Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt – közölte a mezőgazdasági hírekre és elemzésekre szakosodott agrointel.ro portál vasárnap.
A három országos gazdaszervezetet tömörítő AAC a román államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a mezőgazdasági miniszterhez intézett dokumentumban követelte, hogy a román gazdák érdekeit érvényesítsék a brüsszeli Agrifish (az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács) soron következő, keddi ülésén, ahol várhatóan az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása is napirendre kerül.
A román gazdaszövetség szerint olyan európai rendszert kell kidolgozni április végéig, amely még az EU-ba történő belépés előtt azonosítja minden behozott ukrán mezőgazdasági termék rendeltetési helyét. Az AAC szerint belépéskor és kilépéskor végzett mérésekkel kell garantálni azt, hogy az ukrán termékek nem maradtak az útvonalon.
Az AAC behozatali küszöbérték meghatározását követeli minden mezőgazdasági termékre a 2021–22-es átlagok alapján. Azt szeretnék, hogy ezek felett az EU ne engedélyezzen importot, csak tranzitot az ukrán áruk számára, a termék távozását pedig valós idejű elektronikus vámzárral ellenőrizzék, továbbá GPS-szel kövessék figyelemmel a szállítmány esetleges letérését a kijelölt útvonalról, vagy a jármű indokolatlan megállását.
A román gazdák érdekeit képviselő szövetség szerint bármely tagállamnak – az uniós hatóságok értesítésével – jogot kell biztosítani arra, hogy automatikusan életbe léptethessen egy „önvédelmi záradékot”, ha azt tapasztalja, hogy a területén áthaladó mezőgazdasági termékek tulajdonosai vagy szállítói megsértik az előírásokat.
Az AAC szerint a megszólított román vezetőket fogja terhelni a romániai gazdatüntetések erősödésének felelőssége, ha nem szereznek érvényt a nyílt levélben megfogalmazott követeléseiknek Brüsszelben. A román gazdaszövetség szerint a tiltakozó megmozdulások következő szakasza az lesz, amikor az elégedetlen gazdálkodók az uniós tagállamok többségéből Brüsszelbe utaznak, hogy megbénítsák az uniós intézmények működését.
Oroszország el fogja kobozni az általa barátságtalannak minősített uniós tagállamok vagyonát, ha az Európai Unió „ellopja” a befagyasztott orosz értékeket, hogy abból finanszírozza Ukrajnát – fogalmazott vasárnap Telegram-csatornáján Vjacseszlav Vologyin, az állami duma elnöke, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik fő szövetségese.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken jelentette be, hogy dolgoznak egy javaslaton, amely a befagyasztott orosz vagyonból származó profit egy részét Ukrajna megsegítésére és háború utáni újjáépítésére fordítaná. A lépést támogatták az Európai Tanács ülésén.
Vologyin szerint Moszkva a lépésre olyan módon válaszolna, amely jobban fájna az EU-nak.
„Néhány európai politikus Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az élen ismét arról kezdtek beszélni, hogy ellopják országunk befagyasztott vagyonát, hogy Kijev militarizálását ebből a pénzből folytassák. Egy ilyen döntés szimmetrikus választ igényel az Orosz Föderáció részéről. Ebben az esetben sokkal több, barátságtalan ország tulajdonában lévő vagyont fogunk elkobozni, mint amennyi befagyasztott alap van Európában” – idézte a politikust a Reuters.
Von der Leyen szerint a befagyasztott orosz vagyon értéke 211 milliárd euró, és emlékeztetett, hogy az EU már eldöntötte, hogy Oroszországnak kell finanszíroznia Ukrajna újjáépítését. Vologyin szerint az uniós politikusok azért fontolgatják ezt a lépést, hogy „megőrizzék az állásukat, és mert rossz anyagi helyzetbe vezették az országukat”.
Ismét felerősödött az a vélemény az unió vezetői között, hogy a befagyasztott orosz jegybanki eszközökből származó nyereségekre extraprofitadót kellene kivetni – ezt a bevételt pedig Ukrajna újjáépítésére fordítanák. Az Európai Bizottság minél előbb fel akarja szabadítani az eszközöket, hogy felhasználja az ukránok támogatására, azonban több tagállam is óvatosabban haladna előre, és az Európai Központi Bank is ellenezte a javaslatot, amelyre Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke eredetileg még nyáron nyújtott volna be egy tervezetet.
A jogi nyilvántartások alapján jelenleg több mint 40 követelés van folyamatban, amelyek mintegy 200 milliárd rubel – 2,1 milliárd dollár – értékű befagyasztott vagyonra vonatkoznak, amelyeket olyan vállalatok nyújtottak be, mint a Sberbank, a Rosbank és a Pervaya Management.
Munkaprogramot fogadott el az Európai Bizottság, amelynek keretében 500 millió eurót költenek a lőszer- és rakétagyártás felpörgetésére az Európai Unióban.
Az Európai Bizottság felpörgeti támogatásait az európai uniós muníció- és rakétagyártás ösztönzésére. Az ASAP program keretében 500 millió eurót fordítanának erre a célra 2025-ig – áll a testület közleményében.
Az összeg összesen 1,4 milliárd euró értékű befektetéshez nyújtana ösztönzést. Ez Európai Bizottság először nyújt ilyen formában támogatást az európai védelmi termékek termelői bázisának és a hozzá kapcsolódó ellátói láncoknak, hogy megszüntesse az unió és Norvégia lőszer- és rakétaiparában létrejött szűk keresztmetszeteket, segítse alkalmazkodni „az új piaci trendekhez” és csökkentse a függőségeit.
A közlemény háttérszakaszában feltárja, hogy az ASAP közvetlen válasz az Európai Tanács felhívására, hogy sürgősen szállítsanak muníciót és rakétákat kérés esetén Ukrajnának, és segítsen a tagállamoknak feltölteni készleteiket.
Puskapor és egyebek: a pénz a következő célokra megy
Brüsszel a bolgárokon és a románokon méri le az új, gabonaexportra vonatkozó engedélyeztetési rendszer hatékonyságát, Budapest, Varsó és Pozsony azonban kilépett az export előmozdítására létrehozott koordinációs platformból – írja a Szabad Európa.
Az Európai Bizottság egyelőre kivár, és igyekszik meggyőzni a tagállamokat az ukrán agrárimport ügyében, nem indít kötelezettségszegési eljárásokat sem – derítette ki a Szabad Európa.
Az Ukrajna elleni importtilalomnak jelenleg Magyarország, Lengyelország és Szlovákia is része: az országok szeptember közepén határoztak úgy, hogy legalább év végéig meghosszabbítják az ukrán gabonatermékek behozatalának tilalmát, ugyanis Brüsszel megszüntette a június elején hatályba lépett ideiglenes korlátozást, továbbá egy engedélyezési rendszert vezettetett be az ukrán hatóságokkal.
Az intézkedéseket Bulgária és Románia már nem hosszabbította meg, így ők szeptember 15. óta kereskednek Ukrajnával: erről a Szabad Európa brüsszeli forrására hivatkozva úgy ír, mivel kedvezők a tapasztalatok, erre építkezve köteleznék Ukrajna másik három szomszédját is az importtilalom eltörlésére. Mivel a kereskedelmi politika uniós hatáskörbe tartozik, a bizottság meg is tehetné.
Csakhogy Brüsszel elismeri, hogy a három tagállam jó okkal tart az ukrán gabonadömping piactorzító hatásaitól, ezért kompromisszumos megoldást keres az eredetileg ukrán gabonaexport előmozdítására létrehozott koordinációs platformon.
Kijev a bizottság hosszas rábeszélésére itt mutatta be még szeptemberben azt az exportengedélyezési rendszert, amely a brüsszeli testület reményei szerint ugyanazt az eredményt lesz képes felmutatni, mint a korábbi, ideiglenes importkorlátozás.
Nem kérnek az új rendszerből
A magyar, a lengyel és a szlovák kormány nem vesz részt a koordinációs platform munkájában, mivel nem akar olyan érzékeny piaci információkat megosztani Kijevvel, amelyeket az a WTO-nál kezdeményezett eljárás során felhasználhatna ellenük.
Az exportengedélyezési rendszer – amelyet jelenleg Bulgária és Románia tesztel – egy többlépcsős jóváhagyási folyamat, amelynek első akkordjaként a búzát, kukoricát és más gabonaféléket exportálni kívánó helyi cégek az ukrán mezőgazdasági és kereskedelmi minisztériumhoz nyújtják be engedélyezésre a kérelmet. Ezt Brüsszelbe továbbítják, majd a bizottság felveszi a kapcsolatot az export célpontjának számító tagállammal. A harmincnapos eljárás nem rendelkezik arról, hogy az ukrán hatóságok akkor is kiadják-e az exportengedélyt, ha a célország elutasítja.
Nehéz helyzetben a helyi termelők
A magyar kormány a korábbi négy gabonatermék helyett már huszonhárom ukrán mezőgazdasági termék importját tiltja a megelőzés eszközeként. Az EU ugyanis júniusban újabb egy évre meghosszabbította azt a rendelkezést, amely vám- és kvótamentes hozzáférést biztosít az ukrán mezőgazdasági termékeknek az EU piacához. Ezzel ráömlesztve a helyi piacokra az eredetileg a harmadik világba szánt, olcsóbb gabonát – az emiatt bekövetkezett súlyos piaci zavarokat a bizottságnál is elismerik.
De nem csak ez a gond: a magyar vagy a román gabona és kukorica kiszorult a nyugat-európai exportpiacairól is.
A bizottság hivatalos álláspontja szerint ugyanakkor nincs indok a behozatali tilalmak fenntartására, mert a nyáron végrehajtott intézkedéseknek, köztük a tranzit- és a tárolókapacitások növelésének következtében megszűnt a piaci torzulás. Ezt azonban a közép-európaiak cáfolják, hangsúlyozva: kizárólag a tilalom miatt sikerült enyhíteni a tárolási problémákat.
Az Európai Unió vezetői megértették, hogy Románia a szomszédságában zajló háború kockázatai, az Ukrajnának és Moldovának nyújtott segítség közepette nem tudja tartani, ezért módosítania kell a költségvetési törvényben vállalt hiánycélt, amelynek teljesítése az uniós támogatások folyósításának egyik feltétele – közölte pénteken a román miniszterelnök.
Marcel Ciolacu először látogatott Brüsszelbe júniusi miniszterelnöki kinevezése óta, ahol Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság, Roberta Metsolával, az Európai Parlament, illetve Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével is tárgyalt.
Megbeszéléseit követően román újságírók előtt nyilatkozva beszámolt arról, hogy a fegyveres konfliktusban álló Ukrajna és a „hibrid támadásoknak kitett” Moldovai Köztársaság támogatására tett román erőfeszítések nyomán „létezik rugalmasság” Brüsszel részéről, hogy év végéig új tervet dolgozzanak ki Románia költségvetési hiányával kapcsolatban.
„A leghosszabb határunk Ukrajnával van, amely teljesen igazságtalan módon fegyveres konfliktusba került Oroszországgal: ez negatívan befolyásolja a biztosításokat, a hitelkamatokat, mert nagyobb kockázatú ország vagyunk, például Ausztriához képest, amely távolabb van az ukrajnai konfliktustól” – sorolta érveit Ciolacu arra a kérdésre, hogy az Európai Bizottság elfogadja-e Románia költségvetési hiányának növelését.
Az idei költségvetési törvény szerint a román államháztartási hiány nem szabadna, hogy meghaladja a GDP 4,4 százalékát, ez azonban a tervezettől elmaradó bevételek miatt tarthatatlanná vált, ezért Bukarest takarékossági intézkedéseket és adókedvezmények eltörlését tervezi.
Román sajtóértesülések szerint Ciolacu 5,5 százalékos GDP-arányos hiánycél elfogadtatása reményével érkezett Brüsszelbe, de pénteki sajtóértekezletén nem derült ki, mit sikerült elérnie. Azt állította, hogy a pontos számokról szakértők fognak még egyeztetni.
Arra kérdésre, hogy mekkora deficitet tudnának elfogadni az európai vezetők, kifejtette: Romániában tavaly 6,2 százalékos volt az államháztartási hiány, tehát idén nem jöhet 6,2 százaléknál nagyobb hiánnyal, vagy 0,5 százalékpontnál kisebb deficit-csökkentéssel.
Ugyanakkor Ciolacu leszögezte: nem lehet szó a 19 százalékos áfa növeléséről, mert ez nyilvánvalóan ismét az infláció növekedéséhez és gazdasági visszaeséshez vezetne. Másfelől Románia mindenképpen tartani akarja magát ahhoz a vállalásához, hogy ettől az évtől kezdve a GDP 2,5 százalékát költi (a korábbi 2 százalék helyett) védelmi kiadásokra – erősítette meg Brüsszelben a román miniszterelnök.
Az Európai Bizottság azt mérlegeli, hogy lazítson a génmódosítással kapcsolatos szabályokon – írja a Bloomberg. A cél, hogy ezzel erősítsék az élelmiszerbiztonságot és segítsenek az európai mezőgazdasági vállalkozóknak megfelelni a klímaváltozással kapcsolatos előírásoknak.
A Bizottság a jövő hónapban tárgyalhatja azt a javaslatot, melybe most betekintést nyert a Bloomberg. Eszerint enyhítenének a génmódosított gabonákra vonatkozó európai szabályokon. Az Európai Unió már 2021-ben jelezte, hogy felülvizsgálná a szigorú GMO-ellenes szabályozást, illetve a közelmúltban az Egyesült Királyság is hasonló terveket jelentett be.
Az Európai Bizottság rendkívüli és ideiglenes megelőző intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozóan azzal a céllal, hogy enyhítsék az ukrajnai gabonát érintő uniós importkorlátozás ideiglenes feloldása okozta nehézségeket – közölte a brüsszeli testület kedden.
Az uniós bizottság közleménye szerint az autonóm kereskedelmi intézkedésekről szóló rendelet kivételes biztosítéka alapján elfogadott intézkedésekre öt tagállamban – Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában – tapasztalt súlyos logisztikai problémák okozta rendkívüli körülmények miatt van szükség.
Az intézkedések kezdetben négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án lépnek hatályba és június 5-ig érvényesek.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az Európai Unió a Brüsszelben jelenleg kidolgozási stádiumban lévő 11. szankciócsomag részeként javasolni fogja számos áru Oroszországon keresztüli tranzitjának tilalmát – számolt be a Bloomberg ügynökség, közölte a Jevropejszka Pravda.
A tranzittilalom számos technológiára és egyéb termékre vonatkozik, többek között többféle járműre is, közölték az ügynökség forrásai. Ugyanakkor nem minden árura fog vonatkozni a tilalom.
Moszkvának sikerült megkerülnie számos, a technológiákat érintő korlátozást, amely szankciók hatálya alá kerültek. Az ügynökség által korábban közölt kereskedelmi adatok azt mutatják, hogy az EU-ban és más országokban gyártott modern chipeket és integrált áramköröket harmadik országokon, köztük Törökországon, az Egyesült Arab Emírségeken és Kazahsztánon keresztül szállítják Oroszországba.
Más adatok szerint az Oroszországgal határos EU-országok egyes országaiban, nevezetesen Finnországban és Észtországban meredeken nőtt a közép-ázsiai országokkal folytatott kereskedelem, és az általuk forgalmazott áruk gyakran Oroszországon keresztül haladnak át. Egyes termékek Oroszországban maradnak, vagy harmadik országokból újra exportálják őket Oroszországba.
Lengyelország, Észtország és Litvánia azt kérte az EU-tól, hogy tiltsák be az orosz katonai, légi- és űripar által felhasználható áruk és technológiák Oroszországon keresztüli tranzitját, valamint olyan áruk tranzitszállítását, amelyek hozzájárulhatnak Moszkva ipari potenciáljának erősítéséhez.
Az újabb szankciócsomag olyan tartályhajókat és hajókat is megcélozhat, amelyekben nincs navigációs rendszer, amelyek lehetővé teszi mozgásuk nyomon követését.
Az Európai Bizottság által kidolgozás alatt álló intézkedéscsomag fő célja a kiskapuk bezárása és a meglévő korlátozások – többek között a harmadik országbeli vállalatok általi – megkerülésének megakadályozása lesz.
Az intézkedéscsomag valószínűleg nem a Roszatom, az orosz állami atomenergetikai vállalat ellen irányul – mondták a beszélgetőpartnerek.
A szankciócsomagban várhatóan további mintegy 30 személy, valamint több cég és szervezet elleni újabb korlátozások is szerepelnek majd – mondta az ügynökség egyik beszélgetőtársa.
A szankciócsomag elfogadásához minden tagállam támogatása szükséges, a javaslatok a jóváhagyási folyamat során változhatnak.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az Európai Bizottság szombaton 225,6 millió euró állami támogatást hagyott jóvá a Gazprom Germania számára. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a német kormány teljes egészében átvegye a vállalatot, amely ettől kezdve a Securing Energy for Europe (SEFE) nevet viseli, és a szövetségi hálózati ügynökség, a Bundesnetzagentur vagyonkezelésében működik tovább.
A bizottság szerint az intézkedés megfelel az ideiglenes válságkezelési szabályzatnak, amely lehetővé teszi a vállalatok állami támogatását az energiaválság idején, ha az privátbefektetők bevonásával nem oldható meg.
A német gázellátási piacon tartott 14 százalékos részesedésével és a gáztárolási kapacitás 28 százalékénak a birtokában a SEFE rendszerszinten kulcsfontosságú energiavállalat Németországban.
Robert Habeck német gazdasági miniszter áprilisban jelölte ki a szövetségi hálózati ügynökséget a Gazprom Germania vagyonkezelőjének, a gázellátás biztonságának a garantálása érdekében.
Kedden tárgyalnak az uniós energiaügyi miniszterek arról a brüsszeli javaslatról, amely 15 százalékos gázmegtakarítást írna elő a tagországok számára már augusztustól. Nyugat-európai sajtóinformációk szerint több ország ellenállása miatt elbukhat a javaslat.
Egy uniós tagállam diplomatája, aki egyébként támogatja a bizottság tervét, világosan fogalmazott: „ez a dolog meg fog bukni”. Az uniós energiaügyi miniszterek mai csúcstalálkozóján kiderül, hogy az Európai Bizottság elképzelései mennyiben felelnek meg az uniós országok elképzeléseinek.
A kedélyeket különösen a tervezett gázmegtakarítási kötelezettség kavarja fel – fogalmaz a Focus német lap. Ez előírja, hogy amennyiben a tagállamok saját akaratukból nem takarítanak meg elég gázt, és ezzel az ellátási helyzet romlását idézik elő, Brüsszel kötelező megtakarítási célokat diktálhat. Az olyan országok, mint Málta, Ciprus és Írország értetlenül állnak a döntés előtt, mivel eleve be sincsenek kötve az európai gázhálózatba.
