Ismét napirenden a nagymuzsalyi aranybánya ügye. A bányát működtető Avellana Gold cég egyik alvállalkozója, a Richmond Zakarpattya jelezte a Beregszászi Kistérségi Tanácsnak, hogy szeretnék a területet megvásárolni. A KMKSZ frakciója azonban nem szavazta meg a kezdeményezést.
Az aranybánya körül kialakult vitás kérdések tisztázása érdekében a Beregszászi Kistérségi Tanács vezetői és frakcióvezetői, illetve a Richmond Zakarpattya képviselője már másodszor ültek tárgyalóasztalhoz. A múlt heti első egyeztető ülést követően részletes költségvetési és üzleti tervet kértek a cégtől, hogy objektíven dönthessenek az ügyben. A kérések ellenére csak részleges dokumentációval jelentek meg, ezért az egyeztető ülésen a küldöttek a terület bérbeadásáról döntöttek, amelyet a Kistérségi Tanács a november 9-i soron kívüli ülésen szavazhat meg.
Ismét napirenden van a nagymuzsalyi aranybánya ügye. A bányát működtető Avellana Gold cég egyik alvállalkozója jelezte a Beregszászi Kistérségi Tanácsnak: szeretnék a területet megvásárolni. A KMKSZ frakciója azonban nem szavazta meg a kezdeményezést.
Az aranybánya körül kialakult vitás kérdések tisztázása érdekében a Beregszászi Kistérségi Tanács vezetői és frakcióvezetői, illetve az Avellana Gold cég alvállalkozói tárgyalóasztalhoz ültek.
A nagymuzsalyi bányaüzemben járt a Beregszászi Járási Tanács küldöttsége. A cél az volt, hogy személyesen győződjenek meg róla: a munkafolyamat során nem szennyeződik sem a talaj, sem az ivóvíz.
Ez alkalommal a Beregszászi Járási Tanács küldöttsége a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szakembereivel látogatott el a Nagymuzsaly melletti aranybánya területén másfél éve termelést folytató kőzetzúzó és -mosó üzembe. Pavel Sztukan igazgató kalauzolta a vendégeket a bányaüzemben és annak területén, bemutatva a termelést, az ülepítő tavakat és mindent, amire kíváncsiak voltak a képviselők és a szakemberek.
Sin József, a járási tanács KMKSZ-frakciójának vezetője látogatásukat azzal magyarázta, hogy sokféle mendemondát lehet hallani a bánya területén termelésbe kezdett üzemről. Úgy gondolták, jobb egyszer látni, mint százszor beszélni róla. „Amit eddig láttunk, az megnyugtató. Az üzem vezetői biztosítottak minket arról, hogy az általuk végzett termelés nem veszélyezteti a környezetünket. Igazából akkor leszünk majd nyugodtak, ha a főiskola laboratóriumában elvégzett, független vizsgálatok is alátámasztják a bányaüzem igazgatójának állításait.
Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke lapunknak elmondta: „A látogatásunk során arról akarunk meggyőződni, hogy környezetvédelmi szempontból valóban tiszta-e a technológia. Az üzemben a korábbi kitermelés idején felszínre hozott és ott felhalmozott anyagot dolgozzák fel. Arra kerestük a választ, hogy használnak-e a fémek kinyeréséhez valamilyen vegyi anyagot.
Megnéztük a technológiát: az aprószemcsékre tört kőzetet vízzel mossák át, centrifugális és gravitációs elven igyekeznek koncentrálni a benne lévő fémeket. A felhasznált vízből építési alapanyagot, homokot és agyagot nyernek ki, majd újrahasznosítják a leülepített vizet. A beregszászi főiskoláról hoztunk magunkkal három szakembert is, akik mintát vettek az itt található anyagokból és vízből.” Rezes Károly aziránt is érdeklődött a bányaüzem vezetőjénél, hogy mennyi talajvizet használnak fel a termeléshez, hisz a nagymuzsalyi kutakban egyre kevesebb a víz. Pavel Sztukan igazgató elmondta, hogy jelenleg 10% körüli a párolgási veszteség, amit pótolniuk kell. A vizsgálódás során annak is utána szeretnének járni, hogy pontosan mennyi vizet jelent az a kb. 10% – mondta el tudósítónknak Rezes Károly.
Az üzem vezetője kérdésre válaszolva kijelentette, hogy egy műszak alatt átlagosan 120–150 tonna kőzetet tudnak feldolgozni.
Kohut Erzsébet, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékének vezetője és két munkatársa mintát vettek a feldolgozásra váró kőzetből, az ülepítő tavak vizéből, valamint abból a szilárd anyagból, amelyet az arany kiszűrése után frakcionálnak, és felhasználni kívánnak építőanyagként. Tervezik, hogy a község ivóvízkútjaiból is vesznek majd mintát. A tanszékvezető asszony hangsúlyozta: „Ez nyilvánvalóan korszerűbb technológia a muzsalyi aranybányában használt korábbiaknál. Ugyanakkor, amíg nem vizsgáljuk meg a mintákat, nem szeretnék ennél többet mondani. Mindenesetre el kell mondjam, hogy az igazgató úr segítőkész volt, minden kérdésünkre igyekezett válaszolni.”
Csoma Zoltánnak, a biológia–kémia tanszék helyettes vezetőjének ugyancsak pozitívak voltak az első benyomásai. Hangsúlyozta: „Első látásra is kijelenthetem, hogy az itt tíz évvel ezelőtt kitermelést végző bányaüzem sokkal több káros anyaggal terhelte a környezetet, mint ez a mostani. A mostaniak tulajdonképpen azt takarítják el, amit környezetszennyező anyagként a felszínen hagyott az előző üzem” – jegyezte meg Csoma Zoltán.
Információink szerint az Avellana Gold bányavállalat levélben kereste meg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Biológia és Kémia Tanszékét, miszerint a muzsalyi üzemükben kitermelt, fémekben gazdag koncentrált anyag vegyelemzését szeretnék üzleti alapon elvégeztetni a főiskola korszerű laboratóriumában. Szerintük a főiskola laboratóriuma jobban felszerelt a Kárpátalján rendelkezésükre álló laboroknál.
A Beregszászi Kistérségi Tanács aranybányával kapcsolatban létrehozott eseti bizottsága ellátogatott a muzsalyi bányaüzembe. A Muzsalyi-hegy bányáiból évtizedekkel ezelőtt kitermelt kőzetet az Avellana Gold cég és alvállalkozói másfél évvel ezelőtt kezdték átmosni.
Jakab Erika, a Beregszászi Kistérségi Tanács képviselője, a KMKSZ Nagymuzsalyi Alapszervezetének elnöke elmondta, hogy 2019 márciusában jelent meg a jelenleg aranymosást végző Avellana Gold cég a településen. Az akkor összehívott lakossági fórumon a nagymuzsalyiak egyhangúlag elutasították, hogy az amerikai tulajdonú, Cipruson bejegyzett cég fémmosásba kezdjen a falu feletti hegyen. Ennek ellenére valahogy mégis megszerezték a helyi tanács engedélyét, és elkezdődött az üzem kiépítése és a termelés. A cég a kőzetanyag átmosásához szükséges vizet egy Nagymuzsaly határában lévő, a szovjet időkben, az akkori bányavállalat által fúrt kútból nyeri, miközben a község több utcájában kiszáradtak a kutak. Emellett a gyümölcstermesztésből és falusi turizmusból élő helyiek rettegnek az esetleges környezetszennyezéstől is. Máig senki nem látta a cég engedélyét arra, hogy hatalmas víztározót alakíthassanak ki a falu feletti hegy oldalában.
A kistérségi tanács által delegált bizottságot Vincze István alpolgármester vezette, a bizottság tagjai között volt Jakab Erika és Tóth Győző képviselő, Fecsora András, a Beregszászi Kistérségi Tanács Gazdasági Osztályának vezetője, Papp Péter, az építészeti osztály főszakembere, Füzesi Béla helyi lakos és lapunk munkatársa, Badó Zsolt, akiknek Pavel Sztukan, a bányaüzem vezetője és munkatársai mutatták be a termelést. Az üzemben vízzel keverve, pormentesen zúzzák apró szemcséssé a hatalmas felszíni meddőhányókból nyert kőzetet, majd vízzel, gravitációs módszerrel mossák ki a törmelékből a kinyerhető fémeket. A termelési lánc végén még mindig erősen szennyezett, aranyat, cinket, ólmot és más fémeket tartalmazó anyag ülepítő zsákokban gyűlik össze, melyet külföldre szállítanak további finomítás céljából – hangsúlyozta Pavel Sztukan.
A bányaüzem vezetői bemutatták, hogy a kőzettörmelék átmosásához használt vizet nem engedik vissza a természetbe, egy gép segítségével kiszűrik belőle a homokot, majd a még mindig zavaros vizet hatalmas ülepítőkben ülepítik. Az így megtisztított vizet egy a hegyen kialakított medencében gyűjtik össze, majd az üzemben újra felhasználják. Az ülepítőkben felhalmozódó, agyagásványokban gazdag, finom üledéket téglagyáraknak értékesítik. Az eddigi másfél évben maximum kétezer tonna kőzetet mosott át az üzem – mondta el Pavel Sztukan.
Érdekesség, hogy a cég már másfél éve folytatja a termelést, de a bemutatott engedélyeiket ez év februárjában adták ki. Az említett külföldi cég megbízásából négy, Ukrajna különböző részein, például Lembergben bejegyzett cég végzi a különböző munkafolyamatokat, amelyekből semmilyen adóbevétele nincs a Beregszászi Kistérségi Tanácsnak – mondta el Fecsora András. Senki nem kontrollálta ez idáig, hogy mennyi vizet használtak fel eddig a bányászati tevékenységükhöz.
Pavel Sztukan szerint a rendszer kezdeti feltöltése óta szinte alig vesznek fel vizet a kútból, hisz egy zárt rendszerben újrahasznosítják a víztározójukban leülepített vizet, csak a párolgási veszteséget kell pótolniuk. Szerinte nincs annak akadálya, hogy a cégeiket átregisztrálják Beregszászba, azaz az adójuk egy része a faluhoz tartozó kistérség költségvetésébe folyjon be. Illetve igény esetén Nagymuzsaly lakosainak vezetékes ivóvízzel való ellátásáról is hajlandóak tárgyalni az önkormányzat vezetőivel, esetleg támogatnák is annak kiépítését. A bányalátogatás után Vincze István megállapodott abban a vállalat képviselőivel, hogy a bizottság ezentúl ellenőrizni fogja az üzem vízfogyasztását, valamint időről időre a termelést is. Megvizsgálják, hogy a cégnek volt-e engedélye víztározó létrehozására, szorgalmazzák, hogy itt adózzanak, ezáltal hozzájárulva a kistérség intézményeinek fenntartásához, ha már a helyieknek el kell viselniük a termelés okozta kellemetlenségeket.
Nagymuzsalyban felújította működését Ukrajna egyetlen aranybányája, a kitermelés beindítása alkalmából szervezett rendezvényen részt vett Olekszij Petrov, Kárpátalja kormányzója – adta hírül pénteken az unn.com.ua hírportál a Kárpátalja Megyei Állami Adminisztráció sajtószolgálatára hivatkozva.
Fotó: Kárpátalja Megyei Állami Adminisztráció
A jelentés szerint a nagymuzsalyi aranylelőhely hivatalosan megállapított nyersanyagkészletének köszönhetően Ukrajna az aranykitermelő országok közé tartozik. A településen az aranykitermelést 15 év szünet után az Avellana Gold ércdúsító vállalat végzi.
Kezdetben a vállal az előző években kitermelt aranyércet fogja feldolgozni. Ez a bánya területén van felhalmozva. A hivatalos közlés szerint a termelés beindítása inkább környezetvédelmi, nem pedig üzleti szempontból fontos, mivel a területet megtisztítják a 130 ezer tonnányi, környezetre káros hányótól, amely jelenleg is gondot jelent a régió környezeti állapotára nézve.
Az Avellana Gold évi 500 ezer tonna aranyércet fog feldolgozni, és 250 millió hrivnya adót fizet majd. Brian Savadge, a vállalat vezérigazgatója a sajtónak elmondta, hogy a Nagymuzsalyban kitermelt fém évi 300 ezer akkumulátor előállítását teszi majd lehetővé, és az importot megtakarítva ellátja Ukrajnát a szükséges mennyiségű cinkkel.
Miközben a világgazdasági bizonytalanságok hatására jelentősen megemelkedett az arany iránti kereslet az elmúlt hónapokban, az elemzőket egyre inkább aggasztja a nemesfém kínálati oldala. Ahogy ugyanis a bányák aktivitása visszaesett, fölvetődött, hogy a világpiac esetleg elkezdhet kifogyni az aranyból.
A World Gold Council számításai szerint tavaly a világ összesen 3531 tonna aranyat termelt, ami 1 százalékkal maradt el a megelőző év kibocsátásától. 2019 ezzel az első csökkenést mutató év volt 2008 óta.
A jövőben pedig el is kezdhetünk hozzászokni az aranykitermelés csökkenéséhez – mondja Hannah Brandstaetter, a World Gold Council szóvivője. A bányák kibocsátása ugyanis fokozatosan lassulhat a következő években, ahogy a jelenlegi készletek kimerülnek, az új jelentősebb feltárások pedig egyre ritkábbak lesznek.
Mindazonáltal az elemzők többsége szerint egyelőre még nem kell drámai fordulatra számítani. Az aranykitermelés lapos vagy lefelé mutató trendet produkál, de egyelőre még nem drámaian – tette hozzá Ross Norman, a MetalsDaily.com szakértője.
Ezzel együtt a lassulásra utal az is, hogy bár fedeznek föl új aranybányákat, a kibocsátás döntő része régebbi bányákból származik.
Napjainkban a világ működő bányáinak nagyjából 60 százaléka felszíni, míg a fennmaradó része földalatti bánya.
A problémát az jelenti, hogy a nagyobb, kevésbé költséges bányák (például Dél-Afrikában) kezdenek kimerülni, míg például a kínai bányák jóval kisebbek, vagyis sokkal költségesebbek is – emelte ki Norman.
Kína manapság a világ legnagyobb aranykitermelője, míg az élvonalban olyan országok találhatók még, mint Kanada, Oroszország vagy Peru.
Az új feltárások tekintetében Nyugat-Afrikában vannak jelenleg a legkedvezőbb lehetőségek.
Mindemellett pedig az is optimizmusra ad okot, hogy más nyersanyagokkal ellentétben az arany újrahasznosítható. Vagyis várhatóan a jövőben is kitart még az aranykínálat, azonban a bányák kitermelésének csökkenése izgalmas folyamatokat idézhet elő a fém árfolyamában is.
