Megjelent a Forbes magazin 400 leggazdagabb amerikait összegző listája, amelyre zsinórban másodszor sem sikerült felkerülnie a korábbi amerikai elnöknek, Donald Trumpnak. A választásokra készülő politikus és ingatlanmágnás a múltban képes volt a végletekig is elmenni, hogy a toplistán lehessen, amelynek állandó szereplője volt. Mára vagyona egyre zsugorodik, és valós veszélyben van az ellene folyó bírósági eljárások miatt.
A Forbes becslései szerint Donald Trump 600 millió dollárt veszített egy év alatt, azaz vagyonának 19 százalékát. Az exelnök már tavaly sem tudott elég pénzt termelni ahhoz, hogy bekerüljön a Forbes 400-ba, miközben egyre vaskosabb jogi költségekkel és egyre súlyosabb vádakkal néz szembe.
Egyébként az élmezőnyben idén is az IT-vállalatok alapítói és vezérigazgatói vannak jelen a legnagyobb arányban, akik Trumppal ellentétben folyamatosan képesek növelni a vagyonukat.
A Facebook atyja, Mark Zuckerberg a nyolcadik helyezett 106 milliárd dollárral, majd következik a Google két alapítója és közéjük beékelve Bill Gates, 110 milliárd körüli összegekkel. Náluk is gazdagabb Warren Buffett befektető, ő 121 milliárdnyi összértékkel rendelkezik. Dobogós Larry Ellison, a felhőszolgáltatásokkal foglalkozó Oracle cég elnöke 158 milliárddal, majd második Jeff Bezos Amazon-vezér 161-gyel. A lista élén nincs meglepetés, a SpaceX, a Tesla és az X tulajdonosa, Elon Musk az első, 261 milliárd dollárra becsült nettó vagyonnal.
Nincs biztos módszer az ennyire kiterjedt cégportfóliókkal és érdekeltségekkel rendelkező üzletemberek teljes vagyonának pontos kiszámolására. Az azonban biztos, hogy Trump messze elmarad az élmezőnytől a maga 2,6 milliárdos összértékével, sőt még a saját, ingatlanos szakmájának csúcsától is.
Ebben a kategóriában Donald Bren, az Irvine Company ingatlanfejlesztő cég vezérigazgatója áll az élen idén, 18 milliárd dollárral.
Ezért veszteségesek a vállalkozásai
A korábbi elnök pénzét leginkább az általa létrehozott közösségimédia-vállalat, a Truth Social szipkázta el. A konzervatív célközönségnek szánt Twitter-alternatíva sajnos nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A felhasználók száma Elon Musk X-ének (korábban Twitter) csak egy százalékát éri el, így érthetően a cégek nem tolonganak a hirdetésekért az apró platformon. Trump a mikrobloggingoldal mögött álló vállalat 90 százalékát birtokolja.
A Forbes becslései szerint ezeknek a Truth Social-részvényeknek az értéke egy év alatt 730 millió dollárról 100 millió dollárra esett vissza.
Trump nem jött ki jól abból sem, hogy – az egyre elterjedtebb távmunka miatt – az általa birtokolt irodaépületek értéke drasztikusan csökken. Nem most van itt az ideje irodaházakba fektetni, egyes becslések szerint a home office akár 800 milliárd dollárral visszanyesheti az irodaként hasznosítható ingatlanok összértékét világszerte.
Azonban az egykori elnöknek nem csak sikertelen vállalkozásai vannak, a tulajdonában álló golfpályák remekül teljesítenek. Továbbá a könyveladásai, az elnöksége utáni periódusban tartott beszédei és az ingatlaneladások 426 millió dollár likvid jövedelemhez juttatták. A vagyona nagy részét így a nem befektetett pénze teszi ki.
Ezekre a készpénzszázmilliókra nagy szüksége lehet az ügyvédek és a büntetések kifizetése szempontjából, a politikus ellen ugyanis több bírósági eljárás is folyamatban van – jegyzi meg a Forbes, ami még egy külön indokló cikket is szánt annak, hogy Donald Trump miért nem szerepel az idei listájukon.
Trump nagyon szeretne rajta lenni a Forbes-listán
Az idén 76 éves politikus és a gazdasági magazin kapcsolata visszanyúlik egészen a gazdagokat rangsoroló lista megalapításáig. Az amerikai üzleti életben hatalmas presztízsnek számít szerepelni a Forbes leggazdagabb embereket összegző felsorolásában. A korábbi elnök fiatal éveiben már rájött, hogy ha meghatározó arc akar lenni az ingatlanos szakmában, akkor a médiának is ezt kell sugároznia róla.
Trump úgy volt vele, hogy addig hazudja azt, hogy sikeres, ameddig a felhajtás miatt ténylegesen az nem lesz.
Öt évvel ezelőtt derült fény egy nagyon kínos incidensre, ami még az 1984-es toplista összeállításának idején történt. A 38 éves Donald az akkor még többségében az apja, Fred Trump tulajdonában álló Trump Organization gazdasági vezetőjének adta ki magát a listán dolgozó egyik újságírónak, Jonathan Greenbergnek. Balszerencséjére az esetről hangfelvétel is készült. A kazettán a korábbi elnök azt ecsetelte a Forbes munkatársának, hogy a fiatalabb Trump vagyona jóval nagyobb, mint amennyire azt az újság becsülte, és a cégen belüli részesedése is jelentősebb, mint Fred Trumpé.
Trump álbajuszban
A CNN jogosan tette fel a kérdést Greenbergnek, hogy mégis hogyan lehet az, hogy nem ismerte fel Trump hangját a telefonban. Szerinte ennek nagyon egyszerű oka van, mégpedig az, hogy a nyolcvanas évek közepén kereste fel őt az üzletember, amikor még nem volt ismert médiaszemélyiség (többek között a Forbesnak köszönhetően), és senki sem tudta, hogy milyen beszédhangja vagy tájszólása van. Állítása szerint Greenberg saját maga is csak 2018-ban döbbent rá arra, hogy 1984-ben valóban Trumppal beszélt.
Amikor egy másik projekt kapcsán elővette a régi anyagait, Donald Trump tónusa és stílusa már összetéveszthetetlen volt. Egyébként Trump minden évben kényszeresen rá akart kerülni a listára, ezért már a lista 1981-es alapításától kezdve sokkal értékesebbnek tüntette fel az újságíróknak az ingatlanjait.
Egy apró kölcsön (1 millió dollár)
Amíg saját érdemeit hajlamos túlhangsúlyozni a médiának, a sikerében közrejátszó más tényezőkön néha átsiklik. Donald J. Trump a korábban már említett édesapjának, Frednek köszönhetően tudott belépni egyáltalán az ingatlanbizniszbe, a szülői támogatás mértékét azonban gyakran alábecsüli a nyilvánosság előtt. 2015-ben bevallotta egy politikai talkshow-ban, hogy az apja kölcsönadott neki egymillió dollárt, hogy kiépítse a saját ingatlanos cégét. Trump viszont ezt olyan abszurd módon fejtette ki, hogy hamar internetes mémmé vált a megnyilvánulás:
Nem volt könnyű dolgom, az apám kölcsönadott egy apró, egymillió dolláros összeget, amit aztán vissza kellett fizetnem neki, ráadásul kamatostul.
A korábbi amerikai elnök imidzsének szerves részét képezi a self-made (saját erőből sikeres) milliárdos látszata, erre alapozta politikai üzeneteit is. Ezért különösen érdekes az, hogy később kiderült, az idősebb Trump az „apró” hitelen kívül is rengeteg pénzt adott középső fiának.
A The New York Times oknyomozó cikke szerint
Donald Trump már nyolcéves korában dollármilliomos volt a különböző céges bevételeken keresztül, amelyeknél az apja őt nevezte meg kedvezményezettnek.
A tizenhatodik születésnapjára pedig nagyjából tízmillió dollár összértékű ingatlanvagyont kapott. Lediplomázása után az édesapja évi egymillió dollárral és megannyi más, jelentős anyagi forrást igénylő segítséggel támogatta fia ingatlanpiaci álmait. Fred Trump a halála előtt – a Times feltételezései alapján az örökösödési adó elkerülésének érdekében – 413 millió dollárnyi vagyont csorgatott át Donaldhoz.
Most akár mindent elveszíthet
Egykor csak egy polgárpukkasztó és tét nélküli médiahack volt az, hogy valótlanságokat állított a vagyontárgyai értékéről az újságíróknak. Azonban már reális esélye van annak, hogy a 76 éves üzletember nem csak a sajtót csapta be azzal kapcsolatban, hogy milyen ingatlanokat birtokol. New York állam főügyésze, Letitia James azzal vádolta a politikust, hogy éveken keresztül banki csalásokat követett el annak érdekében, hogy felduzzassza vagyonát.
A bíróság megállapította, hogy több ingatlanával kapcsolatban is hamis adatokat osztott meg a hitelintézetekkel, hogy nagyobb kölcsönökhöz juthasson. Például a Manhattanben található Trump Tower penthouse-lakásáról azt állította a bankjának, hogy 2700 négyzetméter alapterületű, pedig a valóságban alig több mint ezer.
A hamis értékbecslések miatt Trumpot 250 millió dolláros pénzbüntetésre is kötelezhetik, és visszavonhatják ingatlancégének működési engedélyeit New York államban.
Sőt, ha szövetségi szintre is kiterjesztenék a nyomozást, az az ingatlanbirodalmának végét jelentheti, ugyanis nem csak a New York államban található ingatlanokkal kapcsolatban merültek fel gyanús ügyletek. A döntés ellen a korábbi elnök fellebbezett.
Trump tagadja bűnösségét az összes ellene folyó eljárásban, így vagyonának csalással történő felduzzasztását sem ismeri el. Minden vádat a Demokrata kormánypárt politikai támadásaként értékel. Véleménye és támogatóinak álláspontja szerint ellenfelei célja, hogy ellehetetlenítsék a 2024-es elnöki kampányát. A jelenlegi mérések szerint az ingatlanmágnás újra a republikánusok jelöltje lesz, kihívói, mint például a floridai kormányzó, Ron DeSantis, messze mögötte kullognak népszerűségben.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Csaknem a felével frissült az orosz piac 50 legnagyobb vállalatáról szóló listája a helyi Forbes-nak az ukrajnai háború kitörésének évében. A kiadvány szerint 2022 végére 22 vállalat került ki a besorolásból, melyek vagy teljesen elhagyták az orosz piac, vagy jelentősen csökkentették ottani jelenlétüket – írja a Meduza.
Így történt ez például a 2021-es lista vezetője, a Volkswagen-csoport esetében is, ami elhagyta az országot.
Az új lista első helyére a francia Leroy Merlin háztartási cikkekkel foglalkozó kiskereskedelmi lánca került, ami a háború kitörése előtt a második helyen állt.
A 2023-as listán ugyanakkor a kiadvány szerint már ez a cég sem lesz rajta, mivel az a tervei szerint az oroszországi üzletág feletti ellenőrzést helyi vezetésre ruházza át.
Kikerült az új listáról a korábban ötödik helyet foglaló Apple, a hetedik Toyota Motor és a kilencedik Samsung Electronics.
A Forbes szerint a minősítés földrajzi helyzete is megváltozott, de nem annyira, mint amennyire egy évvel ezelőtt tűnhetett. A kínai cégek jelenléte ugyan nőtt a listán, de még mindig a nyugati országok vállalatai alkotják a többséget.
Először került fel a listára a thaiföldi CP Foods, a kazahsztáni Polymetal International, valamint a belarusz Trade House BelAZ és Santa Holding.
A Forbes világhírű üzleti magazin amerikai kiadása kijött az idei, globális listával, amelyen 2540-en szerepelnek és a legszegényebbnek is legalább egymilliárd dollárnyi vagyona van – írja szemléjében az Index. Kelet-Közép-Európa ebbe 41 dollármilliárdost adott,
11-11-et az osztrákok és a csehek,
6-6-ot a lengyelek és a románok,
3-at a magyarok (Csányi Sándor, Felcsuti Zsolt és Mészáros Lőrinc),
2-2-t a bolgárok és a szlovákok.
A listán csak két női nevet találni
Renáta Kellnerová és négy gyermeke a 101. helyet csípte meg a 16,5 milliárd dolláros vagyonnal. Az 55 éves özvegyasszony közel 99 százalékos tulajdonrésszel bír a cseh PPF Group befektetési társaságban, ezzel pedig férje, Petr Kellner 2021-es alaszkai helikopter-balesete után ő vált a leggazdagabb cseh állampolgárrá. 1993–1997 közt maga is részt vett egyébként a cég életében, mint igazgatósági tag, de 2009-től csak a The Kellner Family Foundationben vállalt szerepet; az ösztöndíjalap eddig több mint 25 milliárd forinttal támogatta a cseh oktatást.
Dominika Kulczyk, aki testvérével 2015-ben örökölte meg apja (akkoriban a leggazdagabb lengyel) hatalmas vagyonát, amely a Kulczyk Investments befektetési alapból származott. Dominika 2018-ban szétvált pénzügyileg testvérével, jelenleg az 1,9 milliárd dolláros vagyona az 1575. helyhez elég a világranglistán. A Londonban élő, 2013-ban elvált lengyel exhercegné házasságot kötött az akkori 100. leggazdagabb lengyellel, az egyik legprominensebb főnemesi család, a Lubomirski família egyik tagjával. Több egyéb pozíciója mellett a Kulczyk Foundationt irányítja, amely a női egyenjogúságért küzd szerte a bolygón.
Slavica Ecclestone vagyona 1,2-1,5 milliárd dollár, mégsem szerepel a Forbes-listán. A Formula–1 egykori vezetőjétől, Bernie Ecclestone-tól 2009-ben elvált, rijekai születésű, ám szerb származású exmodell Boszniában nőtt fel, majd az 1982-es monzai nagydíjon, egy Armani-eseményen ismerkedett meg a férjével. A párnak két lánya született, köztük a socialite-ként működő Tamara Ecclestone.
A „szemöldökkirálynőnek” hívott Anastasia Soaré az egyik leggazdagabb román állampolgárnak számít, körülbelül 660 millió dolláros vagyona van, és még ezzel sem jutott az élvonalba. A konstancai születésű, művészettörténetet és építészetet hallgató nő férje hajóskapitány volt, aki egy útja során amerikai menedékjogért folyamodott, de a családja csak a rendszerváltás után tudta követni. Anastasia Los Angelesben először kozmetikusként helyezkedett el, majd felfedezte, hogy a szemöldök egy kiaknázatlan terület, 1997-ben a saját Beverly Hills-i szalonjában már olyan ügyfeleket fogadott így, mint Cindy Crawford, Naomi Campbell vagy Jennifer Lopez. 2000-ben piacra dobta saját sminktermékcsaládját, az Anastasia Beverly Hills mára több mint 2000 üzletben kapható 25 országban, az egyik legsikeresebb független beautymárkává vált, közel 20 millió követővel az Instagramon.
Ugyancsak nincs a listán az üzlettársával szintén a legmódosabb szerbek közt helyet foglaló (közel 1,4 milliárd dollárral) Jadranka Stepanovic, a Mozzart Bet online fogadóiroda és kaszinó társtulajdonos-ügyvezetője. A céget 2001-ben alapították, és ma már Szerbián kívül jelen vannak Horvátországban, Romániában és Észak-Macedóniában is.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Szegényedő gazdagok: 500 milliárd dollárral csökkent a Föld leggazdagabb embereinek összvagyona 2022-höz képest, derül ki a Forbes magazin 2023 milliárdosai című, frissen közzétett rangsorából. A lista élén éppúgy egy francia, Bernard Arnault szerepel, mint ahogy a világ leggazdagabb nőjének, Françoise Bettencourt Meyers-nek is a hatszögletű ország a hazája.
„Globálisan 2640 tíz számjegyű vagyont számoltunk össze, szemben a tavalyi 2668-cal. Összességében a bolygó milliárdosai által birtokolt érték most 12,2 billió dollár, ami 500 milliárd dolláros csökkenés a 2022 márciusában mért 12,7 billió dollárhoz képest” – írja a Forbes.
Musk bevásárolt
Amerika legrégebbi üzleti magazinja kedden tette közzé a leggazdagabb milliárdosok listáját, amelyet 1986 óta évente közöl. A magazin az első 25-ről publikál részletes adatokat. (Ez a lista nem azonos a leggazdagabb amerikaiak 400-as listájával, amelyet 1982 óta minden évben szeptember környékén tesz közzé a Forbes – a szerk.)
Az itt szereplő tehetősek közel fele lett szegényebb, mint egy évvel ezelőtt, köztük Elon Musk is, aki idén az első helyről a másodikra esett vissza, miután a Twitter felvásárlása miatt csökkent a Tesla részvényeinek értéke – írja a Forbes a lista rövid elemzésében.
Előre, franciák!
Idén egy francia táska- és parfümgyártó az, aki letarolja a versenytársakat. Cége 2023. március 10-i részvényárfolyama alapján Bernard Arnault, az LVMH-csoport alapítója és tulajdonosa becsült vagyona 211 milliárd dollár (mintegy 192,7 milliárd euró). Ezzel jóval megelőzi Elon Muskot és az ő 180 milliárdját.
Először fordul elő, hogy egy francia állampolgár vezeti a rangsort.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
A 74 éves Arnault 211 milliárd dollárnyi vagyonnal rendelkezik. Az LMVH többek között a Louis Vuitton, a Christian Dior és a Tiffany & Co. tulajdonosa. Az is elmondható 2023-ban, hogy francia a világ leggazdagabb férfije és nője is – mint azt a Le Monde kissé fellengzősen megfogalmazta, „a történelem során először”.
Tény, hogy ha a listán szereplő hölgyeket szemlézzük, közülük L’Oréal-csoport örökösnője, a 69 éves Françoise Bettencourt Meyers a legtehetősebb 80,5 milliárd dolláros vagyonával, melynek forrása maga a L’Oréal cég. A L’Oréal örökösnője már harmadik éve őrzi a világ leggazdagabb nője címet, ezt 2023-ban a kozmetikai óriáscég részvényeinek egy év alatt 12 százalékos emelkedése is megalapozta. Meyers adakozó természetű, így például 230 millió dollárt ajánlott fel a Notre-Dame-székesegyház felújítására.
A gazdagokat elvileg nem kedvelő, az egyenlőség szellemét ápoló ország a gazdagság világbajnokainak otthona: e két üzletemberrel együtt a Forbes-lista szerint Franciaországban jelenleg valamivel több mint negyven milliárdos él.
Itt is: a mesterséges intelligencia
Az Amazon alapítója, Jeff Bezos a harmadik a listán 114 milliárd dollárral, őt követi az Oracle alapítója, Larry Ellison (107 milliárd dollár) és a Berkshire Hathaway főnöke, Warren Buffett (106 milliárd dollár), hogy teljessé tegye az első öt leggazdagabb ember névsorát…
Nem szomorkodik a lista hatodik helyén tanyázó, így Michael Bloomberg médiacézárt egy helyezéssel megelőző Bill Gates sem 104 milliárd dolláros nettó vagyonával: a most 67 éves számítógépguru 2020-ban lemondott a Microsoft igazgatótanácsának tagságáról, ám idejének mintegy 10 százalékát még mindig a szoftvercég csapataival tölti. Többek között az OpenAI csapatával; „Ez legalább annyira fontos, mint a PC vagy mint az internet” – mondta Gates februárban a Forbesnak, utalva az olyan generatív mesterségesintelligencia-eszközökre, mint az OpenAI ChatGPT-je.
Három a magyar
Kevésbé volt áldásos a mesterséges intelligenciával kapcsolatos verseny a Forbes elemzői szerint az életkorában a legfiatalabbak között szereplő Mark Zuckerbergre és 64,4 milliárd dolláros nettó vagyonára.
A Facebook-pápa megérezte a technológiai cégek elbocsátási hullámát is, így a november óta a Meta Platformsnál történt 21 000 fős létszámleépítést.
Az első 25 nevet tartalmazó listán két indiai és egy kínai üzletember is található, jelezve Ázsia ébredését, míg egy mexikói, egy spanyol és egy kanadai név mellett az összes többi „csúcsgazdag” amerikai állampolgársággal rendelkezik.
A lista szereplői közül a legtöbb milliárdos az Egyesült Államokban van (735), ezt követi Kína (495), India (169) és Németország, ahol 126 milliárdos neve került fel a Forbes listájára. Magyarország három milliárdossal szerepel a magazin világtérképén.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója a Forbes magazinnak a világ leggazdagabb embereiről összeállított listáján tovább menetel felfelé. Amennyiben a cég negyedéves eredményei pozitívak lesznek, minden bizonnyal tovább erősödhetnek az elektromosautó-gyártó papírjai a tőzsdéken.
Elon Musk vagyona átlépte a 74 milliárd dollárt, ezzel jelenleg a Tesla vezére a világ ötödik leggazdagabb embere, megelőzve többek között Warren Buffettet is. A 49 éves cégvezető 2012-ben mutatkozott be a Forbes egyik listáján, akkor még a 190. helyre került a rangsorban.
Idén januárban már a világ 37. leggazdagabb embere volt, amely javarészt a Tesla tőzsdei szárnyalásának köszönhető. Szakértők szerint azonban a Tesla már rég átlépte a lufiterületet és hamarosan komolyabb pofont is kaphat a cég.
Ez már egyszer megtörtént az év elején, amikor ezer dollárról egészen 300-ig esett az árfolyam, de azóta gyakorlatilag megállás nélkül emelkedik a Tesla árfolyama.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Kijev megerősítette energiabiztonságát azáltal, hogy lemondott az oroszországi gázról és most gondoskodnia kell villamosenergia-ellátásáról. Ukrajna több mint hat éve szenved az orosz agressziótól. A Krím-félszigetet Moszkva elfoglalta, Donbasz egy részét az orosz erők ellenőrzik.
Az „Oroszország. Kreml. Putyin” dokumentumfilmben, amely június 21-én került adásba Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy néhány posztszovjet ország állítólag „elvett orosz történelmi területeket”, amikor Szovjetunió 1991-ben szétesett. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alapításáról szóló megállapodás záradéka tartalmazza az unióból való kilépés jogát. De magát az eljárást nem írták elő. Sok főváros attól tart, hogy ez a Kreml új területi követeléseit és megszállását jelentheti a szomszédos országokban, például Ukrajnában, Kazahsztánban, Fehéroroszországban és talán a balti országokban. Erről Ariel Cohen, az Atlanti Tanács szakértője írt a Forbes magazinban.
Putyin támogatottsága rekord alacsony szinten volt az orosz alkotmány módosításáról szóló népszavazás előtt, amely lehetőséget ad neki arra, hogy 2036-ig hivatalban maradjon. „Legutóbb, amikor ilyen alacsony volt a támogatottsága, Putyin annektálta a Krím-félszigetet. Ezt követően az orosz elnök népszerűsége hirtelen emelkedett. Kijevben és Moszkvában attól tartanak, hogy az új területi annektálás vagy geopolitikai agresszió kidolgozása már folyamatban van” – olvasható a cikkben.
Ezalatt a nyomás alatt Oroszország kihasználta, hogy földgázt szállít Ukrajnának. De Kijev 2015-ben visszautasította az orosz földgázt, az orosz gázszállítás tranzit bevételére támaszkodva, amely a GDP 3%-át teszik ki. A tüzelőanyagok a szomszédos országból való importjának történő megtagadása helyes lépés volt Ukrajna energiabiztonságához. Mivel Ukrajna arra törekszik, hogy csökkentse az Oroszországtól való gázfüggőségét, megjelent a „villamosenergia-függőség” lehetősége. Az elöregedett energetikai infrastruktúra és az egyre növekvő kereslet miatt Volodimir Zelenszkij elnök hivatala 2019 októberében elkezdte az olcsó villamos energia importját Oroszországból. Úgy tűnik, hogy 2020 májusában az ukrán kormány felmérte e döntés politikai és gazdasági következményeit. Ukrajna legközelebbi EU-s szövetségesei, Lengyelország és a balti államok határozottan ellenezték az ukrán villamosenergia-importot Oroszországból és Fehéroroszországból. A végén Kijev megtagadta.
Az ukrán európai integráció egyik alapvető tényezője az ukrán energiarendszer leválasztása az orosz hálózatról 2022-ig valamint az ukrán hálózat egyesülése az európaival 2025-ig. Ez egy újabb lépés Ukrajna számára az Oroszországtól való elszakadás elérése érdekében. Ezért fontos kihívás az elavult villamosenergia-hálózat megújítása, amelyet a még szovjet időkben építettek. Legalább 17,5 milliárd dollár összegű befektetésre van szükség ahhoz, hogy az elosztóhálózatot a modern szabványoknak megfelelően átalakítsák. A háztartások és a vállalkozások megbízható energiaforrással való ellátása és a modern villamosenergia-fogyasztásmérők beszerelését valószínűleg nemzetközi együttműködés és hitel-kölcsönök révén oldják meg. A villamosenergia-hálózat egy logikus monopólium. Ezért a tarifákat az állam szabályozza. Cohen az Atlanti Tanács „Az ukrán villamosenergia-hálózatba történő beruházás garanciája: a jövő útja” című jelentését idézi. A tanulmány szerint a kihívások megfelelő kezelése érdekében az ukrán kormánynak radikális reformokat kell végrehajtania egy új tarifa-módszertan bevezetése céljából, hogy ösztönözze a potenciális befektetőket. Az ilyen esetekben alkalmazott módszert RAB-nak hívják. Ezt a megközelítést Ukrajnában már évek óta széles körben megvitatják, ám nem nagy sikerrel. A módszertan lényege, hogy a villamosenergia-infrastruktúra tulajdonosai évente egy bizonyos jövedelmet kapnak, amelyet az eszközök értékének egy bizonyos százaléka határoz meg. Ennek a pénznek egy részét a hálózatok modernizációjába fektetik be.
Ugyanakkor ennek a módszertannak a bevezetését akadályozta, mint az ukrán energiaágazat más reformjai esetében is az, hogy az ukrán villamos energiát továbbra is nem piacon előállított erőforrásnak, hanem „garantált közjónak” tekintik. És ez a Szovjetunió egyik megtévesztő öröksége. A RAB a befektetés megtérülését vonja maga után. Ez elegendő a kölcsönök visszafizetéséhez, valamint jövedelemszerzésre azon a vállalatok számára, amelyek a villamos energiát termelik és szállítják.
A RAB révén nyújtott pénzügyi ösztönzőknek köszönhetően a vállalatok motiváltak az energiahálózatok fenntartására és korszerűsítésére, biztosítva a magán- és az ipari fogyasztók számára a megbízható áramellátást. A RAB módszertana fontos része az energiareformnak más posztszovjet országokban, amelyek sikeresen áttértek a piacgazdaságra. A RAB sikeresen működik Csehországban, Grúziában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában.
A közép- és nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a „kulcs” a belföldi villamosenergia-hálózatokba történő közvetlen külföldi befektetések felszabadításához. A felhasználók és az ipar rövidtávon áremelkedéssel nézhet szembe, mivel a nem hatékony támogatások fokozatosan eltűnnek. Viszont a hatékony hálózatok kialakulása azonban hosszú távon a villamosenergia-költségek csökkenését eredményezi. Ennél is fontosabb, hogy a villamosenergia-ellátás megbízhatósága növekedni fog, és bevonzza a külföldi befektetőket.
Ukrajna biztonságát mind külső, mind belső tényezők veszélyeztetik. Szuverenitása védelmének érdekében, beleértve az orosz revansizmust, Kijevnek fel kell újítania, modernizálni és liberalizálni kell villamosenergia-termelését és -elosztását. Korszerű, megbízható és versenyképes villamosenergia-hálózat, az üzleti vállalkozásokra vonatkozó lojális tarifa nélkül Ukrajna védtelen marad a Kreml energianyomása előtt.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Visszatért Ukrajna leggazdagabb emberei közé Petro Porosenko, az ország korábbi elnöke, a Forbes magazin friss listája szerint.
Porosenko 1,4 milliárd dolláros vagyonával az előkelő harmadik helyet foglalja el. Az előző államfő vagyonának a hátterét a csokoládé- és cukrásztermékeket előállító Roshen jelenti. Porosenkót 2014-ben választották meg elnöknek, vagyonát abban az évben 1,3 milliárd dollárra becsülték. A következő évben az akkori államfő azonban már kikerült az ukrán dollármilliárdosok sorából, a Forbes szerint ekkor már csak 750 millió dollárja volt. Elnökválasztási kampányában egyébként Porosenko a Roshen eladását ígérte, de ez végül nem történt meg, elnökségi éveiben a céget átmenetileg külső kezelésbe adta.
A Forbes idei ukrán listáján egyébként nyolc üzletember szerepel, akiknek a vagyona meghaladta az egymilliárd dollárt. Az első helyen a bányászatban és fémfeldolgozásban utazó Rinat Ahmetov található, 2,8 milliárd dolláros vagyonnal. A lap szerint ugyanakkor Ahmetov vagyona a legjobb évéhez, 2013-hoz képest majdnem a hatodára csökkent. Ez nem meglepő: az ukrán üzletember érdekeltségeinek a nagy része Kelet-Ukrajnában található, és a donyecki és luhanszki megyék máig tartó fegyveres konfliktusa alaposan megtépázta a vállalatait. Ukrajna második leggazdagabb embere Viktor Pincsuk, akinek az Interpipe vállalatcsoportja az acéliparban érdekelt.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
Az amerikai Forbes magazin szerint Ukrajna leggazdagabb embere nem más, mint Rinat Ahmetov. A férfi a világ leggazdagabb személyeinek listáján a 845. helyet foglalja el.
Az oligarcha vagyonát 2,4 milliárd dollárra becsülik. Az
információk szerint az üzletember vagyona a tavalyi évhez képest több mint a
felére csökkent: 2019-ben 6 milliárd dollár volt tulajdonában. Országunkban
Ahmetovot a következő személyek követik a leggazdagabb emberek listáján: Viktor
Pincsuk (vagyona 1,3 milliárd dollár), Hennagyij Boholjubov (vagyona 1,2
milliárd dollár), Jurij Koszjuk (vagyona 1,1 milliárd dollár) és Ihor
Kolomojszkij (vagyona 1 milliárd dollár).
A világ jelenlegi leggazdagabb embere Jeff Bezos, az amazon.com
alapítója, kinek vagyona 113 milliárd dollárt tesz ki. Őt követi Bill Gates, a
Microsoft alapítója (vagyona 98 milliárd dollár) és Bernard Arnault, a LVMH
Moët Hennessy Louis Vuitton vezérigazgatója (vagyona 76 milliárd dollár).
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
