A román munkaügyi tárca tájékoztatása szerint első alkalommal történik meg Romániában, hogy a női munkavállalók többet keresnek a férfiaknál.
A női munkavállalók átlagbére meghaladta a férfiakét Romániában – írja az Agerpres román hírügynökség a bukaresti munkaügyi minisztérium közleménye alapján.
Februárban Romániában a női munkavállalók bruttó átlagbére 6026 lej volt. A férfi munkavállalók átlagban bruttó 5804 lejt kerestek.
Az elmúlt években a női munkavállalók száma is jelentős mértékben nőtt. Februárban 3,315 millió nőkkel kötött munkaszerződést tartottak nyilván Romániában. Tíz évvel korábban, 2014 márciusában 2,823 millió volt a nők munkaszerződéseinek a száma.
A munkaügyi minisztérium adatai szerint a vezető beosztásban dolgozó nők száma 30 százalékot meghaladó arányban nőtt az elmúlt évtizedben. Jelenleg 243 013 nő dolgozik vezető munkakörben Romániában, míg 10 évvel korábban 178 027 volt a számuk.
Ukrajna Nyugdíjalapja (PFU) jóváhagyta a havi átlagbéreket 2023 harmadik negyedévére.
Ezeket a mutatókat veszik figyelembe a nyugdíjak kiszámításakor Az általánosan kötelező állami nyugdíjbiztosításról szóló törvény szerint – közölte a dengi.ua a PFU-ra való hivatkozással.
Az ukrajnai átlagkeresetet (jövedelmet) az Állami Adószolgálatnak a tárcaközi csere keretében átadott információi alapján számítják ki.
A PFU szerint az átlagkereset 2023 kilenc hónapjában a következőképpen alakult:
január – 12 644,98 hr;
február – 12 794,11 hr;
március – 13 423,28 hr;
április – 13 626,02 hr;
május – 14 109,64 hr;
június – 16 012,38 hr;
július – 13 996,68 hr;
augusztus – 13 778,13 hr;
szeptember – 14 518,38 hr.
A dengi.ua az adatok alapján rámutat, hogy az utóbbi három hónapban az átlagfizetés
A kormány arra számít, hogy Ukrajnában a következő három évben növekedni fog az átlagfizetés, 2026-ban eléri majd a 30 ezer hrivnyát – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál a 2024-es (10 000. sz.) költségvetés-tervezetre hivatkozva.
A Gazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a munkavállalók bruttó (adózás előtti) havi nominális átlagkeresete: 2023 – 18 118 hrivnya (+22%), 2024 – 21 852 hrivnya (+20,6%), 2025 – 25 645 hrivnya (+17,4%), 2026 – 29 625 hrivnya (+15,5%).
Ezzel párhuzamosan az átlagos éves infláció csökkenése várható: 2023 – 16,0%, 2024 – 9,8%, 2025 – 9,8%, 2026 – 6,2%. Így az infláció lassulása a reálbérek növekedéséhez vezet.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a hivatalos adatok azt jelzik, hogy a háború kezdete óta először nőtt az ukránok reálbére. 2023 júniusában a fizetés 16 012,38 hrivnya volt. Így 2022 júniusához képest 14,7%-kal nőtt a fizetés. Egy évvel ezelőtt ez 13 957,63 hrivnyát tett ki.
Az éves infláció ugyanakkor júniusban 12,8%-ot tett ki, ami a reálbérek mintegy 2%-os növekedését jelenti. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint Ukrajnában 2023-ban az átlagos nominális fizetés 19,6%-kal, a reál (az inflációt figyelembe véve) 3,9%-kal emelkedik.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint Ukrajnában 2021 márciusában az átlagbér 2020 márciusához képest 9,5% -kal nőtt, ez év februárjától márciusig pedig 6,7% -kal.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése 2021 márciusában 2021 februárjához képest 8,5% -kal, éves szinten 18,9%-kal nőtt, s 13 612 hrivnyát tesz ki, ami 2,3-szorosa a minimálbérnek (6000 hrivnya).
A legtöbbet Csernyivci, Doneck, Ternopil, Rivne, Herszon, Voliny, Hmeljnickij, Ivano-Frankivszk, Csernyihiv, Zsitomir, Kárpátalja, Odessza, Luhanszk, Lemberg, Szumi és Zaporizsja megyékben emeltek a béreket.
Az elmúlt hónapban a legnagyobb fizetést Kijevben vették nyilvántartásba (20 132 hrivnya), a legalacsonyabbat pedig Zsitomir megyében (10 675).
Az átlagfizetés növelése a kormány legfontosabb feladata, az ukránok átlagbérének a szintje már 2030-ra eléri a lengyelekét és szlovákokét – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Facebook-bejegyzésében, adta hírül vasárnap a korrespondent.net hírportál.
A kormányfő azt írta, hogy 2020 decemberében az ukránok reálbére 10%-kal nőtt 2019 decemberéhez képest, és 14,2 ezer hrivnyát tett ki. A kormány legfontosabb feladata, amit maga elé tűzött, hogy 2030-ra az ukránok reálbére elérje a lengyelekét és szlovákokét – mutatott rá Denisz Smihal.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
A koronavírus-válság szerte a világon emberek millióit sodorta szegénységbe. A Világbank becslései szerint a pandémia miatt világszerte 150 millióval nőtt a szegény emberek száma.
A szegénységi küszöb napi 1,8 dollár. Az ENSZ Egyetem Gazdaságfejlesztési Tanulmányok Világintézete adatai szerint az ezen a küszöbön túl élő emberek száma 420–580 millióra nőhet. Hasonló előrejelzései vannak az OXFAM-nak, (civil szervezetek szövetsége a szegénység és az ezzel kapcsolatos igazságtalanság problémáinak kezelése az egész világon) – számolt be az Ekonomicsna Pravda.
Ukrajnában minden második ember szegény
Ami Ukrajna lakosságát illeti, ha a koronavírus válság előtt az ukránok csaknem egyharmada élt a szegénységi küszöb alatt, az UNICEF becslései szerint a világjárvány után a lakosság fele kerül hasonló helyzetbe.
Noha a bérek növekedtek a 2020-as év folyamán, a reálbérek dollárban kifejezve átlagosan 7%-kal csökkentek, annak ellenére, hogy a dollár is leértékelődött világ más devizáival szemben.
A nyugdíjasok fizetőképességéről még beszélni is fáj. A 3922 UAH-s (novemberi adat) létminimum mellett az átlagos öregségi nyugdíj még alacsonyabb – havonta csak 3430,28 UAH. Száz euró…
A hivatalosan is bejegyzett munkanélküliek száma is több mint félmillióra nőtt Ukrajnában. Ez azonban a munkaügyi központokban regisztráltak és nincs beszámítva az állásukat elvesztők tényleges száma. Beleértve azokat is, akik nem mehettek ki külföldre dolgozni.
A világon minden negyedik ember szegény
Az ENSZ Fejlesztési Programja és az Oxfordi kezdeményezés a szegénység és az emberi fejlődés tanulmányozása céljából adatai szerint 2019-ben a világon az emberek 23,1%-a szegény, kétharmaduk közepes jövedelmű országokban él.
Az EU-ban minden ötödik ember szegény
Az EU Statisztikai Szolgálata szerint az Európai Unióban a legtöbb szegény ember Bulgáriában él: a 2018-as adatok szerint a szegény állampolgárok aránya 32,8% volt az országban. A szegények mintegy harmada Görögországban (31,8%), Lettországban (28,4%), Olaszországban (27,3%) és Spanyolországban (26,1%). Ugyanakkor a legkevesebb szegény Csehországban – 12,2%, Szlovéniában – 16,2%, Szlovákiában – 16,3%, Finnországban – 16,5% és Hollandiában – 16,7% él. A szegénységi küszöb alatt élők átlagszáma az EU-ban 21,7%.
Az 1990-es évek végén Ukrajna lakosságának fele szinte éhezett
Ukrajnában 2018-ban a szegénységi ráta az EU-országokhoz képest a legmagasabb volt, és 33,9%-ot tett ki – írja a Dzerkalo Tizsnya. A legrosszabb helyzet Ukrajnában az 1990-es évek végén volt. A Világbank adatai szerint 1998-ban a megkérdezettek 52%-a mondta, hogy szinte éhezik, 10 évvel később, 2008-ra pedig 11%-ra csökkent a szegénységi ráta.
Hogyan segítik a szegényeket Európában
Az EU-ban a szociális segítségre szorulók száma a felével nőtt a Covid-járvány előtti időszakhoz képest, olvasható az Európai Bizottság honlapján. Ez alatt az élelmiszerbankok, a ruházat és egyéb alapvető segítségnyújtás, beleértve a társadalmi beilleszkedési intézkedéseket is értendők. A leginkább rászorulóknak szánt európai segítségnyújtási alap (FEAD) finanszírozta az élelmiszercsomagok Bulgáriába való eljuttatását, a Svédországban élő román állampolgároknak nyújtott orvosi és szociális segítségnyújtási programokat. Franciaországban a szociális menzák étkezésének negyedét finanszírozza ez a program, Portugáliában pedig több mint ezer lisszaboni család nyújt segítséget. Az Európai Bizottság kötelezettséget vállalt, hogy 2023-ig megtéríti az EU-tagállamok teljes költségét a kiszolgáltatott helyzetű lakosság megsegítéséért. és az azt követő hét évben. A REACT-EU programban 47,5 milliárd euró van támogatásra elkülönítve – közölte az Ukrinform.
Mikor gazdagodnak meg az ukránok?
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia adatai szerint 2020 első felében 19,4 millió ember élt a szegénységi küszöb alatt Ukrajnában, ami 4 millióval több, mint 2019-ben. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a lakosság jóléte javulni fog 2021-ben.
Ljudmila Cserenko, az akadémia életszínvonal-kutatási szektorának vezetője úgy véli, hogy még abban az esetben is, ha gyors lesz az immunizálási folyamat, a jövedelmek értékének romlása csak a 2021-es év második felében várható. A lakosság jövedelmének növekedése pedig várhatóan csak 2022-ben lehetséges.
Pavlo Kuhta, egykori ukrán gazdaságfejlesztési, kereskedelmi és mezőgazdasági megbízott miniszter, a Kijevi közgazdasági iskola politikai igazgatója kissé eltérő véleményen van. Az Eszpreszónak adott interjújában a szakértő elmondta: Ukrajna gazdasága 2021-ben növekedni fog, csökken a munkanélküliség, az emberek visszaszerzik a karantén során elvesztett munkahelyeiket, és nőni fog az emberek jövedelme. Mindez csak abban az esetben, ha nem tesznek valamiféle fenomenális butaságot vagy valami katasztrofális dolog nem történik.
Ukrajnában szeptember folyamán 4,8%-kal, azaz 550 hrivnyával emelkedett az átlagbér – 11 998 hrivnyára. A hírt az Állami Statisztikai Szolgálat közölte.
Ugyanakkor az ez év október 1-i adatok szerint a munkabér hátralékok összege 3 milliárd 560,9 millió hrivnya volt, ami 4,1%-kal nőtt a hónap során.
Ukrajnában 2020 augusztusában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagfizetése 2019 augusztusához képest 8,6% -kal, azaz 11 446 hrivnyára emelkedett. A hírt az UNIAN közölte a statisztikai hivatalra hivatkozva.
Ugyanakkor júliushoz képest 2020 augusztusában az átlagbér 3%-kal csökkent. Az ország legalacsonyabb átlagfizetését Voliny megyében vették nyilvántartásba (9129 hrivnyát), a legmagasabbat pedig Donyeck megyében – 12 660 hrivnyát.
Az átlagfizetés Kijevben 2020 augusztusában 16 795 hrivnyát tett ki.
A kormány arra számít, hogy 2022-re az ukrán átlagbér 15 ezer UAH-ra emelkedik – nyilatkozta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az Ukrajina 24 TV csatornának adott exkluzív interjújában.
„Számításokat végzünk az átlagbér fokozatos emelésével kapcsolatban. Vagyis, ha most ez 11 ezer UAH-n belül van, akkor jövőre 13 ezer UAH lehet, és ennek megfelelően 2022-ig akár 15 ezer hrivnya. Ez egy meglehetősen optimista forgatókönyv. Természetesen sok múlik az üzleti környezeten, a gazdaság állapotán. De a Gazdasági Minisztérium makro-előrejelzése alapján, a GDP növekedésének erre vonatkozó mutatói alapján, optimista üzleti várakozások szerint ez nagy valószínűséggel megvalósítható lenne” – mondta.
Smihal szerint a 15 000 UAH-s átlagfizetés olyan tényező lesz, amely megakadályozza, hogy az ukránok nagy része külföldre menjen dolgozni.
Arra a kérdésre, hogy milyen összegűnek kell lennie az átlagnyugdíjnak és átlagbérnek ahhoz, hogy elég legyen a megélhetéshez, a kormányfő így válaszolt:
„15 000 UAH az átlagbér. Valószínűleg jó lenne, ha Ukrajnában az átlagnyugdíj az átlagbér legalább 30%-a lenne… vagyis ötezer. Konkrétan: az átlagbér 15 000 UAH, az átlagnyugdíj 5000 UAH. Erre a szintre kell lépnünk. Nem azt mondom, hogy ez ma lehetséges, ezt ne ígéretnek vegye, hanem ez az a paraméter, amelyre törekszünk, és ahová Ukrajnát és az ukránokat vezetjük.”
Smihal megjegyezte, hogy ma a 11 000 UAH-s átlagbér és a 3000 UAH-s átlagnyugdíj túl kicsi.
Denisz Smihal miniszterelnök szerint a kormány arra számít, hogy 2022-re 15 ezer hrivnyára nő az átlagfizetés az országban – közölte vasárnap a strana.ua hírportál a kormányfő Facebook-bejegyzésére hivatkozva.
Smihal azt is írta, hogy júniusban a valós átlagbérek szintje meghaladta a válság előtti mértéket, és 11,6 ezer hrivnyát tett ki. Szerinte a gazdaság elkezdett helyreállni, és az emberek visszatérnek a munkahelyekre. „Arra számítunk, hogy már 2022-re az átlagfizetések szintje eléri a 15 ezer hrivnyát az országban” – fejezte ki reményét.
Júliusban a hivatalosan foglalkoztatottak valós átlagbére 225 hrivnyával (2 %) nőt az előző hónaphoz képest, 11 579-ről 11 804 hrivnyára.
