Az ausztrál versenyfelügyelet szerint a világ egyik legnagyobb földgázexportőrének, Ausztráliának korlátoznia kell földgázexportját, hogy elkerülje a gázhiány kialakulását.
Az Ausztrál Verseny- és Fogyasztóvédelmi Bizottság álláspontja szerint a hosszú távú szerződések alapján eladott mennyiségen felüli készletet belföldön kell forgalomba hozni, különben elképzelhető, hogy jövőre gázhiány lesz Kelet-Ausztráliában. Ez azért is érzékenyen érintené a távoli kontinenst, mivel ebben a régióban lakik az ország lakosságának mintegy nyolcvan százaléka.
A keleti területeken vélhetően a gázigény tíz százaléka hiányozna, főleg azért, mert szénről földgáz felhasználására álltak át a villamosenergia-termelők.
Az ausztrál kormány hatáskörének 2030-ig történő kiterjesztésén gondolkozik. Ez lehetővé tenné számára, hogy rendkívüli körülmények felmerülése esetén exportkorlátozást vezessen be – közölte hétfőn Madeleine King erőforrásügyi árnyékminiszter.
Az ausztrál tisztségviselők azzal nyugtatják az érintett országokat, hogy Ausztrália továbbra is megbízható kereskedelmi partner, valamint stabil és megbízható nyersanyag- és energiaexportőr.
Az LNG-exportőrökhöz intézett felhívás, miszerint jobban reagáljanak az ausztrál igényekre, valószínűleg nem lesz jelentős globális hatással a kínálatra vagy az árakra. A jövő évi előrejelzés szerint Kelet-Ausztrália hiánya körülbelül 14 LNG-rakománynak felel meg, míg Ausztrália termináljai csak júniusban több mint száz szállítmányt bonyolítottak le.
A jövőbeli esetleges korlátozás nem fogja érinteni a Japánnal és a Dél-Koreával megkötött, több évre szóló szerződések alapján szállítandó mennyiséget. A hétfői jelentés szerint az ausztrál exportőrök az előrejelzések szerint 167 petajoule-lal (4,45 milliárd köbméterrel) többet fognak termelni, mint amennyire a szerződéseik teljesítéséhez szükségük van – ami több mint háromszorosa a várt 54 petajoule-os hiánynak.
A csővezeték-kapacitás korlátai miatt az LNG-exportőröknek korlátozott lehetőségei vannak arra is, hogy az ausztrál piacra irányítsák át gázkészleteiket, ugyanis az ausztrál energiapiac üzemeltetője szerint a South West Queensland vezeték, amely a keleti part menti államokat összeköti, a júniusi gázellátási válság csúcspontja közben 98 százalékos kapacitással működött.
Ausztrália ebben az évben annak ellenére küzdött energiaellátási válsággal, hogy mind a szén-, mind a földgázexportőrök között a világ legnagyobbjai közé tartozik. A déli féltekén kialakult tél kezdetén beköszöntő hideg, az elöregedő erőművek meghibásodása és az ukrajnai orosz invázió miatti magas világpiaci árak mind hozzájárultak a kereslet növekedéséhez és a kínálat szűkösségéhez.
Az ACCC jelentése szerint tavaly óta az ország északnyugati és északkeleti részén található, több milliárd dolláros exportlétesítmények több gázt vásárolnak, mint amennyit az ausztrál piacra szállítanak. Néhány LNG-exportőr vállalat azonban a kínálat egy részét elkezdte az ausztrál piacra irányítani, mivel az ottani azonnali árak magasabbak voltak, mint a tengerentúliak.
Ausztrália 555 millió euró kártérítést fizet a Naval Group francia vállalatnak a tengeralattjáró-szerződés felmondásáért – jelentette be Anthony Albanese új ausztrál miniszterelnök szombaton. Sébastien Lecornu francia védelmi miniszter jelezte: Párizs elfogadta az ajánlatot.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy lezárjuk a viszályt, új fejezetet nyissunk kapcsolatainkban, és előre tekintsünk – mondta a tárcavezető újságíróknak Szingapúrban. A Naval Group rövid közleményben üdvözölte a „tisztességes” egyezményt. A vállalat megköszönte mindazok erőfeszítéseit, akik támogatták a szerződés megvalósulását, míg az ausztrálok el nem álltak tőle.
Ausztrália 2016-ban kötött 56 milliárd eurós megállapodást az állami többségi tulajdonban álló Naval Group (korábban: DCNS) francia védelmi vállalattal tizenkét hagyományos tengeralattjáró legyártásáról. Canberra 2021 szeptemberében bejelentette, hogy felmondja a szerződést, és inkább az Egyesült Államoktól, illetve Nagy-Britanniától szerzi be tengeralattjáró-flottáját, amely nukleáris meghajtású eszközökből fog állni. Ausztrália a megváltozott biztonsági környezettel indokolta döntését. A lépés annyira felbőszítette Franciaországot, hogy Párizs visszahívta washingtoni és canberrai nagykövetét, diplomáciai válságot váltva ki ezzel. A NATO-szövetségesek perpatvara egyúttal veszélybe sodorta a Nyugat egységes fellépését Kína terjeszkedő befolyása ellen az Indiai- és a Csendes-óceán térségében.
Albanese hatalomra kerülése óta igyekszik helyreállítani a kapcsolatot Franciaországgal. A canberrai kormányfő elmondta: a szerződés meghiúsulása összesen 2,4 milliárd dollárjába kerül az adófizetőknek.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Kína a hétvégén élesen bírálta az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat, amelyeket Ausztrália tovább szigorított.
Az Ukrajna elleni invázió miatt Ausztrália vasárnap azonnali hatállyal megtiltotta a timföld és a bauxit exportját Oroszországba. Ez súlyos csapást jelent Moszkva számára, mivel a felhasznált timföld majdnem húsz százalékát a szigetországból szerzi be, a lépés tehát jelentős mértékben korlátozza az egyik legfőbb orosz exportcikk, az alumínium termelését. A Rio Tinto angol-ausztrál bányaipari óriás közös vállalatot is üzemeltet az orosz Ruszallal, a világ második legnagyobb alumíniumgyártójával. Az ausztrál kormány azt is bejelentette, hogy legalább hetvenezer tonna szenet ajándékoz Ukrajnának az energiaigények kielégítése érdekében. Ausztráliától más, orosz energiahordozóktól függő állam, így Lengyelország is kért szenet, és a szállítmányokat a lehető leghamarabb útnak is indítják.
A nyugati szankciók egyre szélesebb körűek Oroszországgal szemben, a Bloomberg értesülése szerint az Európai Bizottság azt is fontolgatja, hogy az oligarchák befagyasztott vagyonát használhatnák Ukrajna újjáépítésének finanszírozására, az ötlet azonban még nagyon korai szakaszban van. A világ legfejlettebb országai, a G7 is koordinálja az erőfeszítéseket ennek érdekében, és ahol a nemzeti törvények lehetővé teszik, ott elkobozhatják az oligarchák befagyasztott vagyonát. Kína ellenzi a nyugati szankciókat és ennek a hétvégén ismét élesen hangot is adott annak ellenére, hogy pénteki kétórás telefonbeszélgetésük során Joe Biden amerikai elnök figyelmeztette pekingi partnerét, Hszi Csin-pinget, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának.
„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. „A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet” – tette hozzá.
Szakértők szerint Kína is hamarosan megérzi az ukrajnai konfliktus gazdasági hatásait, mert vissza fog esni a külföldi kereslet és nőnek az importárak. Az ANZ Research becslései szerint a kínai külkereskedelmi többlet emiatt az idén 238 milliárd dollárra olvadhat – a rekordot jelentő tavalyi 676 milliárdos plusznak mindössze a 35 százalékára. A háború lelassíthatja a globális, de különösen az európai gazdaság növekedését, márpedig az Európai Unió Peking második legnagyobb kereskedelmi partnere, az ország teljes exportjának mintegy 15 százalékát adja. „Az EU gazdasági növekedése statisztikailag nagymértékben korrelál Kína exportnövekedésével” – mondta ezzel kapcsolatban a CNBC-nek Betty Wang. Az ANZ Research kínai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza hozzátette, hogy az EU GDP-növekedésének minden egyes százalékpontos visszaesése esetén Kína teljes exportnövekedése 0,3 százalékponttal csökken. A chiphiány például már korábban is súlyos volt, de a háború még tovább rontott a helyzetet, mivel Oroszország és Ukrajna is jelentős szerepet játszik a globális félvezető-ellátási láncban. Az elektronikai cikkek kivitele pedig 17,1 százalékponttal járult hozzá Kína 30 százalékos exportnövekedéséhez 2021-ben.
Hosszú távú energetikai partnerségről állapodott meg Németország és Katar – jelentette be vasárnap Robert Habeck német gazdasági miniszter a Tamim bin Hamád Al Táni emírrel folytatott dohai tárgyalásai után. Habeck nem tett említést pontos mennyiségről, a részleteket a két fél ezek után fogja majd kidolgozni, de nem csupán cseppfolyósított gáz (LNG) szállításáról van szó, hanem közös projektekről is a megújuló energiaforrások területén, valamint az energiahatékonyság fejlesztésében. Az ukrán válság miatt Berlin mielőbb szabadulni akar az orosz gázfüggőségtől.
Az ausztrál kormány szankciókat jelentett be 33 orosz oligarchával, üzletemberrel és családtagjaival szemben – írja a BBC.
Az Ausztrália által újonnan szankcionált személyek között van Roman Abramovics, Alekszej Miller, Dmitrij Lebegyev, Szergej Csrnozov, Nyikolaj Tokarev, Igor Shumalov és Kirill Dmitriev többek között. Az ausztrál kormány közölte, hogy azokat az oroszokat célozzák a szankciókkal, akik hatalmas személyes vagyont halmoztak fel és gazdasági, vagy stratégiai befolyással bírnak Oroszország számára.
Megismételték, hogy a leghatározottabban támogatják Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Kína több nagyvárosa is teljes sötétségbe borult az elmúlt napokban, miután az ázsiai ország nem hivatalosan ugyan, de megtiltotta az ausztrál szén használatát energiatermelésre, hivatkozva a készletek szűkösségére – értesült a CNBC.
A két ország viszonya egyre feszültebb az utóbbi időben. Ausztrália sürgeti a koronavírus-járvány kialakulásainak okait vizsgáló független bizottság felállítását, amire Kína megemelt importvámokkal vagy teljes árubehozatali korlátozással válaszolt. Például, az ausztrál borokra kivetett vámokról már egy korábbi cikkben olvashattak.
A kínai hatóságok szerint azonban nem a szénhiány vagy a szénszállítmányok tiltása áll az áramszünetek mögött. Csupán rutinszerű karbantartásokról van szó – állítják –, valamint a megemelkedett áramhasználatnak tulajdonítják a kimaradásokat.
Az persze kétségtelen tény, hogy az áramfogyasztás decemberben 11 százalékkal nőt az előző év azonos időszakához képest.
Ugyanakkor december végéhez közeledve már arról érkeztek hírek, hogy Peking és Canberra viszonyának elmérgesedése miatt mintegy 74 szénszállító hajó rostokolt a kínai partokhoz közel, összesen több mint 8 millió tonna szénnel a rakterükben, és persze fedélzetükön az ilyen módon csapdába esett tengerészekkel – a kínai hatóságok ugyanis állítólag nem engedik a kikötést a hajóknak, és bizonytalanságban tartják őket további útirányukat illetően.
A kínai hatóságok végül az energiafogyasztás korlátozása mellett döntöttek a tiltás feloldása helyett. Így több nagyváros is teljes sötétségbe borult az elmúlt hetekben.
Kína déli részén már december közepe óta korlátozásokat vezettek be a gyárak számára is a csúcsidőn kívüli villamosenergia-felhasználásra, azonban alternatív szénforrás híján a korlátozások már több városra is kiterjednek.
Bár Kína elkötelezte magát a megújuló energiaforrások mellett, mégis főként a szénre támaszkodik még. Kína a világ legnagyobb szénfogyasztója, az energiahordozó fő beszállítója Ausztrália volt, azonban a nem hivatalos importtilalom miatt kialakult hiány következtében a nyersanyag ára az egekbe szökött.
Bár Kína már javában kutat az alternatív beszállítók után, még mindig nem sikerült a hiányzó mennyiséget pótolni. Decemberben például Indonéziával kötött szerződést, miszerint 1,5 milliárd dollár értékben vásárol szenet, de megnőtt az import mennyisége Mongóliából, Oroszországból és Kanadából is.
Kína Ausztrália legnagyobb kereskedelmi partnere, az áruexport 39,4 százaléka a szolgáltatások 17,6 százaléka irányult az ázsiai országba 2019 és 2020 között. Amennyiben a két ország viszonya nem rendeződik, úgy Ausztráliának 2,8 százalékkal is visszaeshet a gazdasági növekedése.
A szénen túl a vasérc is kiemelt fontosságú importcikk Kína számára, azonban erre a nyersanyagra még nem vezetettek be korlátozást. Valószínűleg alternatív forrásokért kutatnak, mielőtt meglépnék a vámemelést. Ilyen alternatív forrás lehet erre a nyersanyagra Brazília.
A két techóriást, a Facebookot és a Google anyavállalatát, az Alphabetet arra akarja rákényszeríteni Ausztrália, hogy – a helyi sajtótermékek védelme érdekében – fizessenek a tőlük átvett tartalmak után. Az adott lépés precedensértékű, ezért a történéseket a világ minden táján kiemelt figyelem kíséri – számol be az origo.hu.
A Reuters arról ír, hogy Ausztrália úttörő szerepre vállalkozik, és a világon elsőként, még az idei évben szeretne olyan törvényi szabályozást életbe léptetni, amelynek alapján a két nagy technológiai cégnek jogdíjszerű konstrukcióban fizetnie kell majd az ausztrál sajtóból átvett hírekért. Josh Frydenberg, a kormány pénzügyminisztere szerint ez egy teljesen indokolt intézkedés az ország médiavállalatainak védelme érdekében, ugyanis a mostanra alaposan megváltozott piaci viszonyok között a helyi média jövőjéről van szó.
Külön érdekességet ad a történethez, hogy az ausztrálok fellépésére egyfelől egy olyan időszakban kerül sor, amikor a Facebook és a Google világszerte elhárította magától a szigorúbb piaci szabályozásra irányuló törekvéseket, másfelől közvetlenül azután, hogy kongresszusi meghallgatásukonaz Egyesült Államok törvényhozói azt vetették a szemükre, hogy visszaélnek piaci erőfölényükkel.
Az ausztrál kormányzat korábban nem feltétlenül akart ilyen drasztikus lépéshez folyamodni, hiszen a tavalyi év végén felkérte a Facebookot és a Google-öt, hogy állapodjanak meg a helyi médiacégekkel ebben a kérdésben. Miután azonban semmilyen eredmény nem született a tárgyalásokon, ezért a canberrai kormány úgy döntött:
ha döntőbíráskodás révén 45 napon sem történik előrelépés az ügyben, akkor kötelező erejű törvényi rendelkezést léptetnek életbe.
A Google részéről ugyanakkor azzal érvelnek, hogy egy ilyen intézkedés figyelmen kívül hagyná azt a több milliárdos kattintásszámot, vagyis az ausztrál sajtótermékek olvasottságának hihetetlen növekedését, ami pontosan az ilyen internetes platformoknak köszönhető.
Emellett a piaci viszonyokba való beavatkozást is emlegetik az ausztrál kormány szándékaival kapcsolatban, ráadásul egy ilyen szabályozás szerintük olyan üzleti modellt teremtene, amely nem alkalmazkodik a digitális korszakhoz.
Az ausztrál kormány igyekezete viszont érthető, hiszen egy 2019-es tanulmány szerint az elmúlt tíz évben 3000 újságírói állás szűnt meg az országban, miután a hagyományos médiatermékek egyre hátrányosabb helyzetbe kerülnek a hirdetési piacon a Facebookkal és a Google-lal szemben,amelyek viszont nem fizetnek nekik semmit a tőlük átvett tartalmakért.
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
Látszólag több szőlőültetvény a hónapokig tartó tűzvészt is túlélte Ausztráliában. Ha a tulajdonosok engednek a szakértők felhívásának, a legsúlyosabban érintett Új Dél-Walesben mégsem lesz szüret idén.
A heteken át fojtogató, sűrű füst ugyanis nyomot hagyott a szőlőfürtökön. Összesen körülbelül 60 ezer tonnányi szőlő vész kárba most Ausztráliában, ennek kétharmada Új-Dél-Walesben.
A borászati szakszövetség elnöke, Angus Barnes azt magyarázta, hogy a legutóbbinál jóval kisebb bozóttüzekhez vannak szokva. Victoria vagy Tasmania államban akár két-három napig, talán egy hétig is eltartanak. Most viszont hónapokig égett az erdő, és a folyamatos füst többféle módon is károsította a termést.
A szőlőfürtökön kisebb-nagyobb barna foltok jelentek meg, amit az Ausztrál Borkutató Intézet a füstben lévő vegyületek felszívódásának tulajdonít. Ezek nem feltétlenül mérgezőek, de ihatatlanná teszik a bort.
Az egyik gazda, Borry Gartrell azt mesélte, hogy az ő ültetvénye nagyon messze, több száz kilométerre volt a legközelebbi tűzfészektől, úgyhogy csak a füst szállt, azt hitték, biztonságban vannak. Szerződtek is a termésre, dolgoztak, le is szüretelték már, mikor jött a figyelmeztetés, hogy meg kéne vizsgáltatniuk. El is küldték, és kiderült, hogy szennyezett.
A múlt év őszén támadt, és egészen februárig kitartó hatalmas erdőtűz több mint 12,5 millió hektárt tarolt le Ausztráliában. A leginkább érintett államban, Új-Dél-Walesben elpusztította a Kék-hegység védett részének több mint 80 százalékát. Ezekben a hónapokban sok ezer ház égett le, és majdnem egymilliárd állat pusztult el a lángoló ausztrál erdőkben.
