A 2023-as év eredményei szerint Ukrajnában továbbra is alacsony a nemzeti valuta bankjegyeinek hamisítási szintje, sőt még csökkent is, számolt be a Nemzeti Bank sajtószolgálata a nemzeti valutabankjegyek ukrajnai forgalomból történő 2023-as kivonásának felmérésére hivatkozva. A tavalyi eredmények szerint 1 millió db. eredeti hrivnya bankjegyre körülbelül 2,1 hamis bankjegy esik (a 2022-es évben ez körülbelül 2,2 bankjegy volt).
Az Ukrán Nemzeti Bank megjegyezte, hogy az Európai Központi Bank információi szerint ez a mutató az Európai Unió országaiban közel nyolcszorosa: körülbelül 16 euróbankjegy (a 2022-ben ez 13 bankjegy volt).
A szabályozó szerint 2023-ban a leggyakrabban régi típusú bankjegyeket hamisítottak, többek között a forgalomból kivont hamisítványok többsége (93%) az alábbi három címletű bankjegy volt:
200 UAH (a lefoglalt hamisítványok 61%-a és teljes mennyiség 41%-a);
500 UAH (24%, illetve 41%);
100 UAH (8%, illetve 3%).
A forgalomból kivont egyéb hamis hrivnya bankjegyek aránya mindössze 7%. Ennek eredményeként a 2023-as eredmények szerint az új hrivnya bankjegyek az ukrán bankrendszerben lefoglalt hamisítványok számának mindössze 18%-át teszik ki. Ennek megfelelően 1 millió eredeti új hrivnya bankjegynek csak 0,4%-a volt hamisított. Ennek oka az új generációs nemzeti valutabankjegyek megerősített védelmi rendszere, különös tekintettel a 100, 200, 500 és 1000 hrivnyás nagy címletekre, amelyeket a Nemzeti Bank 2015-2020-ban hozott forgalomba. A leggyakrabban a bűnözők figyelmét felkeltő bankjegyek védelmére innovatív, optikailag változó biztonsági elemeket alkalmaznak: az állampolgárok könnyen ellenőrizhetik, a bűnözők pedig rendkívül nehezen reprodukálhatják.
Hogyan ellenőrizhető a hrivnya bankjegyek eredetisége?
Az Ukrán Nemzeti Bank megjegyezte, hogy a forgalomból kivont, többnyire hamis nemzeti valutabankjegyek rossz minőségűek voltak. A hrivnya bankjegyek védelmi elemeinek ismerete és gondos ellenőrzése a fizetés során minimalizálja a hamisítványok átvételének kockázatát. A hrivnya bankjegyeken található védőelemek lehetővé teszik a hamis bankjegyek felderítését azok gondos vizuális és tapintható ellenőrzése során, speciális eszközök használata nélkül. A bankjegy eredetiségének ellenőrzése az alábbi módon történik:
érintéssel – ellenőrzik a bankjegy papírját és annak elülső oldalán lévő képek domborúságát, amit a speciális nyomtatási mód biztosít;
vizuálisan a fény felé fordítva:
vízjelek jelenléte (többtónusú vízjel – a bankjegy elülső oldalára nyomtatott portrét ismétlése, valamint a vízjel világos eleme – a címlet digitális ábrázolása vagy Ukrajna nemzeti pénzegységének, a hrivnyának a grafikus jele);
kombinált ábrázolás megléte – a címlet digitális megjelölésének töredékes képe, amely az elülső és a hátsó oldalról készült, teljes képet alkot akkor, amikor a bankjegyet fény felé fordítva vizsgáljuk;
a papír vastagságába teljesen elmerülő védőszalag megléte, amelyen nagyító segítségével a bankjegyet fény felé fordítva vizsgálva egyenesen és fordított formában látható a bankjegy digitális megjelölésének ábrázolása, a „HRN” felirat és Ukrajna kis államcímere (háromágú szigony);
a bankjegy dőlésszögének megváltoztatásával ellenőrzik:
optikailag változó festékekkel készült ábrázolások, amelyek a bankjegy különböző szögekből történő szemrevételekor színt váltanak (a 2003–2007-es közepes és nagy címletű bankjegyeken, valamint a 2018-as új 20 hrivnyás és a 2019-es 50 hrivnyás bankjegyeken), és kinetikai fokozatos átmenet hatása egyik színről a másikra (a SPARK elem a 2014–2019-es 100, 200, 500 és 1000 hrivnya címletű bankjegyeken található);
meghatározott színű polimer védőszalag (részben a papír vastagságába nyomatva ) (2014-es 100 hrivnya, barna, 2019-es 200 hrivnya – kék, a 2015-ös 500 hrivnya – sötétszürke, a 2019-es 1000 hrivnya – lila), amely a bankjegycímlet digitális megjelölésének képét és a hrivnya grafikus jelét (100–500 UAH címletű bankjegyekben) tartalmazza, Ukrajna kis állami címere az 1000 UAH-s bankjegyeken. A dőlésszög megváltoztatásakor az ábrázolások kinetikus hatása figyelhető meg;
a digitális címlet látens képe, amely akkor látható, ha a bankjegyet szemmagasságban, éles szögben, fénnyel szemben nézzük.
Ezen kívül a szabályozó adatai szerint a külföldi bankjegyek hamisítási szintje is alacsony volt tavaly. 2023-ban a bankok és pénzintézetek Ukrajna-szerte kevesebb mint hétszáz hamis külföldi bankjegyet vontak ki a forgalomból (2022-ben körülbelül hatszázat). A 2023-ban forgalomból kivont hamis külföldi bankjegyek között az amerikai dollár dominált – a forgalomból kivont hamis devizabankjegyek 97%-a. Tavaly az euróbankjegyek a lefoglalt hamis devizabankjegyek mindössze 3 százalékát tették ki. A bűnözők leggyakrabban az alábbi címletű külföldi bankjegyeket hamisították:
100 és 50 USD (az összes lefoglalt hamis USD 92%-a és 7%-a);
50 és 200 euró (az összes lefoglalt hamis euró 39%-a és 30%-a).
Mintegy 27 ezer tonna hamis élelmiszert, köztük legkevesebb 15 millió liter hamisított, vagy módosított minőségű alkoholt, köztük főként égetett szeszt és bort foglaltak le átfogó nemzetközi művelet keretében Európában – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.
Az uniós szervezet tájékoztatása szerint az év első felében végzett művelet a fogyasztók egészségét súlyosan károsító hamis vagy hamisított, lejárt szavatosságú, vagy uniós engedéllyel nem rendelkező élelmiszerek és italok gyártóinak és forgalmazónak felkutatására irányult.
Az illetékes uniós és nemzeti hatóságok által az élelmiszer-ellátási lánc egészében, vásártereken és üzletekben, valamint az online piacokon végzett ellenőrzés eredményeként nyolc bűnözői hálózatot számoltak fel. Nyolcvan ember ellen adtak ki elfogatóparancsot, a csalókkal együttműködő 137 embert jelentettek fel, legkevesebb 175 büntetőeljárást indítottak, és 2078 dossziét nyitottak közigazgatás rendje elleni bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
A lefoglalt, az egészségre komoly fenyegetést jelentő termékek között főként drága alkoholos italok, valamint étrend-kiegészítők, hús és húskészítmények, halfélék és más tengeri termékek, tejtermékek, a gabonafélék és azokból származó termékek, valamint romlott gyümölcsök és zöldségek szerepeltek.
Egyes eseteket kiemelve egyebek mellett közölték, egy olasz pincészet módosított minőségű borokat állított elő és forgalmazott. A termelő vizet és cukrot adott a borhoz, vagy természetes aromákat használt. Egyes esetekben a ténylegesnél magasabb alkoholtartalmat tüntetett fel. Az olasz hatóságok a boraszat 10 alkalmazottját előállították és 1 millió liter módosított minőségű bort foglaltak le.
Spanyolországban 11 embert állítottak elő, mert gardénia nevű dísznövényből készített hamisított fűszert árultak sáfrányként. A mintegy 750 ezer euró értékű, 10 ezer kilogrammnyi hamisított árut lefoglalták.
Az élelmiszer-biztonságért felelős portugál hatóságok fogyasztásra alkalmatlan húst találtak nem csak áruházak polcain, hanem titkos vágóhidakon is. A nyomozás felderítette, hogy az elkövetők megfelelő engedéllyel nem rendelkező telepeken rossz higiéniai körülmények között és állatorvosi ellenőrzés nélkül neveltek sertéseket. Az előállított hús nem volt nyomon követhető, és nem felelt meg a fogyasztásra vonatkozó minimumfeltételeknek sem – tájékoztatott közleményében az uniós szervezet.
Ukrajnában, a Nemzeti Bank adatai szerint, 2021-ben a leggyakrabban az 500 és 200 hrivnyás bankjegyeket hamisították, számolt be az UNN.
„A 2021-es év 11 hónapja adatai szerint leggyakrabban a 2006-os kiadású 500 hrivnyás és a 2007-es kiadású 200 hrivnyás bankjegyeket hamisították. Számuk 2021 11 hónapja alatt, a kivont hamisítványok teljes számának mintegy 60%-a, illetve 31%-a volt” – áll a közleményben.
Ezen kívül, a Nemzeti Bank adatai szerint, az idei év során a forgalomból kivont hamis devizabankjegyek között az amerikai dollár (az összes lefoglalt hamis devizabankjegy 72%-a) és az euró (27%) volt túlsúlyban. Leggyakrabban a 100 dolláros és az 50 eurós bankókat hamisították.
A Világbank abbahagyja Doing Business címet viselő, az országokat a vállalkozások működtetése kapcsán értékelő jelentését, miután a vizsgálatok szerint a vezetőség utasítására a jelentéshez használt adatokat meghamisították annak készítői – írja az Al-Dzsazíra cikkére hivatkozva a Világgazdaság.
Az adatokkal kapcsolatos szabálytalanságokat vizsgáló bizottság szerint a változások eredményeként a listán Kína 7 hellyel került feljebb, miközben a jelentés készítőire az akkori Világbank elnök Jim Jong Kim és az akkori vezérigazgató Kristalina Georgieva gyakorolt nyomást, aki jelenleg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) élén áll.
A Doing Business jelentés rendkívül fontos helyet foglal el a gazdasági életben, mint egy szakértő elmondta, szinte minden nemzetközi üzleti környezetet értékelő számítás, országkockázati elemzés során használják az abban foglalt adatokat és rangsort.
A 2018-as jelentés Kína helyezését hét helyezéssel javította, miközben a bank jelentős mértékű tőkét igyekezett az ázsiai hatalomtól bevonni. Kína az Egyesült Államok és Japán után a bank harmadik legnagyobb részvényese. A változások azonban Azerbajdzsánt, Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket is a valóságosnál kedvezőbb fényben tüntették fel.
A szervezet egyik szenior vezetője elismerte, hogy geopolitikai megfontolásokból módosítottak az adatokon, amit Georgieva meg is köszönt neki, mint a multilaterializmus érdekében tett lépést. Ez azt jelentette a vezető szerint, hogy a tőkebevonás során nem dühítették fel Kínát.
A most nyilvánosságra hozott vizsgálat szerint a kutatók tisztában voltak a lépések helytelenségével, ám féltek a büntetéstől a Georgievának dolgozó Simeon Djankov részéről.
Az IMF vezér nem ért egyet a vizsgálat eredményével és annak személyét érintő megállapításaival. Az IMF igazgatótanácsa vizsgálja a vezetővel kapcsolatos megállapításokat a szervezet szóvivője szerint.
