A kubai hatalom a szervezők letartóztatásával a nagy tüntetéssorozatot megállította, de a gazdasági válsággal nem tud mit kezdeni. Ezért a Caritas és más segélyszervezetek támogatását kérte, hogy a közellátás minimális fenntartását elérje.
„A kubai kormányzat igen büszke arra, amit az egészségügyben elért, hiszen egy főre számítva több az orvos, mint Németországban. Ezért elképzelhető, hogy milyen drámai lehet a helyzet, ha most a pandémiára hivatkozva segítséget kértek” – nyilatkozta a Caritas kubai projektkoordinátora, Kilian Linder a közszolgálati Deutsche Wellének.
A német portál emlékeztet: Kubában a gazdasági válság már évek óta tart, de idén különösen súlyossá vált a pénzreform és a pandémia hatása miatt. A pénzreform azt jelentette, hogy megszüntették a kettős pénzrendszert, pontosan akkor, amikor visszaesett a turizmus a Covid-19 járvány miatt – magyarázza a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) igazgatóhelyettese, Günther Maihold, aki évek óta foglalkozik Kubával. „A koronavírus-válság volt az utolsó csepp a pohárban, ez váltotta ki a nagy tüntetéseket” – hangsúlyozza a szakértő.
A támogatók: a Caritas, Oroszország, Kína és néhány latin-amerikai állam
A kubai kommunista hatalom a Szovjetunió bukásáig orosz támogatással tartotta fenn magát az amerikai embargó idején. Később Venezuela vette át a szerepet, de az ottani populista rendszer gyengülésével ez a lehetőség is megszűnt.
Ferenc pápa segítségével átmenetileg sikerült megszüntetni az amerikai embargót Obama elnök idején, de Trump gyorsan visszaállította azt. Azóta a kubai kommunista hatalom kétségbeesetten kapkod.
A katolikus Caritas maximális erőfeszítést tesz, hogy segítsen a szigetország kétségbeejtő helyzetbe került népének. Maszkokat, ventillátorokat, személyes vírusellenes védőfelszereléseket, gyógyszereket szállít Kubába, ahol mindebből hiány van, holott korábbi egészségügyi katasztrófák idején a szigetország szokott másokat segíteni Latin-Amerikában. Venezuela egy egész hajó rakomány élelmiszert küldött. Oroszország 88 tonna humanitárius szállítmányt juttatott el Kubába. A kínaiak egyelőre csak 30 ventillátort küldtek, de Peking komolyabb segítséget is ígért. Mexikó hadihajón küldött élelmiszert és egészségügyi felszereléseket – a többi között oxigént is. Erről a kubai televízió élő adásban számolt be.
„Örökké hálásak leszünk Mexikónak a testvéri segítségért” – hangsúlyozta Kuba külügyminisztere, aki szembeállította ezt az Egyesült Államok politikájával, amely „háborút és erőszakot hoz nekünk”.
Joe Biden USA-elnök feketelistára helyezte Kuba rendőrfőnökét és annak helyettesét a tüntetések brutális elfojtása miatt. „Mások is következnek még, ha nem lesz drasztikus változás” – fenyegette meg a kubai vezetőket az Egyesült Államok elnöke.
Lesz-e reform?
A humanitárius segítség csepp a tengerben a 11 milliós országban, ahol komolyabb változásokra lenne szükség a válság leküzdésére.
Áprilisban nyugdíjba ment Raúl Castro, aki átadta a hatalmat a fiatalabb nemzedéknek. Sokan bíztak abban, hogy megkezdődnek a reformok, de egyelőre csalódniuk kellett – mondja a német szakértő. A hatalom forradalmi jelszavakkal bombázza a fiatal generációkat, de azok csak azt látják, hogy általános az élelmiszerhiány és a kórházakban nemigen képesek megbirkózni a pandemiával.
A kubaiak kifejlesztettek két saját védőoltást a koronavírus ellen. Az Abdala és a Soberana egyaránt három oltást tesz szükségessé a védettséghez. A lakosságnak eddig kevesebb mint az egynegyedét sikerült teljesen beoltani. Eddig ebből nem volt különösebb probléma, de a delta vírus miatt július végén nagyon megugrott a fertőzések száma – mutatott rá a Caritas projektmenedzsere.
„Kérdés, hogy a hazai oltóanyagok milyen védelmet nyújtanak. Az is bizonytalan, hogy mennyire tudja fokozni a kubai gyógyszeripar az oltóanyagok előállítását, és mennyire tudják rábeszélni a lakosságot az oltásra.
Kritikussá válhat a járványhelyzet, ha nem tudják azt az év végéig megállítani – nyilatkozta a katolikus Caritas kubai embere Kilian Linder a Deutsche Wellének.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
„Az emberi élet felbecsülhetetlen!” Ezen szlogent szem előtt tartva hozták meg a politikusok világszerte az eddig soha nem látott lépéseket a koronavírus terjedésének visszaszorítására. A válság előtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek felfüggesztik mindennapos tevékenységüket, mivel ez hatalmas gazdasági és politikai veszteséget okozott volna. De amint Kína és Olaszország bevezette a karantént, az elkerülhetetlenné vált az egész világon.
Már másfél éve nem szűnnek meg a társadalmi viták, miszerint nem fizettünk-e túl magas árat a gazdasági tevékenység leállításával. A karantén korlátozásokat támogatók szerint gazdasági veszteség nem olyan nagy, mert az emberek még mindig óvatosak és kerülik a nyilvános helyeket. A bezárás ellenzői ennek ellenkezőjét állítják – tönkretette a gazdaságot és kevés szerepe volt a vírus terjedésének megakadályozásában.
A valóság azonban valahol a kettő között van, és a jövőben jó lenne megtalálni az egyensúlyt a két véglet között, írta a The Economist közismert információs kiadvány. A trillió dollárra értékelhető termelékenységvesztés elfogadható ár-e a koronavírus terjedésének lassítása érdekében? Vagy a kormányoknak még keményebb intézkedéseket kellett hozniuk több mint 4 millió ember halálának megakadályozása érdekében? És jelenleg, amikor a politikusok szerte a világon azt vitatják, el kell-e törölni a meglévő és bevezetni újabb korlátozásokat, ezen kérdések maradnak a legaktuálisabbak.
Mint ismeretes, a vakcináció mellett a vállalkozások bezárása továbbra is fontos módszerei az újabb törzsek és koronavírus hullámok elleni küzdelemnek az egész világon. Számos új gazdasági tanulmányban megkísérelték felbecsülni a városok bezárásának költségeit azok előnyeivel összehasonlítva. Így a Goldman Sachs-tanulmány szoros kapcsolatot mutat a bezárási arány és a GDP-re gyakorolt hatás között. Például Olaszországban, ahol a járvány közepette nagyon szigorú lockdownt vezettek be, a gazdasági visszaesés 3%-kal volt nagyobb, mint Franciaországban, ahol kevésbé szigorúak voltak az intézkedések.
Valójában az euró övezet azon országai, ahol az elhalálozás aránya magas volt, kevésbé szenvedte meg a GDP. Ugyanakkor Finnországban, ahol az elhalálozási arány az egyik legalacsonyabb volt az euró zónában, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint az egy főre eső GDP várhatóan 2019-2021 között 1%-kal csökken. Lettországban, ahol a legtöbb halálesetet regisztrálták, az egy főre jutó GDP várhatóan több mint 2%-kal nő.
És Dél-Dakota államban (USA), ahol nem vezetettek be karantént, és még a lakókat sem kötelezték a védőmaszkok viselésére, a halálos áldozatok száma magas volt, viszont a gazdaság legtöbb paraméterei jelenleg jobbak, mint a világjárvány előtt.
És mi van akkor, ha a gazdasági ár egyáltalán nem kormányzati korlátozások eredménye, hanem szabad választás? Ostin Golcby és Chad Siverson közgazdászok tanulmányukban az emberek mobilitását elemezték az Egyesült Államokban akkor, amikor csak néhány állam zárt be, és megállapították, hogy az emberek minden államban egyformán viselkedtek.
Egyébként az emberek döntéseit a társadalmi nyomás és a gazdaság egyaránt befolyásolja. És a szakértők szerint azok a sajtótájékoztatók, amelyeken a közegészségügy szakértői vagy politikusok a vírus veszélyére figyelmeztettek, nem kevésbé voltak hatékonyak, mint a korlátozások. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések hatással voltak az emberekre. De vajon megéri ez az ár? Ez a kérdés nagyon aktuális.
A vállalkozások bezárása által okozott hatalmas kár már nyilvánvaló. A világon hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma, gyermekek százmilliói elveszítették a normál oktatáshoz való hozzáférést, a családok szétszakadtak, a károk nagy része hosszú lejáratú.
Mi több, a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legfrissebb tanulmányai szerint a szegény országokban, ahol fiatal a lakosság,
Azt jósolják, hogy a karanténból adódó gazdasági károk a koronavírusban elhunyt egy egyénre 1,76 gyermek halálához vezetnek. És van még egy bizonytalanság az élet árának meghatározásával kapcsolatban. A Yale Egyetem és a londoni Imperial College tanulmánya kimutatta, hogy a társadalmi távolságtartás a gazdag országok 20%-os GDP növekedését biztosítja. David Miles és munkatársai – szintén a londoni Imperial College – tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban a karantén ára 2020 tavaszán jóval magasabb volt, mint a megmentett életek gazdasági előnyei becslése.
Tekintettel arra, hogy ezek a modellek nem veszik figyelembe a karantén okozta károk egyéb formáit (például hogyan értékelhetjük azokat a személyeket ért károkat, akik nem tudnak részt venni egy családi ünnepi vacsorán, egy születésnapon, egy barát temetésén), nagyon nehéz megválaszolni a korlátozások gazdasági költségét.
A kockázatértékelés tanulmányozása kimutatta, hogy a bizonytalanság és a negatív következményektől való félelem, különösen a fájdalmas haláltól való félelem arra kényszerítik az embereket, hogy többet fizessenek, hogy elkerüljék a halált.
A válasz arra a kérdésre, hogy volt-e a karantén bevezetésének értelme, a társadalom és a politika fejlődésétől függően változik a közeljövőben.
A libanoni gazdasági válság katasztrofális méreteket öltött. Hassan Diab, a libanoni ügyvezető miniszterelnök az ország megmentésére szólította fel a nemzetközi közösséget.
A libanoni kormány az esetleges „szociális robbanásra” figyelmeztette a világ közösségét és sürgős segítségnyújtást kért. Hassan Diab megbízott libanoni miniszterelnök felhívása július 6-án hangzott el a libanoni külföldi diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott találkozón. A libanoni kormányfő felszólította a külföldi adományozókat, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást országának, annak ellenére, hogy a kormányválság csaknem egy éve tart, és nem alakult meg az állandó kormány.
„A segítségnyújtás függővé tétele a kormányalakításhoz veszélyt jelent a libanoni lakosság életére” – mondta Diab a bejrúti külföldi nagykövetekkel folytatott megbeszélésen. A libanoni kormányfő elismerte, hogy országa jelenleg „egy nagyon sötét alagúton” megy keresztül, és a lakosság szenvedései elérték a „tragikus” szintet. Diab arra is figyelmeztetett, hogy a pénzügyi támogatás megtagadása veszélyeztetné „a libanoni lakosság életét és Libanon egységét”. Nem a „korruptnak” szenvednek, hanem az emberek – folytatta Diab. „Mentsék meg Libanont, még mielőtt nem késő” – figyelmeztetett a libanoni miniszterelnök.
A történelem egyik legsúlyosabb gazdasági válsága
A Világbank adatai szerint 2019 ősze óta Libanon a világ egyik legsúlyosabb gazdasági válságát éli a XIX. század közepe óta. A gazdasági összeomlás a nép haragját váltotta ki Libanonban egy olyan politikai osztály ellen, amelyet a lakosság rendkívül korruptnak és alkalmatlannak tartanak. Évtizedek óta az ország politikai színterét ugyanazok a családok és személyek uralják, a felháborodás és a gyakori tiltakozások nem hoztak változást.
A bejrúti kikötő műtrágya-raktárában 2020 augusztusában bekövetkezett robbanás következtében bekövetkezett katasztrófát követően Diab és kormánya lemondott. Jelenleg ő és kabinet többi tagja posztját csak ideiglenesen tölti be.
Azóta azonban a politikai erőknek nem sikerült megállapodniuk egy új kormányt illetően annak ellenére, hogy a kormányalakítás elengedhetetlen a reformok megkezdéséhez, amihez a nemzetközi közösség, beleértve a Nemzetközi Valutaalap is ragaszkodik. Az IMF, más pénzügyi intézmények és az adományozó országok mindaddig nem voltak hajlandóak pénzügyi támogatást nyújtani Libanonnak, amíg nem hajtják végre az országban a mélyreható és átfogó reformokat.
Totális szegénység és széles körű hiány
Eközben a gazdasági helyzete gyors tempóban romlik. A libanoni font a feketepiacon a dollárral szembeni értékének több mint 90 százalékát veszítette el. Az inflációs meghaladja a 100 százalékot, és ha az élelmiszerárak dinamikáját vesszük, akkor az infláció meghaladja a 200 százalékot. Ma a lakosság több mint 60 százaléka szegénységben él.
Ezen kívül a libanoni lakosság a tömeges elbocsátásoktól és a totális munkanélküliségtől szenved. Az áruhiány miatt mindenhol hosszú sorok állnak. Gyógyszertárakban hiány nincs elég gyógyszer. Ezen kívül a lakosság naponta órákat kénytelen áram nélkül tölteni.
A koronavírus-járvány súlyos gazdasági és piaci hatásai ellenére is rekordra nőtt tavaly a milliárdosok száma Nagy-Britanniában.
A The Sunday Times című konzervatív brit lap 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját (Rich List) a Nagy-Britanniában élő leggazdagabbak becsült vagyonáról. A most 33. alkalommal elkészített összesítés szerint – amelynek felső 250-es mezőnyét a lap már pénteken ismertette online kiadásában – Nagy-Britanniában 171 milliárdos él, 24-gyel több, mint egy éve.
A nagy-britanniai milliárdosok összvagyona jelenleg 592,269 milliárd font (több mint 240 ezer milliárd forint), 21,7 százalékkal több, mint tavaly. A teljes, 250 tagú mezőny együttes vagyona 658,1 milliárd font, 16,3 százalékkal magasabb a tavalyi 565,7 milliárd fontos becslésnél.
A Rich List 2021 összeállítói szerint a koronavírus-járvány elsősorban olyan üzleti szektorokban teremtett kiugrási lehetőséget, mint az online divatáru-kiskereskedelem, valamint a számítógépes játékok és más olyan technológiai vállalkozások, amelyek közvetlenül el tudták juttatni termékeiket a fogyasztóhoz, elviselhetőbbé téve az életet a járvány megfékezését célzó korlátozások idején.
Az abszolút idei vagyonrekorder az ukrajnai születésű olaj-, zene- és médiamágnás, Sir Leonard Blavatnik, akinek a Rich List 2021 szerkesztői 23 milliárd fontos vagyont mutattak ki, 7,219 milliárd fonttal többet, mint tavaly. A 63 éves Blavatnik másodszor került a The Sunday Times vagyonlistájának élére: először 2015-ben vezette a mezőnyt, akkor 13,17 milliárd fontos vagyonnal.
Az irodalmárok vagyonlistáját továbbra is a példátlan sikerű Harry Potter-regénysorozat Skóciában élő szerzője, Joanne K. Rowling vezeti, akinek a Rich List 2021 szerkesztői 820 millió font vagyont tulajdonítanak, 25 millió fonttal többet, mint tavaly. J.K. Rowling az 1990-es évek elején még heti 70 fontos tanácsi segélyből, munkanélküliként tengődött egy edinburghi szociális bérlakásban, ma viszont világviszonylatban is messze a leggazdagabb regényíró.
A Rich List 2021 szerkesztői szerint jövedelmei alapján az 55 éves Rowling is már csatlakozhatott volna a nagy-britanniai milliárdosok klubjához, és ez csak azért nem történt meg, mert vagyonából rendkívül nagyvonalúan támogat különböző jótékonysági szervezeteket és programokat. Tavaly például egymillió fontot adományozott a koronavírus-járvány alatt hajléktalanná, illetve családon belüli erőszak áldozatává vált emberek megsegítésére.
Mindemellett tavaly teljesen ingyen hozzáférhetővé tette online felületeken a The Ickabog címmel írt – a Harry Potter-sorozattól független – mesesorozatát, és amikor a mű novemberben könyv formájában is megjelent, a jogdíjakat teljes egészében olyan jótékonysági szervezeteknek ajánlotta fel, amelyek különösen megszenvedték a koronavírus-járvány bevételcsökkentő hatásait.
A leggazdagabb brit zenészek és zeneszerzők idei listájának éllovasait – legalábbis anyagi szempontból – ugyanakkor a tervezett turnék elmaradása ellenére sem viselte meg a járvány. A Rich List 2021 összeállítói szerint ez mindenekelőtt a nagy zenei világcégek – elsősorban a Sony, a Universal és a Warner – streaming-szolgáltatásai iránti megugró keresletnek köszönhető.
A lista szerkesztői példaként kiemelik Sir Mick Jaggert, a Rolling Stones frontemberét. Az együttes tavaly Észak-Amerikában turnézott volna, és ebből akár 150 millió dollár is befolyhatott volna, ám ez a járvány miatt elmaradt. Jagger vagyona azonban a Rich List 2021 szerint ennek ellenére 25 millió fonttal 310 millió fontra gyarapodott.
A zenei vagyonlistát mindazonáltal továbbra is Sir Paul McCartney vezeti. A Beatles egykori basszusgitárosa és dalszerzője a Rich List 2021 szerkesztőinek becslése szerint jelenleg 820 millió fontot tudhat bankszámláján, 20 millió fonttal többet, mint tavaly.
Lord Andrew Lloyd-Webber, a világhírű musicalszerző tavaly még McCartney-val holtversenyben szintén a zenei vagyonlista élén állt. Az idei kimutatás szerint azonban az elmúlt egy évben hatalmas összeget, 275 millió fontot veszített, és az így megmaradt 525 millió fontos vagyonával a harmadik helyre csúszott vissza, a U2 mögé, amelynek kollektív vagyonát az idei Rich List szerzői 620 millió fontra taksálják.
Lord Lloyd-Webber a londoni West Enden hét színházat birtokol, ám ezek több mint egy éve zárva vannak. Lloyd-Webber nemrégiben elmondta: a teljes bevételkiesés mellett ezeknek a színházaknak a puszta fenntartása havonta egymillió fontba kerül.
Sir Elton John, a brit rock veterán szupersztárja a zenei vagyonlista negyedik helyére jött fel a tavalyi ötödikről. A Rich List 2021 szerkesztőinek becslése szerint Sir Elton vagyona 15 millió fontos gyarapodással jelenleg 375 millió font.
K típusú fellendülést látunk az Egyesült Államokban – írja a Project Syndicate oldalán Nouriel Roubini. Mit jelent ez? Azt, hogy akinek megmaradt a jólfizető munkahelye és a részvénypakettje a tőzsdén, az jól jön ki a koronavírus-válságból. De mi lesz azokkal, akik nem? Sokan tartoznak ide: a rosszul fizetett munkások, a munkanélküliek vagy akiket csak részmunkaidőben alkalmaznak. Ők tele vannak adóssággal, nincsenek tartalékaik, és a perspektíváik is szomorúak – véli a szakértő.
A Wall Street szárnyaló árfolyamaiból ugyanis ők egyáltalán nem profitálnak. Amerika szegényebb felének mindössze a részvények összértékének a 0,7 százaléka jut, közben viszont a legfelső 10 százalék birtokolja a részvény vagyon 87,2 százalékát, a legfelső 1 százalék pedig az 51,8 százalékát. Nem csoda, hogy az USA 50 leggazdagabb emberének vagyona egyenlő a lakosság szegényebbik felének, azaz 165 millió embernek a pénzével.
Hitelválság jöhet
Évtizedeken át ezt a problémát úgy oldották meg, hogy Amerika szegényebb része eladósodott. 2008-ban ez a buborék durrant ki – emlékeztet Nouriel Roubini, aki azt a válságot is előre megjósolta.
Most szerinte hasonló krízis készülődik, többek közt azért, mert a szegényebb rétegek különböző alkalmazásokkal forgatják a pénzüket a tőzsdén. Erről szól a „bitcoin buli” és a „GameStop narratíva” – hangsúlyozza az amerikai közgazdász, aki nemes egyszerűséggel shitcoin-nak (sz** pénznek) nevezi a kriptovalutákat.
Azért veszélyes ez, mert a kisemberek úgy érezhetik: nem munkával kell pénzt keresni, hanem szerencsés tőzsdei műveletekkel. Csakhogy az értéktelen részvények egynapos kereskedésével szerzett pénzek pillanatok alatt elúszhatnak, és adósságba kergethetik a tőzsdéző rétegeket.
Súlyosbítja a helyzetet az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board pénzpolitikája, amely önti a pénzt a piacra. Egyre többen bírálják ezt, mondván, hogy emiatt előbb vagy utóbb megindul a kamatlábemelés. Ez pedig előrevetíti a nagy tőzsdei korrekció lehetőségét. Szerinte a tőzsdei buborék jelei szemmel láthatóak: olyanok, mint az 1929-es és a 2000-es válság előtt voltak.
Ilyen körülmények között a Fed minden bizonnyal aggódik, hogy a piac azonnal összeomlana, ha megszüntetné a mennyiségi lazítást. Csakhogy így tovább növekszik az eladósodás: a magánvállalkozók éppúgy, mint az állam, új hiteleket vesznek fel, és ez végképp megakadályozza azt, hogy normalizálódjon a helyzet a pénzpiacon. Középtávon pedig érkezhet a stagfláció, amikor csak az árak nőnek, a gazdaság pedig alig – jósolja Nouriel Roubini.
Joe Biden amerikai elnök 1900 milliárdos támogató csomagja elvben nagy segítség lehetne a szegényebb rétegeknek, de Roubini szerint ők annyira úsznak máris az adósságban, hogy a nekik jutó összeg legfeljebb az egyharmadát költik majd el a piacon. A többit a hitelek törlesztésére kell fordítaniuk.
Problémát jelent még, hogy a vírusválságnak sincs még vége, és senki sem tudja, hogy hány kis- és közepes vállalkozás éli túl ezt a nehéz időszakot, ami rengeteg munkahely jövőjét teszi bizonytalanná.
[type] => post [excerpt] => K típusú fellendülést látunk az Egyesült Államokban – írja a Project Syndicate oldalán Nouriel Roubini. Mit jelent ez? Azt, hogy akinek megmaradt a jólfizető munkahelye és a részvénypakettje a tőzsdén, az jól jön ki a koronavírus-válságból. De mi ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1615474020 [modified] => 1615420429 ) [title] => Nouriel Roubini: Sokaknak fog fájni a koronavírus-válság vége [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=10981&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 10981 [uk] => 11005 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 10982 [image] => Array ( [id] => 10982 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg [original_lng] => 189472 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/penz-dollar.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1615533263:3 [_thumbnail_id] => 10982 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 5551 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 1717 [2] => 47 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => COVID-19 HU [2] => Vélemények [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 1309 [1] => 1173 [2] => 11938 [3] => 1471 ) [tags_name] => Array ( [0] => gazdasági válság [1] => koronavírus gazdasági hatása [2] => Nouriel Roubini [3] => Wall Street ) ) [5] => Array ( [id] => 8724 [content] =>
Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a COVID-19 járvány következményei a világ elmúlt 80 éve legsúlyosabb gazdasági visszaesését okozhatják. A főtitkár ezt a Nobel-díj online fórumán tartott beszédében jelentette ki.
„A járvány okozta társadalmi és gazdasági károk hatalmasak és folyamatosan nőnek. Nincs olyan oltóanyag, amely képes helyrehozni az okozott károkat. Az elmúlt nyolc évtized legerősebb globális recessziója előtt állunk. A szegénység és az éhezés veszélye egyre nő” – mondta Guterres.
Guterres szerint „ennek oka a társadalomban már meglévő egyenlőtlenség és annak igazságtalan szerkezete”, amelyet a világjárvány a felszínre emelt. Emlékeztetett arra, hogy az országok válasza a pandémiára nem volt összehangolt, ezért a világnak le kell vonnia a tanulságokat, és a vakcina terjesztése folyamán meg kell akadályoznia annak megismétlődését.
Örökre bezár a Debenhams, az Egyesült-Királyság legnagyobb üzletlánca. A bejelentés azután érkezett, hogy a Topshop tulajdonosa csőd elleni védelmet kért. A két vállalat csődje összesen 25 ezer ember munkahelyét veszélyezteti – írja a CNN.
A keddi bejelentés oka, hogy a már egy ideje csőd közeli állapotban lévő Debenhams nem tudott vevőt találni és ezért megkezdte üzleteinek bezárását. A cég 12 ezer embert foglalkoztat 124 egyesült királyságbeli üzletben.
A szigetországban 300 éve nem látott válságot okozott a koronavírus és feltehetőleg a Brexit is. Egyik független pénzügyi elemző intézete szerint 2021 második negyedévére 2,6 millió brit lesz munkanélküli, ami egymillióval több embert jelent a jelenleginél.
Irak történetének egyik legsúlyosabb válságán megy keresztül, és félő, hogy a koronavírus-járvánnyal tetézett felőrlik az ország gazdaságát – mondta Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnök szerdán Berlinben.
A májusban hivatalba lépett kormányfő a német fővárosban tett bemutatkozó látogatásának második, befejező napján tartott tájékoztatón kiemelte, hogy hazája több tényező együttes hatásaként rendkívüli mélységű válságba süllyedt. Elmondta, hogy a legfőbb, hosszú távú szerkezeti gond, a legnagyobb „kihívás” a mindenütt jelenlévő korrupció, amelyet tovább súlyosbít a rossz kormányzás, amely az előző kormányok munkáját jellemezte.
Mint mondta, a bagdadi vezetés eddig szinte kizárólag a kőolaj-kitermelésből származó bevételre támaszkodott. A kőolaj világpiaci árának zuhanása viszont megtizedelte ezt bevételt. „Nagyon rossz gazdasági helyzetet örököltem, az államkassza csaknem üres, és a nyakunkon a koronavírus” – fogalmazott al-Kádimi, hozzátéve, hogy mindez „szinte teljes gazdasági összeomláshoz vezet”.
A többnyire arabok és kurdok lakta negyvenmilliós közel-keleti ország helyzetét még inkább nehezíti a szomszédos Irán és az Egyesült Államok viszálya. Az Iránhoz hű síita milíciák támadásai ugyan az Irakban állomásozó amerikai csapatok és más amerikai érdekeltségű célpontok ellen irányulnak, de leginkább a bagdadi kormány tekintélyét rombolják – húzta alá a miniszterelnök, aki Párizsból érkezett kedden Berlinbe.
Az USA lebombázott néhány fegyverraktárat Irakban
Musztafa al-Kádimi a francia fővárosban tárgyalt Emmanuel Macron államfővel, Berlinben pedig találkozott Angela Merkel kancellárral, aki a keddi megbeszélés előtt tett sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy az új iraki kormány igen erősen elkötelezett a reformok mellett. „A korrupció elleni küzdelem erősítése, a jogállamiság megszilárdítása, az erőszak állami monopóliumának biztosítására tett erőfeszítések és a 2021 júniusára tervezett előrehozott választások bejelentése mind-mind erősítheti az állami intézményekbe vetett bizalmat” – fogalmazott Merkel.
A német kancellár és az iraki miniszterelnök egyaránt hangsúlyozta, hogy a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet változatlanul komoly veszélyt jelent, méghozzá nemcsak Irakban, hanem az egész társégben. „Németország az Iszlám Állam visszaszorítására szervezett nemzetközi koalíció és a NATO tagjaként is támogatja az iraki védelmi erőket a dzsihadisták elleni küzdelemben” – jelentette ki Merkel, rámutatva, hogy a szövetségi parlament (Bundestag) a napokban dönt a hadsereg (Bundeswehr) IÁ elleni küldetésének meghosszabbításáról.
A Bundeswehr egy 270 fős egységgel vesz részt Irak és Szíria területén az Iszlám Állam ellen folytatott műveletben. A kormány azt javasolja a Bundestagnak, hogy a bevethető katonák maximális számát emeljék 500-ra, és a küldetést hosszabbítsák meg 15 hónappal.
A baltimore-i Johns Hopkins Egyetem adatai szerint Irak a koronavírus-járvánnyal leginkább sújtott országok közé tartozik: több mint 430 ezer fertőzéses esetet regisztráltak, a halálos áldozatok száma pedig meghaladja a tízezret.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a napokban tette közzé a jövővel kapcsolatos jóslatait s egyben arra figyelmeztet, hogy a koronavírus hosszú időre csökkenti az emberiség életszínvonalát, és a világgazdaság veszteségei csökkentése érdekében a gazdagok és a nemzetközi vállatok adójának emelésére lesz szükség.
„A világjárvány a munkahelyek csökkenését, csődhullámot és a gazdaságok egyes ágazatainak teljes leállását eredményezi. A pandémia következményeit sokáig lesz érzékelhető, mert ahogyan a gazdaság legveszteségesebb ágazataiban, mint például a turizmusban, úgy a fejlődő szakágakban, mint a digitalizációs technológiák, végbemenő változások folyamata lassú lesz, és sokak számára ez „fájdalmas” lesz” – áll A világgazdaság áttekintése című kutatásban.
Az IMF vezető közgazdásza, Gita Gopinat szerint a válságból való kilábalás „hosszú, egyenetlen és instabil lesz”. Még abban az esetben is, ha a járvány gyengül, az utazás és a kommunikáció korlátozása, a csődhullám fokozódása komoly negatív következményeket okoz a gyártási folyamatokban. A legnehezebb dolga, az IMF vizsgálata szerint, azon országoknak lesz, amelyek költségvetése erősen függ az idegenforgalmi szektor bevételeitől és a nyersanyag-kereskedelemtől. Általánosságban véve, a globális gazdaság számára ez az év lesz a legrosszabb a Nagy depresszió ideje óta.
Ha a következő évben sikerül a pandémiát kordában tartani, az IMF úgy véli, hogy a globális gazdasági növekedés 5,2% lesz. Azonban a fejlett gazdaságok GDP-je nyilvánvalóan 4,7%-kal alacsonyabb lesz, mint IMF a 2020-as év eleji előrejelzése. A fejlődő gazdaságok helyzete még rosszabb – GDP-jük a következő év végén 8,1%-al lesz alacsonyabb.
A világ országainak gazdaságaiban 2021 után is folytatódik a fellendülés, de eléggé alacsony szintű lesz. Hosszú távon a fejlett országok nemzeti összjövedelme a járvány következtében 3,5%-kal, a fejlődő országokban 5,5%-kal csökken.
A világjárvány leginkább a nőket és az alacsonyan képzett munkavállalókat sújtja. Az IMF arra figyelmeztet, hogy nő annak a valószínűsége, hogy a gazdasági visszaesés következtében az országokban beszedett adók nem lesznek elegendőek a kölcsönök visszafizetésére. Ez a probléma különösen a fejlődő országokat érinti, amelyek a vezető gazdaságokkal ellentétben nem engedhetik meg maguknak, hogy alacsony kamatú hitelt vegyenek fel a nemzetközi pénzügyi piacon.
Ennek eredményeként a közeljövőben meg kell emelniük a gazdagok és a nemzetközi társaságok adóit.
Rövidtávon azonban azoknak az országoknak, amelyek hitelhez jutnak, ezt azért kell megtenniük, hogy megvédjék a lakosságot az egészségügyi válságtól és a mérsékelni a gazdasági visszaesést. Ha lehetséges, ezt mentési programok eltörléséig kell megtenni.
Az IMF arra is felhívja a figyelmet, hogy a gyorsan növekvő vállalati adósságok különösen kiszolgáltatottá teszik őket a pénzügyi sokkok esetében. Ezért a vállalatok pénzügyi helyzetének romlása a számláik és kötelezettségeik kifizetési képességei csökkenéséhez vezethet. Egyébként a vállalati hitelképesség szintje már csökkent.
Válság esetén a likviditási problémák fizetésképtelenséggel sújthatják a vállalatokat. Különösen abban az esetben lesz ez szembetűnő, ha gazdaságok fellendülése a vártnál több időt vesz igénybe.
Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett ukránok kétszer jobban félnek a koronavírus gazdasági következményeitől, mint magától a járványtól – írta szerdán az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport felmérésére hivatkozva.
A felmérésbe bevont ukránok többsége, 61%-a a koronavírus-járvány kockázati fokára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy jobban fél a vírus gazdasági válságkövetkezményeitől, mint magától a betegségtől. A válaszadók 29%-a a betegségtől fél jobban.
A megkérdezettek 57%-ának meggyőződése, hogy a gazdasági válságnak, amely ősszel következhet be Ukrajnában, a fő oka a hatalom hozzá nem értése. Viszont 26% úgy vélekedett, hogy a válságot a koronavírus-járvány felerősödése idézheti elő, 8% pedig a donbászi háború folytatásában látta a fő okot.
A válaszadók kevesebb, mint fele, 45%-a szerint teljesen megfelelőek a hatalom intézkedései a koronavírus terjedése ellen. Ugyanakkor 23% túl enyhének, 18% pedig túl keménynek tartja az intézkedéseket.
Rating Szociológiai Csoport a kutatást 2020. szeptember 3. és 6. között végezte 2000 válaszadó megkérdezésével Ukrajna valamennyi megyéjében, leszámítva az Oroszország által megszállt területeket. Az adatfelvétel „szemtől szembe” interjú formájában történt. A vizsgálat mintavételi hibahatára 2,2%.
