A még épülő Északi Áramlat-2 gázvezeték a várakozások szerint már az idén 5,6 millió köbméter gázt szállíthat Németországba – közölte csütörtökön a Gazprom orosz gázipari vállalat, írta meg az MTI.
A vezeték idei beüzemelését valószínűsítő bejelentés nyomán a holland TTF gáztőzsde szeptemberi határidős ára az ICE Futures-indexen ezer köbméterenként 531-ről 482 dollárra csökkent.
Az Ukrajnát elkerülő, 11 milliárd dolláros beruházás a duplájára, évi 110 milliárd köbméterre növeli a már meglévő Északi Áramlat kapacitását. A tenger alatti csővezeték 99 százalékban kész, utolsó szakaszán a Fortuna csőfektető dolgozik.
Ukrajna számára a kulcskérdés, hogy Oroszország milyen útvonalon fogja szállítani a gázt. A Moszkva és Kijev között jelenleg érvényben lévő tranzitmegállapodás 2024-ben jár le. Az ukrán felet megillető tranzitdíj elérheti az évi 3 milliárd dollárt.
A gázszállítások ügye várhatóan az egyik legfontosabb téma lesz Vlagyimir Putyin orosz elnök és Angela Merkel német kancellár pénteki moszkvai tárgyalásain.
Az Egyesült Államok Képviselőháza jóváhagyta a Külügyminisztérium által benyújtott, Ukrajna támogatásáról szóló törvényjavaslatot, miszerint 2022-ben növeli az Ukrajnának nyújtott támogatást és módosítja az Északi Áramlat-2 elleni szankciókat, számolt be Ukrajna amerikai nagykövetsége.
A törvényjavaslatnak megfelelően USA külügyminisztériuma valamint az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége programjai keretein belül az Ukrajnának nyújtandó támogatási programok végrehajtására szánt források teljes összege nem kevesebb, mint 481,5 millió dollár, ami 28,5 millió dollárral több, mint a 2021-ben. A fent említett összegből 125 millió dollárt „Nemzetközi katonai finanszírozás” jogcímén utalnak Ukrajnának biztonsági célokra, ami 10 millió dollárral több, mint 2021-ben.
A törvényjavaslat életbe lépéséhez az amerikai Szenátus jóváhagyására valamint az elnök aláírására van szükség.
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Zbigniew Rau lengyel külügyminiszter sajtótájékoztatóján kijelentette, Ukrajnának új gázforrásokat kell keresnie, hogy ne függjön Oroszországtól. Az európai gázszállítási rendszerbe történő integráció nem oldja meg teljesen ezt a problémát, számolt be a wnp.pl.
Elmondása szerint Varsó kezdetben ellenezte az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését, mivel megosztja az EU és a NATO országait.
„Jelenleg számunkra rendkívül fontos az a tény, hogy a projekt befejezése biztonsági hiányt okoz Európa ezen részén. Ukrajna szempontjából ez nem is biztonsági hiány, hanem biztonsági vákuum” – mondta Rau.
Egyben kihangsúlyozta, hogy a biztonsági fenyegetettség növekedésének hátterében a problémát nem oldja meg, hogy Ukrajna egy másik gázvezeték-csoporthoz csatlakozik, amely szintén függhet „egy orosz forrástól”. Lengyelország példáját hozta fel, amely a Baltic Pipe segítségével diverzifikálja (kockázatcsökkentés általánosan használt módszere) az ellátást.
„Az egyetlen megoldás – egy hasonló praktika létrehozása Ukrajna számára, ahol a gázt egy másik, nem oroszországi forrásból szállítják. […] Ukrajna számára más gázforrásokat és infrastrukturális megoldásokat kell keresni, amelyek biztosítanák az ország biztonságát” – tette hozzá Rau.
Veszélybe került az ukrán gázvezetékrendszer az Északi Áramlat-2 (ÉÁ-2) orosz–német földgázvezeték építése miatt, aminek nincs semmi értelme – jelentette ki Dmitro Kuleba külügyminiszter lapinterjúban, adta hírül szerdán a korrespondent.net hírportál.
Az ukrán diplomácia vezetője a Ceenergy News energetikai szakportálnak nyilatkozva elmondta: az elkövetkező néhány év meglehetősen nehéz lesz Ukrajna gázvezetékrendszerére nézve, mivel a jelenleg érvényben lévő tranzitszerződés az orosz Gazprommal 2024 végén lejár. „Oroszország sok éven át igyekezett lejáratni Ukrajnát mint megbízható gáztranzitőrt, de nem sikerült neki. Most megpróbálja megkerülni Ukrajnát” – mutatott rá.
Kuleba kiemelte, hogy mostanáig nincs semmilyen magyarázat arra, egyáltalán miért volt szükség még egy földgázvezetékre. Szerinte a meglévő gázszállító kapacitások teljesen lefedik nemcsak a jelenlegi keresletet, hanem Oroszország exportlehetőségeit is. „Piaci igény az ÉÁ-2-re nem volt és nincs, viszont vannak világos orosz politikai célok: Ukrajna szerepének az értéktelenné tétele az európai gáztranzitot illetően, és államunk meggyengítése az orosz agresszióval történő határozott szembenállásában.”
Befejeződtek az Északi Áramlat-2 gázvezetékpár első vezetékének csőfektetési munkálatai – jelentette be Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén tartott beszédében.
Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat.
Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hossza mintegy 1200 kilométer.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök energiaháborúként tekint az Északi áramlat–2 gázvezeték építését.
„Ez egy energiaháború. Mint minden háborúban, itt sem lehet egység nélkül harcolni. Valaki határozottan veszít. Ha elkészül az Északi áramlat-2, nemcsak Ukrajna veszít. (…) Ne feledjük: ez nem Európa és Oroszország üzleti kérdése. Nem, ez háború kérdése” – jelentette ki Zelenszkij április 13-án a Le Figaro-nak adott interjújában, amelynek szövegét április 16-án tették közzé az államfő honlapján.
Elmondása szerint ez egy hybrid háború, és hasonló a korábbi gáz-, energia-, élelmiszer- és vakcinaháborúkhoz.
Az Északi áramlat-2 kilátásaival kapcsolatos kérdésre Zelenszkij így válaszolt: „Két tényező van. Az első: az Egyesült Államok. A második: az európai országok egysége. Úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok szankciópolitikája segíti Ukrajnát, és ezért hálás vagyok. Ezzel kapcsolatban álláspontjuk nyitott. Az európai országok eltérő álláspontot képviselnek. Oroszország ezt kihasználja”.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Külföldi, többek között lengyel hadihajók, tengeralattjárók és repülőgépek, valamint polgári hajók is veszélyeztetik Dánia kizárólagos gazdasági övezetében az Északi Áramlat-2 építését – közölte a gázvezeték-projektet irányító Nord Stream 2 AG.
A vállalat szerint rendszeres, kitervelt provokációkról van szó, amelyek célja a csőfektetés befejezésének megakadályozása a Balti-tengerben. A vezeték megépítéséből mintegy 121 kilométer, 5 százaléknyi van még hátra.
Andrej Minyin, a Nord Stream 2 AG leányvállalatának vezetője orosz újságíróknak elmondta, hogy a repülők alacsonyan szállnak, a hajók pedig behatolnak az építési területre. Ez szerinte balesethez, a vezeték megsérüléséhez vezethet.
A januárban újrakezdett építkezést az Akagyemik Cserszkij csőfektető és a Fortuna daruhajó folytatja dán Bornholm sziget térségében. A nemzetközi törvények szerint a munkálatok térségében másfél mérföldes biztonsági övezetet kell kialakítani, ahová illetéktelen járművek nem hatolhatnak be.
Minyin a lengyel PZL-Mielec M-28B1 Rbi tengeralattjáró-vadászatra kifejlesztett gépének rendszeres berepüléseit kifogásolta.
Közölte, hogy:
március 28-án egy azonosítatlan tengeralattjáró bukkant fel a Fortunától kevesebb mint egy mérföldnyire. Egy nappal később egy 823-as taktikai számot viselő lengyel hadihajó manőverezett a daruhajó körül.
február 22-én Bornholmtól délre az SWI-106-os azonosító számú lengyel halászhajó hatolt be a csőfektetési területre. A jármű nem válaszolt a rádióhívásra, és amikor a Vlagyiszlav Sztrizsov ellátóhajó irányt változtatott a kiszorítására, a halászhajó belerohant. A lengyel kapitány ezután bejelentkezett a rádión és elismerte hibáját. Minyin szerint az ellátóhajó határozott fellépése nélkül a halászhajó a Fortunába ütközött volna. Az incidens miatt az illetékes németországi orosz konzulátus tengeri tiltakozást jelentett be.
március 30-án éjjel a Szpaszatyel Karajev ellátóhajó radarján két objektum bukkant fel a Fortuna közelében, amelyek közül az egyik, egy halászhajó a daruhajó felé tartott, és nem reagált a rádióhívásra. Az orosz jármű az útvonal keresztezése mellett döntött, és bekapcsolta fedélzeti reflektorait. A két jármű ezután kapcsolatfelvétel nélkül távozott.
Az incidensről beszámoló orosz hírügynökségek felidézték, hogy Varsó következetesen ellenzi a csővezeték megépítését. A lengyel fogyasztóvédelmi hatóság (UOKiK) 7,8 milliárd eurós bírságot szabott ki a projekt részvevőire. Lengyelország emellett blokkolja a Gazprom teljeskörű hozzáférését az első Északi Áramlat szárazföldi ágához, az OPAL-hoz.
A 95 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz-európai projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.
Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el; az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést Bornholmnál. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a beruházást.
A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra Németország kizárólagos gazdasági övezetében. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély (a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal engedélye) lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.
Lengyelország mellett az Egyesült Államok, a három balti állam és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban, és Ukrajna elesne a tranzitbevételektől. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere, Antony Blinken csütörtöki közleményében az Északi Áramlat–2-höz kapcsolódó tevékenységük azonnali felfüggesztésére szólította fel a gázvezeték megépítésében részt vevő vállalatokat, és szankciókat helyezett kilátásba.
Blinken aláhúzta: Joe Biden amerikai elnök kormánya eltökélt, hogy tiszteletben tartja az elődje, Donald Trump hivatali ideje alatt elfogadott, büntető intézkedéseket kilátásba helyező törvényeket.
„Az Északi Áramlat-2 egy rossz projekt: rossz Németországnak, Ukrajnának, és közép-, illetve kelet-európai szövetségeseinknek és partnereinknek” – szögezte le Blinken.
A külügyminiszter szerint „a geopolitikai indíttatású orosz projekt célja Európa megosztása és az európai energiabiztonság meggyengítése”. A gázvezeték megépítéséből a közelmúltban 18 vállalat szállt ki Washington nyomására. Az Egyesült Államok eddig csak az Északi Áramlat–2 építésében részt vevő Fortuna orosz csőfektető hajót és annak tulajdonosát, a KVT-Ruszt sújtotta szankciókkal.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jut.
A már csaknem teljesen elkészült Északi Áramlat–2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Az amerikai kormány nyomására legalább 18 európai vállalat kivált az Északi Áramlat-2 földgázvezeték építésének projektjéből, vagy legalábbis ígéretet tett rá – derül ki az amerikai kongresszusnak megküldött, hétfőn nyilvánosságra került külügyminisztériumi jelentéséből.
A dokumentum szerint a cégek között szerepel a mannheimi Bilfinger ipari szolgáltató vállalat, a német Munich Re Syndicate, a svájci Zurich Insurance Group, illetve a francia Axa Group biztosítótársaságok.
Washington eddig csak az Északi Áramlat-2 építésében részt vevő a Fortuna orosz csőfektető hajót és annak tulajdonosát, a KVT-Ruszt sújtotta szankciókkal. Ez volt az első alkalom, hogy egy céget az Északi Áramlat-2 ellen hozott amerikai szankciós törvény alapján büntetőintézkedésekkel sújtottak. A döntést Donald Trump leköszönő elnök utolsó előtti hivatali napján jelentették be. Eddig ezeknek a jogszabályoknak az alkalmazása csak fenyegetésként szolgált, aminek következtében a vezeték építése jelentősen elhúzódott.
A mostani jelentés azonban nem fenyeget további cégeket szankciókkal, ami az ellenzékbe szorult republikánus párti képviselők bírálatait váltotta ki.
Ted Cruz republikánus párti szenátor a hétvégén azzal vádolta Joe Biden elnök kormányát, hogy olyan jelzést küld, miszerint kész engedni az amerikai nemzetbiztonsági érdekekre és az Egyesült Államok európai szövetségeseinek energiabiztonságára katasztrofális következményekkel járó gázvezeték elkészítését.
Az Antony Blinken tárcavezető által aláírt dokumentumot pénteken küldte meg az amerikai külügyminisztérium a kongresszusnak, de azt csak hétfőn tették közzé. A jelentés külön kiemeli a német álláspontot, miszerint egy létfontosságú gazdasági projektről van szó.
Berlin határozottan ellenzi az amerikai szankciókat, amelyeket Németország és az Európai Unió szuverenitása megsértésének tart – áll a jelentésben.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha az Oroszországból Németországba tartó vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
Az orosz Fortuna csőfektető hajó megkezdte az Északi Áramlat-2 földgázvezeték dániai területi vizein a gázcsőfektetést – jelentették szombaton orosz és nyugati hírügynökségek a projektet irányító Nord Stream 2 AG-re hivatkozva.
A dán területi vizeken 120 kilométer gázcsövet kell lefektetni, még marad egy 28 kilométeres szakasz Németország területi vizein. A vállalat közleménye szerint a Fortuna sikeresen elvégezte a szükséges tengeri vizsgálatokat, és a megfelelő engedélyek birtokában hozzálátott a csőfektetéshez. Más részleteket nem közölt.
A 94 százalékban már elkészült Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós orosz–európai projekt, amellyel két új, összesen évi 55 milliárd köbméter – a már meglévő vezetékpárral azonos – szállítási kapacitású vezetékkel bővül a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlat földgázvezeték. Nyomvonala az oroszországi Viborgtól a németországi Greifswaldig tart, hosszúsága mintegy 1200 kilométer.
Az új földgázvezeték befejezéséhez még 150 kilométer hosszúságban kell lerakni csöveket, mindkét vezetékszálból 75-75 kilométer hiányzik. A 150 kilométerből mintegy 120 kilométer dániai felségvizeken keresztül húzódik, 30 pedig a németen.
Az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték építése még 2019-ben akadt el, azért, mert az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést a dániai Bornholm szigetnél. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy a többségében állami tulajdonú orosz gázipari vállalat önerőből fogja befejezni a vezeték építését.
A munka egyéves szünet után tavaly decemberben kezdődött újra Németország kizárólagos gazdasági övezetében. A svájci cég speciális hajója helyett a Fortuna orosz csőfektető hajó folytatta a munkát, de egy 2,6 kilométeres hosszúságú szakasz után le kellett állnia, mert az érvényes BSH-engedély (a német szövetségi hajózási és vízrajzi hivatal engedélye) lejárt az év végén. A tengeri madarak védelmében az új engedély alapján a januártól májusig tartó időszakban legfeljebb 30 napig lehet fektetni a csővezetéket, utána 14 napos szünetet kell tartani.
Az Egyesült Államok, Lengyelország és Ukrajna sem szeretné, ha a vezeték elkészülne. Attól tartanak, hogy megépítésével Moszkva túl nagy befolyásra tenne szert Németországban. Berlin ezzel szemben azt állítja, hogy a projekt megvalósításával közvetlen és biztonságos energiaforráshoz jutna.
