Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távoztak, ahol ideiglenes menedékre leltek.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megvizsgálta a menekülthullám hatásait az Európai Unió országait tekintve, és arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok felélesztették a külföldi államok gazdaságát és mérsékelték a világméretű gazdasági válság hatását.
Az NBU szerint a menekültek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, munkát kerestek és adót fizetnek. Ám az EU általuk termelt nyeresége az ukrán gazdaság vesztesége is.
Hányan hagyták el az országot?
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2023. január 3-ig mintegy 4,9 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai országokban.
Ez az EU-s államok lakosságának körülbelül 1 százaléka. A legtöbb ukránt Lengyelország, Németország és Csehország fogadta be. A menekültek többsége munkaképes korú, felsőfokú végzettségű nő és gyermekeik. Tavaly május–szeptemberben a többség a visszatérést tervezte. Ősszel azonban a kritikus infrastruktúra elleni orosz terrortámadások felerősödése miatt megváltozott a helyzet.
Mennyibe kerül a menekültek eltartása?
A háború elől külföldre menekülők általában nehéz szociális helyzetben vannak. Az új országokban lakást, ruhát, élelmet és gyógyszert kell találniuk. E költségek oroszlánrészét az uniós országok költségvetése fedezi.
Ráadásul a mostani menekülthullámra jellemző, hogy a külföldre távozók jelentős része – az ENSZ számításai szerint 28–44 százalékuk – kiskorú. Ez további nyomást gyakorol az állami költségvetésekre, mivel többletkiadásokat kell fordítaniuk az oktatásra. Például Lengyelországban a csaknem 560 ezer ott regisztrált ukrán gyermek oktatási költsége 2,2 milliárd eurót emészt fel, az egészségügyi ellátásukra fordított kiadásokat pedig 1,5 milliárd euróra becsülik – derül ki az ukrán jegybank tanulmányából. Becslések szerint az uniós államok országtól függően évente 9–25 ezer eurót költenek minden egyes menekültre.
Dolgoznak vagy segélyből élnek?
Az NBU elemzése szerint az ukránok az ottlétükkel élénkítették a fogyasztói keresletet és támogatták a gazdasági tevékenységet akkor is, amikor a világgazdaság a recesszió felé indult. Idővel a menekültek egy része letelepedett és munkát vállalt, olcsó és szakképzett munkavállalók tömege jelent meg a piacon.
Így 2022 júniusában 350 ezer munkát kereső ukránt tartottak nyilván Németországban. Októberre közülük minden tízedik talált munkát. Lengyelországban a társadalombiztosítási számot kapott 1,2 millió ukrán fele helyezkedett el.
Az Európai Központi Bank számításai szerint az ukrán kényszermigránsok 25–55 százaléka dolgozik vagy keres aktívan munkát a fogadó országban. Ez 0,2–0,8 százalékkal, 0,3–1,3 millió fővel növeli az uniós munkaerőt – az Ukrajnából érkező menekültek jókora löketet adtak egyes EU-s államok gazdaságának fejlődéséhez. Az ukránok befolyása az őket befogadó országok államháztartására hosszú távon is pozitív lehet.
Lengyelországban a menekültek által befizetett adók összege elérte a 2,4 milliárd dollárt.
Ez meghaladja a lengyel kormány által az ukrán oltalomkeresőknek nyújtott segélyek összegét, nem számítva az oktatási és orvosi többletkiadásokat.
Hogyan hat a migráció Ukrajna gazdaságára?
A migrációs hullám egyik következménye anyagi jellegű. Ukránok milliói külföldre távozva ott fizettek az ukrán bankkártyáikkal, ami nagymértékű valutakiáramláshoz vezetett. Az ukrán jegybank azonban később befagyasztotta a hivatalos árfolyamot, és szigorú valutakorlátozásokat vezetett be. Ezzel kontroll alatt lehetett tartani a helyzetet. Az ukrán államnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia ezért a feltételes stabilitásért, 2022-ben ugyanis több mint 28 milliárd dollár arany- és devizatartalékot égetett el emiatt.
„Mivel az év végéig nem várható jelentős változás a kivándorlók számában, a nagymértékű valutakiáramlás 2023-ban valószínűleg stabilizálódik” – vélekedik Vitalij Vavriscsuk, az ICU befektetési csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője.
Az ukránok millióinak külföldre távozása nem csak a pénzügyi stabilitást érintette rosszul, a munkaerőpiacot, a fogyasztást és a termelést, így a bruttó hazai terméket is megviselte a migrációs hullám. Amennyiben az emberek nem térnek haza, a hosszú távú gazdasági növekedés lehetetlen lesz. A közgazdászok szerint a sok kiskorú országváltása a későbbiekben a munkaerőhiány-problémát is fokozza.
Várható a tömeges visszatérés?
A hosszú távú következmények kedvezőtlenül hatnak az ukrán gazdaságra, paradox módon azonban rövid távon az ország még profitál abból, hogy jelenleg emberek milliói tartózkodnak a határain kívül.
„Ukrajnában, főleg az áramkorlátozások miatt, korlátozottak a fogyasztási lehetőségek. Ha mind az 5 millió ember visszatérne, jelentősen emelkedne az energiarendszer terhelése. Az igényeket az illetékesek nem tudnák kielégíteni” – fejtette ki Anna Vahitova, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora.
Így a kényszermigráció segít átvészelni a terrortámadások következményeit, ám a háború után kiemelt feladat lehet az ukránok „hazatérítése”. Ugyanakkor bármennyire is hatékony terv születik, be kell látni, hogy a menekültek egy része már letelepedett, így nem lehet visszahozni minden külföldre távozót.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távozta...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1677775500
[modified] => 1677760190
)
[title] => A menekültek hatása az európai és az ukrán gazdaságra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35595&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35595
[uk] => 35645
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 35596
[image] => Array
(
[id] => 35596
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[original_lng] => 168348
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1677835000:2
[_thumbnail_id] => 35596
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2429
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1548
[1] => 133
[2] => 1881
[3] => 33918
[4] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai gazdaság
[1] => munkaerőpiac
[2] => ukrán gazdaság
[3] => ukrán menekültek
[4] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[1] => Array
(
[id] => 11813
[content] =>
Thierry Breton, a belső piacért felelős európai uniós biztos üdvözölte vasárnap azt az amerikai elképzelést, amely szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára függetlenül attól, hogy a nyereségük mely országhoz kötődik.
„Úgy vélem, hogy egy érdekes javaslat került az asztalra. Támogatjuk a pénzügyi harmonizáció miatt. Nemcsak európai szinten, hanem világszinten is” – mondta a biztos a BFM francia hírtévében. Thierry Breton szerint „ez egy elegáns megoldás lesz” ahhoz hogy „emelt fővel jöjjünk ki” a nagy internetes vállalatokra, köztük a Google-ra, az Amazonra, a Facebookra és az Airbnbre kivetendő adóról az OECD kereteiben folyó tárgyalások kudarcából.
Franciaország 2019 júliusban egyoldalúan fogadott el, majd vezetett be új adónemet a digitális óriáscégek megadóztatására. „A 21 százalékos adó szerintem nagyon jó, ami minket illet, nem tartjuk megbotránkoztatónak” – mondta az uniós biztos, korábbi francia gazdasági és pénzügyminiszter. Franciaország, ahol a társasági adó kulcsa jelenleg akár a 28 százalékot is elérheti, és 2022-ben csökken 25 százalékra, az OECD keretein belül szeretett volna bevezetni egy nemzetközi adót a multinacionális vállalatokra, egy a nyereségre kivetendő legalább 12,5 százalékos globális társaságiadó-minimummal, amely a jelenleg Írországban érvényben lévő aránynak felel meg. „Természetesen nyitottak vagyunk az összeg emelésére” – mondta Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter április elején a Bloomberg TV csatornának, egy nappal azután, hogy Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter ismertette a társaságiadó-emelési terv részleteit. A terv célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új költségvetési bevételt teremtsenek elő.
Európa legfőbb indexe a pandémiát megelőző csúcspontok közelében mozgott szerdán, miután az Adidas részvényeinek emelkedése, valamint a lendületes eladási előrejelzései, és a telekommunikációs készletek növekedése felülmúlta a bányászati és utazási ágazatok veszteségeit.
A páneurópai STOXX 600 index 0,2 százalékkal magasabb szintre emelkedett, miután a technológiai részvények keddi erősödése a 2020. február óta mért legmagasabb szintre emelte a referenciaértéket. A bányászok, a kiskereskedők, valamint az utazási és szabadidős társaságok vezették a csökkenés arányait Európában, míg a távközlés 1 százalékkal ugrott meg.
Az Adidas sportruhagyártó 3,4 százalékkal ugrott meg, miután 2021-ben az értékesítés erőteljes fellendülését prognosztizálta a negyedik negyedéves eredmények után, különösen Kínában, Ázsia többi részén és Latin-Amerikában.
Az európai piacok erőteljes kezdést tapasztaltak márciusban, a német DAX pedig minden idők legmagasabb szintjét érte el, mikor a befektetők úgynevezett ciklikus részvényeket gyűjtöttek össze, ahogy azt a bankok és az olajcégek tették, a koronavírus-válság erős gazdasági fellendülésének reményében.
A kereskedelem azonban az elmúlt hetekben ingatag volt, mivel az államkötvények hozama emelkedett azon aggodalmak miatt, hogy a központi bankok megkezdhetik a monetáris politika szigorítását a globális gazdaság fellendülésével, emelve a hitelfelvételi költségeket.
Edward Park, a Brooks Macdonald befektetési igazgatója úgy véli, egyelőre valószínűleg ezekre a napról-napra történő mozgásokra kell számítani, míg nem látják azt, hogy az infláció valójában miként alakul majd a fellendülés után. A gyors áremelkedéssel kapcsolatos aggodalmakból adódóan az adatok azt mutatták, hogy Kína gyárainak árai 2018 novembere óta a leggyorsabban emelkedtek februárban.
A Reuters azt írja, a Wall Street határidős ügyletei stabilak voltak az USA-ban 13:30-kor esedékes legfontosabb inflációs adatok és adósság-aukciók előtt, melyek segíthetnek felmérni a kötvénypiac irányát.
A távközlési szektor fellendülésével a Deutsche Telekom 3 százalékkal emelkedett, miután a Citigroup hozzányúlt a részvényekhez azzal érvelve, hogy a vállalat minden piaci szegmensében szilárd pozícióval rendelkezik. A Just Eat Takeaway.com 1,8 százalékkal emelkedett, a vállalat pedig további növekedésre számít 2021-ben.
A Zara tulajdonosa, az Inditex 1,3 százalékot esett vissza, miután 70 százalékos esésről számolt be 2020-ban, mivel a globális bezárások miatt kénytelen volt ideiglenesen saját üzleteit is bezárni.
Némileg csökkent tavaly, de így is óriási maradt a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden kiadott, a tavalyi végleges adatokat tartalmazó jelentésből.
Vásárlóerő-egységben (PPS) számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 27 tagú közösségben. Bulgária javított, de továbbra is erős lemaradásban van.
Az uniós átlagot 100 százaléknak véve az euróövezetben az egy főre jutó hazai össztermék és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás is 106 százalékra rúgott tavaly. Szinte minden ország esetében 1-2 százalékponttal mozdultak el az értékek 2018-hoz képest, így alig változott tavaly az országok sorrendje.
A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 260 százaléka volt az uniós átlagnak, míg az utolsó helyezett Bulgáriában 53 százalék. Egy évvel korábban, 2018-ban Luxemburg egy főre jutó GDP-je 261 százalék, Bulgáriáé pedig 51 százalék volt. Tíz országban – Luxemburg, Írország, Hollandia, Dánia, Ausztria, Németország, Svédország, Belgium, Finnország és Franciaország – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP tavaly. A középmezőnybe – a 70 és 100 százalék közötti kategóriába – került Málta, Olaszország, Csehország, Spanyolország, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Portugália, Szlovákia, Magyarország és Lengyelország. A maradék öt országban – Lettországban, Romániában, Görögországban, Horvátországban és Bulgáriában – 70 százalék alatt volt a mutató.
A háztartások életszínvonalát jobban tükröző egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztásban is Luxemburg az első, az EU-s átlag 135 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 58 százalékával. Egy évvel korábban 136, illetve 57 százalékon állt a két adat. Mindössze 9 ország haladja meg az uniós átlagot, Luxembourg mellett Németország, Ausztria, Dánia, Belgium, Hollandia, Finnország, Franciaország és Svédország. Olaszország, Írország, Ciprus, Litvánia és Spanyolország a 90 és 100 százalék közötti, Portugália, Csehország, Málta és Szlovénia a 80 és 90 százalék közötti, Lengyelország, Románia, Görögország és Észtország pedig a 75 és 80 százalék közötti sávba került. Az uniós átlag 75 százaléka alatt öt tagállam teljesít, Bulgária mellett Lettország, Szlovákia, Magyarország és Horvátország.
Az utóbbi három évben viszonylag stabil maradt az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás a legtöbb uniós tagállamban. Érzékelhető növekedést mutattak ki Romániában, ahol 2017-ben még az uniós átlag 70 százalékán, 2019-ben viszont már 79 százalékán állt az AIC. Litvániában 89 százalékról 92 százalékra, Portugáliában 83 százalékról 86 százalékra, Máltán 82 százalékról 85 százalékra, Szlovéniában 80 százalékról 83 százalékra, Bulgáriában pedig 55 százalékról 58 százalékra kúszott fel ez a mutató. Érezhető csökkenést jegyeztek fel Svédországban (109 százalék tavaly, 113 százalék 2017-ben), Németországban (122 százalék kontra 124 százalék), Ausztriában (118 százalék kontra 120 százalék) és Spanyolországban (91 százalék kontra 93 százalék).
Változatlanul az euróövezeti irányadó kamatokat az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, ám a piac nem is egy esetleges kamatcsökkentés miatt várta annyira a frankfurti testület ülését. Mint Christine Lagarde elnök bejelentette: az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábának, az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,50 százalékos szintjének megtartása mellett a járvány gazdasági hatásainak enyhítését célzó sürgősségi program (PEPP) eddigi 1350 milliárd eurós keretösszegét 500 milliárd euróval, vagyis 1850 milliárd euróra emelik meg. Az eszközvásárlási program – amelynek kerete nagyjából megfelel az EU hétéves költségvetésében és a helyreállítási alapjában megállapított 1800 milliárd eurós összegnek – pedig nem 2021 júniusáig áll majd rendelkezésre, hanem 2022 márciusának végéig.
Ez utóbbi az elemzőket is meglepte, mivel a jövő év végére tették az új határidőt. A hosszabbítás magyarázata az lehet, hogy az EKB vezetése szerint a korábban reméltnél lassabb lehet a kilábalás a mostani válságból. Az euróövezet központi bankja ebben az évben 7,3 százalékos visszaeséssel számol az eurózónában, jövőre pedig a korábban prognosztizált 5 százalékosnál lassabb, 3,9 százalékos GDP-növekedést jósol a szervezet. 2022-ben pedig 4,2 százalékot remélnek most – ez viszont meghaladja a korábbi, 3,2 százalékos növekedési prognózist.
[type] => post
[excerpt] => Változatlanul az euróövezeti irányadó kamatokat az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, ám a piac nem is egy esetleges kamatcsökkentés miatt várta annyira a frankfurti testület ülését.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1607697974
[modified] => 1607696656
)
[title] => Még több pénzt tol a döglődő európai gazdaságba az Európai Központi Bank
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=8686&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 8686
[uk] => 8749
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 8687
[image] => Array
(
[id] => 8687
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg
[original_lng] => 45461
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/europai-kozponti-bank.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1607847570:8
[_thumbnail_id] => 8687
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 3113
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1548
[1] => 4070
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai gazdaság
[1] => Európai Központi Bank
)
)
[5] => Array
(
[id] => 2967
[content] =>
A koronavírus-járvány, illetve az ellene hozott intézkedések hatására márciusban korábban még soha nem tapasztalt mértékben gyengült a gazdasági aktivitás az euróövezetben a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet pénteki tájékoztatása alapján.
Az IHS Markit kompozit beszerzésimenedzser-indexe márciusra vonatkozóan a végleges adatok alapján 29,7 pontra esett a februári 51,6 pontról. Az index előzetes értéke 31,4 pont volt.
A kompozit BMI összetevői közül a szolgáltatóipari BMI végleges értéke márciusra 26,4 pontra csökkent a februári 52,6 pontról. Az index előzetes értéke 28,4 pont volt.
A héten korábban, szerdán publikált feldolgozóipar beszerzésimenedzser-index (BMI) márciusra vonatkozóan a végleges adatok alapján 44,5 pontra, 92 havi mélypontra csökkent a februári 49,2 pontról.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.
A többi euróövezeti taghoz képest a legjobb teljesítményt Írország nyújtotta márciusban a BMI értéke alapján, ami 37,3 ponton 131 havi mélypontot ért el. A német kompozit BMI 35,0 pontja a felmérések történetében a legalacsonyabbnak bizonyult, csakúgy, mint a 28,9 pontos francia, a 26,7 pontos spanyol és 20,2 pontos olasz.
A márciusi teljesítménymutatók az euróövezeti GDP évesített 10 százalékos csökkenésével vannak összhangban – foglalta össze a felmérés megállapításait Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza. „Különösen a szolgáltatóipar szenvedte meg a járvány miatt bevezetett megszorításokat” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy egyetlen ország sem kerülheti el a járvány gazdasági következményeit. Az olaszországi szolgáltatóipari BMI 17,4 pontos márciusi értéke viszont jól érzékelteti, mire lehet számítani máshol is a korlátozások szigorítása és kiterjesztése esetén.
„A foglalkoztatás még nem esett ugyan vissza a pénzügyi válsághoz mérhető sebességgel, az elkövetkező hónapokban azonban a munkanélküliek számának a meredek növekedésére lehet számítani még a kormányok ennek megakadályozására hozott intézkedései ellenére is” – mutatott rá, leszögezve, hogy a járvány gazdasági következményeinek a pontos felméréséhez még nem áll rendelkezésre elegendő információ.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kijelentette, hogy a koronavírus-járvány az európai gazdaság 5%-os csökkenéséhez vezethet – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Christine Lagarde értékelése szerint, a COVID-19
járvány megfékezésére hozott intézkedések hatása a gazdasági növekedésre 2–10%
között van.
Az EKB számításait arra alapozta, hogy
az aktív üzleti tevékenység egy havi leállása a gazdasági növekedés 2,1%-os
lelassulásához vezethet. Ekkor a teljes európai gazdaság kapacitása 1,3%-kal
csökken. Abban az esetben, ha 3 hónapos korlátozásokat vezetnek be, mint ahogy
azt az EKB feltételezi, a gazdaság növekedése 5,8%-kal csökken, ami 5%-os
csökkenéshez vezet. E tekintetben az EU úgy határozott, hogy közel 37 milliárd
eurót különít el a tagállamok számára a válság következményeinek kezelésére,
kb. 8 milliárd EUR-t a 2019. év fel nem használt előfinanszírozási keretéből.
Meg kell jegyezni, hogy ezek az alapok
elősegítik a koronavírus járvány okozta súlyos likviditási hiányt kezelését, valamint
támogatják az olyan termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházásokat,
amelyek az európai egészségügyi szolgáltatások megerősítéséhez szükségesek.
Ezen kívül az európai országok
nagykövetei a közegészségügyi vészhelyzetek esetére az EU Szolidaritási Alap
hatáskörének kiterjesztéséről szóló jogalkotási javaslatot hagytak jóvá.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
