Az orosz aranybányászat évi 3,7 százalékos növekedést produkálhat 2020 és 2029 között, amivel az év végére Oroszország lehet a világ legnagyobb aranykitermelője, megelőzve a jelenlegi éllovas Kínát – írja a Mining.com cikke alapján az Origó.
A növekedést az is jelentősen fűtheti, hogy a következő időszakban a hazai aranykereslet is támogatja a bányacégek tevékenységét – derül ki a Fitch Solutions Country Risk & Industry Research elemzéséből.
A koronavírus-járvány egyébként változatosan érintette az orosz kitermelést. Miközben a világ legnagyobb aranybányájának számító, kelet-szibériai Olympiada egy önálló gócpontot jelentett, a legtöbb bányát egyelőre nem érintette a vírus.
A nehézségek ellenére azonban több olyan tényező is van, amely hátszelet jelent az orosz aranykitermelésnek. Az USA és Oroszország közti konfliktus például arra ösztönözte az orosz jegybankot, hogy föltornássza az aranytartalékait, ráadásul más nemzetközi körülmények is fokozzák a belső aranykeresletet.
Az arany mellett a Fitch a palládium piacát is áttekintette, és arra jutott, hogy mivel ezt a területet szinte egyáltalán nem érintette a járvány az országban, szakadatlan lehet az orosz kitermelés növekedése. Mi több, a jelentés szerint az orosz palládium-kitermelők még profitálhatnak is a más országokban tapasztalt kínálati zavarokból.
A Fitch kiemelte, mivel a dél-afrikai palládium bányák jelentős része a normális kapacitás alatt üzemel, az ország kitermelése várhatóan 8,7 százalékkal zsugorodik majd, szemben az orosz bányáktól várt 2,5 százalékos növekedéssel. Ez pedig tovább fokozhatja az orosz bányák piaci erősödését.
A fizikai arany iránti kereslet jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, miközben az arany árfolyama új csúcsot ért el. A befektetők tehát öntik a pénzt az aranyeszközökbe a pénzügyi piacokon, de évtizedes mélyponton van az aranyérmék és aranyrudak vásárlása.
A fizikai arany iránti globális kereslet jelentősen zsugorodott az idei második negyedévben, és az év első felében egyaránt. Mindeközben viszont a tőzsdén kereskedett aranyalapokba ömlik a pénz, ami új csúcsra emelte az arany árfolyamát – derül ki a World Gold Council friss jelentéséből.
A teljes fizikai aranykereslet, amely magában foglalja az ékszereket és a jegybanki vásárlásokat is, összesen 11 százalékkal csökkent – éves alapon 1015,7 tonnára – az idei második negyedévben.
Ezzel az idei első félév összesített kereslete 6 százalékkal 2076 tonnára zsugorodott.
A jelentés szerint a háttérben fontos tényező volt a koronavírus-járvány, melynek következtében a fizikai aranyvásárlások erőteljesen csökkentek, miközben az általános gazdasági bizonytalanság megnövelte a befektetési arany – mint hagyományos menedékeszköz – iránti keresletet.
Az idei első félévben az aranyba irányuló teljes befektetések (beleértve a befektetési alapokat és a befektetési célból vásárolt fizikai aranyat is) mindenkori csúcsra futottak, elérve a 60 milliárd dolláros értéket.
A kormányok és a jegybankok ugyanis világszerte jelentős tőkeinjekciókkal igyekeztek enyhíteni a járvány kedvezőtlen gazdasági hatásait, és ez a tőke a befektetéseket is megtámogatta. A tőzsdén kereskedett aranyalapoknál tartott nemesfém mennyiség 734 tonnával bővült az idei első félévben, és ezzel az összmennyiség új csúcsot (3 621 tonna) ért el.
Ezzel szemben viszont az aranyrudak és az érmék iránti kereslet 11 éves mélypontra esett az idei első félévben.A kereslet ezen a területen, éves alapon, 17 százalékkal 396,7 tonnára csökkent. A World Gold Council jelentése ezt elsősorban azzal indokolta, hogy a járvány miatti korlátozások visszafogták a vásárlásokat. A trend azonban nem volt egységes a különböző régiókban. Az ázsiai befektetők inkább igyekeztek zsebre tenni a már megszerzett profitot, míg Európában és Észak-Amerikában jelentősen nőtt a fizikai arany iránti kereslet is – hangsúlyozza az elemzés.
Mindeközben az arany ékszerek iránti kereslet 53 százalékkal, 572 tonnára zuhant a második negyedévben, a megelőző év azonos időszakához képest. Az első féléves kínai ékszerkereslet például, éves alapon, 52 százalékkal 152,2 tonnára esett vissza.
Indiában az aranykereslet ugyancsak hatalmasat zuhant. Az első félévben 56 százalékkal 165,6 tonnára csökkent a kereslet, míg a júniusi negyedévben egészen 70 százalékos volt a zsugorodás – írja a CNBC. Az országban ugyanis ekkor vezették be a szigorú járványügyi korlátozásokat. Az elemzők egyébként arra számítanak, hogy India idei aranykereslete 26 éves mélypontot üthet meg.
Végül a technológiai szektorban használt arany mennyisége is 13 százalékkal (139,9 tonnára) csökkent az idei első félévben, míg a jegybanki aranyvásárlások mértéke 39 százalékkal 233 tonnára zsugorodott.
A teljes globális aranykínálat ezzel együtt 6 százalékkal, 2192 tonnára csökkent az idei első hat hónapban.
A World Gold Council itt is a koronavírust emelte ki a háttérben, mivel a kulcsfontosságú kitermelő országok bányáiban is korlátozni kellett a tevékenységeket.
[type] => post
[excerpt] => A fizikai arany iránti kereslet jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, miközben az arany árfolyama új csúcsot ért el. A befektetők tehát öntik a pénzt az aranyeszközökbe a pénzügyi piacokon, de évtizedes mélyponton van az aranyérmék és aranyrud...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1596480240
[modified] => 1596473480
)
[title] => Esett az arany kereslete, pedig csúcson az árfolyama
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=6059&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 6059
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 6061
[image] => Array
(
[id] => 6061
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/arany-3.jpg
[original_lng] => 117564
[original_w] => 1200
[original_h] => 630
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/arany-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/arany-3-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/arany-3-768x403.jpg
[width] => 768
[height] => 403
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/arany-3-1024x538.jpg
[width] => 1024
[height] => 538
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/arany-3.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/arany-3.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/08/arany-3.jpg
[width] => 1200
[height] => 630
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1596462680:5
[_thumbnail_id] => 6061
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 5349
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e641f7fe7ace0a872b7f9e6d1d1eaad6] =>
[_oembed_time_e641f7fe7ace0a872b7f9e6d1d1eaad6] => 1680530532
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1171
[1] => 4546
)
[tags_name] => Array
(
[0] => arany
[1] => kereslet
)
)
[2] => Array
(
[id] => 5626
[content] =>
1994 óta először fordult elő, hogy Oroszország egy negyedév alatt nagyobb értékben adjon el aranyat, mint földgázt – közölte az orosz RBK gazdasági napilap.
Amíg Oroszország aranykivitelének értéke csak április–májusban 3,6 milliárd dollár volt, addig a gázexport az egész első negyedév alatt érte el a 3,5 milliárdot, ami 2002 óta a leggyengébb teljesítmény volt a Gazprom részéről. Az orosz állam által ellenőrzött gázipari óriás kivitele április–májusban, az energia iránti világkereslet megroppanása miatt 2,4 milliárd dollárra esett vissza.
Az aranyexport idén április–májusban a 14-szerese volt a tavalyi év hasonló időszakáénak, az aranyár pedig 19 százalékkal emelkedett ebben az évben.
Az orosz központi bank felfüggesztette az arany felvásárlását annak a pénzügyi szabálynak az értelmében, amely előírja, hogy hagyjon fel ezen nemesfém és a külföldi devizák beszerzésével, ha az olajár 42 dollár alá csökken. Emiatt az orosz termelők kénytelenek külföldi vevők után nézni.
A vuhani székhelyű, ám az amerikai Nasdaq tőzsdeindexen jegyzett Kingold Jewelry tevékenységével kapcsolatban folytatnak nyomozást a kínai hatóságok. A vád: a vállalat összesen 83 tonnányi hamis aranyrudat használhatott föl bankhiteleinek fedezésére.
Egészen különös, és méretében igen kimagasló csalás ügyében nyomoznak a kínai hatóságok. A vuhani székhelyű Kingold Jewelry ugyanis a vádak és a korábbi sajtóhírek szerint összesen 83 tonna hamis aranyat használhatott föl arra, hogy fedezet biztosítson különböző kínai pénzintézetektől fölvett hitelekhez – írja a Mining.com. Az ügy súlyát az is fokozza, hogy a vállalat részvényét az amerikai Nasdaq indexen jegyzik.
A kínai média a múlt hónapban már beszámolt arról, hogy a Kingold 83 tonnányi aranyrúdja valójában csak aranyozott réz lehetett. A Caixin riportja szerint mindez akkor derült ki, amikor egyes aranyrudakat elküldtek minőségellenőrzésre, miután a Kingold nem tudta fizetni a kamatokat a fölvett hitelei után.
Különös botrány
Noha a Kingold vezetése szinte teljes némaságba burkolózott az ügy kapcsán, annyit a vállalat is megerősített, hogy a hatósági vizsgálatok a fedezetként használt aranyrudak minőségével kapcsolatosak.
Külön csavar a történetben, hogy a vállalat saját közlése szerint ők maguk nem tudták kifizetni a független szakértői vizsgálatot az aranyrudak minőségével kapcsolatban, mivel különböző jogi eljárások miatt az összes bankszámlájukat befagyasztották.
Mindazonáltal a szakértők szerint az állítólagos csalás mértéke elég megdöbbentőnek számít. A U.S. Mint korábbi igazgatója, Ed Moy például úgy nyilatkozott, ilyen mértékű csalás elkövetéséhez valószínűleg szükség volt külső tényezőkre is, beleértve a gyenge szabályozói környezetet vagy lehetséges korrupciót. A Kingold összesen 20 milliárd jüan (2,9 milliárd dollár) értékben vett fel hitelt aranyfedezetre.
A Kingold egyébként júniusban még azt közölte, hogy nincs semmi probléma a fedezetként használt arannyal, majd később a vállalat nem reagált a hivatalos megkeresésekre. Mindazonáltal a Kingold ügye biztosan nem könnyíti majd meg az amerikai tőzsdén jegyzett kínai vállalatok helyzetét. Amellett ugyanis, hogy az amerikai törvényhozás egyébként is fontolgatja a kínai vállalatok amerikai tőzsdére lépési feltételeinek szigorítását, legutóbb a Luckin Coffee adathamisítási ügye került a címlapokra, ugyancsak aláásva a sztárként kezelt kínai cégekbe vetett bizalmat.
Befektetői bizalom
A fentieket figyelembe véve nem meglepő, hogy a Caixin első, június végén megjelent cikke óta a Kingold részvénye majdnem 60 százalékot zuhant a New York-i börzén. A héten aztán a papír még tovább esett, és 2009 óta nem látott mélypontot ütött meg a záráskor. Érdekesség azonban, hogy csütörtökön a részvény 12,21 százalékot emelkedett. Tovább árnyalja az ügyet, hogy június végén a sanghaji aranytőzsde felfüggesztette a Kingold partnerének (Wuhan Kingold) tagságát, mivel állítólag megsértették a tagság szabályait.
A Kingold Jewelry részvényárfolyamának idei alakulása Forrás: Investing.com
A Kingold botránya azonban nem valószínű, hogy megingatná az arany általános erejét. Tai Wong, a BMO Capital Markets elemzője szerint ugyanis a piac aranyba vetett bizalma jelenleg igen erős, és a botrányok ellenére is elég kedvezők a valóban minőségi arany piaci kilátásai.
Hatalmas, 1 millió unciás aranylelőhelyre bukkantak a Keleti-sivatag térségében, ami a bejelentés szerint szinte teljes egészében ki is termelhető az egyiptomi hivatalos kormányzati közlés szerint.
Gazdag, és a becslések szerint akár 95 százalékban is kitermelhető aranylerakódást találtak Egyiptomban, a Keleti-sivatag térségében. Ezt a nagyjából 220 ezer négyzetkilométeres régiót nyugaton a Nílus folyó völgye, északon a folyó deltavidéke, keleten a Vörös-tenger határolja, délen pedig a Núbiai-sivatagban folytatódik.
Az egyiptomi Olaj- és Ásványügyi Minisztérium közlése szerint ezen a területen fedezték fel az 1 millió unciás lelőhelyet. Azt a minisztérium ugyan nem árulta el, pontosan milyen módszerrel végezték el a tartalék nagyságának meghatározását, de a kormányzat által közzétett adatok szerint a lelet az arany mai árán számolva körülbelül 1,8 milliárd dollárt ér – írja a mining.com.
A lelőhelyet az állami tulajdonú bányavállalat, a Shalateen koncessziójában azonosították. Kairói közlés szerint az állami bányacég és az ásványkincsek kitermelését felügyelő hatóság új vállalatot alapít az új aranykészlet kinyerésére.
A kormány a következő tíz évben 1 milliárd dollár értékben vár beruházást a tartalék kitermelésével kapcsolatban.
A kairói kormány feltett szándéka, hogy külföldi befektetők bevonásával felfuttatja az ország gazdag ásványkincs-tartalékainak hasznosítását. Ennek fő helyszíne a Keleti-sivatag lehet, melyről tudott, hogy sok értékes nyersanyagforrás található ott. Ezért a kormány jelenleg is pályáztat bizonyos területi koncessziós jogokat.
Emellett az ország igyekszik vonzóbbá tenni a bányaipari szektor szabályozását. Ettől azt várják, a szektorba érkező közvetlen befektetések fokozatosan növekednek majd a következő évtizedben.
A bányászati szabályozás reformja már egy ideje váratott magára, de Egyiptom határozottan nyitott a külföldi befektetések irányába. Ennek köszönhető, hogy idén, tíz év után először, egy külföldi – kanadai – vállalat engedélyt kapott aranykitermelési tevékenységre az országban.
1,1 tonna aranyat csempésztek ki tavaly a Kongói Demokratikus Köztársaságból, csak annak keleti határain. Ezzel, az adóbevételeket nézve, dollármillióktól esett el az állam, de a tiltott árumozgatás volumene akár milliárd dolláros nagyságrendű is lehet – írja egy friss ENSZ szakértői jelentés alapján a Mining.com szakportál.
Az Afrika szívében lévő Kongó hatalmas, nagy népességű, de szegény és folyamatosan konfliktusoktól, polgárháborútól, veszélyes járványos betegségektől sújtott ország. Egyik legfontosabb gazdasági erejét a területén található ásványi anyagok, illetve ércek jelentik. Réz, volfrám, arany és kobalt is nagy mennyiségben található itt.
Az aranyat nem pusztán ipari, gépesített módokon termelik ki. Igen nagy abban az úgynevezett kézműves, vagy kisipari aranybányászok szerepe, akik szó szerint kézi erővel dolgoznak, például kézi szerszámokat használnak a tárnákban, vagy az aranymosás máig megmaradt feladatát vállalják.
Az ENSZ szerint a probléma ott van, hogy a főként Ugandába, Burundiba, Ruandába, az Egyesült Arab Emírségekbe és Tanzániába kerülő, kisipari termeléssel szállított arany hivatalosan jelentett mennyisége köszönőviszonyban sincs a valósággal. Azaz, jócskán több arany jut ki a kézműves termelésből az országhatárokon, mint amennyit az illetékes helyi hatóságok hivatalosan lejelentenek, a jelentős különbözetből származó bevétel pedig bűnözői köröket, illetve az országban működő fegyveres lázadócsoportokat támogat.
A kisipari bányászat termelése tavaly 333 kilogramm volt a keleti Ituri tartományban, de a bányaügyi minisztérium adatai szerint ebből csak 39 kilogrammot exportáltak.
A szakértői jelentés ugyanakkor számos, a csempészésben érdekelt embertől szerzett információk alapján azt írja, a kongói állam 1,9 millió dolláros bevételtől esett el, csak azért, mert az aranyat nem hivatalos csatornákon értékesítették, hanem csempészáru lett abból.
Észak-Kivu és Dél-Kivu tartományokból valamivel több mint 60 kilogramm kézműves aranytermelésről érkeztek adatok 2019-re vonatkozóan, mégis, a tartományokból együtt összesen 73 kilogramm arany exportja valósult meg – hívja fel a figyelmet a különös adatokra a szakértői csoport.
Az elemzők úgy gondolják, a tavalyi évre összesen számított 1,1 tonna csempészaranyat Ituri tartományból juttatták ki az országból.
Az ország a Nagy Tavak régiójának egyik legnagyobb kisipari aranytermelője, mégis, az egyik legkisebb mennyiségben exportáló – írják az ENSZ elemzői.
A kongói bányaügyi miniszter a Reuters megkeresésére azt mondta, egyelőre nem tudja bemutatni az ásványianyag-csempészetre vonatkozó saját adataikat.
A szakértői jelentés megállapítja továbbá, hogy más, szomszédos országokban sincs minden rendben az arany körül, Uganda például rendre több aranyat exportál, mint amennyit hivatalosan kitermel. A különbségnek valószínűleg a csempészett kongói aranyhoz van köze.
Míg más fontos nyersanyagok – kobalt, ón, tantál, volfrám, tantalit – illegális kitermelése mára minimális mértékűre csökkent, addig az arany törvénytelen kitermelése és kereskedelme továbbra is jelentős, és hozzájárul a különböző fegyveres csoportok működéséhez. Kongó keleti térségében az ENSZ adatai szerint az elmúlt nyolc hónapban legkevesebb 1300 civil vesztette életét a lázadó csoportok és a kormányerők közötti fegyveres összetűzésekhez kapcsolódóan.
Köztudott, az arany fedezetül szolgáló nemesfém és arra kényszeríti az országokat, hogy nemzetközi instabilitás esetére tartalékoljanak belőle. Az aranytartalékot a központi bank és/vagy az ország pénzügyminisztérium felügyeli és része az ország arany- és devizatartalékának.
Ami a világ országainak az aranytartalékát illeti, a kezdetek kezdetén a felhalmozás célja a nemzeti valuta biztosítása egyenértékű arannyal. Jelenleg az aranytartalék az arany- és devizatartalék része, válságellenes tartalékként szolgál a nemzeti valuta stabilizálására / kiigazítására. Ezenkívül az arany, mint fizetési eszköz, nagyobb gazdasági függetlenséget biztosít.
A Nemzetközi Valutaalap rendszeresen, bonyolult számítási módszerekkel határozza meg az arany-tulajdonos országok rangsorát. 2020 májusára a világ központi bankjaiban az aranytartalékok mennyisége 34 859,33 tonna, az euróövezet országaiban 10 776,1 tonna arany halmozódott fel, ami az euróövezet arany-és devizatartalékainak a 58,7%-a. Ez áll a Nemzetközi Valutaalap statisztikai adataiban, közölte lengyel Rzeczpospolita.
Ahivatalos adatok szerint évek óta a a vezető szerep az Egyesült Államoké, amely 8133,5 tonnát halmozott fel a Fort Knoxban. Ez az ország összes arany- és devizatartalékának 78,3% -a. Németország is az aranyra építi biztonságát – 3364,2 tonna arany található a Bundesbank kincstárában. Ez az ország összes arany- és devizatartalékának 74,3%-a. Az olasz tartalékok csaknem 70% -a arany – 2451,8 tonna. A francia kincstárban 2,436 tonna arany van (az állami tartalék 63,4%-a). Oroszország szintén az első ötben van (2299,2 tonna, a tartalék 21,1%).
A ranglista első tíz országa között van Kína (1948,3 tonna), Svájc (1040 tonna), Japán, India és Hollandia. Ez utóbbi ország az aranyércre is specializálódott, amiből 612,5 tonnával rendelkezik, és az ország összes arany- és devizatartalékának 70,5%-át képezi.
Ha azon országokat nézzük, akik pénzügyi biztonságukat az aranyra építik, akkor a vezető országok az Egyesült Államok, Németország, Portugália (a tartalékok 73% -a arany), Hollandia, Olaszország, Ciprus (68,8%), Kazahsztán (67,7%), Franciaország, Görögország (63,4%), Tadzsikisztán (61,3%), Üzbegisztán (57,7%), Ausztria (55,9%).
A másik szélsőség azok az országok, amelyeknek a deviza- és értékpapír tartalékai csak csekély mennyiségű aranyat tartalmaznak. Ezt a taktikát a legnagyobb ázsiai gazdaságok központi bankjai fogadták el – Dél-Korea (a tartalék 1,3%-a arany), Japán (2,9%), Malajzia (3%), Indonézia (3,1%), Kína (3,2%), Thaiföld (3,5%). Szaúd-Arábia hasonló módon alakítja tartalékait (321,3 tonna arany – az ország tartalékának 3,2% -a). Az EU-ban a Cseh Köztársaság egyáltalán nem hisz az arany erejében. A cseh tartalékok 7,8 tonna (0,3%). 2002 óta a Cseh Központi Bank csak aranyat értékesít.
Az arany határidős árfolyama átlépte az unciánkénti 1600 dolláros szintet, ami több mint hét éve nem látott csúcsnak számított. Egyes elemzők szerint pedig még további drágulásra lehet számítani a következő időszakban – olvasható az Origo honlapján.
A nemesfém határidős jegyzése átlépte az 1600 dolláros unciánkénti árfolyamot. A befektetők ugyanis továbbra is aggódnak a koronavírus gazdasági hatásai miatt, ami támogatja az arany drágulását. Ehhez jön még, hogy a befektetők árgus szemekkel figyelik, hogy a világ központi bankjai hogyan reagálnak a fejleményekre – írja a Market Watch.
A kínai jegybank pedig már érzékelte is a negatív gazdasági hatásokat, és a People’s Bank of China a hitelezési ráta csökkentésével újabb élénkítő intézkedést hozott. Noha a piaci szereplők további ösztönzőket várnak a kínai központi banktól, az elmúlt időszakban az (egyébként kockázatosnak számító) amerikai részvények elkezdtek biztonságos menedékként funkcionálni – mondta Jeff Wright, a Gold Mining alelnöke.
Szerdán az arany még tovább erősödött 0,6 százalékos
emelkedés mellett már 1613 dolláros áron kereskedtek vele.
A szakember szerint az arany ára a következő időszakban még
tovább emelkedhet – különösen, ha további rossz hírek érkeznek a koronavírussal
kapcsolatban –, és az árfolyam egy ideig az 1550–1650 dolláros sávban mozoghat
majd.
Technikai oldalról egyébként a jelenlegi mintázatok arra
utalnak, hogy az arany ára könnyedén elérheti akár az 1665 dolláros unciánkénti
szintet is.
