Christine Lagarde szépen begyűjtötte a döntéshozók mobiljait a kulcsfontosságú ülés előtt, mert korábban információkat szivárogtattak ki.
Végső kétségbeesésében drasztikus, és eleddig példa nélküli lépésre szánta el magát Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke: a kiszivárogtatások megelőzése érdekében lefoglalta kollégái mobiljait a szerdai-csütörtöki ülés előtt – értesült a Reuters. A kiszivárogtatások már elődje, Mario Draghi regnálását is megkeserítették.
A hírügynöség forrásai szerint a jegybankelnök keményen le is tolta beosztottjait a szivárogtatások miatt. Az EKB kormányzó tanácsának mind a 26 tagját felszólították, hogy adják át mobiltelefonjaikat szerdán, az ülés első napján. Ekkor volt napirenden Claudia Buch megválasztása az bankfelügyeletért felelős pozícióra. Buch kinevezése után aztán visszaadták a mobilokat. (Attól ezek szerint nem tartott Lagarde, hogy a kamatdöntést is kitolná valaki a médiának.) A német bankszakember lett a legnagyobb európai bankokat felügyelő tanács vezetője.
A szivárogtatások jelentősen erodálják a központi bank hitelességét. Emlékezetes, amikor Buch elődje, Andrea Enria 2018-as megválasztása jóval a hivatalos közlemény előtt már megjelent a médiában. Erősen botrányszagú volt az is, amikor a Reuters két nappal a bejelentés előtt nyilvánosságra hozta, hogy az EKB emelni fogja a kulcsfontosságú inflációs előrejelzést – ez készítette elő a terepet a csütörtöki 25 bázispontos kamatemelésnek. A piac korábban hajlott arra, hogy a jegybank a recessziós félelmek miatt nem változtat irányadó kamatán, az inflációs előrejelzés kiszivárogtatása után viszont tutira vették az újabb monetáris szigorítást.
Hozta a várt 50 bázispontos kamatemelést az EKB, Christine Lagarde további jelentős emeléseket ígért. A jegybank növelte az inflációs prognózisát, még 2025-ben sem csökken a 2 százalékos célra a fogyasztói árak növekedési üteme.
A vártnak megfelelően 50 bázisponttal, 2 százalékra emelte irányadó kamatát az Európai Központi Bank (EKB). A piacok a döntést megelőzően márciusra 2,75 százalékot áraztak, elemzők szerint viszont csak júniusra érheti el ezt a szintet a ráta. Christine Lagarde, az EKB elnöke háromnegyed 3-kor kezdi meg sajtótájékoztatóját, ezen a legfontosabb kérdés az lehet, hogy a jegybank milyen ütemezésben és tempóban kíván megszabadulni a gazdaságélénkítő kötvényvásárlási program során felhalmozódott állománytól.
A jegybank indoklása szerint folytatódnak a kamatemelések, az inflációs pálya felfelé mutató kockázatokkal terhes. A közlemény leszögezi: „További jelentős monetáris szigorítás szükséges ahhoz, hogy a 2 százalékos inflációs cél teljesüljön.”
Ezt Christine Lagarde is megerősítette sajtótájékoztatóján. Az indoklás szerint továbbra is marad az adatvezérelt monetáris politika, magyarul ez azt jelenti, hogy amíg az infláció nem közelít a cél felé, addig marad a szigor.
A gazdaságélénkítő program kapcsán felhalmozott kötvényállományt (APP) a jövő év márciusától havi 15 milliárd euróval csökkentik – egészen a második negyedév végéig –, főleg a lejáratok révén. Az ezt követő stratégiáról később hoznak döntést. Lagarde hangsúlyozta, hogy a fő monetáris politikai eszköznek továbbra is a kamatot tekintik, így valószínűsíthető, hogy a kötvényállomány leépítését nem használják „fegyverként”, csak kiegészíti a kamatpolitikát.
Az EKB jócskán felfelé módosította az inflációs előrejelzését, az idén éves átlagban 8,4 százalék lehet az infláció, ami jövőre 6,3 százalékra mérséklődik, majd 2024-ben 3,4, 2025-ben 2,3 százalék lehet, vagyis még akkor sem éri el az inflációs célt. Az élelmiszerek és az energia nélkül számolt maginflációt az idén éves átlagban 3,9 százalékra várja a jegybank, ami jövőre 4,2, 2024-ben 2,8, 2025-ben pedig 2,4 százalékra mérséklődik. Ezzel párhuzamosan a gazdasági növekedés fél százalék lehet jövőre, viszont az EKB szerint elkerülhető a recesszió, legalábbis éves szinten. Lagarde hangsúlyozta, hogy a kockázatok lefelé mutatnak. Az idei negyedik és a jövő évi első negyedévben átmeneti, enyhe gazdasági visszaesésre számít a központi bank.
A vártnál szigorúbb inflációellenes kiállás következtében erősödésnek indult az euró a dollárral szemben, a folyamatot felgyorsította, hogy Lagarde stabil és gyors kamatemeléseket ígért, ebből a továbbiakban is 50 bázispontos emelésekre lehet következtetni. „Szó sincs fordulatról az EKB monetáris politikájában” – hangsúlyozta Lagarde.
A tízéves olasz állampapírok hozamának alakulása (százalék)
A további szigorú kamatemelések hatására emelkedtek az eurózóna tagországainak államkötvényhozamai, főleg az olasz hozamok ugrottak meg. A tízéves olasz papír hozama a 3,9 százalékos szintekről 4,1 fölé ugrott. A német irányadó tízéves hozam az 1,9-es szintről 2 százalék fölé szaladt.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, az infláció valószínűleg még nem érte el a csúcspontját.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke hétfőn arról beszélt, hogy meglepődne, ha az infláció októberben elérte volna már a csúcspontját – írja a Tőzsdefórum oldala. A központi bank elnöke kijelentette, hogy még mindig túl sok a bizonytalanság, nehéz helyzetben vannak a gazdaságok és a lakosság is. Különösen nagy terhet jelentenek a magas energiaköltségek.
Az EKB elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, de Lagarde próbálta megnyugtatni a kedélyeket, mondván, hogy az infláció hosszú távon csökkenni fog az EKB monetáris politikájának köszönhetően.
Ez időben viszont még távolabbra eshet, Lagarde figyelmeztetett, hogy „ha megnézzük az infláció mögött álló mozgatórugókat, láthatjuk, hogy legyen szó akár az élelmiszerek áráról, akár az energiaárakról, akár a nyersanyagok áráról, nem látunk sehol olyan jeleket, amelyek arra engednének következtetni, hogy elértük az infláció csúcspontját, és rövid időn belül csökkenhet az inflációs nyomás.”
[type] => post
[excerpt] => Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke szerint még nem vagyunk túl a nehezén, az infláció valószínűleg még nem érte el a csúcspontját.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1669738920
[modified] => 1669721173
)
[title] => Az Európai Központi Bank elnöke: Az infláció még nem érte el a csúcspontját
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32303&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32303
[uk] => 32437
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 32304
[image] => Array
(
[id] => 32304
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[original_lng] => 310154
[original_w] => 1108
[original_h] => 730
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-300x198.jpg
[width] => 300
[height] => 198
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-768x506.jpg
[width] => 768
[height] => 506
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde-1024x675.jpg
[width] => 1024
[height] => 675
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/lagarde.jpg
[width] => 1108
[height] => 730
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669814659:3
[_thumbnail_id] => 32304
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1643
[_oembed_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] =>
[_oembed_time_3f3db3255b8bb3f716e84956464ffe0d] => 1669713951
[_oembed_fde8a4c7101de49ca4966aa524d49a6c] =>
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
„A monetáris unió történetében sohasem volt még ilyen magas, kétszámjegyű az infláció” – figyelmeztetett Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke pénteken, az EBC frankfurti eseményén. Az elnök beszédében arra is kitért, miért nem bízhatjuk Kínára és Oroszországra az energiaellátásunkat, és a leküzdésre váró legnagyobb kihívásokra is rámutatott.
A 32. Európai Bankkongresszuson tartott beszédében Christine Lagarde hangsúlyozta, hogy a „tömbökre bomló világban” fontos, hogy Európa továbbra is hozzáférjen a kulcsfontosságú technológiákhoz és erőforrásokhoz, mint például a kőolaj és a földgáz. Ezt az elnök szerint mind a stratégiai iparágak áthelyezésével és stratégiai szövetségek biztosításával érheti el Európa.
Az inflációval kapcsolatban az elnök hangsúlyozta, hogy az árstabilitás biztosítása az EKB prioritása. Lagarde az EKB részéről további kamatemelést lengetett be az infláció elleni harc érdekében.
Nőtt az euróövezet recessziójának kockázata
Lagarde szerint a kamatlábakat olyan szintre kell emelni, amely korlátozza a gazdasági bővülést, hogy le lehessen szorítani a hivatalos célérték több mint ötszörösére ugrott inflációt.
Lagarde pénteken azt mondta, hogy a recesszió kockázata megnőtt, de a visszaesés önmagában nem lesz elegendő a száguldó árak megfékezéséhez.
Miután az EKB már végrehajtotta története legagresszívabb monetáris szigorítását, a jövő hónapban várhatóan a jelenlegi 1,5 százalékról 2 százalékra vagy még magasabbra emeli a hitelfelvételi költségeket – véli a Bloomberg.
Lagarde a frankfurti beszédében leszögezte, hogy további kamatemelés várható. „Végső soron olyan szintre fogjuk emelni a kamatokat, amely időben visszavezeti az inflációt a középtávú célunkhoz” – ismertette.
Az EKB tisztviselői fenntartják, hogy a hitelfelvételi költségeknek tovább kell emelkedniük, hogy ellensúlyozzák az elmúlt két évtized leggyorsabban emelkedő inflációját. Azonban egy olyan környezetben, ahol egymást követték a 75 bázispontos emelések, az ilyen drasztikus lépések iránti kedv csökkenhet, különösen mivel az előrejelzések szerint téli recesszió várható az euróövezetben.
A recesszió sem állítja meg az inflációt
A Bloomberg szerint az év utolsó, december 15-i döntésénél valószínűbb lehet egy 50 bázispontos emelés, amennyiben az e havi inflációs adat nem emelkedik a várakozásokon felül.
Luis de Guindos, az EKB alelnöke szerint az euróövezetben októberben mért 10,6 százalékos infláció még hónapokig magasan maradhat. Lagarde-hoz hasonlóan ő is azt mondta, hogy az orosz–ukrán háború és az azt követő energiaválság miatt gyengülő gazdasági háttér önmagában nem fogja visszafogni az árak emelkedését – mutatott rá a Bloomberg.
„Az euróövezetben az infláció túlságosan magas” – véli Lagarde. „A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy recesszió valószínűleg nem fogja jelentősen csökkenteni az inflációt, legalábbis rövid távon” – húzta alá.
Az elnök megerősítette, hogy a mennyiségi szigorításként ismert folyamatra vonatkozó legfontosabb elveket decemberben fogják lefektetni.
Újabb nagy lépéssel, 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az Európai Központi Bank.
A piac leginkább 50 bázispontos emelést várt, de egyre több elemző beszélt arról, hogy a 75 bázispontos emelés se lenne meglepetés.
Végül az uniós jegybank ez utóbbi mellett döntött, és mindhárom irányadó kamatlábát 75 bázisponttal emelte. Az indoklás szerint azért léptek ekkorát, mert szeretnék, ha az árdrágulás minél hamarabb visszatérne a két százalékos inflációs célhoz. Ennek érdekében azt is belengették, hogy a jövőben további kamatemelések jöhetnek.
Az EKB nem volt könnyű helyzetben, hiszen lényegében arról kellett döntenie, melyik ujjába harapjon. Ha alacsonyan tartja az alapkamatot, akkor azzal pörgeti a gazdaságot, hiszen a cégek és a lakosság olcsón jut hitelhez és bátran mer költeni. Ha viszont megemeli, akkor az értelemszerűen visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat, hiszen az emberek és a vállalatok sokkal jobban meggondolják, akarnak-e hitelt felvenni.
Ha viszont nem nyúlnak az alapkamathoz, akkor félő, hogy az emiatti nagyobb fogyasztás csak tovább növeli az inflációt, ami már így is négyszerese annak, mint amit az EKB ideálisnak tart.
Jelenleg amúgy arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz. Ezzel szemben az uniós gazdaság idén 2022-ben 3,1, jövőre 0,9, 2024-ben pedig 1,9 százalékkal fog nőni.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a kriptovaluták a semmin alapulnak, és szigorúan szabályozni kell őket, hogy az emberek ne a megtakarításaikkal spekuláljanak a tokenekkel.
Christine Lagarde egy holland televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy aggódik azok miatt az emberek miatt, „akik nem ismerik a kockázatokat, akik mindent elveszítenek, és akik szörnyen csalódottak lesznek, ezért úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kellene” a kriptodevizákat.
Megjegyzéseit pont akkor tette, amikor a kriptopiacok zűrös időszakukat élik: a bitcoin és az ether digitális valuták 50 százalékkal estek a tavalyi csúcshoz képest. Ugyanakkor az eszközosztály egyre szigorúbb ellenőrzésnek van kitéve a szabályozók részéről, akik aggódnak a szélesebb pénzügyi rendszerre jelentett veszélyek miatt.
Lagarde elmondta, hogy szkeptikus a kriptók értékével kapcsolatban, és szembeállította az EKB digitális eurójával – egy olyan projekttel, amely a következő négy évben valósulhat meg.
„Az én nagyon szerény értékelésem az, hogy semmit sem ér, a semmin alapul, nincs olyan mögöttes eszköz, amely biztonsági horgonyként szolgálna (az árfolyamuk mögött)” – mondta a jegybanki vezető, aki szerint amikor a központi bank digitális valutája megjelenik, akkor a digitális euró mögött lesz érték és fedezet.
Más EKB-tisztviselők már hangot adtak aggodalmaiknak: az egyikük Fabio Panetta, az Igazgatóság tagja, aki áprilisban azt mondta, hogy a kriptovaluták „új vadnyugatot teremtenek”, és párhuzamot vont a 2008-as másodlagos jelzáloghitel-válsággal – írja a Bloomberg.
Lagarde azt mondta, hogy ő maga nem tart kriptoeszközöket, mert nem akar bort inni és vizet prédikálni. Ugyanakkor folyamatosan figyeli őket, mivel az egyik fia befektetett egy tokenbe a tanácsa ellenére.
Az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön jelentősen fölfelé módosította az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését, miközben a gazdaság bővülésének várható mértékét némileg rontotta.
Az EKB idei inflációs várakozását 5,1 százalékra változtatta a decemberben várt 3,2 százalékról. A jövő évi becsült adatot pedig 1,8 százalékról 2,1 százalékra módosította. Az idei évre becsült 5,1 százalékos infláció több mint a kétszerese az EKB 2 százalékos inflációs céljának. Ez utóbbinak elérését 2024-re tartja reálisnak a szervezet elnöke.
Christine Lagarde arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadásnak hatása lesz a gazdasági aktvitásra és az inflációra a magasabb energia- és nyersanyagárak révén, zavarokat okoz a nemzetközi kereskedelemben és gyengül az üzleti bizalom is.
Csütörtökön az EKB 4,2 százalékról 3,7 százalékra rontotta az euróövezet gazdaságának idei és 2,9 százalékról 2,8 százalékra a jövő évi növekedési előrejelzését.
Az EKB a romló inflációs kilátások ellenére továbbra sem tervez kamatemelést, ám szigorításként értelmezhető az, hogy Lagarde jelezte: a bank fokozatosan kivezeti az eszközvásárlási programját (APP).
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A digitális eurónak öt éven belül meg kell valósulnia – mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke csütörtökön egy online konferencián.
Elegendő időt kell hagyni arra, hogy biztonságosan be lehessen vezetni, de mindenképpen kívánatos lenne a digitális euró – mondta Lagarde a Reuters által szervezett online konferencián. Lagarde egyúttal közölte: reméli, hogy mindez nem igényel öt évnél hosszabb időt. Ezzel az ütemezéssel egyébként az EKB elnöke hasonló idővonalat vetített előre, mint Kína tette, aki 2020-ban egy pilot-projekt keretében már elindította saját digitális fizetőeszközét, és egyre közelebb kerül ahhoz, hogy a világ első, digitálisan létező szuverén fizetőeszközével rendelkezzen.
Az EKB elnöke szerint egyértelmű igény mutatkozik a digitális euróra, de annak minden kétséget kizáróan biztonságos rendszeren kell alapulnia. A digitális megoldások önmagukban kockázatokat hordoznak – hívta fel a figyelmet.
Az Asia Times idézi Fabio Panettát, az EKB igazgatótanácsi tagját, aki szerint felmérést készítettek a digitális közös pénz témájában, és eredményeik szerint az európai polgárok és vállalatok, egyaránt nagy érdeklődéssel fordultak a „digitális euró víziója” felé. A felmérés részletes bemutatását tavaszra ígérte az EKB.
Lagarde ugyanakkor azt is mondta, a digitális euró nem váltaná le a készpénzt, azaz „a bankjegyek velünk maradnának”. Annyit közölt, hogy a digitális euró a jegybankok kibocsátotta pénz elektronikus formája lenne, a hagyományos bankolásnál gyorsabb, olcsóbb, kevesebb adminisztrációval járó fizetési megoldásokat lehetővé téve.
