Az uniós országok többsége ellenezte az ukrán mezőgazdasági termékek importjára vonatkozó tilalom újabb meghosszabbítását, írta a Politico négy európai diplomatára hivatkozva.
Ukrajna kész együttműködni öt uniós országgal a mezőgazdasági termékek importjára vonatkozó tilalom feloldása érdekében. Dmitro Kuleba, a Külügyminisztérium vezetője megjegyezte, hogy Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Bulgária által jóváhagyott döntések nem felelnek meg az uniós elveknek.
A cikk szerint a legtöbb EU-s tagország Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia ellenállásával szembesült. Ezek az országok ragaszkodnak ahhoz, hogy az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalmat 2023 végéig meg kell hosszabbítani.
Közölték, hogy szeptember 6-án, az EU-s nagykövetek találkozóján a résztvevők többsége vagy a korlátozások kiterjesztése ellen emelt szót, vagy szkepticizmussal értékelte a javaslatot. Németország és Franciaország képviselői bírálták az importtilalmat.
„Az EU nagykövetei tisztában vannak azokkal a nehézségekkel, amelyekkel az országok szembesülnek az ukrán gabonaimport miatt. A szövetség legtöbb képviselője azonban arra kéri az Európai Bizottságot, hogy javasoljon alternatív intézkedéseket” – áll a cikkben.
A gabonaárak meredek csökkenése miatti tiltakozásra bevezetett korlátozások létfontosságú exportvonalat fenyegetnek, jelentette ki Ihor Zsovkva, az Elnöki Hivatal vezető helyettese.
Ukrajna fellebbezni fog a gabonaimport tilalmával szemben öt európai uniós országban, ha azt szeptember 15-e után meghosszabbítják, közölte Zsovkva a Bloombergnek adott interjújában.
Ha az Európai Bizottság meghosszabbítja döntését az Ukrajnából származó gabonaimporttal kapcsolatban, akkor a (társulásról szóló – szerk.) megállapodásunk értelmében panaszt fogunk tenni az arbitrázs bizottságnál (arbitrázs – gyakorlat, amikor kihasználják az árkülönbséget két vagy több piacon). Elmondása szerint az arbitrázs szabályai az Ukrajna és az EU között 2014-ben megkötött társulási megállapodással is összefüggésben vannak.
Zsovkva kijelentette, a gabonaárak hirtelen csökkenése elleni tiltakozásra bevezetett korlátozások létfontosságú exportvonalat fenyegetnek.
„Ha Varsó ebben a hónapban önállóan kezd el lépéseket tenni, az Európai Bizottságnak jogi lépéseket kell tennie az EU egységes piacának megsértése ellen” – mondta az elnöki hivatal tisztviselője.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Augusztus 16-án hagyta el az első hajó Odesszát, miután Oroszország július 17-én kilépett a gabonaegyezményből. Ennek egyik okaként azt nevezik, hogy az Oroszországi Föderáció nem kapta meg Ukrajnától a Toljatti-Odessza vezeték ammóniás műtrágyák exportjának feloldását. Ukrajna még az ENSZ kérésére sem volt hajlandó újraindítani a vezeték munkáját, amelyet az Oroszországi Föderáció ukrajnai inváziója kezdetét követően blokkolt – közölte az RBK-Ukrajna.
Az orosz hajók elleni támadások
Augusztus 4-én Novorosszijszk kikötőjében az ukrán fegyveres erők megtámadtak egy orosz hadihajót, amivel komoly csapást mértek az Oroszországi Föderáció Fekete-tengeri flottájára. Korábban, az Olyenyegorszkij Gornyak deszanthajó segítségével orosz katonai egységeket szállítottak Szevasztopolból Novorosszijszkba – írta a Jevropejszka pravda a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentésére hivatkozva.
A Financial Times közölte, hogy az orosz hajó elleni támadás veszélyeztette az orosz olajexport infrastruktúráját. A Reuters kiadvány pedig arról írt, hogy Oroszországnak problémái vannak a gabonaexporttal, mert a háború közel került annak útvonalaihoz.
Az Ukrajnában és Szíriában állomásozó orosz katonai csoportoknak üzemanyagot szállító másik tartályhajó elleni támadás után Ukrajna hivatalosan bejelentette, hogy az Oroszországi Föderáció hat legnagyobb kikötője a Fekete- és Azovi-tengeren veszélyes a hajózás számára.
Szerhij Novikov az RBK-Ukrajna cikkében katonai szakértőkre hivatkozva megjegyezte, hogy Ukrajna ezekkel az akciókkal megmutatta Oroszországnak, hogy a kikötők mindkét oldalról blokkolhatók. Ez jelentős előnyt jelent az ukrán kikötők feloldásával kapcsolatos tárgyalások során minden típusú termék, nem csak az élelmiszer esetében.
A búza világpiaci ára
Az ilyen instabil helyzet a búzaexport kulcsfontosságú régiójában a világpiaci árak emelkedését okozta. Érdemes megjegyezni, hogy a példátlan mértékű betakarítások miatt a búza világpiaci ára idén 19%-kal alacsonyabb a tavalyinál. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának becslései szerint Oroszország ebben a szezonban akár 48 millió tonnát is kész exportálni. És ez a világ búzakereskedelmének egynegyede. Annak ellenére, hogy Ukrajnában idén 980 ezer hektárral kisebb területet vetett be, a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően, a gabonatermés rekordot ért el.
Problémák az orosz áruk exportjával
Olekszandr Vodoviz, a Metinveszt társaság projektirodájának vezetője elmondása szerint az orosz hajókat ért ukrán támadások után a nemzetközi közösség figyelme erre a témára összpontosul. Az ukrán kikötők blokkolásának feloldása minden rakomány számára jelentős geopolitikai győzelem lesz Ukrajna számára ebben a hibrid háborúban. Vodoviz elmondta, Oroszországban a hajótulajdonosok és a biztosítótársaságok növelték fuvarjaik számát, a biztosítás ára pedig 10-20-szorosára emelkedett. Ezért az orosz áruk versenyképtelenné váltak, és lehetetlen őket kivinni a kikötőkből. Az oroszoknak ezzel nagy problémáik vannak, a biztosítók aggodalma pedig csak egyre nő.
Lengyelország védekezik az ukrán gabona ellen
A háború előtt Ukrajna a gabona kétharmadát tengeri úton exportálta. A háború után Ukrajna alternatív útvonalakon, többek között a szomszédos EU-s országokon keresztül növelte exportját. Ez azonban elégedetlenséget váltott ki a helyi gazdák körében, akik nem tudják felvenni a versenyt az olcsóbb ukrán gabonával szemben.
Szeptember 15-én megszűnnek az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó uniós korlátozások. A jegybank azt feltételezi, hogy nem hosszabbítják meg.
Duda lengyel elnök azonban fenntartja azt a retorikát, hogy a lengyel kormány legfontosabb feladata a hazai piac és saját érdekeinek védelme. Lengyelország ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán élelmiszerexport korlátozásait legalább az év végéig meghosszabbítsák meg.
MI/Okszana Csopak
[type] => post
[excerpt] => Augusztus 16-án hagyta el az első hajó Odesszát, miután Oroszország július 17-én kilépett a gabonaegyezményből. Ennek egyik okaként azt nevezik, hogy az Oroszországi Föderáció nem kapta meg Ukrajnától a Toljatti-Odessza vezeték ammóniás műtrágyák ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1692879000
[modified] => 1692835522
)
[title] => Már nincs szükség a gabonamegállapodásra – mi lesz az ukrán gabonaexporttal?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41156&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41156
[uk] => 41004
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 40403
[image] => Array
(
[id] => 40403
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711.webp
[original_lng] => 294318
[original_w] => 1600
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-1024x512.webp
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-1536x768.webp
[width] => 1536
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711.webp
[width] => 1600
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711.webp
[width] => 1600
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1692824723:5
[_thumbnail_id] => 40403
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1720
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f8801dd7ce38b2177949774d690b677c] =>
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Átkelt a Boszporuszon pénteken az első hajó, amely Ukrajna újonnan létrehozott fekete-tengeri kereskedelmi folyosóját használta.
A teherhajó 2022 februárja, azaz a háború kezdete óta állt Odessza kikötőjében, több mint 2000 konténerrel a fedélzetén. A kikötőt az Oroszország által elrendelt blokád miatt nem tudta eddig elhagyni. Kijev a múlt héten jelentette be, hogy humanitárius folyosót nyit azoknak a teherhajóknak, amelyek a fekete-tengeri kikötőkben rekedtek, miután Oroszország felmondta a gabonaexportot lehetővé tévő egyezményt.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
Ukrajna számít a Kereskedelmi Világszervezet támogatására a mezőgazdasági termékek exportjának újraindításában – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök Ngozi Okonjo-Iweala-val, a WTO igazgatójával való találkozóján, aki Kijevbe látogatott, számolt be a kormány sajtószolgálata.
Smihal megköszönte a WTO politikai támogatását és segítségét az Oroszország által generált kihívások leküzdésében, amelyek élelmiszerválságot váltottak ki a világban.
Fokozott nemzetközi nyomásra szólított fel a gabonakezdeményezés helyreállítása érdekében, és reményét fejezte ki, hogy a WTO segítséget nyújt az aknamentesítésben.
A felek megvitatták a kereskedelem fejlesztését és digitalizálását is.
Ngozi Okonjo-Iwealu hangsúlyozta a gabonafolyosó feloldásának fontosságát. A WTO igazgatója kiemelten méltatta az ukrajnai kis- és középvállalkozásokat támogató eRobota programot is, amely segíti a munkahelyteremtést Ukrajnában.
„Örömmel hallottam, hogy a WTO támogatni fogja a programot, és kész segíteni a pályázatok finanszírozásához szükséges források bevonásában” – jegyezte meg Smihal.
A Románián keresztül külföldi piacokra exportált ukrán gabonamennyiség megduplázásáról állapodtak meg Románia, Ukrajna, Moldova, az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselői – jelentette be a romániai Galacon tartott találkozó eredményeit összegezve pénteken Sorin Grindeanu román szállításügyi miniszter.
A résztvevők annak kapcsán kerestek alternatív útvonalat az ukrán élelmiszer-kivitelre, hogy az elmúlt hetekben Oroszország dróntámadásokat intézett Ukrajna folyami kikötői, a Duna-parti Reni és Ismail ellen.
Grindeanu szerint a Sulina-csatorna (a Duna-delta Romániához tartozó középső ága) maradt az egyedüli használható vízi út az ukrajnai áruforgalom számára, ugyanakkor a romániai szárazföldi – vasúti és közúti – infrastruktúra fontosságát is hangsúlyozta. A román miniszter azt ígérte, hogy Románia a jelenlegi havi kétmillió tonnáról négymillió tonnára növeli szállítási kapacitását a közeljövőben.
A pénteki találkozó után tartott sajtótájékoztatón Olekszandr Kubrakov ukrán újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettes az ukrán kikötők elleni sorozatos orosz támadásokról beszélt. Kiemelte:
a fekete-tengeri orosz-ukrán gabonaegyezmény felmondása óta Oroszország több mint 200 ezer tonna ukrán gabonát semmisített meg, olyan mennyiséget, ami szerinte egymillió lakos élelmezésére is elegendő lenne egy életen keresztül.
Az ukrán kormányfőhelyettes elítélte, hogy Oroszország az éhezést fegyverként próbálja használni.
Vladimir Bolea, Moldova mezőgazdasági és élelmiszeripari minisztere rámutatott: a találkozón országa vasúti és hajózási infrastruktúrájának fejlesztéséről is egyeztettek, mivel az fontos előrelépést hozhat mind az ukrán, mind a moldovai exportőrök termékeinek kiviteléhez. Jelenleg ugyanis a moldovai exportőrök is minden árujukat közúton viszik a romániai konstancai kikötőbe, akárcsak az ukrajnaiak. Mint mondta: minden Moldovának nyújtott segítség Ukrajnát is segíti, és minden Ukrajnának nyújtott segítség Moldovát is segíti.
Magda Kopczynska, az Európai Bizottság mobilitási és közlekedési főigazgatóságának vezetője leszögezte: az EU elítéli az ukrán kikötői infrastruktúra elleni orosz támadásokat, amelyek életeket sodornak veszélybe, és Ukrajna exportképességének csökkentésével a világ élelmiszer-biztonságát veszélyeztetik.
Elmondta: az EU a tavaly májusban létrehozott szolidaritási folyósókon keresztül 2023. június végéig 82 millió tonna, 33 milliárd euró értékű termék exportjához, és 29 millió tonna, 60 milliárd euró értékű termék importjához segítette hozzá Ukrajnát.
Az uniós tisztségviselő szerint Ukrajna a gabonaexport 60 százalékát a szolidaritási folyosókon keresztül bonyolította le, ezek közül pedig a Dunán és konstancai fekete-tengeri kikötőn keresztül vezető útvonal bizonyult a „leghatékonyabbnak”. Az EU júniusban 250 millió eurós támogatást ítélt meg Ukrajna és Moldova számára a határátkelők infrastruktúrájának fejlesztésére – tette hozzá.
A találkozón az Egyesült Államok képviseletében Jim O’Brien, az amerikai külügyminisztérium szankciókért felelős koordinátora vett részt, rámutatva, hogy a szolidaritási folyosókon keresztül, Ukrajna, Moldova, Románia, az EU és Amerika összefogása révén a jelenlegi körülmények között is biztosítható az ukrán gabona kijuttatása a világpiacra.
Három polgári teherhajó (izraeli, görögországi és egy török–grúz regisztrációval rendelkező) áthaladt az orosz blokádon a Fekete-tengeren, és lehorgonyzott az egyik ukrán gabonakikötőben a Duna-deltában, számolt be a Forbes.
A közlemény értelmében a hajók bekapcsolt rádió transzponderrel utaztak, így a helyük és az útvonaluk látható volt mindenki számára, akinek volt hozzáférése az internethez és a hajókövető webhelyekhez.
A NATO gépei szorosan követték a hajókat, amikor azok Izmail felé tartottak, egy kis ukrán kikötőbe a Duna mentén. Valószínű, hogy a hajók Izmailban rakodják be majd a gabonát, visszatérnek a Fekete-tengerre, és folytatják útjukat külföldi kikötőkbe.
„A három polgári hajóról szóló jelentések, amelyek akadálytalanul hajóznak Ukrajna irányába, arra utalhatnak, hogy Oroszország jelenleg nem hajlandó vagy nem tud ellenőrzéseket végezni” – jelentette a kiadvány a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézetre hivatkozva.
[type] => post
[excerpt] => Három polgári teherhajó (izraeli, görögországi és egy török–grúz regisztrációval rendelkező) áthaladt az orosz blokádon a Fekete-tengeren, és lehorgonyzott az egyik ukrán gabonakikötőben a Duna-deltában, számolt be a Forbes.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1691056020
[modified] => 1691041816
)
[title] => Forbes: Az orosz blokád ellenére három külföldi hajó kötött ki ukrán kikötőben
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=40599&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40599
[uk] => 40550
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 40551
[image] => Array
(
[id] => 40551
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ilyustratyvne-foto-large-2.jpg
[original_lng] => 131999
[original_w] => 1140
[original_h] => 655
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ilyustratyvne-foto-large-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ilyustratyvne-foto-large-2-300x172.jpg
[width] => 300
[height] => 172
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ilyustratyvne-foto-large-2-768x441.jpg
[width] => 768
[height] => 441
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ilyustratyvne-foto-large-2-1024x588.jpg
[width] => 1024
[height] => 588
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ilyustratyvne-foto-large-2.jpg
[width] => 1140
[height] => 655
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ilyustratyvne-foto-large-2.jpg
[width] => 1140
[height] => 655
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/ilyustratyvne-foto-large-2.jpg
[width] => 1140
[height] => 655
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1691031017:12
[_thumbnail_id] => 40551
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1040
[_oembed_42a1f915278ad41a0860e13031704dba] =>
Around 13 mln tons of products have been exported through #Ukrainian_corridor by 400 vessels to 24 countries since august 2023.
Despite systematic attacks on the port infrastructure, ports accepted 430 vessels for loading through #Ukrainian_corridor.
Az Európai Unió kész arra, hogy Ukrajna mezőgazdasági termékeinek szinte teljes egészét exportálja a szolidaritási folyosókon keresztül – jelentette ki Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos kedden Brüsszelben a tagországok agrárminisztereinek egynapos ülése után.
Az uniós biztos emlékeztetett: a szolidaritási folyosók vasúti és közúti közlekedési kapcsolatokat jelentenek az Ukrajnával határos EU-tagállamokon keresztül. Nem ez az első alkalom, hogy Oroszország fegyverként használja az élelmiszerellátást, hasonló a helyzet a háború kezdetén tapasztaltakhoz – jelentette ki.
„Szinte minden ukrán terméket készek vagyunk exportálni. Ez elsősorban körülbelül havi négymillió tonna olajos magvak és gabonafélék elszállítását jelenti” – fogalmazott.
Wojciechowski elmondta, az EU november óta Ukrajna exportjának 60 százalékát a szárazföldi szolidaritási folyosókon, 40 százalékát pedig a Fekete-tengeren keresztül szállította, amikor az ENSZ által támogatott gabonamegállapodás még érvényben volt. Az, hogy Oroszország kilépett a megállapodásból, várhatóan különösen súlyos következményekkel jár az afrikai országok számára – figyelmeztetett.
Az uniós biztos hozzátette: az EU több tagállami kezdeményezést is megvizsgál, hogy közös tervet dolgozzon ki az ukrajnai mezőgazdasági termékek exportja szállítási többletköltségeinek fedezésére. Egyelőre azonban nincs becslés a szállítás finanszírozásának költségeire – jegyezte meg Wojciechowski.
Az Európai Unió és az Ukrajnával szomszédos uniós tagállamok az ukrajnai háború tavaly februári kezdetét követően hozták létre a szolidaritási folyosókat Ukrajna mezőgazdasági exportja, valamint más áruk kivitele és behozatala számára.
A tagállamok agrárminisztereinek keddi ülésén Magyarország a frontországokkal közösen kérte az ukrán gabonaimport-tilalom meghosszabbítását az év végéig. Véleményük szerint az EU-nak olyan pénzügyi támogatást kellene adnia, amely figyelembe veszi a szállítási távolságot, hogy az ukrán gabonát szárazföldi úton is megérje elszállítani az európai kikötőkbe és az ukrán termékek valóban a rászoruló harmadik országokba jussanak el.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az Európai Unió öt közép-európai tagja megállapodást írt alá Varsóban, amely jelzi, hogy továbbra is együttműködnek az ukrán gabona ügyében. Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Románia és Szlovákia agrárminiszterei egyúttal arra kérték az EU-t, hogy az ezen országok által bevezetett importtilalom lehetőségét – mely szeptember 15-én járna le – az év végéig hosszabbítsa meg.
Az agrárminiszterek jelezték, a szeptember 15-i határidő elfogadhatatlan, már csak azért is, mert a repce és a napraforgó aratása csak most kezdődik, míg a raktárakban még mindig van a moratórium előttről származó ukrán termény.
A közép-európai országok ráadásul attól tartanak, hogy a fekete-tengeri gabonaegyezmény felbomlása után tovább fokozódhat az ukrán gabonafélék áramlása hozzájuk. Az unió az öt ország panaszára reagálva engedélyezte, hogy kitilthassák saját belső piacaikról az ukrán terményeket, és csak tranzitországként segítsék azok útját a közösség más piacai felé.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki részt vett a találkozón, szintén nyomatékosította: Lengyelország szeptember 15-én nem nyitja meg a határait az ukrán gabonafélék számára, továbbra is csak ezek tranzitját teszi majd lehetővé.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök úgy véli, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak csatlakoznia kell a „gabonafolyosó” stabil működésének biztosításába, közölte az államfő vilniusi sajtótájékoztatóján, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„A mai ülésen a gabonaszerződés kérdését Erdogan elnök vetette fel, aki arról beszélt, hogy vannak kockázatok” – jegyezte meg az ukrán elnök.
Zelenszkij azon véleményének adott hangot, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak is foglalkoznia kell a „gabonafolyosó” kérdésével, mivel nekik voltak erre vonatkozó megállapodásaik az orosz féllel.
Az államfő hangsúlyozta, Ukrajna a maga részéről nem sértett meg és nem blokkolt semmit.
„Nem tárgyaltunk Oroszországgal. Mi az ENSZ-szel és Törökországgal egyeztünk meg. Az ENSZ és Törökország tárgyalt Oroszországgal” – magyarázta Zelenszkij.
Hangsúlyozta, hogy a „gabonafolyosóra” nagyon nagy szükség van, és továbbra is működnie kell. Zelenszkij ugyanakkor nem zárta ki, hogy a biztonsági garanciák elfogadása után bizonyos fontos humanitárius projektekben fennakadások lesznek az orosz részről.
„Oroszország mindig így reagál, nem tartja be a szavát, és folyamatosan blokkolni akar bizonyos humanitárius folyosókat, hogy újabb válságot teremtsen” – szögezte le az ukrán elnök.
A gabonamegállapodást tavaly júliusban kötötték meg Ukrajna, Törökország és az ENSZ, valamint külön – Törökország, az ENSZ és Oroszország részvételével. A megállapodások garantálják az ukrán gabonával szállított hajók biztonságos áthaladását, betartásukat az isztambuli Közös Koordinációs Központ biztosítja, amelynek valamennyi fél képviselői a tagjai.
Oroszország a gabonamegállapodásból való kilépéssel fenyegetőzik, ha nem sikerül újrakezdenie az ammónia kiszivattyúzását a Toljatti–Odessza csővezetéken, és részben feloldani a saját exportjára vonatkozó korlátozásokat.
Az ukrán kormány bejelentette, hogy az orosz fél blokkolja a gabonakezdeményezést. Az Oroszországi Föderáció nyíltan szabotálja a hajók ellenőrzését, ami 20%-a alá csökkentette a folyosó áteresztőképességét.
Oroszország kijelentette, hogy nincs ok a „gabonakezdeményezés” további meghosszabbítására, amely július 17-én jár le.
Two vessels are sailing through a temporary corridor from Ukraine's Black Sea ports to the Bosphorus.
The bulk carriers ANNA-THERESA (Liberia) and OCEAN COURTESY (Marshala Islands) have left the port of Pivdennyi and are moving along the established corridor. They are carrying… pic.twitter.com/oRtTlbQ3CU
