A külföldi kamionsofőrök vízumszabályainak átmeneti enyhítését tervezi a brit kormány, miután a sofőrhiány már a lakossági üzemanyagellátásban is fennakadásokat okoz.
A szakmai szervezetek szerint a problémát – amely az elmúlt hetekben a kiskereskedelmi élelmiszerellátásban is hiányokhoz vezetett – elsősorban a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után bevezetett bevándorlási és munkavállalási szigorítások okozzák.
A hétvégére országszerte számos helyen hosszú autósorok alakultak ki a benzinkutaknál, miután több nagy forgalmazó bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a sofőrhiány okozta logisztikai fennakadások miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal.
A BP száz nagy-britanniai benzinkútját zárta be, és közölte, hogy hálózatának többi állomását is legfeljebb a kapacitások kilencven százalékáig tölti fel. Az Esso is bejelentette, hogy a Tesco áruházaknál működő kútjai közül „néhányat” bezárt az üzemanyagfuvarozási fennakadások miatt. Az EG Group nevű, angliai székhelyű üzemanyagforgalmazó közölte, hogy nem zár be töltőállomásokat, de 30 fontra korlátozza az egy-egy tankolás során megvásárolható üzemanyag értékét. A jelenlegi nagy-britanniai üzemanyagárak mellett ez alkalmanként 20-23 liter üzemanyag megvásárlását teszi lehetővé.
A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, és ez okoz egyre érezhetőbb áruhiányt kiskereskedelmi szinten, mindenekelőtt az élelmiszer- és az üzemanyagellátásban. A szakmai szervezetek szerint ennek egyik oka az, hogy a brit EU-tagság megszűnése óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából. A brit közúti áruszállítási szövetség (Road Haulage Association) legutóbbi becslése szerint csak január óta 30 ezer kamionsofőr hagyta el Nagy-Britanniát. A képviselet felmérést is készített tagvállalatai körében arról, hogy mi okozza a problémát, és a több mint hatszáz válaszadó cég csaknem 60 százaléka a Brexitet nevezte meg a sofőrhiány elsődleges okaként.
A brit EU-tagság tavaly január 31-én szűnt meg. A brit kormány az ezután életbe lépett 11 havi átmeneti időszak lejártával, idén januártól új szabályozást honosított meg, amely főleg a szakképzettség és az angol nyelvtudás alapján pontozásos kritériumrendszert alkalmaz a külföldiek nagy-britanniai munkavállalási kérelmeinek elbírálásához, függetlenül attól, hogy a kérelmezők az EU-ból vagy máshonnan érkeznek. Előnyt jelent az is, ha a kérelmező hiányszakmának számító területeken tud állásokat betölteni, de a kamionsofőri foglalkozás eddig nem szerepelt ezek hivatalos listáján.
Egybehangzó szombati brit sajtóértesülések szerint azonban a brit kormány az egyre éleződő ellátási helyzet miatt egyelőre ötezer uniós teherautósofőr soron kívüli nagy-britanniai munkavállalásának engedélyezéséről döntött, legfeljebb hat hónapra. A közlekedési minisztérium emellett több tízezer nyugdíjas kamionsofőrt levélben kért fel arra, hogy álljanak ismét munkába.
A döntés előzményeként a szakmai szervezetek egymás után figyelmeztették a kormányt arra, hogy a sofőrhiány miatt összeomolhat a karácsony előtti időszakban a lakossági ellátás.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
A Nagy-Britanniát sújtó milkshake- és csirkehiány csak a kezdet, az üzleti élet szereplői a vízumszabályok liberalizálást követelik az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány enyhítésére és a karácsonyi szezon megmentésére. A teljessé vált Brexit nem csak „gyermekbetegségeket” okoz, a szakértők szerint az igazi következmények 15 év múlva látszanak majd.
Egyre több nehézségbe ütközik a brit üzletek polcainak a feltöltése, illetve az éttermi kínálat fenntartása: több százezer ember hiányzik a munkaerőpiacról, egyebek mellett nincs elég járművezető, mezőgazdasági munkás, illetve élelmiszeripari betanított alkalmazott. A legnagyobb cégek vezetői szinte naponta figyelmeztetik a kormányt, ha nem reagálnak rugalmasan a válságra, komoly ellátási nehézségek alakulhatnak ki a karácsonyi időszakban. „Úgy véljük, lesznek hiánycikkek karácsonykor. Most is csak komoly nehézségek árán tudjuk kielégíteni az igényeket és nincs kapacitásunk az ünnepi időszak miatti készletépítésre” – jelentette be a legnagyobb brit élelmiszer kiskereskedelmi lánc, a Tesco vezetősége, amely szerint csak kamionsofőrből több mint százezer hiányzik.
A mélyfagyasztottélelmiszer-piac vezető cége, az Iceland ügyvezető igazgatója, Richard Walker arról panaszkodott a The Guardiannak, hogy a sofőrhiány miatt naponta 30-40 fuvart kell lemondaniuk. „Saját magunkat sebeztük meg” – mondta egyértelműen arra utalva, hogy a hiány oka az EU-ból való kilépés, a Brexit, amelyről a britek a 2016-os népszavazás alkalmával döntöttek. A britek távozása után ugyanis az EU-ból érkező, bizonytalan helyzetbe került vendégmunkások egy része végleg hazaköltözött, a szigetország polgárai pedig egyáltalán nem sietnek, hogy leszedjék a gyümölcsöket, vagy odaálljanak az élelmiszeripari cégek futószalagjaihoz. Az utóbbi vállalatoknál az alkalmazottak hatvan százaléka az EU-tagországokból érkezett, s a munkások egy részének távozása miatt több cég legalább tíz százalékkal csökkentette a termelését.
Csökkenő termelés
A helyzetet súlyosbítja, hogy az újra támadó Covid-19-járvány miatt az alkalmazottak, köztük a kamionsofőrök egy része kénytelen karanténba vonulni, így kiesik a munkából.
A még nem teljes statisztikák szerint a jellemzően az alacsony jövedelmet adó logisztikai és mezőgazdasági állásokban dolgozó románok és bolgárok közül több mint kilencvenezren – a teljes állomány negyede – tértek végleg haza, míg a közép-európai államok polgárai közül több mint százezren döntöttek a hazaköltözés mellett. A pénzügyi és a szolgáltatói szektorból is sok külföldi távozott, a mediterrán uniós tagállamokba is tízezrével tértek vissza Nagy-Britanniából.
A Brit Iparkamara (BCI) vezérigazgatója, Tony Danker szerint a hiány már akkora, hogy lelassul a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítás folyamata is. Szerinte a megoldás az lehet, ha a hiányszakmákba jelentkezők számára határozott idejű vízumokat adnának ki Nagy-Britanniában.
Tétlen kormány
Míg a Boris Johnson vezette konzervatív, Brexit-párti kormány egyelőre nem tesz semmit a válsághelyzet megoldása érdekében – a londoni szakértők szerint a szigetország az utóbbi évtizedek legsúlyosabb logisztikai krízise felé halad – az aggasztó jelek folyamatosan szaporodnak. A brit kormány a Brexit hasznosságát igazolandó ugyan korábban arról beszélt, hogy a kilépésnek köszönhetően javulni fog a szigetország élelmiszer biztonsági helyzete is, most többek között a McDonald’s jelentette be, hogy a hiány miatt ki kell venni a kínálatból a milkshake-ket, illetve a palackozott üdítőket. Egy másik éttermi lánc, a Nando 40-50 üzlete bezárására kényszerült, mert a cég nem tudott elég csirkét vásárolni. Az ugyancsak baromfiban „utazó” KFC is bejelentette, gondjai vannak a húsbeszerzés során. A KFC-nél egyéb nehézségek is támadtak, még csomagolóanyagból sem volt elegendő. A hétköznapokban, a népszerű éttermekben jelentkező gondok új megvilágításba helyezik a Brexit okozta gondokat: míg korábban sok, komolyabb hatást ki nem váltó cikk szólt a súlyosbodó sofőr- és alkalmazott hiányról, a milkshake és a csirke eltűnése kézzelfoghatóvá teszi a britek kilépése miatt keletkező nehézségeket.
A nagy láncok többsége igyekszik nem nagy dobra verni az ellátási nehézségekről szóló híreket, ám a szakértők attól tartanak, ha az óriások képtelenek szavatolni a folyamatos áruellátást, még súlyosabb gondok alakulnak ki a kicsiknél, hiszen az ő lobbierejük jóval visszafogottabb. A kisebb vállalkozások már csak azért is veszélyben vannak, mert a nagyobb tartalékokkal rendelkező óriáscégek különféle kedvezményekkel – például az újonnan jelentkező alkalmazottaknak fizetett bónuszokkal – sorra happolják el tőlük a sofőröket és egyéb munkásokat.
Mindenki veszített
A The Guardiannak nyilatkozó szakértők szerint a most tapasztalt nehézségek csak a jéghegy csúcsát jelentik, s miközben újabb hasonló gondok is várhatók, a Brexit valódi hatása jóval később, akár másfél évtized múlva válik még inkább nyilvánvalóvá. A borúlátó elemzők attól tartanak, a szigetország GDP-je hosszabb távon akár négy-öt százalékponttal is elmaradhat attól a szinttől, amelyet az uniós tagság megőrzése esetén elért volna.
A tanulmányok szerint az EU-ban maradt államok is veszítenek a britek kilépésével, a legrosszabbul – a briteknél is többet veszítve – Írország járhat, amely akár hat százalékpontos visszaesésre is számíthat. Ugyancsak sokat veszíthet a brit gazdasághoz szorosan kötődő Málta, de Luxemburg és Hollandia is számíthat 1-2 százalékpontnyi növekedésiütem-elmaradásra. Magyarországon kisebb, fél százaléknál is kisebb lesz a Brexit GDP-t visszafogó tartós hatása.
81 bank, 65 biztosító és 126 vagyonkezelő cég szerepel a New Financial londoni agytröszt listáján, amelyet a Bloomberg ismertet. Ez 7400 munkahely megszűnését és 900 milliárd font elvesztését jelenti Nagy-Britanniának.
Hova mentek a cégek, a pénzügyi szakértők és a pénzek? Egyelőre nagy verseny folyik Amszterdam, Frankfurt és Párizs között. Sőt, még szóba jön Dublin is.
A New Financial szerint a nagyobb pénzügyi cégek igyekeznek egyenlően elosztani az új vállalkozásokat az EU tagállamai között. Van olyan pénzügyes cég, amely feldarabolja magát, és az egyes részlegeket más-más fővárosokba telepíti.
A londoni City egyáltalán nem véletlenül kampányolt a bennmaradás mellett, mert a szakértők megjósolták, hogy komoly veszteséget okoz majd a kilépés. Egy év telt el, és a veszteség 900 milliárd font. Veszélybe kerülhet London globális szerepe, mely eddig New York mögött a második helyre volt elég, de félő, hogy ebben közrejátszott az uniós tagság is.
Globális Britannia jelszóval kampányolt Boris Johnson miniszterelnök a kilépés mellett, de ez csak a lakosság meggyőzésére volt elég, a hidegen számító pénzügyeseknek kevésnek bizonyult. Ráadásul ez még csak a kezdet.
„Minthogy az új helyszíneken nincsenek meg a régi körülmények, ezért arra számíthatunk, hogy csepegtetve folytatódik a kitelepülési folyamat Londonból az Európai Unióba. Ahogy az EU egyre komolyabban veszi ezt az áttelepülést, és szigorítja az ellenőrzést, úgy fognak növekedni a számok, amelyek azután címlapsztorit érnek a szaklapokban” – nyilatkozta William Wright, a New Financial ügyvezető igazgatója a Bloombergnek.
A népszerű The Guardian kiadvány által nemrégiben, az Európai Bizottság nyilatkozatára hivatkozva, nyilvánosságra hozott előrejelzések szerint a Brexit négyszer erősebben sújtja az Egyesült Királyság gazdaságát, mint az Európai Unióét.
Több mint egy hónappal a Brexitet követően, az Európai Bizottság bejelentette, hogy Nagy-Britannia kilépése EU-ból Boris Johnsonnal, az ország miniszterelnökével egyeztetett feltételek mellett 2022 végére az ország GDP-jének 2,25%-os csökkenését eredményezi ahhoz a szinthez képest, amire esetleg számíthatott volna az Egyesült Királyság, ha az Európai Unió tagja marad. Emellett az Unió GDP-je csupán 0,5% csökken.
Az Európai Bizottság megjegyezte, hogy a Brüsszellel decemberben aláírt kereskedelmi megállapodás valóban lehetővé tette London számára, hogy elkerülje a még jelentősebb károkat, ám a Brexitet követően jelentős akadályok jelentek meg a kereskedelmet illetően, ami elkerülhetetlenül kihat a brit gazdaságra.
„Annak ellenére, hogy az EU és az Egyesült Királyság közötti szabadkereskedelmi megállapodás némileg javítja a helyzetet összehasonlítva annak hiányával, de közel sem felel meg az EU-tagság által biztosított előnyüknek a kereskedelmi kapcsolatokban” – hangsúlyozza az Európai Bizottság nyilatkozata.
Az Európai Bizottság legutóbbi értékelése szerint a London és Brüsszel közötti kereskedelmi megállapodás hatálybalépésének pillanatától kezdve „a kereskedelmi feltételek hirtelen változása által okozta veszteség” az importadóval hasonlítható össze, amelynek mértéke az EU esetében 10,9%, az Egyesült Királyságé pedig 8,5%.
A megállapodás az EU számára harmadával, az Egyesült Királyság esetében pedig negyedével csökkentette a gazdasági veszteségeket összehasonlítva megállapodás hiánya esetében lévő mutatókhoz, valamint a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános feltételei szerinti kereskedéshez való visszatéréshez képest.
Az Európai Bizottság az EU gazdaságának fokozatos fellendülését jósolja a koronavírus járvány okozta válság után, miután megkezdődik a Covid elleni vakcináció. Az előrejelzés szerint EU gazdasága már 2021-ben az 3,7%-kal, 2022-ben pedig 3,9%-kal fog növekedni. Így a blokk gazdasága 2022-ben tér vissza a válság előtti szintre, bár egyes EU-országok fellendülése hosszabb időt vesz igénybe.
Várhatóan a gazdaság helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe Olaszországban és Spanyolországban, mivel ezek az országok nagy mértékben függenek az turizmustól, mely katasztrofális veszteségeket szenvedett a világjárvány idején.
Ezen kívül a Bank of England adatai szerint 2021-ben az Egyesült Királyság GDP-je 5%-kal, 2022-ben pedig 7,25%-kal fog növekedni. Ugyanakkor az ország gazdasága ezen időszak végére visszatér a válság előtti szintre. A The Guardian adatai szerint a brit gazdaság gyorsabban talpra áll, mint az európai annak köszönhetően, hogy az Egyesült Királyság az elsők között van a világon, akik elkezdték a koronavírus elleni vakcinációt.
A Brexit miatt bevezetett új kereskedelmi korlátozásoknak köszönhetően a kisebb brit gyártók kétharmadánál megemelték az alkatrészek és az alapanyagok költségeit a múlt hónapban, ráadásul a többség még ellátási zavarokkal is küzd – áll a South West Manufacturing Advisory Service (SWMAS) és a Manufacturing Growth Program által készített, 300 vállalkozás bevonásával készült felmérésben.
„Az áremelkedés azonnal tapasztalható volt az ellátási láncban, továbbá többen azt mondták, hogy számos nyersanyag tekintetében jelentősen nőtt az átfutási idő” – magyarázta Nick Golding, az SWMAS ügyvezető igazgatója.
A gyártók mintegy 65%-a magasabb költségekről számolt be, illetve 54%-uk azt mondta, hogy a Brexit óta nagyobb nehézségekbe ütköznek az Európai Unióba történő exportálás terén.
A brit kormány elmondása szerint ezek csak kezdeti gondok, ráadásul múlt héten közölték, hogy 20 millió fonttal tervezik támogatni a kisvállalkozásokat, hogy mielőbb igazodni tudjanak az új szabályokhoz.
A Bank of England február eleji prognózisa szerint a Brexittel kapcsolatos kereskedelmi zavarok az első negyedévben 1%-kal csökkentik majd a gazdasági teljesítményt – ez körülbelül 5 milliárd fontnak felel meg –, míg hosszú távon várhatóan 10%-kal zsugorodik a kereskedelem.
Nagy-Britannia felvételét kéri az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (CPTPP) elnevezésű szabadkereskedelmi szerveződésbe – közölte vasárnap a brit külkereskedelmi minisztérium.
Nagy-Britannia december 31-én, a brit EU-tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az eredeti terveknek megfelelően kilépett az Európai Unió vámuniójából is, és így immár saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról, illetve arról, hogy mely globális kereskedelmi társulásokhoz kíván önállóan csatlakozni.
A tájékoztatás szerint Liz Truss (a képen látható) külkereskedelmi miniszter hétfőn – éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után – terjeszti be hivatalosan London csatlakozási folyamodványát. A felvételi tárgyalások a tervek szerint még az idén elkezdődnek. A megállapodás eredeti, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű változatát hosszú évekig tartó tárgyalások után 2016. február 4-én, az új-zélandi Aucklandben írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama.
Az aláírók között volt az Egyesült Államok is, de Donald Trump akkori amerikai elnök választási ígéretéhez híven 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján az Egyesült Államok kilépett az egyezményből. A maradék 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. Az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség névvel újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja. Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 13 százalékát állítja elő. Nagy-Britannia kereskedelmi forgalmának értéke ezzel az országcsoporttal tavaly 111 milliárd font (45 ezer milliárd forint) volt.
A brit külkereskedelmi minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint az egyezmény tagországaival folytatott brit kereskedelem 2016 óta évente átlagosan 8 százalékkal bővült. Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi forgalmának értéke ugyanakkor a brit EU-tagság utolsó évében megközelítette a 660 milliárd fontot (270 ezer milliárd forint), vagyis csaknem pontosan a hatszorosa volt a CPTPP-országokkal folytatott kereskedelem tavalyi értékének. A brit export nem egészen 10 százaléka a CPTPP-piacokra, 43 százaléka viszont az Európai Unióba irányult.
Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12 százaléka ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott. Nagy-Britannia december 31-én, a brit EU-tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az eredeti terveknek megfelelően kilépett az Európai Unió vámuniójából is, és így immár saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról, illetve arról, hogy mely globális kereskedelmi társulásokhoz kíván önállóan csatlakozni. Ez volt a feltétele annak is, hogy London kérhesse felvételét a CPTPP-csoportba. A felvételi tárgyalások sikere esetén Nagy-Britannia a csoport második legnagyobb gazdasága lenne Japán után.
Mint ismeretes, néhány nappal ezelőtt az Egyesült Királyság és az Európai Unió megállapodott a Brexit utáni gazdasági együttműködésről.
Boris Johnson brit miniszterelnök jó hangulatban jelentette be, hogy ezen megállapodások eredménye végül is lehetővé teszi az együttműködést december 31-e után.
A brit kabinet vezetője elmondta, a megállapodás által, amelynek keretében Nagy-Britannia kilép a vámunióból és az EU egységes piacáról, viszont megmarad a vámmentes elérhetősége az unió piacához, „hatalmas szabadkereskedelmi övezet jön létre”, amely mindkét fél számára hasznos lehet.
A december 24-i sajtókonferencián Boris Johnson kifejtette, hogy a megállapodás „egy valóban sikeres új kapcsolat alapja”, mivel a felek megegyeztek abban, hogy egy független választott bírósági eljárás keretén belül meghatározzák meg azokat a szankciókat, amelyeket akkor vetnek ki, amikor az egyik fél eltér az elfogadott normáktól, amivel megsérti a másik fél érdekeit.
„A brit törvényeket kizárólag a brit parlament fogja elfogadni, azok a brit bírák fogják értelmezni, akik Nagy-Britannia bíróságain üléseznek” – magyarázta Boris Johnson, majd hozzátette, hogy Nagy-Britannia kulturálisan, érzelmileg, történelmileg, stratégiailag és geológiailag továbbra is Európához kötődik, nem utolsó sorban annak a négy millió EU-s állampolgárnak köszönhetően, akik az Egyesült Királyságban élnek és óriási mértékben járulnak hozzá az ország létfontosságú tevékenységébe minden területen.
Elemzők szerint azonban Boris Johnson optimizmusa nincs összhangban a kormány költségvetési bizottságának becsléseivel, miszerint a Brexit középtávon körülbelül 4%-al csökkenti Nagy-Britannia GDP-jét.
A brit Halászati Szervezetek Országos Szövetségének elnöke bejelentette, hogy a halászati ipar csalódott, mivel az ország miniszterelnöke a megállapodáson belül nem biztosította a Nagy-Britannia partjainál lévő 12 mérföldes ipari vízterület ellenőrzését. Egy tengeri mérföld 1852 méter hosszú, tehát 12 tengeri mérföld – 22 kilométer és 224 méter, ami Nagy-Britanniából belvízterülete.
Ezen kívül az EU-val kötött kereskedelmi megállapodás nem vonatkozik azokra a szolgáltatásokra, amelyek a brit gazdaság 80%-át teszik ki, többek között a banki szférára, amely Londont Európa pénzügyi fővárosának tekinti, amely reálisan képes versenyezni New Yorkkal. Az uniós piac elérhetősége a brit bankok, biztosítók és vagyonkezelők számára továbbra is bizonytalan – állítják pénzügyi elemzők.
Nagy-Britannia és az EU közötti megállapodásokról az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az alábbiakat nyilatkozta: „Hosszú és kanyargós út volt. Végre hátrahagyhatjuk a Brexitet, és a jövőbe tekinthetünk. Európa halad tovább”. Álláspontját Michel Barnier, az EU képviselője a tárgyalásokon, is támogatta, és kijelentette: „Ma a megkönnyebbülés napja van, némi szomorúsággal ötvözve, mivel összehasonlítjuk a korábbiakat azzal, ami majd következik”.
Az Egyesült Királyság kilépésével az EU elveszíti fő katonai és hírszerzési erejét, beleértve a teljes GDP 15%-át, valamint a világ két legnagyobb pénzügyi fővárosának egyikét, a szabad piacok „motorját”, amely Németország és Franciaország ambíciói visszaszorításának fontos tényezőjeként működött.
Az EU kollektív segítsége nélkül az Egyesült Királyság egyedül marad, és kénytelen lesz sokkal inkább az USA-ra hagyatkozni.
Az Egyesült Királyság „függetlenítette” magát az EU-tól, elméletileg kevesebb korlátozás vonatkozik rá és több lehetősége van kialakítani saját fejlődési útvonalát. Hogyan alakul majd minden, majd az idővel meglátjuk.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Boris Johnson brit kormányfő hétfőn megpróbált kompromisszumot találni a halászati vitában, amely még mindig akadályozza a szabadkereskedelmi egyezmény megkötését az EU és Nagy-Britannia között – számolt be a brit sajtó. Január elsejétől már ez az egyezmény szabályozná a kereskedelmet, különben pedig következhet a kaotikus állapot, melyet jelenleg elmélyít a koronavírus új variánsa miatt kitört európai pánik.
Ötéves átmeneti időszakot javasolt a halászati vitában Nagy Britannia – írja a Bloomberg. A brüsszeli Politico szerint is ötéves átmenet lehet a kompromisszum alapja. Raoul Ruparel, a brit miniszterelnök korábbi tanácsadója szerint a britek 3 éves átmenethez ragaszkodtak, míg az EU hetet akart. Az ötéves átmeneti időszak mindkét félnek lehetővé tenné, hogy el tudja adni a kompromisszumot. Londonban egyelőre úgy nyilatkoznak, hogy „az uniós javaslat mérföldekre van a brit állásponttól”, de Londonban is jól tudják, ők veszítenének többet, ha Nagy Britannia megállapodás nélkül lép ki az Európai Unióból.
A halászati vita másik része arra irányul, hogy az uniós államok halászhajói mennyivel csökkentsék a zsákmány mennyiségét a brit vizeken. London 60%-os csökkentést akar, az EU 25%-ot. A kompromisszum valahol 30–35% között lehet – írja a brit kormányfő extanácsadója a Politicóban.
A legnehezebb a döntőbíráskodás kérdése. Ha ugyanis a britek szigorítanak, akkor az uniós államok más területeken visszavághatnak – ezt tenné helyre a bíróság. A brit álláspont az, hogy semmifajta visszavágást nem fogadnának el más szektorokban. Ha tehát lemondanak erről, és elfogadnak egy független döntőbíráskodást, ezzel nagyot léphetne előre a jó ideje patthelyzetbe került egyeztetés.
A halászati vitán kívül a többi kérdésben már van kompromisszum – erről tájékoztatta az Európai Parlament elnökét, David Sassolit Ursula von der Leyen. A bizottság elnöke egyben megerősítette: az utolsó határidő szerdán jár le!
Bár a legvégső határidő december 23., de elképzelhető későbbi megállapodás is – erről tájékoztatta két, magát megnevezni nem kívánó brüsszeli diplomata a Politicót. Eszerint a forgatókönyv szerint január elsejétől a WTO szabályai szerint menne a kereskedés az EU és Nagy-Britannia között mindaddig, amíg minden érintett fél nem ratifikálná az egyezményt. Ez pedig évekbe is beletelhet – jósolja a brüsszeli uniós szakportál.
A brit kormány és az Európai Bizottság vasárnapi közös közleménye szerint folytatódnak a tárgyalások az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerének feltételeiről.
„A több mint egy éve tartó tárgyalássorozat okozta kimerültség, az eredmény nélkül lejárt új és még újabb határidők ellenére úgy gondoljuk: jelenleg az a felelősségteljes megoldás, ha megtesszük a még szükséges lépéseket” – fogalmaz a közlemény.
Ennek érdekében Johnson és von der Leyen arra utasította a két tárgyalóküldöttséget, hogy folytassák a tárgyalásokat, és igyekezzenek feltérképezni, hogy még ebben a késői időszakban is elérhető-e a megállapodás.
A Downing Street és az Európai Bizottság közös vasárnapi közleményében nem szerepel újabb határidő.
The EU is providing a first tranche of €500 million to help refugees, and we made sure this week that they get residency rights in the EU for at least a year.
Refugees from Ukraine deserve our solidarity and support, and so do the countries that welcome them. pic.twitter.com/gHuuBQNsJw
Grateful to @vonderleyen ?? for an important decision to give immediately residency rights in the EU to Ukrainians flowing to Europe because of Russian aggression. The first tranche of EUR 500 million provided by EU would help Ukrainians to ensure decent living conditions.
Meghosszabbították az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló tárgyalások most folyó londoni fordulóját, amely az eredeti tervek szerint vasárnap be kellett volna fejezni. A Downing Street szóvivője részletek nélkül azt közölte vasárnapi tájékoztatóján, hogy Michel Barnier, az Európai Bizottság tárgyalásvezetője szerdáig marad a brit fővárosban.
Barnier és stábja csütörtökön érkezett Londonba. A brit küldöttséget David Frost, a kormány főtárgyalója vezeti. A két fél előzetesen arról állapodott meg, hogy a mostani szakaszban minden nap lesznek tárgyalások, beleértve a hétvégéket is, hacsak a küldöttségek menet közben máshogy nem döntenek. Brandon Lewis, a konzervatív párti brit kormány észak-írországi ügyekért felelős minisztere a BBC televíziónak vasárnap kijelentette: „nagyon jó jel”, hogy Michel Barnier hajlandó a londoni tárgyalások folytatására a tervezett időponton túl. Hozzátette: jó esély van arra, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió a következő hetekben megállapodásra jut a jövőbeni kétoldalú kapcsolatok feltételrendszeréről.
A tárgyalások jövője az október közepi EU-csúcsértekezlet után bizonytalanná vált. Az ülésen ugyanis a tagországok vezetői olyan állásfoglalást fogadtak el, hogy Londonnak kell megtennie a megállapodáshoz szükséges további lépéseket. A Downing Street erre reagálva a múlt hétvégén közölte, hogy a brit kormány értelmezése szerint ezzel az állásfoglalással az EU gyakorlatilag véget vetett a tárgyalásoknak, és nincs is értelme a megbeszélések folytatásnak, ha az unió nem változtat azon az álláspontján, hogy csak a brit kormánynak kell a megállapodás érdekében további lépéseket tennie.
Michel Barnier azonban az Európai Parlament szerdai ülésén felszólalva kijelentette: a megállapodás a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről karnyújtásnyira van, ha „mindkét fél” készen áll a konstruktív munkára a kompromisszumkészség jegyében. A Downing Street szinte rögtön ezután bejelentette, hogy a tárgyalások mégis folytatódnak, miután immár mindkét tárgyalófél egyértelműen kinyilvánította, hogy „egy megállapodás eléréséhez ketten kellenek”.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. Távozásának napján 11 hónapos, vagyis december 31-ig tartó átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről. London folyamatosan hangsúlyozza, hogy továbbra sem biztos a megállapodás elérése, és ha ez végül lehetetlennek bizonyul, az Egyesült Királyság januártól „ausztráliai típusú” feltételrendszerben folytatja kereskedelmét az EU-val.
A brit kormány által a lehetőségek között rendszeresen emlegetett ausztráliai típusú feltételrendszer valójában azt jelentené, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, ez viszont vámok megjelenésével járna a jelenleg akadálytalan kereskedelmi forgalomban. A brit autógyártók és autókereskedők szövetsége (SMMT) a héten arra figyelmeztette a brit kormányt, hogy a WTO-szabályrendszer alapján 10 százalékos vám terhelné az EU-val folytatott kétoldalú autókereskedelmet, és ez 4,5 milliárd fonttal (1815 milliárd forinttal) emelné a kereskedelmi költségeket. A SMMT számításai szerint a WTO-szabályozás az EU-ból importált, belső égésű motorral működő autók nagy-britanniai kiskereskedelmi árát átlagosan 1900 fonttal (770 ezer forinttal), az elektromos autókét 2800 fonttal (több mint 1,1 millió forinttal) növelné.
