államokkal, amely elsősorban vissza nem térítendő támogatások formájában nyújt pénzügyi támogatást Kijevnek.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Az ukrajnai háború fejleményei nyomán az Európai Unió területén belül is áramkimaradásokra és egyéb veszélyhelyzetekre készül a tél folyamán az Európai Bizottság – derül ki a Focus keddi cikkéből.
Janez Lenarčič humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős EU-biztos elmondta, az Európai Uniónak van forgatókönyve a krízishelyzetekre: ha csak kevés tagállamot érintene mondjuk egy áramszünet, az egyes tagállamok saját tartalékaikból segíthetik a szükséget szenvedőket.
Abban az esetben, ha egyidejűleg nagyszámú országot sújtana áramhiány, úgy az Európai Bizottság stratégiai tartalékából lehetne fedezni a szükségleteket.
A stratégiai tartalékból nem csak a hiányzó energiát lehetne pótolni, ide tartoznak az olyan, válsághelyzetekben nagy segítséget jelentő, fontos eszközök, mint generátorok, vízszivattyúk, egészségügyi felszerelések vagy gyógyszerek – tette hozzá nyugtatólag Lenarčič.
„Már a koronavírus-járvány kapcsán megtanultuk, hogy nem várhatunk a válság bekövetkeztéig, ezért megpróbáljuk megjósolni a jövőbeli kríziseket” – fogalmazott az uniós biztos.
Hangsúlyozta, hogy az erdőtüzek, árvizek, földrengések és hasonló akut krízishelyzetek esetén az EU polgári védelmi programján keresztül a közösség összes tagállama, de a világ többi országa is kérhet segítséget. A program irányításáért is felelős Lenarčič biztos közlése szerint sürgős esetben nagyon hamar, akár 1–2 napon belül eljuthat a segítség az arra rászorulókhoz.
