A tisztviselők becslése szerint legalább 2026-ig kell tartani, hogy az ország költségvetési hiánya az EU 3 százalékos határa alá csökkenjen.
Olaszország tárgyalni készül az Európai Unióval a költségvetési kiigazítási pályájának feltételeiről, amelynek keretében igyekezett levezetni nagy költségvetési hiányát.
Az olasz statisztikai hivatal szerint az ország az elmúlt négy évben az egyik legerősebben teljesítő ország a nagy európai országok között. Olaszország növekedése 2024-ben várhatóan 1 százalék körül lesz – ez sokkal erősebb szám, mint az Európai Unió egészére előrejelzett.
A cégtulajdonosok az európai uniós választások előtt találkoznak a választási jelöltekkel, hogy megvitassák Olaszország vezető ipari szövetsége által közzétett dokumentumot, amely arról szól, hogyan javítható Európában a versenyképesség.
Az európai választások közeledtével Róma és Brüsszel kapcsolata még soha nem volt ilyen döntő.
A statisztikai adatok szerint az ország az egyik az elmúlt négy évben az EU egyik legerősebb gazdasági teljesítményt nyújtó országává vált.
Róma és Brüsszel kapcsolata meghatározó az olasz gazdaság jövőjét illetően. Olaszország arra készül, hogy tárgyalásokat folytasson az EU-val a költségvetési kiigazítási pálya feltételeiről, ezért a közelgő európai választások kulcsfontosságúak.
Az olasz statisztikai hivatal szerint az ország az elmúlt négy évben a nagy európai országok közül az egyik legeredményesebbnek bizonyult, bár a pozitív fordulat nem vetett véget az ország hosszú gazdasági stagnálásának.
Ha a közép- és hosszú távú perspektívát nézzük, visszatekintve az 1990-es évekre, és figyelembe véve mind a vállalatok forgalmát, az ország GDP-növekedését és termelékenységi szintjét, azt látjuk, hogy Olaszország növekedési mutatója az európai átlag alatt van – mondta Valentina Meliciani, a LEAP – Luiss Intézet az Európai Elemzésekért és Politikáért igazgatója. Ugyanakkor, azt figyeltük meg, hogy a vállalatok képesek reagálni a sokkra, a világjárvány utáni időszak pozitív változást hozott.
Az olasz kormány előrejelzése szerint az ország várható gazdasági növekedése 2024-ben 1% körül lesz. Az Európai Unió prognózisához képest ez egy optimistább várakozás. Hozzátéve, hogy mind a világjárvány, mind a legutóbbi geopolitikai események hatással voltak az ipari termelésre.
A különböző ágazatokban, köztük az energiaszektorban működő vállalatok számos kihívással szembesültek.
“ Először is lesújtott a világjárvány. Ettől csökkent a forgalmunk 20%-al, ebből egészen jól kilábaltunk – tette hozzá Giulio Natalizia, Natalizia Petroli SpA igazgatója. Aztán.., 2022-ben hatással volt ránk az orosz-ukrán háború, amely jelentősen megváltoztatta az ágazat szabályozását és az olajtermékek értékesítését. Ezek az események felgyorsították a szektorban végbemenő változásokat és felkészített minket a globális piaci kihívásokra.”
Az európai parlamenti választás képviselő-jelöltjei még a választások előtt találkoznak olasz vállalkozókkal, hogy megvitassák a Confindustria című dokumentumot. Az elemzés arról szól, hogy hogyan lehetne javítani az európai versenyképességet. Meloni kormánya a növekedés fellendítése érdekében a fogyasztói kiadásokra és az EU gazdaságélénkítő alapjából származó ösztönzőkre számít. Óvatosabban közelít az állami kiadásokhoz, hogy megfeleljen a blokk költségvetési szabályainak. Valószínűleg azonban 2026-ig is eltarthat amíg az olasz kormánynak sikerül a költségvetési hiányt az EU 3%-os határértéke alá szorítania.
A Világbank Global Economic Prospects jelentésében közölte, hogy a GDP növekedése az elmúlt öt évben lassabb volt, mint az előző 30 évben.
„A világ a fejlődés évtizedének közepéhez közeledik, de a globális gazdaság nyomorúságos rekordot állít fel 2024 végére” – áll a jelentésben.
Egy mutató alapján a világgazdaság jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt, mert az amerikai gazdaságnak köszönhetően csökkent a globális recesszió kockázata. A növekvő geopolitikai feszültség azonban új veszélyeket jelenthet a világgazdaságra nézve.
A Világbank arra számít, hogy 2024-ben a globális kereskedelem növekedése csak a fele lesz a világjárvány előtti évtized átlagának. Ezért az előrejelzések szerint a világgazdasági növekedés immár harmadik egymást követő évben lassul – a tavalyi 2,6%-ról 2024-ben 2,4%-ra.
2024 végére körülbelül minden negyedik fejlődő országban (beleértve Ukrajnát is) és az alacsony jövedelmű országok körülbelül 40%-ában az emberek szegényebbek lesznek, mint a 2019-es koronavírusjárvány előtt. Eközben a fejlett gazdaságok növekedése idén 1,2 százalékra lassul a 2023-as 1,5 százalékról.
„Az irányvonal jelentős korrekciója nélkül a 2020-as évek az elvesztett lehetőségek évtizede lesz. A növekedés rövid távon továbbra is gyenge marad, sok fejlődő ország, különösen a legszegényebbek csapdába estek: bénító adósságszinttel és csaknem minden harmadik ember nehezen jut élelmiszerhez” – mondta Indermit Gill, a Világbank csoportvezető közgazdásza és alelnöke.
Eközben a Világbank jelentése megállapította, hogy a fejlődő gazdaságok gyakran váratlan gazdasági profithoz jutnak, amikor az egy főre jutó beruházások növekedését legalább 4%-ra növelik, és azt hat évig vagy tovább fenntartják. Ezzel párhuzamosan csökken az infláció, javulnak a fiskális és külső pozíciók, bővül az emberek internet-hozzáférése stb.
Ukrajna makrogazdasági teljesítménye annak ellenére, hogy Oroszország megtámadta, a vártnál erősebbnek bizonyult, ami hozzájárult az IMF gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseinek felfelé módosításához – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az IMF nyilatkozatára hivatkozva.
Az IMF közlése szerint „a gazdasági stabilitás a növekedési mutatók javulását, az infláció folyamatos csökkenését és a devizapiac stabilitását eredményezte, elsősorban azután, hogy az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kilépett az árfolyamrögzítési rendszerből, amelyet erős tartalékok támogattak.”
Novemberben az Ukrajna 2023-as reál GDP-növekedésére vonatkozó alapelőrejelzést 4,5 %-ra módosították. A növekedés várhatóan enyhén, 3-4 %-ra lassul 2024-ben a háború elhúzódásával. A kilátások azonban továbbra is jelentős kockázatoknak vannak kitéve, amelyek a háború okozta rendkívül nagy bizonytalansághoz, az esetleges téves politikai számításokhoz, valamint a külső finanszírozás késedelméhez vagy hiányához kapcsolódnak.
Az orosz energiahordozók szállításában a háború előtt a nyugati cégek számított a meghatározónak. Helyükre az elmúlt másfél évben egy sereg kisebb és nehezen nyomon követhető szereplő lépett.
Oroszország októberi nettó olajbevétele elérte a 11,3 milliárd dollárt, ami az ország teljes havi nettó költségvetési bevételének 31 százalékát tette ki. Ez volt a legmagasabb adat 2022 májusa óta, és meghaladta a háború kirobbanása előtti számokat – derül ki a Bloomberg számításaiból, amelyek az orosz pénzügyminisztérium adatai alapján készültek.
Az ársapka 2022 decemberétől érvényes, és megtiltja a G7 tagországaiban székhellyel rendelkező szállítmányozóknak vagy biztosítóknak, hogy az orosz olajexportot megkönnyítő szolgáltatásokat nyújtsanak, ha az ár meghaladja a hordónkénti 60 dollárt. A szankciók nem vonatkoznak más országok hajózási társaságaira vagy biztosítókra, függetlenül az ártól.
A szankciók bevezetésekor a kereskedelemben részt vevő hajótulajdonosok és hajók többsége nyugati volt, így súlyosan megzavarta volna az orosz exportot, ha az olaj ára akkor magasabb lett volna a sapkánál. A legtöbb orosz olajfajta ára azonban csak júliusban emelkedett hordónként 60 dollár fölé, ami azt jelentette, hogy a kereskedőknek, a hajózási társaságoknak és az orosz exportőröknek hónapok álltak rendelkezésre a felkészülésre.
Ez idő alatt a kereskedők felvásárolták a régebbi tankereket, más hajókat pedig átregisztráltak olyan országokba, amelyek nem vezettek be szankciókat. Az így kialakult árnyékflotta 500-600 tartályhajóból állhat. Az orosz energiahordozók szállításában a háború előtt három, Londonban és Genfben működő cég (Vitol, a Glencore és a Trafigura) számított a meghatározónak.
Helyükre az elmúlt másfél évben egy sereg kisebb és nehezebben nyomon követhető szereplő lépett, amelyeknek a hovatartozása nem világos, és székhelyük Hongkongtól Dubajig terjed. A hírügynökség két hajó példáján keresztül mutatja be a jelenséget: a Turba és a Simba a nemzetközi vizeken, a görög partok közelében végezte el az orosz olaj hajóról hajóra történő átrakodását. A két tanker kameruni lobogó alatt közlekedett.
Egy, a kikötői ellenőrzéseket felügyel tokiói szervezet szerint a Turbat egy Srí Lanka-i cég, az Arnavy Shipping működteti, aminek viszont a központja egy nem létező címen található Colombo városában. Egy másik adatbázis alapján a Seychelle-szigeteken bejegyzett Scoot Chartering birtokolja a hajót. A Bloombergnek egyik érintettet sem sikerült elérnie, gyakorlatilag nem tudni, hogy ki a Turba végső tulajdonosa.
Az Egyesült Államokban jövőre elnökválasztás lesz, ezért elemzők szerint Washington óvatosan járhat el. Az újrázásra készülő Joe Bidennek ugyanis csökkentené az esélyét, ha elszabadulnának az olajárak az árnyékflotta elleni kemény fellépés miatt. Igaz, az is kérdéses, hogyan tudna a Fehér Ház bekeményíteni az állítólagos tulajdonosok ellen.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 4,5%-ra javította az ukrán gazdaság 2023-as növekedésére vonatkozó előrejelzését, jövőre azonban lassulást jósol a növekedésben a folyamatban lévő háború miatt – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az IMF jelentésére hivatkozva.
Az IMF közleménye szerint az alap missziója és Ukrajna hatóságai személyi szintű megállapodásra jutottak az EFF fokozott finanszírozási programjának második felülvizsgálatáról. A megállapodást az IMF igazgatótanácsának jóvá kell hagynia, ami várhatóan a következő hetekben kerül napirendre. A hitelrészlet nagysága körülbelül 900 millió dollár lesz.
Az IMF megjegyezte, hogy a 15,6 milliárd dolláros EFF-programot március 31-én hagyták jóvá. „Az IMF által támogatott megállapodás egy sokkal nagyobb nemzetközi támogatási csomag része Ukrajnának, amely jelenleg 122 milliárd dollár körüli összeget tesz ki. Az EFF továbbra is erős támogatásként szolgál a kormány gazdasági programjához, és a program általános teljesítménye annak ellenére jó úton halad, hogy rendkívül kihívást jelent a helyzet” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor a június végi mennyiségi teljesítménykritérium és a szeptember végi becsült célmutató teljesült. „A legtöbb strukturális mutató is megvalósult, míg néhány másik némi késéssel vagy a végrehajtási szakaszban van, ami tükrözi a hatóságok folyamatos elkötelezettségét az átfogó reformprogram mellett” – mutatott rá az IMF.
Amint a jelentésben szerepel, az ukrajnai háború továbbra is pusztító hatással van a lakosságra és a gazdaságra, mivel országszerte folytatódnak a kritikus infrastruktúra elleni támadások és a légicsapások. Ráadásul a fekete-tengeri gabonakezdeményezés orosz felmondása és a kikötők lerombolása megnehezítette az ukrán exportot.
„Ennek ellenére a makrogazdasági és pénzügyi stabilitás megmaradt a szilárd politikának, valamint a stabil és időszerű külső támogatásnak köszönhetően. Az ukrán gazdaság továbbra is figyelemre méltó ellenálló képességet és a stabilizáció további jeleit mutatja, mivel a közelmúlt gazdasági fejleményei azt mutatják, hogy a 2023-ban várható gazdasági fellendülés és jelentős inflációcsökkenés az erős tartalékok és a stabil devizapiac hátterében” – közölte az alap.
Az IMF munkatársai ezért 2023-ra 4,5%-ra javították a reál-GDP növekedését (a korábbi 1–3%-os tartományról, amikor az EFF első felülvizsgálata befejeződött). A növekedés azonban 2024-ben várhatóan 3–4%-ra lassul a háború elhúzódásával, és a lefelé mutató kockázatok továbbra is rendkívül magasak.
Az IMF szerint továbbra is rendkívül nehéz az államháztartás helyzete: a költségvetési hiány továbbra is nagyon magas, tükrözve a háború gazdasági és társadalmi költségeit, amelyek nagy finanszírozási szükségletekkel járnak. „A kiadási igények kielégítésének elősegítése és az adósság fenntarthatóságának megőrzése érdekében a legfontosabb prioritások közé tartozik az adóellenőrzések teljes helyreállítását célzó jogszabályok elfogadása, valamint a nemzeti bevételi stratégia tervezett decemberi elindítása. A tisztviselőknek fel kell készülniük további bevételnövelő intézkedések megtételére és a finanszírozás mozgósítására irányuló erőfeszítések folytatására a hazai kötvénypiacon” – áll a közleményben.
Ugyanakkor az elkülönített külső támogatás időben történő biztosítása kulcsfontosságú lesz a költségvetés finanszírozása és a makrogazdasági stabilitás szempontjából. „A hatósági szerveknek a program paramétereinek megfelelő adósságfenntarthatóság helyreállítási céljának megfelelően az előírt határidőn belül meg kell kezdeniük a tervezett műveleteket a kereskedelmi adóssággal. A fenntarthatóság fenntartásához szükséges legkedvezőbb feltételekkel új hitelek felkutatása és lebonyolítása, a jövedelmeken alapuló középtávú költségvetési kiigazítás” – mutatott rá az IMF.
A nemzetközi közösség kész segíteni Ukrajna újjáépítésében és helyreállításában, de az országnak továbbra is ki kell vennie a részét, és meg kell erősítenie a hazai bevételek mozgósítását a szociális és infrastrukturális szükségletek finanszírozására – közölte hétfőn Vahram Sztepanjan, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) állandó ukrajnai képviselője egy lapinterjúban, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Sztepanjan az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek nyilatkozva elmondta: „A háború utáni Ukrajna számára a hazai bevételek mozgósítása a szociális és infrastrukturális szükségletek finanszírozására lesz a fenntartható és hosszú távú gazdasági növekedés fő feltétele. Ebből logikusan következik, hogy az adóbevételeket csökkentő, vagy a meglévő adóalapot romboló intézkedések korlátozzák Ukrajna képességét az újjáépítési és a helyreállítási célok elérésére, valamint a fejlődésre, ami negatívan érinti a hosszú távú gazdasági növekedést.”
Az IMF állandó ukrajnai képviselője megjegyezte, hogy a március végén jóváhagyott, négy évre szóló 15,6 milliárd dolláros bővített finanszírozási program a növekedés előmozdítását célozza. Mint kiemelte, a programban 2023-ban kidolgozandó nemzeti bevételi stratégia segíti a bevételek mozgósításának összehangolását a kormány fejlesztési prioritásaival és kiadási igényeivel, beleértve az újjáépítési és szociális igényeket is.
„A bevételi alap rövid távú támogatása érdekében a fő figyelmet a hadiállapot keretében bevezetett intézkedések visszavonására, valamint az adó- és vámszféra reformjára kell fordítani” – mutatott rá Sztyepanjan. Hozzátette, hogy nemzeti bevételi stratégia egy átfogó „útiterv” lesz, amely egyértelmű bevételi célokat és egyéb szakpolitikai célokat tartalmaz, és kiterjed mind a politikai, mind a közigazgatási reformokra.
Az IMF ukrajnai képviselője emlékeztetett arra, hogy az ukrán fél által benyújtott gazdaság- és pénzügypolitikai memorandum szerint a stratégia öt fő lépésből áll. „Ezek különösen az adó- és vámszolgáltatások színvonalának emelését célzó intézkedések, az egyszerűsített adózási rendszer felülvizsgálata a munkaerőadó-erózió problémájának megoldása érdekében, valamint az ÁFA és a jövedéki adókra vonatkozó jogszabályok harmonizálása az uniós jogszabályokkal. Ezen túlmenően a nemzeti bevételi stratégia előírja a korrupcióellenes intézkedések és irányítási eljárások megerősítését a tisztességtelenség és az adóreformok kockázatának kiküszöbölése érdekében a háború utáni újjáépítés és beruházás terén” – vázolta Ukrajna gazdasági fejlődésének a feltételeit Vahram Sztepanjan.
Az Állami Statisztikai Szolgálat adatai szerint 2022-ben a bruttó hazai össztermék (GDP) reálértéke 29,1 %-kal csökkent, ami a gazdaság legmélyebb éves hanyatlása Ukrajna történetében, de idén már növekedés várható – adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) közlésére hivatkozva.
Az NBU jelentésében megjegyezte, hogy a GDP visszaesésének fő oka az Oroszország által 2022. február 24-én indított teljes körű háború és annak következményei voltak. Elsősorban az egyes területek elfoglalásáról, az infrastruktúra és a termelő létesítmények megsemmisítéséről, a fekete-tengeri kikötők blokádjáról és a logisztikai kapcsolatok megszakításáról, a nagyarányú migrációról van szó.
„Ezen hatások kombinációja a fogyasztói kereslet, a beruházási aktivitás, az export és a betakarítás erőteljes csökkenéséhez vezetett” – áll az elemzésben. A gazdaság a legnagyobb veszteségeket a teljes körű háború első hónapjaiban szenvedte el. A gazdaság visszaesése 2022 első negyedévében már elérte a 14,9 %-ot. Ez nemcsak a február 24-e óta tartó teljes körű invázió következménye volt, hanem a kockázatok korábbi jelentős növekedése is, ami negatívan befolyásolta az üzleti és a fogyasztói hangulatot. 2022 második negyedévében a reál GDP éves viszonylatban 36,9 %-kal csökkent.
Az ukrán fegyveres erők katonai sikerei, valamint az NBU és a kormány válságellenes intézkedései a nemzetközi partnerek támogatásával azonban lehetővé tették a makrogazdasági helyzet fokozatos stabilizálását. A banki és fizetési rendszerek zökkenőmentes működésének biztosítása, a hivatalos árfolyam rögzítése, egyúttal a devizaműveletek és a tőkemozgás korlátozása azon intézkedések közé tartozik, amelyek visszafogták a pánik terjedését, és jelentősen csökkentették a lakosság és a vállalkozások bizonytalanságát. Ez megteremtette az alapjait a gazdasági tevékenység fellendülésének a háború első sokkja után – állították a jegybanki szakértők.
Az NBU szerint a gazdasági tevékenység élénkülésének első jelei tavaly tavasszal jelentek meg, ami nyáron és kora ősszel is folytatódott. Ezt elősegítette a logisztika fokozatos átállása, a vállalkozások áthelyezése, számos tevékenység katonai szükségletekre való átállítása, a megszállt területek további felszabadítása, valamint a belső menekültek és kényszermigránsok egy részének visszatérése állandó lakóhelyére, valamint a „gabonafolyosó” megnyitása. Ennek eredményeként a reál GDP csökkenése a harmadik negyedévben éves szinten 30,6 %-ra lassult.
Ugyanakkor az év végén a gazdaság fellendülése megszakadt az energetikai infrastruktúrát ért nagyszabású orosz támadások következményei miatt, amelyek jelentős áramhiányhoz vezettek Ukrajnában. A vállalkozások jelentős része még az áramszünetekhez is alkalmazkodott autonóm áramellátás vásárlásával, de alacsonyabb teljesítményszinten dolgozott. A vállalkozások többi része a termelési folyamatok sajátosságai és a korlátozott pénzügyi források miatt nem tudott alkalmazkodni az ilyen feltételekhez. A villamosenergia-hiány a IV. negyedévben a GDP elmélyült csökkenéséhez vezetett, éves szinten 31,4%-ra.
A gazdasági aktivitás tényleges visszaesése 2022-ben kisebb volt, mint amennyit sok szervezet jósolt a teljes körű invázió kezdetén, és jobb volt, mint az NBU januári becslése. „A kezdeti előrejelzésekhez képest jobb gazdasági eredmények a költségvetési kiadások gyors növekedésének, elsősorban a védelmi és biztonsági kiadásoknak köszönhetőek, amelyek támogatták az állami fogyasztást és a beruházásokat, valamint a lakosság és a vállalkozások gyorsabb alkalmazkodása a háborús körülményekhez, beleértve az év végi energia-kimaradásokat is – jegyezte meg a jegybank.
Az NBU szerint 2023 elején a gazdaság újra fellendült, köszönhetően az energiaszektor sokkal jobb helyzetének, az üzleti élet és a lakosság további alkalmazkodásának a háborús körülményekhez, valamint a nemzetközi támogatásnak. „Várhatóan a gazdaság élénkülése folytatódik, és ebben az évben el lehet kerülni a reál GDP visszaesését” – áll az NBU tanulmányában.
A Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója szerint a következő években a világgazdasági növekedés 3 százalék körül fog alakulni, valamint a technológiai szétválasztás veszélyeire is felhívta a figyelmet.
A világgazdasági növekedés 2023-ban 3 százalék alá csökken, és a következő öt évben 3 százalék körül marad – jelentette ki Krisztalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója. 1990 óta ez az IMF legalacsonyabb középtávú növekedési előrejelzése, elmarad az elmúlt húsz évben tapasztalt 3,8 százalékos átlagos gyorsulástól is.
Bár a legtöbb fejlett gazdaságban meglepően rugalmasak a munkaerőpiacok, valamint a kínai nyitás is fellendülést hoz, mindezek ellenére arra számítunk, hogy a világgazdaság növekedése 2023-ban nem éri el a 3 százalékot – mondta a nemzetközi szervezet vezetője. Georgieva szerint a növekedési kilátások mind rövid, mind középtávon gyengék maradnak, tekintettel a tartósan magas inflációra. Hozzátette: a pénzromlás mellett a növekvő geopolitikai feszültségek miatt a gyorsulás továbbra is elérhetetlen. Ez mindenki kilátását rontja, főleg a legkiszolgáltatottabb emberek és országok kilátásait – írja a Reuters.
Elmondta, hogy 2023-ban India és Kína adja majd a globális növekedés felét, de idén a fejlett gazdaságok mintegy 90 százalékában lassul az emelkedés üteme. Az alacsony jövedelmű országok, amelyeket a magasabb hitelköltségek és az exportjuk iránti gyengülő kereslet sújt, azt tapasztalják majd, hogy az egy főre jutó jövedelem növekedése a feltörekvő gazdaságoké alatt maradnak.
Az IMF vezetője felszólította a központi bankokat, hogy amíg a pénzügyi nyomás korlátozott marad, addig tartsák az infláció elleni harcot, de a pénzügyi stabilitási kockázatok felmerülésekor a likviditás megfelelő biztosításával kezeljék őket. A közelmúltban Svájcban és az Egyesült Államokban bekövetkezett bankcsődök rávilágítottak egyes bankok kockázatkezelési hiányosságaira és felügyeleti mulasztásokra.
A kulcs a bankok és a nem banki pénzügyi intézmények kockázatainak, valamint az olyan ágazatok gyengeségeinek gondos nyomon követése, mint például a kereskedelmi ingatlanok – mondta Georgieva. Szerinte bár a politikai döntéshozók gyorsan reagáltak a szektorban a közelmúltban tapasztalt stresszhelyzetekre, továbbra is aggodalomra adnak okot a bankok rejtett sebezhetőségei. A növekedési és termelékenységi kilátások javítása érdekében az IMF-vezér jelentős változtatásokra szólított fel, a többi között a megújuló energiára fordított beruházásokra, valamint a világgazdaság széttöredezettségének elkerülésére. Hangsúlyozta, hogy egyes országok esetében akár 12 százalékkal is csökkenhet a gazdaság.
Az Ukrajna Gazdasági Minisztériuma 1 százalékra csökkentette a 2023-ra vonatkozó GDP-növekedési előrejelzését – idézte hétfőn a Reuters tudósítása szerint az Interfax ukrán hírügynökség a miniszterhelyettest.
A minisztérium korábban azzal számolt, hogy az orosz invázió által sújtott és tavaly mintegy harmadával zsugorodott gazdaság az idén 3,2 százalékkal fog növekedni.
Egy kijevi rendezvényen felszólalva Szerhij Szobolev gazdasági miniszterhelyettes azt mondta, hogy az új számadat azon az értékelésen alapul, hogy a harcok az év közepén túl is folytatódnak.
Azt is előrevetítette, hogy az infláció 24%-ra csökken a tavalyi 26,6%-ról – jelentette az Interfax.
Az amerikai Dow Jones index egy nap alatt 1,200 pontot emelkedett, ami 2020 óta a legnagyobb fellendülés.
Meredeken emelkedtek az amerikai részvények árfolyama, köszönhetően az infláció várható enyhülését jelző adatoknak – írta a marketwatch.com.
Még jobban teljesítettek a technológiai cégek, és ennek nyomán az S&P 500 és a Nasdaq is történetének legnagyobb napi nyereségét érte el. A legnagyobb tech-vállalat, az Apple értéke 24 óra alatt 191 milliárd dollárral nőtt. (Karácsonyra ezek a termékek elfogyhatnak)
Piaci elemzők szerint a részvények fellendüléséhez hozzájárultak a csökkenő kincstári hozamok és a gyengébb dollár is. A tőzsde ezzel bőven kárpótolta a befektetőket az elmúlt napok vesztégeiért, ugyanis a piacok a félidős választás után jelentős visszaesést áraztak be.
Az amerikai részvények a csütörtöki fogyasztóiár-inflációs adatok közzététele után ugrottak felfelé, és tovább emelkedtek.
A tartós javuláshoz azonban szükséges a kamatemelési ciklus lezárása.
„Nem hiszem, hogy túl vagyunk már a nehezén, de ez az árfolyam-korrekció bátorító azok számára, akik ebben a nagyon nehéz évben is befektetők maradtak” – mondta Brian Price befektetési elemző.
Valamennyit korrigáltak a kripto valuták is, miután a Bitcoin és társai hatalmas értékvesztést szenvedtek el. A legnagyobb kriptovaluta árfolyama most 12 százalékkal emelkedett, de még nagyon távol van a 2021 évvégi csúcsponttól.
A legnagyobb kriptovaluta árfolyama most 12 százalékkal emelkedett, de még nagyon távol van a 2021 évvégi csúcsponttól.
