Ukrajnában az összes hő- és vízerőművének, valamint a magasfeszültségű berendezéseinek fele megrongálódott – közölte Dmitro Horjunov, a Gazdasági Stratégiai Központ vezető közgazdásza a BBC Ukraine-nek adott interjújában.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter elmondása szerint az ukrán energiarendszert több milliárd dolláros veszteség érte az orosz támadások során.
A Gazdaságkutató Intézet hangsúlyozta, hogy az áramszünet jelenti a legnagyobb akadályt az üzleti tevékenységnek. Még a folyamatos termelési ciklusokkal rendelkező ipari óriások is kénytelenek voltak abbahagyni a munkát. Az intézet olyan adatokat ismertet, amelyek szerint a kohászati vállalkozások több napig nem dolgoztak. Az áramkimaradások miatt leálltak a kohók, amelyeket nehéz újraindítani.
Az élelmiszeripari vállalkozások, például a pékségek és tejüzemek is leálltak. Ez átmeneti ellátási zavarokhoz vezetett az alapvető élelmiszerek, például a kenyér vagy a tej esetében.
Sok élelmiszeripari vállalkozás termelési ciklusa nem fér bele az áramszünetek ütemtervébe. Újabb probléma, hogy a cégek nem rendelkeznek a termelési folyamatokhoz szükséges teljesítményű generátorokkal.
Áram nélkül jobb, ha bezárják a boltot
Az Európai Üzleti Szövetség felmérése szerint a vállalkozások 86%-a telepített generátort vagy más áramforrást. Körülbelül 65%-uk használ további kommunikációs forrásokat és az internetet. Az EVA szerint ilyen alternatív energia- és kommunikációs forrásokat a nagy, gyakran nemzetközi vállalatok is megengedhetnek maguknak. A kisvállalkozások számára sokkal nehezebb megbirkózni az állandó áramkimaradások kihívásaival.
A vállalkozók találnak pénzt generátorokra, de ezek megvásárlása és leszállítása csak fél siker. A vállalkozók technikai problémákkal, beállítással, szakemberhiánnyal és állami szabályozással szembesülnek. És a generátort folyamatosan fel kell tölteni, üzemanyagot kell biztosítani hozzá. A helyi lakosok gyakran panaszkodnak a generátorok zajos működésére. De nincs más kiút, mert áram nélkül nem csak áram nincs az üzletben, de nem működnek sem a hűtők, sem a fagyasztók, sem pedig pénztárgépek. Egyszerűen jobb, ha bezárnak.
A generátorok serkentik az inflációt és az áremelkedést
Ugyanakkor a generátor által termelt áram költsége 4-5-ször magasabb, mint a hálózatból származó villamosenergia ára.
És ezek a többletköltségek bele vannak kalkulálva a termékek és a szolgáltatások árába. Julija Szviridenko gazdasági miniszter már kijelentette, hogy az üzletág generátorokra való átállása további 1-2 százalékos inflációnövekedést okozhat jövőre. Emellett megnőtt az üzemanyag iránti kereslet. Olekszandra Betlij az import gázolaj és benzin 15-20%-os növekedését jelzi decemberben novemberhez képest.
Az EVA adatai szerint tavaly december közepén az energiaválság miatt a vállalkozások 1%-a volt kénytelen abbahagyni a munkát. A cégek 66%-a kényszerült munkarend-módosításra, 40%-a a termelés és a szolgáltatásnyújtás volumenének csökkentésére, 12%-a részlegesen bezárta irodáit, fiókintézeteit, értékesítési pontjait, 9%-a pedig felfüggesztette munkáját, vagy konzerválta helyiségei egy részét.
Mikor lesz mindennek vége?
Herman Haluscsenko a Forbesnak adott interjújában elmondta, hogy az energiarendszert legkorábban nyárra sikerül stabilizálni.
Andrij Herusz, a Parlament energetikai bizottságának vezetője szerint a probléma és az áramhiány megszüntetése nem heteken, hanem hónapokon belül megtörténik.
Az EU által az ukrajnai határokon létrehozott Szolidaritási Folyosók lehetővé tették az Ukrajnából a külföldi piacok felé irányuló mezőgazdasági export feloldását, ugyanakkor problémákat okozott a helyi gazdák számára, különösen a határ menti országokban, akiknek nehézségekbe ütköztek saját termékeik értékesítése során.
Ez arra készteti az Európai Bizottságot, hogy keresse a módját az európai termelők védelmének – mondta Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos az EU mezőgazdasági és halászati miniszterei tanácsa ülését követő sajtótájékoztatón, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„A legérzékenyebb téma az ukrajnai import kérdése volt. Megvitattuk a piaci helyzetet, és olyan fontos témákat vetettünk fel, amelyek az Ukrajnával határos országok piacainak helyzetét tükrözik. A „zolidaritás folyosók létrehozásáról szóló kezdeményezés nagyon sikeres volt. Az orosz agresszió kezdetén az ukrajnai import szinte teljesen leállt, és nem haladta meg a 200 ezer tonnányi (mezőgazdasági) terméket havonta. Jelenleg pedig jelentősen megnőtt az Ukrajnából az EU-ba irányuló import a 2021-2022-es évekhez képest” — jegyezte meg az európai biztos.
Példaként konkrét számadatokat hozott fel. Például az Ukrajnából az EU-ba irányuló gabonaimport 2021-ben 287 000 tonnát tett ki, 2022-ben ez a mutató 2 849 000 tonnára nőtt. A kukoricát tekintve a háború előtt 7 millió 309 ezer tonnát szállítottak az EU-ba Ukrajnából, 2022-ben ez a mennyiség 12 millió 012 ezer tonnára nőtt. Ugyanez vonatkozik a repcére és a napraforgóra is. Például a háború előtt az EU 25 000 tonna napraforgómagot importált, 2022-ben pedig 1 855 000 tonnára nőtt az import mutatója.
Az európai biztos elmondása szerint ez bizonyos problémákat okozott a határ menti országokban. Például az ukrán napraforgó importja Bulgáriába a 2021-es mintegy 3 ezer tonnáról 2022-re 892 ezer tonnára nőtt. A búza, repce, kukorica és egyéb termények ukrán exportjának óriási növekedése olyan országokban figyelhető meg, mint Románia, Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia.
„Ez nem probléma az Európai Unió számára. Valahol az import növekedését, másutt a csökkenését látjuk. De ez egy regionális probléma, a határ menti országok problémája. Ez egyrészt a szolidaritási folyosók sikere. Másrészt meg kell oldanunk a helyi gazdák problémáit, akik jelenleg nehézségekkel küzdenek saját termékeik értékesítése során” — szögezte le Wojciechovsky.
Hangsúlyozta, hogy az uniós országok rendíthetetlen szolidaritást tanúsítanak Ukrajnával szemben. A megbeszélés során egyik tagország sem terjesztett elő olyan kezdeményezéseket, amelyek csökkentenék vagy akadályoznák az ukrán mezőgazdasági exportot. Ezzel egy időben az uniós országok elkezdték keresni annak módját, hogyan tudják támogatni az európai gazdálkodókat ebben a rendkívüli helyzetben.
„Egy lehetséges eszköz az EU válságtartalékának felhasználása a gazdálkodók támogatására. Nem minden tagállam támogatta ezt a javaslatot, de a legtöbben nem is ellenezték. Pontosan ez az oka annak, hogy nagyon komolyan megfontoljuk a válságtartalék felhasználásának lehetőségét a bajba jutott gazdálkodók számára. Elemezni fogjuk ezt a helyzetet, és a javaslatot benyújtom az Európai Bizottság Testületének megvitatásra” — hangsúlyozta az európai biztos.
Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a megbeszélés során nem volt szó az Ukrajnából érkező agrárexportra vonatkozó kvóták, vámok vagy egyéb korlátozások bevezetéséről. Éppen ellenkezőleg, a miniszterek megvitatták a szolidaritási folyosók kapacitása növelésének lehetőségeit és az Ukrajnának nyújtott gyakorlati segítségnyújtás egyéb módjait.
Mint arról az Ukrinform korábban beszámolt, az Ukrajna elleni katonai agresszió kezdetét követően az Oroszországi Föderáció blokkolta Ukrajna fekete-tengeri kikötőit. A tengeri szállítási útvonalak lezárása és az ukrajnai mezőgazdasági export leállítása következtében a globális élelmiszerárak meredeken emelkedtek, és a világ számos legsebezhetőbb országait Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában éhínség fenyegeti. A probléma megoldása érdekében az EU szolidaritási folyosót hozott létre az ukrán termékek világpiacokra való szárazföldi, az EU határain keresztüli szállítására.
A vasúti, közúti és belvízi szolidaritási folyosóknak köszönhetően több tízmillió tonna mezőgazdasági és egyéb terméket szállítottak Ukrajnából, ami enyhítette a globális élelmiszerválság mértékét, és lehetővé tette Ukrajna számára, hogy bevételhez jusson, ami rendkívül fontos az orosz agresszor elleni háború körülményei között.
[type] => post
[excerpt] => Az EU által az ukrajnai határokon létrehozott Szolidaritási Folyosók lehetővé tették az Ukrajnából a külföldi piacok felé irányuló mezőgazdasági export feloldását, ugyanakkor problémákat okozott a helyi gazdák számára, különösen a határ menti orsz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1675181820
[modified] => 1675167319
)
[title] => Janusz Wojciechowski: Az EU-t aggasztja Ukrajna túlzott gabonaimportja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34725&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34725
[uk] => 34731
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 32852
[image] => Array
(
[id] => 32852
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[original_lng] => 52296
[original_w] => 690
[original_h] => 461
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1675172401:3
[_thumbnail_id] => 32852
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1330
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] =>
Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ukrajna bruttó hazai termékének (GDP) a csökkenését 2022 végére 30,4 %-ra [± 2%] becsülik, ami egybeesik a kormány és az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) korábbi hivatalos előrejelzéseivel – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter bejelentette, hogy „2022-ben Ukrajna gazdasága a nemzeti függetlenség történetének legnagyobb veszteségeit és kárait szenvedte el, amiket az Orosz Föderáció és terrorizmusa idézett elő, ami még 2014-ben kezdődött, majd február 24-én nagy léptéket vett fel a két ország és Fehéroroszország és az ideiglenesen megszállt Krím határainak teljes hosszában.”
Ugyanakkor decemberben –34 %-ra [± 2%] becsülték az ukrán GDP visszaesését, ami valamivel jobb a novemberi becsléseknél (37 % [±2 %] GDP-esés). Ennek megfelelően a IV. negyedévre a visszaesést 35,5 %-os [±2 %] szintre becsülik, figyelembe véve az energiaellátás helyzetének bizonyos stabilizálódását a novemberi orosz támadás után.
„Azonban az Oroszország ezt követő terrorista rakétatámadásai, bár nem okoztak kritikus károkat (különösen az energiainfrastruktúrában), továbbra is nyomást gyakorolt az üzleti hangulatra és tevékenységre” – áll a gazdasági minisztériumi jelentésben.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az NBU 2022-re Ukrajna bruttó hazai termékének (GDP) 31,5 %-os csökkenését jósolta. Az NBU prognózisa szerint 2023-ban az ukrán gazdaság 4,0 %-kal, 2024-ben 5,2 %-kal nő majd. A kormány előrejelzése szerint a reál HDP 3,2 %-kal nő a 2022-es 32,0 %-os visszaesés után.
A globális hitelező szerint a G20-as csoport legtöbb gazdaságában tartós marad a magas infláció.
A világgazdasági kilátások még a múlt havi előrejelzésnél is borúsabbak – közölte vasárnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hivatkozva a beszerzési menedzser indexekben (BMI) az elmúlt hónapokban tapasztalt folyamatos romlásra. A sötétebb kilátásokért a tartósan magas és széles körű infláció által kiváltott szigorított monetáris politikát, a gyenge kínai növekedési lendületet, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió okozta folyamatos ellátási zavarokat és az élelmiszerellátás bizonytalanságát tartja felelősnek a nemzetközi szervezet.
A globális hitelező a múlt hónapban 2,7 százalékra csökkentette a 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését a korábbi 2,9 százalékos prognózisról.
A G20-ak vezetőinek indonéziai csúcstalálkozójára készített blogbejegyzésében az IMF azt írta, hogy a legutóbbi nagy gyakoriságú gazdasági mutatók „megerősítik, hogy a kilátások borúsabbak”, különösen Európában. Az IMF szerint a feldolgozóipari és szolgáltatási tevékenységet mérő BMI kimutatások a 20-as csoport legtöbb nagy gazdaságában gyengeséget jeleznek, a gazdasági tevékenység zsugorodni fog, miközben az infláció tartósan magas marad.
„A G20-országok egyre nagyobb hányadában az év eleji expanzív területről a zsugorodást jelző szintre csökkentek az értékek” – mondta az IMF, hozzátéve, hogy a globális széttagoltság „a lefelé mutató kockázatok összefolyását” növeli.
„A világgazdaság előtt álló kihívások hatalmasak, és a gyengülő gazdasági mutatók további nehézségeket tartogatnak” – írta a szervezet, hozzátéve, hogy a jelenlegi politikai környezet „szokatlanul bizonytalan”.
Az európai energiaválság súlyosbodása erősen károsítaná a növekedést és növelné az inflációt, míg a tartósan magas infláció a vártnál nagyobb mértékű szakpolitikai kamatemelésre és a globális pénzügyi feltételek további szigorítására késztethet.
Ez pedig „a sérülékeny gazdaságok számára az államadósság-válság növekvő kockázatát” jelentené – mondta az IMF. Az egyre súlyosabbá váló időjárási események szintén károsan hatnak a növekedésre az egész világon – írta a jelentés.
A háború kitörése után a kormány több adókedvezményt léptetett életbe, aminek nagy részét az államháztartási hiány miatt, fokozatosan visszavont. Ezzel együtt mégis adóreformot tervez, amely jelentős adócsökkentést hozna mind a természetes, mind a jogi személyek számára.
Jelenleg a háború miatt az ukrán állam költségvetése deficittel küzd, amit csak fedezet nélküli pénznyomtatással, külső hitelekből, valamint a partnerállamok támogatásaiból tudnak finanszírozni.
A tervezet szerint a jelenlegi 18%-ról 10%-ra csökkenne a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke. Az általános forgalmi adó 20% helyett 10%-ra módosulna.
Viszont ezzel egyidejűleg megdupláznák – 1,5%-ról 3%-ra – a 2014-ben bevezetett hadiadót, a munkáltató által fizetett, 22%-os társadalombiztosítási járulékot azonban jelentősen mérsékelnék. Ellenben eltörölnék az összes járulékfizetési kedvezményt, növelnék az adótörvények megsértéséért kiszabható büntetést, illetve az adóhatóság számára hozzáférést biztosítanának a bankszámlák adataihoz.
Mihajlo Kuhar, az adóreform kidolgozásával foglalkozó munkacsoport egyik tagja szerint a reform még a háborús időszakban is megvalósítható, mivel lehetővé teszi a gazdaság gyorsabb fellendülését és kifehéredését.
Az Ukrán Nemzeti Bank állásfoglalása szerint nem támogathatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a költségvetési hiány növekedéséhez vezetnek. Ezek a lépések negatív makrogazdasági következményekkel járnának, így a gazdaság háború utáni fellendülését is nehezítenék, vélekedik a jegybank.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Franciaország GDP-je nőtt a második negyedévben, ráadásul a várakozásokat felülmúló mértékben. Mindez nyugtatólag hat, amikor az euróövezeti bizalmi indexek rég látott mélységben vannak és recessziót várnak az európai gazdaságok túlnyomó többségében.
Franciaország gazdasága a vártnál gyorsabb bővüléssel tért vissza a növekedés útjára, ami szilárdabb alapokra helyezte a gazdaságot, miközben a gyorsuló infláció és az orosz energiaellátás leállításának kockázata azzal fenyeget, hogy Európa recesszióba kerül – írja a Bloomberg.
A 2022. év eleji meglepő zsugorodás után a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal nőtt a júniusig tartó három hónapban. Ez meghaladja a Bloomberg elemzői körében végzett felmérés 0,2 százalékos medián becslését.
A meglepetés nagy részét azonban a kereskedelem okozta, mivel a fogyasztói kiadások már a második egymást követő negyedévben csökkentek. Az euróövezet második számú gazdaságának adatai az elsők a pénteken esedékes számok sorában, amely a 19 tagú euróövezet egészének bruttó hazai termékével zárul. Elemzők kis mértékű, 0,2 százalékos növekedést várnak.
Az Insee statisztikai hivatal külön kiadványa szerint a fogyasztói kiadások növekedése júniusban 0,2 százalékra lassult az előző hónaphoz képest, mivel a feldolgozott termékek vásárlása jelentősen visszaesett.
A francia háztartások bizalma hét egymást követő hónapban csökkent, és júliusban 2013 óta a legalacsonyabb szintre esett.
Európa kilátásai a következő hónapokra rendkívül bizonytalanok. Míg a nyári idegenforgalmi szezon lendületet ad a déli országoknak, a Kreml energetikai fenyegetései, az elhúzódó ellátási nehézségek és a rekordszintű infláció nyomják le a keresletet és a termelést.
A Nemzetközi Valutaalap a héten közölte, hogy 2022-ben Németország lesz a legrosszabbul teljesítő ország a G7-ek csoportjában, mivel az ipari ágazat túlzott súlya a gazdaságban jelentős kockázatot jelent, főként mert az energiaellátás és a vegyipar erősen ráutalt az orosz földgázra.
Baljós képet fest az euróövezeti gazdasági helyzetről, hogy:
Az euróövezet üzleti bizalmi indexe 17 hónapja a leggyengébb a recessziótól való félelem miatt,
a Goldman Sachs az euróövezetben recessziót lát az év második felében
a recesszió elkerülésére vonatkozó német remények napról napra csökkennek.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Ukrajna és Ausztria, ezen belül Kárpátalja és Burgenland partnerségének köszönhetően két hónappal ezelőtt egy együttműködési memorandumot írtak alá a szerződő felek. Azóta az osztrákok már kétszer is ellátogattak hozzánk, hogy megosszák ötleteiket. Most pedig a kárpátaljai küldöttség utazott Ausztriába.
Az utazásból a delegáció konkrét projektekkel tért vissza. Olyan programokról folytattak tárgyalást, amelyek mindkét régió ágazatai számára fontosak. Burgenland borvidék, akárcsak Kárpátalja. Noha nálunk a borkészítés még nem olyan fejlett, mint náluk, a szövetségi tartományban már jelentős részét képezi a gazdaságnak és a termelésnek. Vidékünk másik perspektívája az alternatív energia.
Erről Németországban számoltak be, ahol a szakértők hozzávetőleges becsléseket készítettek az ország helyreállításához szükséges időről és forrásokról.
Ma Ukrajna számos vidéke gyakorlatilag teljesen megsemmisült: csak házak és adminisztratív épületek maradványai, felrobbant hidak láthatóak. A legfrissebb adatok szerint Ukrajna háború utáni újjáépítése akár 10 évig is eltarthat, a károk értékét pedig 500 milliárd euróra becsülik.
Német közgazdászok szerint az újjáépítésben a fő szerepet az Európai Uniónak kell játszania. A munkálatok megkezdése előtt azonban a háború befejezésére kell összpontosítani. Annak ellenére, hogy a háború végét még senki nem tudja megjósolni, Németországban aktívan tárgyalnak Ukrajna megsemmisített területeinek újjáépítéséről. A héten a berlini Humboldt Egyetemen tartottak értekezletet a kérdést illetően, a német szakemberek úgy vélekednek, hogy a hasonló jellegű diskurzusokat minél hamarabb el kell kezdeni.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
A stagfláció veszélye reális – jelentette ki szombaton Christian Lindner német pénzügyminiszter a Bloomberg tudósítása szerint. A politikus a liberális szabad demokraták konferenciáján beszélt.
Lindner szerint fennáll a veszélye, hogy az infláció erőteljesen emelkedik, miközben a gazdasági növekedés újabb léket kap, így stagflációba süllyed a német gazdaság.
Ez sok ember számára az elszegényedés veszélyét hordozza – jelentette ki.
A Bundesbank pénteken arra figyelmeztetett, hogy ha az orosz-ukrán háború még jobban eldurvul, illetve embargót vetnek ki az orosz olajra és gázra, akkor akár 2 százalékkal is visszaeshet Európa legnagyobb gazdasága.
Ha a Németországba vetett bizalom is meginog, akkor a stagfláció nagyon hamar egy még rosszabb stabilitási válságba csaphat át – mondta Washingtonból Lindner, aki az amerikai fővárosban van karanténban enyhe koronavírus-fertőzés miatt az IMF és a Világbank kongresszusa után. A pénzügyminiszter szerint éppen ezért kell erősen fellépniük a stagflációs veszéllyel szemben.
Mindez azért is nagy feladat, mert közben Lindner szerint fenn kell tartani a szankciós nyomást Oroszországon. Szerinte könnyen lehet, hogy a büntetőintézkedések
hónapokig, akár évekig fennmaradhatnak, sőt lehetnek olyanok, melyek állandósulhatnak.
Lindner szerint az adók emelése nem kerülhet szóba, közben viszont segíteni kell az áremelkedés által leginkább sújtott iparágakat és háztartásokat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2024-re Indonézia kiszorítja Oroszországot a világ vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP szerint rangsorolt hat legnagyobb gazdasága közül.
A jelentés összeállítói szerint 2022 végén a vásárlóerő-paritáson számított orosz GDP részaránya a globális GDP-ből 2,72 százalékra csökken a múlt év végi 3,07 százalékról, 2024-ben pedig már csak 2,52 százalék lesz. Indonézia részesedése a globális GDP-ből 2024-ben viszont már eléri a 2,61 százalékot.
Az IMF számításai szerint a múlt év végén Oroszország még mindig a világ hatodik legnagyobb gazdasága volt Kína, az Egyesült Államok, India, Japán és Németország után. Tekintettel azonban az orosz GDP összesen mintegy 10,6 százalékos csökkenésére 2022–2023 között, Indonézia 2024-ben már megelőzi Oroszországot és a hatodik helyre jön föl.
A Nemzetközi Valutaalap kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb globális gazdasági előrejelzésében az szerepelt, hogy az orosz gazdaság idén 8,5 százalékkal, jövőre pedig további 2,3 százalékkal zsugorodik. Az olaj- és gázembargó, valamint a szigorú pénzügyi szankciók „súlyos hatással lesznek az orosz gazdaságra” – áll az IMF előrejelzésében.
