A NuScale és a Nuclearelectrica vállalatok csütörtöki sajtótájékoztatójukon bejelentették, hamarosan nekilátnak Romániában az ország első kisméretű moduláris reaktorának építéséhez, amivel előrelendíthetik a nukleáris energiatermelés mértékét.
A környezetbarát, tiszta energiaforrásnak számító atomenergiát egy, a hagyományos atomreaktorokhoz képest sokkal kisebb kiterjedéssel ellátott, miniüzemszerű erőműben fogják előállítani.
Az összesen hat modulból álló NuScale-erőműben és környékén várhatóan 3 700 munkahelyet teremthetnek, ha pedig növekedni fog a projekt, akkor elképzelhetőnek tartják, hogy akár 30 000-re nőhet a helyszínen dolgozók száma.
Ha minden az előzetes tervek szerint halad, akkor a nemzeti energiatermelési rendszer 2028-ra kész lehet, így hét éven belül elindulhat az energiagenerálás a minireaktor szívében.
Nem szabad eleve kizárni az éghajlatváltozás elleni küzdelem megfelelőnek ítélt eszközei közül az atomerőművek új, negyedik nemzedékét – nyilatkozta Bill Gates pénteken egy interjúban.
A Handelsblatt című üzleti lapban közölt interjúban Bill Gates az utolsó németországi atomerőművek 2022-re tervezett leállításával kapcsolatban elmondta, hogy két kérdést érdemes megfontolni. Először is meg kell vizsgálni, hogy szükséges-e kivonni a termelésből a fejlettebb, második vagy harmadik generációs atomerőműveket.
Ezt minden országnak önállóan kell eldöntenie. Az mindenesetre biztos, hogy az ilyen erőművek leállítása „megnehezíti az (energia)ellátás és a kedvező árak biztosítását” – mondta.
Kifejtette: a második kérdés az, hogy lesz-e hosszabb távon az atomerőműveknek egy olyan új generációja, amely jobb az előzőeknél a költségek, a biztonság és a radioaktív hulladék kezelése szempontjából, és hozzájárul a megbízható és olcsó villamosenergia-termeléshez.
Bill Gates – a Microsoft amerikai technológiai óriáscég társalapítója és volt elnök-vezérigazgatója – a kockázatitőke-befektető cége, a Breakthrough Energy vezetőjeként adott interjút a Handelsblattnak a klímaváltozás elleni küzdelem technológiai és társadalmi kérdéseiről. A cég és partnerei 47 társaságban érdekeltek. Kizárólag olyan induló vállalkozásokat – startup cégeket – finanszíroznak, amelyek technológiája legalább egy százalékkal képes lehet csökkenteni a globális szén-dioxid-kibocsátást.
Az atomerőművek németországi leállításával kapcsolatban hangsúlyozta: „nem szabad elfelejtenünk, hogy a villamosenergia-igény drámaian meg fog nőni”, mert nemcsak az autók meghajtásához, hanem a lakások fűtéséhez is áram szükséges, és sok gyárat is át kell állítani a villamosenergia-felhasználásra. Ezért az ellátásbiztonság központi jelentőségű.
Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e a nukleáris energia mellőzésével, csak a megújuló energiaforrások kiaknázásával kielégíteni a növekvő igényt, elmondta, hogy „ha csodával határos módon áttörést érünk el a villamosenergia-tárolás költségeinek csökkentésében, akkor nem kell törődnünk a nukleáris technológiával”.
Addig viszont az ellátás biztonságához szükség lesz az időjárástól független energiaformákra, vagyis azokra, amelyek akkor is termelnek áramot, amikor nem fúj a szél és nem süt a nap. „Ezért finanszírozok egy olyan vállalatot, amely egy negyedik generációs reaktort épít” – mondta Bill Gates.
Arra a felvetésre, hogy a fejlesztés még igen távol van a piaci bevezetéstől, kifejtette, hogy az első kísérleti erőmű építése már elkezdődött az Egyesült Államokban, és öt éven belül el is készül.
Erre az időre „nyitottnak kell maradnunk”, vagyis „nem szabad kizárnunk semmilyen megoldást, amíg alaposan megvizsgáltuk a költségeket és a biztonságot”.
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeréért egyetlen lehetséges technológiát sem szabad eleve elutasítani, így még a magfúziót sem. „Szerencsés módon több kutatás zajlik ezzel kapcsolatban, és én támogatok néhány céget, amelyek ezen dolgoznak” – mondta Bill Gates.
Arra a felvetésre, hogy mindennek alapján bizonyára üdvözli a francia kormány közelmúltbeli bejelentését, miszerint milliárd eurós nagyságrendű összegekkel támogatja a nukleáris technológiát, az amerikai befektető aláhúzta, hogy „Franciaország nagyszerű munkát végez az atomenergia-ellátás területén”. Így gyakran előfordul, hogy éppen a francia atomerőművek által megtermelt áramot táplálják az európai hálózatokba, amikor a naperőművek nem termelnek és a szélerőművek termelése is csökken.
„Örülök, hogy a franciák ambiciózus célokat tűztek ki az atomenergia olcsóbbá és biztonságosabbá tételére. Ezt az utat kell követnünk, hogy megoldást találjunk” – mondta Bill Gates.
A Hmelnickiji Atomerőmű új reaktorának építéséről írt alá memorandumot Volodimir Zelenszkij elnök amerikai munkalátogatásának első napján Washingtonban kedden az ukrán és az amerikai fél – adta hírül az rbc.ua hírportál Zelenszkij Twitter-bejegyzésére hivatkozva.
Mint az elnök írta, „üdvözlöm, hogy az Energoatom állami vállalat memorandumot írt alá a Westinghouse Electric céggel reaktor pilotprojektként történő közös építéséről a Hmelnickiji Atomerőműben.” Hozzátette: a továbbiakban még 4 reaktor épül az amerikai vállalat technológiájával. A projekt összértéke 30 milliárd dollár – jelezte Volodimir Zelenszkij.
Dozens of people were killed in an attack on the northern #Mozambique town of #Palma this week ??
The province of Cabo Delgado, where the town is located, has since 2017 been the target of a simmering Islamist insurgency linked to Islamic State. pic.twitter.com/43zuvO3mH8
Islamist militants seized control of a town in northern Mozambique, killing several people including at least one foreign worker, near a huge gas project involving France's Total and other energy companies, security sources said. pic.twitter.com/FbGCTbtOgo
Ukrajna eltökélt atomenergia-iparának fejlesztését és a legkorszerűbb atomreaktorok alkalmazását illetően – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök hétfőn, adta hírül a strana.ua hírportál az Elnöki Hivatal honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint az államfő a Mariano Rossival, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) vezérigazgatójával hétfőn Kijevben folytatott megbeszélésen bejelentette, hogy Ukrajna készen áll a legmodernebb atomreaktorok alkalmazására. Szerinte a többi között elképzelhető az SMR-160 típusú kis moduláris reaktorokra történő áttérés. Ezeket a tervek szerint Ukrajnában gyártják majd.
Zelenszkij azt is közölte Rossival, hogy Ukrajna kész megosztani tapasztalatait az IAEA-vel, hogy ne ismétlődhessen meg a 35 évvel ezelőtti csernobili atomerőmű-balesethez hasonló tragédia. „Ma a szakértőink egyedülálló tapasztalattal rendelkeznek a nukleáris biztonságot és a létesítmények üzemen kívül helyezését illetően” – hangsúlyozta Ukrajna elnöke.
A törökországi Akkuyui Atomerőmű építési területén kezdetét vette a 3. blokk építése, amelyre a jelt Vlagyimir Putyin orosz és Recep Erdogan török elnök adta meg szerdán, videokonferencia kapcsolaton keresztül – áll a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern MTI-nek szerdán eljuttatott közleményében.
Az első adag beton beöntése alkalmából rendezett ünnepségen Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója kiemelte az Akkuyui Atomerőmű építési munkálatainak gyors haladását. Emlékeztetett arra, hogy három évvel az első török atomerőmű építésének kezdete után már a harmadik blokk létesítését kezdték most meg. „Az atomerőmű Törökország energiabiztonságának egyik alappillére lesz” – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov.
„Az Akkuyui Atomerőmű üzembe helyezése után Törökország villamosenergia szükségletének tíz százalékát állítja elő – mondta a közlemény szerint Fatih Dömez török energetikai és természeti erőforrás miniszter, aki egyben rámutatott arra, hogy a projekt lendületet ad a gazdaságnak, ezen belül az iparnak, foglalkoztatást biztosít és elősegíti a kapcsolódó ágazatok fejlődését is.
A törökországi atomerőmű 3. blokkjának létesítési engedélyét a török nukleáris hatóság, az NDK 2020. november 13-án adta ki.
Az 1-es blokk alapozását 2019 márciusában fejezték be, majd beszerelték a zónaolvadék-csapdát, jelenleg a reaktort védő, dupla falú konténment belső falának betonozása zajlik. A kettes blokk alaptestét 2020 áprilisától, tavaly júniusig készítették, majd itt is a zónaolvadék-csapda elhelyezése után a reaktorépület és a kettős falú konténment falazása zajlik.
A lengyel környezetvédelmi miniszter szerint Pomerániában építhetik fel az első lengyelországi atomerőművet. A meglepő helyről érkező bejelentés bizonyára kiváltja majd a német, a svéd és a dán környezetvédők barátságtalan reakcióját is. Nem csak azért, mert utóbbiak valóban környezetvédők.
Michal Kurtyka lengyel környezetvédelmi miniszter január 14-én bejelentette, hogy a tervezett lengyel atomerőmű minden bizonnyal Lengyelország északi részén, a tengerparton, azon belül Pomerániában épül fel – adta hírül a Business Insider Polska. A miniszter az RMF FM rádiónak azt is elmondta, hogy az első blokkot 2033-ban helyezhetik üzembe.
A mostani bejelentés azonban két, egészen más aspektusból lehet igazán érdekes. Az egyik, hogy a helyszín megválasztása milyen következményekkel járhat. A másik, hogy miért tesz a környezetvédelmi tárca vezetője a kormány nevében bármilyen bejelentést egy atomerőmű építésével kapcsolatban, s vajon ezügyben miért nem az energetikai miniszter nyilatkozik.
Az első válasz az, hogy a Lengyelország északnyugati részén lévő helyszín közel van Németországhoz, Svédországhoz és Dániához, amelyek nem lesznek elragadtatva attól az ötlettől, hogy a közelükben atomerőművet akarnak építeni. Már csak azért sem, mert Dánia 1985 óta nem engedélyezi ezen energiahordozó használatát a határain belül, Németország és Svédország a nukleáris áramtermelő technológia kivezetését végzi éppen – arra hivatkozva, hogy annak kockázatai, üzemeltetési költsége magas, miközben a biztonságos, károsanyag-kibocsátás mentes energiatermelésben ma már van jobb, kifizetődőbb út is, mint az atomerőmű építése. Lengyelország így komolyabb ellenállásra is készülhet, ha a nukleáris projekt tényleg komolyabbra fordul.
A második kérdésre a válasz az, hogy Lengyelország még mindig 80 százalékban szénerőművekkel állítja elő elektromosenergia-szükségletét, amit néhány évtized alatt a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében nullára kellene csökkentenie. A jelenlegi varsói kormány szerint ehhez atomerőművekre lesz szükség, annak ellenére, hogy Lengyelországban ismeretlen az ilyenfajta áramtermelés. A létesítményeket az orosz technológiát elutasítva nyugati cégek segítségével akarják felépíteni.
Kurtyka – az aktuális lengyel kormányzati politikai szólamoknak megfelelően – már korábban is azt mondta, hogy rendkívül nehéz lenne nukleáris energia nélkül elérniük az európai országok által támogatott, ambiciózus klímacélokat. A regnáló varsói kabinet álláspontja az, hogy 3-9 ezer megawatt atomenergia-kapacitásra van szüksége Lengyelországnak a kieső szénerőművek pótlására. Az első blokk építését 2026-ban kezdenék meg, reményeik szerint ez indulhatna el 2033-ban.
A reaktorok pontos helyét két éven belül akarják kijelölni.
Ukrajnának le kell mondania az orosz nukleáris üzemanyagról, az ország atomerőműveit teljesen amerikai fűtőelemekre kell átállítani – jelentette ki Jurij Vitrenko megbízott energetikai miniszter csütörtökön egy szakmai rendezvényen, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A Nemzeti gazdasági stratégia–2030 program ismertetése során a megbízott tárcavezető kifejtette: „át kell térnünk az USA-ból szállított nukleáris fűtőanyagra az Oroszország által szállított helyett.” Azt is hangsúlyozta, hogy az ukrán energetikai rendszert egyesíteni kell az európaival. Szerinte ez még 2023 előtt megvalósítható.
Vitrenko rámutatott, hogy az ukrán és európai energetikai rendszert legkésőbb 2023-ig kell egyesíteni, de szerinte ez hamarabb is lehetséges. Hozzátette: „ilyen integráció nélkül nem érhető el olyan verseny, amilyet a piacon látunk, de a szereplők egységessége aligha teszi lehetővé, hogy ezzel számoljunk.”
A fehérorosz atomerőmű első blokkja a próbaüzem során elérte a névleges teljesítményét – közölte a Roszatom budapesti irodája szerdán az MTI-vel.
A közleményben Vitalij Poljanyin, a Roszatomhoz tartozó ASZE Mérnöki Vállalat alelnöke, a fehérorosz atomerőmű projektigazgatója hangsúlyozta, a 100 százalékos teljesítményszint elérése a próbaüzem legfontosabb eseménye az atomerőművi blokkok esetében.
Ha beigazolódik, hogy a rendszerek és a berendezések megfelelnek a terv szerinti paraméternek, a blokkot kereskedelmi üzembe állítják.
A fehérorosz atomerőmű 3+ generációs, VVER-1200-as típusú reaktorral felszerelt blokkján az indítási munkálatok 2020. augusztus 7-én kezdődtek meg, amikor a reaktor aktív zónájába behelyezték az első, friss nukleáris üzemanyagot tartalmazó fűtőelemeket. Ezt követően tavaly október 11-én a reaktor teljesítményét a minimális ellenőrzött teljesítményszintre emelték, november 3-án kapcsolták rá a blokkot az egységes villamos energetikai rendszerre, majd december 22-én kezdődött meg a próbaüzem – írták a közleményben.
Ismertették azt is, hogy a két VVER-1200 típusú, 2400 megawatt (MW) összteljesítményű reaktorral felszerelt fehérorosz atomerőmű Osztrovec város mellett található. Az atomerőmű az orosz 3+ generációs technológiát használja, amely teljes mértékben megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nemzetközi előírásainak, követelményeinek.
A fehérorosz atomerőmű első egysége az első olyan 3+ generációs blokk, amelyet orosz technológia alapján, külföldön építettek meg.
