Horvátországban, amely 4 hónap múlva csatlakozik az eurózónához hétfőtől megduplázták az árcédulákat: helyi pénznemben kunában és euróban – számolt be a Jevropejszka pravda a Net.hr-re hivatkozva.
Az új szabályok értelmében a vállalatoknak és egyéb adófizetőknek kunában és euróban is meg kell jelölniük az ügyfelek számára az árucikkek és a szolgáltatások költségeit. Az erre vonatkozó információnak „jól láthatónak, könnyen olvashatónak, érthetőnek” kell lennie, és olyan módon kell feltüntetni, hogy az ügyfél könnyen megértse, miről van szó.
Ezenkívül az áruk és szolgáltatások értékesítésének helyein (például az üzletekben) a rögzített árfolyamot, 7,53450 kuna/eurót kell feltüntetni. Ugyanez a szabály nem csak az árcédulákra, hanem a médiában és az interneten megjelenő hirdetésekre, valamint a munkabér kifizetésére vonatkozó dokumentációra is vonatkozik.
Horvátország az euróra való áttéréséről szóló törvényét májusban fogadta el a parlament, és július közepén lépett hatályba. A jogszabály 2023. december 31-ig lesz érvényben, ekkor véget ér az euróra való áttérés átmeneti időszaka, és a kuna kivonása a forgalomból.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Hatalmas adománygyűjtést indít egy nemzetközi informatikai cég, és a világ minden tájáról arra szólítja fel az embereket, hogy vegyenek részt.
Horvátország fővárosában, Zágrábban mutatták be a Phoenix projektet, amelynek célja egymilliárd euró összegyűjtése Ukrajna újjáépítésére és a katonai műveletek által érintettek támogatására.
A kezdeményezést a háborút egykor túlélő helyi vállalkozók (a háború az országban 1991-től 1995-ig tartott) alapították a Dadex nemzetközi informatikai céggel. Csatlakozni két módon is lehet: egyenesen elutalni a pénzt a program számlaszámára vagy NFT-ket (digitális eszköz, amely valós értéket képvisel egy token formájában) vásárolni.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Akkora a munkaerőhiány Horvátországban, hogy az ország egyes részein elmaradhat idén az almaszüret, mert nincs ki leszedje a gyümölcsöt. A munkáltatók a problémát külföldi vendégmunkásokkal próbálják megoldani.
Horvátországban a munkáltatóknak országos szinten óriási fejtörést okoz a munkaerőhiány. A helyzet az építőiparban és a turizmusban a legrosszabb, de kétkezi munkásból is kevés van.
Utóbbi a mezőgazdaságban okozza a legnagyobb problémát ezért a szektorban, ahol csak tudnak gépesítenek a gazdák. Ennek ellenére így is előfordul, hogy egyes gyümölcsök a fákon maradnak, hiszen nincs ki leszedje azokat. A helyzet jelenleg az almatermelőket érinti legsúlyosabban, mert az ágazatban elkerülhetetlen az emberi munkaerő alkalmazása. Az ültetvényesek kezdetben nyugdíjasok alkalmazásával próbálták orvosolni a helyeztet, de ez nem bizonyult elegendőnek, ezért most a távolkeletről importálnak munkásokat. A mintegy 5000 hektáron termelt horvát alma sorsa viszont annak ellenére is kérdéses, hogy az idei szezon megmentésére 4000 nepáli érkezett az országban, a mezőgazdaságból ugyanis becslések szerint 30 ezer idénymunkás hiányzik.
A helyzeten az sem segít, hogy az adriai országban igen alacsonyak az órabérek. Egy almaszedő átlagosan 22 kúnát vagyis hozzávetőlegesen 120 hrivnyát keres. Részben ebből fakadhat az a tény is, hogy az óriási munkaerőhiány miatt dél-nyugati szomszédunknál több mint 109 ezer regisztrált munkanélküli van számon tartva.
Sok külföldi dolgozik az országban
A távol-keleti munkások megjelenése előtt főleg a balkáni államokból érkeztek munkavállalók Horvátországba. Közül a legtöbben Bosznia-Hercegovinából, ők elsősorban a vendéglátóiparban helyezkedtek el, de sok albán (főleg koszovói) és macedón is dolgozik dél-nyugati szomszédunkban. A Horvát Munkaügyi Hivatal adatai szerint jelenleg 90 ezer körül mozog az országban tevékenykedő külföldi szak, illetve kétkezi munkások száma, de létszámuk a jövőben minden bizonnyal növekedni fog.
Különösen annak tudatában, hogy Horvátországban nagy szükség lenne több szakképzett, tapasztalt munkásra, mert jelentős részük az elmúlt években elhagyta az országot és Németországban vagy Ausztriában vállalt munkát magasabb fizetség fejében.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) brüsszeli ülésén elfogadta a még hiányzó jogszabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy Horvátország huszadik országként csatlakozzon az euróövezethez január elsején – közölte az uniós tanács kedden.
Az eurót használó uniós tagállamok tanácsa, az eurócsoport június közepén állapodott meg arról, hogy Horvátország az euró bevezetéséhez szükséges valamennyi feltételnek megfelel.
A tagállamok pénzügyminisztereinek keddi tanácskozásán a jogszabályok elfogadásával lezárul az a folyamat, amelynek eredményeként Horvátország a jövő évtől kezdve az euróövezet tagjává válhat.
A tagországi szakminiszerek megállapították azt az árfolyamot, amelynek alapján 2023. január elsején a kuna euróvá konvertálódik. Az Ecofin az euró és a horvát kuna közötti átváltási árfolyamot 1 euróra vetítve 7,53450 kunában határozza meg. Ez megfelel a kuna jelenlegi középárfolyamának az árfolyam-mechanizmusban (ERM II).
Horvátországban az árakat szeptember 5-étől kunában és euróban is ki kell majd írni. Az árak kettős kijelzése 2023 végéig marad érvényben. A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az Európai Központi Bank (EKB) 2020 júliusában vette fel Horvátország devizáját az „euróövezet előszobájának” tartott ERM–2 árfolyam-mechanizmusba. A jelenleg 19 országot tömörítő euróövezet utoljára 2015-ben bővült, amikor Litvániában bevezették az eurót.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A horvát kormány az autópályák kivételével két hétre rögzítette az üzemanyagok kiskereskedelmi árát – közölte Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfői sajtótájékoztatóján.
A rendelet a 95-ös oktánszámú benzinre, valamint a dízelre vonatkozik, a prémium üzemanyagok szabadárasak maradnak mindenhol. Az eurosuper 95 árát 13,50 kunában (715,50 forint), az eurodízelét 13,08 kunában (693,24) határozta meg a kabinet. A kormányfő kiemelte: ha nem avatkoznak be, keddtől a benzin ára 14,57 kunába, a dízelé 14,06 kunába kerülne. Ezek az árak most az autópályákra lesznek érvényesek – mondta, hozzátéve, hogy az ársapka a horvát benzinkutak 94 százalékát érinti. Horvátországban az elmúlt időszakban nem maximálták a kőolajtermékek árát. Zágráb ehelyett rögzítette a kereskedői árrést és ideiglenesen csökkentette a benzin és a gázolaj jövedékiadó-mértékét.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Elfogadta az euró bevezetéséről szóló törvényt a horvát parlament pénteken – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).
Az euró bevezetéséről szóló jogszabályt 117 igen szavazattal, 13 nem szavazat ellenében, egy tartózkodás mellett szavazta meg a horvát nemzetgyűlés.
Az elfogadott törvény szerint az eurót hivatalosan 2023. január 1-jén vezetik be Horvátországban, ezt megelőzően pedig az árakat 2022. szeptember 5-től kunában és euróban is ki kell írni. Az árak mindkét devizanemben történő feltüntetése 2023 végéig érvényben marad.
A kunát – az euró hivatalos bevezetésének időpontjától – költségek nélkül beváltják a bankok, a Horvát Posta és az állami pénzügyi intézet (FINA). A Horvát Nemzeti Bankban (HNB) pedig korlátlan ideig, ingyen lesz átváltható.
Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak.
Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM II), ebben vállalta, hogy a horvát kuna árfolyama két éven keresztül nem térhet el erőteljesen az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, továbbá azt is, hogy a horvát kuna euróval szembeni középárfolyamát ugyanebben az időszakban nem szállíthatja lejjebb.
Az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga.
Az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) három százalékát.
A bruttó államadósság nem lépheti túl a horvát GDP hatvan százalékát.
A hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb két százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.
A horvát kormány csütörtökön fogadta el a 2022-es költségvetés módosítását, amelyet még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. A kabinet idén 2,6 százalékos GDP-arányos deficittel számol. A tervek szerint 2022-ben a GDP-arányos államadósság mértéke 3,6 százalékponttal, 76,2 százalékra csökken. A horvát kormány módosította az inflációra vonatkozó előrejelzését is: a költségvetésben korábban elfogadott 2,6 százalék helyett 2022-ben 7,8 százalék körüli átlagos éves inflációt prognosztizál.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Javította a horvát államadósság osztályzatát a Fitch Ratings, elsősorban azzal a várakozásával indokolva a lépést, hogy Horvátország alig több mint egy év múlva csatlakozhat az euróövezethez.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi BBB mínuszról egy fokozattal BBB-re emelte Horvátország hosszú futamidejű szuverén devizaadós-kötelezettségeinek besorolását, és az új osztályzatra is további felminősítés lehetőségére utaló pozitív kilátást hagyott érvényben. A lépéshez fűzött indoklásában a Fitch Ratings kiemelte: várakozása szerint Horvátország abban a helyzetben lesz, hogy 2023 januárjában csatlakozhat a valutaunióhoz. A cég szerint Horvátország a koronavírus-járvány sokkja ellenére is komoly előrelépést ért el az eurótagsághoz szükséges konvergencia-kritériumok és szerkezeti reformok teljesítésében, és az euróövezetben is megvan a politikai támogatás a horvát csatlakozáshoz. A Fitch kiemeli azt is, hogy az általa vártnál előbb léphet be Horvátország az euróövezetbe, a cég ugyanis korábban ezt 2024-re valószínűsítette. Az eurócsatlakozás támogatóan hat a horvát államadós-minősítésre, mivel az euró meghonosításával Horvátországnak tartalékvaluta-státusban lévő fizetőeszköze lesz, emellett a belépés csökkenti a tranzakciós költségeket és korlátozza a háztartások és a vállalati szektor pénzügyi mérlegét terhelő árfolyamkockázatokat is – áll a Fitch Ratings elemzésében. A hitelminősítő hangsúlyozza: az új, javított osztályzatra érvényben hagyott pozitív kilátás azt tükrözi, hogy az euróövezeti csatlakozás közvetlen kedvező hatást gyakorol Horvátország szuverén minősítési modelljére, mindenekelőtt az euró tartalékvaluta-státusából eredő rugalmasság révén, és ez megteremti a további felminősítés lehetőségét. A Fitch Ratings kiemeli azt is, hogy az általa korábban vártnál sokkal erőteljesebbnek bizonyult a horvát gazdaság növekedési teljesítménye, elsősorban a turisztikai ágazat fellendülése és az exportszektor ellenállóképessége miatt. A hitelminősítő szerint a horvátországi turistaforgalom az idén valószínűleg eléri a 2019-es szint 80 százalékát. A Fitch közölte: a korábbi előrejelzésében szereplő 5,5 százalékról 8,9 százalékra emelte a horvát gazdaság idei növekedési ütemére szóló prognózisát, és azzal számol, hogy a horvát hazai össztermék (GDP) már 2021 végén túllépi a 2019-ben elért értéket. A cég megjegyzi, hogy a 2008-2009-es globális pénzügyi válság után még nyolc évbe telt, mire a horvát gazdaság teljesítménye meghaladta a válság előtti szintet.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Andrej Plenkovic horvát kormányfő hétfőn, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén – amin részt vett Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság (EB) alelnöke is – bejelentette, Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót.
Dombrovskis azt javasolja, hogy a horvát hatóságok 2023-ban vezessék be az eurót annak ellenére, hogy az ország több nehézséggel küzd. Az Európai Bizottság támogatni fogja Horvátországot a határidő betartásában, de erre csak akkor van esély, ha az ország teljesíti az összes konvergencia-feltételt – mondta az Európai Bizottság alelnöke, Valdis Dombrovksis.
Horvátország egyik nagy bevételi forrása az idegenforgalom, ezért kiemelt gazdasági érdeknek tartják a közös európai valuta bevezetését. A lakosság 45 százaléka támogatja a Kuna feladását, ami erősebb támogatottság a korábbi 41 százalékoshoz képest.
Az átmeneti időszakban Horvátországnak négy feltételt kell teljesítenie: fékeznie kell az inflációt, stabil költségvetést kell tartania, szigorú kamatpolitikát kell folytatnia, a kunát az euró árfolyamához kell kötnie.
Daniel Gros elemző arra hívja fel a figyelmet, hogy Horvátország súlya az eurózónában gazdaságilag szinte elhanyagolható, de politikailag nagyon fontos. Az euró bevezetése egy új országban azt mutatja, hogy a közös pénz még mindig vonzó, és ez más államokat is hasonlóra ösztönözhet.
Az Európai Unió legerősebb gazdaságaként emlegetett Németországhoz képest Horvátország súlya 55-ször kisebb.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A horvát kormányfő szerint az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára.
Horvátország felkészült arra, hogy 2023. január 1-jén bevezesse az eurót az országban – mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön az MTI szerint, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülésén.
„Az euróövezetbe való belépés olyan kötelezettség, amelyet Horvátország az EU-csatlakozási szerződéssel vállalt” – közölte Plenkovic, hozzátéve, hogy az euró bevezetése számos előnnyel jár a horvát állampolgárok és a gazdaság számára. Kiemelte többek között, hogy eltűnik az árfolyamkockázat és az átváltás költségei, csökken a kamatláb és nő a befektetések száma, továbbá megnő a lehetősége a tőkepiaci finanszírozásnak, valamint két szinttel emelkedhet az ország hitelminősítése. Hozzátette még: a csatlakozás megkönnyíti az exportot is és a turisták érkezését az euróövezeti országokból.
Boris Vujcic, a Horvát Nemzeti Bank (HNB) elnöke elmondta: péntektől az euro.hr oldalon lehet szavazni arról, milyen nemzeti szimbólumok díszítsék majd a horvát euróérméket. Öt motívum közül választhatnak a horvát állampolgárok, ezek Dubrovnik városa, Horvátország térképe, a piros-fehér kockás horvát sahovnica, a Galgolíta írás és a jelenleg is használatban lévő kuna (nyest) nemzeti valuta szimbóluma.
Horvátország 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Miután a horvát vállalatok mellett sokáig csak Magyarország jelezte érdeklődését a Krk szigetén létesített LNG-terminál (cseppfolyósított földgáz-terminál)iránt, illetve az ezáltal az orosz gázzal szemben kínált alternatíva iránt, úgy tűnik, most már Ukrajna is szeretne részesülni az új beszerzési útvonal és forrás jelentette előnyökből – olvasható a Portfólió oldalán.
Az energiaellátás területén Ukrajna együttműködése Magyarországgal meglehetősen robusztus, és garantált kapacitásallokációkról tárgyalunk Magyarország–Ukrajna irányban annak érdekében, hogy hozzáférjünk a horvát LNG-terminálhoz Krk szigetén – fogalmazott Olha Bielkova az ukrajnai földgázszállítási rendszer üzemeltető kormányzati és nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója az Atlantic Council amerikai atlantista think tank hírportálján. Ahogy fogalmaz, Ukrajna számára hosszú távú célkitűzés a cseppfolyósított földgáz (LNG) hozzáadása az importmixhez az ellátás diverzifikálása érdekében, ezért a horvátországi mellett a törökországi, görögországi és lengyelországi LNG-terminálok jelentette lehetőséget is mérlegelik.
Noha ennek oka, az orosz gáztól való függetlenség megteremtésének szándéka évek óta meghatározza az ukrán energiapolitikát, a konkrét, krki terminálra irányuló ukrán érdeklődés azonban újdonságnak tűnik.
Kicsi, de fontos
A Krím-félsziget 2014-es annektálását követően Ukrajna igyekezett leépíteni az orosz gáz importját, de ez eddig csak közvetett módon jött össze, ugyanis a Magyarország, Lengyelország és Szlovákia irányából érkező gáz zöme még mindig orosz eredetű. Ukrajna ugyan jelentős, évi 20 milliárd köbméter körüli saját gáztermeléssel is rendelkezik, ám mivel fogyasztása 30 milliárd köbméter körül alakul, a különbözetet kénytelen külföldről beszerezni. A saját kitermelést viszont annak ellenére nem sikerült fokoznia, hogy az erre vonatkozó politikai célokat legalább egy évtizede kijelölte. 2020-ban néhány százalékkal még csökkent is a belföldi kitermelés, melynek a kormány új termelésmegosztási egyezményekkel (PSA) igyekszik lendületet adni.
A térség orosz gáztól való függetlenedésében egyelőre viszonylag szerény kapacitása (2,6 milliárd köbméter/év) mellett is jelentős szerepet játszhat a horvátországi LNG-terminál, hiszen megvalósításával a régió gázrendszere olyan új betáplálási ponttal gyarapodott, amely számos irányból képes cseppfolyósított gázt bevonni az ellátásba. Bár a kapacitás a 10 milliárd köbméter körüli éves magyar gázigényhez mérten sem hatalmas, szakértők szerint mégis javítja a térség Oroszországgal szembeni alkupozícióját.Az LNG orosz gázhoz mért relatív drágasága, valamint utóbbi megbízható és bőséges rendelkezésre állása miatt ugyanakkor a régió országai sokáig nem mutattak érdeklődést a fejlesztés iránt. Úgy tűnt, a térség államai közül csak Magyarország favorizálja igazán a terminál megépítését.
A beruházás nem kis részben a magyar szándéknyilatkozatok miatt valósulhatott meg. Az eredeti tervekben szereplő nagyobb kapacitású szárazföldi helyett Horvátország egyelőre csak egy kisebb, évi 2,6 milliárd köbméter kapacitású úszó LNG-terminált épített ki, azonban ennek a kapacitásai sem keltek el túl gyorsan – és az is nagyrészt csak a magyarországi, illetve magyar kötődésű társaságok által tett kapacitás lekötéseknek köszönhetően. Ahhoz, hogy az adriai cseppfolyósgáz-terminál kifizetődő legyen, legalább 1,5 milliárd köbméter/év kapacitás értékesítésére volt szükség, és az előbbiekkel, illetve az INA horvát olajvállalattól, továbbá a Horvát Elektromos Művektől (HEP) érkezett ajánlatokkal együtt a kapacitás 80 százaléka – közel 2 milliárd köbméter – lekötésre is került.
Az első tervek kidolgozását követően több mint 25 évnek kellett eltelnie üzembe állásáig, a horvátországi Krk szigeten lévő LNG visszagázosító terminál 2021. január 4-én kezdte el működését, sikeresen lefejtették az első cseppfolyósított gáz (LNG) szállítmányt, melyet a Magyar Földgázkereskedő Zrt. (MFGK) horvátországi leányvállalata számára le is szállítottak.
Jó és rossz
Ukrajna tavaly az első három negyedévben összesen körülbelül 15 milliárd köbméter gázt importált nyugati szomszédaitól, zömét – 9,7 milliárd köbmétert – Szlovákiától, míg a fennmaradó részt Lengyelország és Magyarország biztosította. Az biztos, hogy a szállítások az idei év elején is folytatódtak, január első felében pedig Magyarországról importálták a legnagyobb, összesen közel 200 millió köbméteres mennyiséget.
Az ukrán és a régiós gázhelyzet mind összetettebbé válik, ahogyan újabb útvonalak és források lépnek be az ellátásba. Közben Moszkva tudatosan és előre bejelentett módon csökkenti az egykor kizárólagos európai ellátási tranzitútvonalnak számító Ukrajna jelentőségét, így a 2000-es évek elején még közel 140 milliárd köbméteres éves szállítmány 40 milliárd köbméterre csökken 2021–2024-ben, a folytatás pedig még bizonytalanabb. Kiiktatásával (és az Északi Áramlat 1-2, valamint a Török Áramlat megépülésével) Kijev jókora tranzitdíjtól esik el, ugyanakkor importlehetőségei nem szűkülnek. A gyakorlatilag bármilyen forrást bevonni képes krki terminál mellett már az azeri gázt szállító Déli Gázfolyosó is üzembe állt, az Észak-Déli Gázfolyosó fontos részét képező magyar–szlovák interkonnektor kapacitását is bővítik, vagyis a kelet-közép-európai gázhálózat egyre sűrűbbé válik, érdemben diverzifikálva a térség gázellátását.
Ez az ukrán gazdaságra kettős hatással van: egyszerre jó és rossz is számára, mert míg tranzitországi súlyának további lehetséges csökkenése felé mutat, saját gázellátása biztosítása szempontjából pozitív fejleménynek tekinthető.
Ez az ellentmondásosság és az ebből fakadó energiapolitikai dilemma szerepet játszhatott abban is, hogy Kijev korábban nem mutatott különösebb érdeklődést a horvát LNG-terminál iránt, miközben azért korábban is szorgalmazta új ellátási források bevonását.
A jelenlegi „robusztus” magyar–ukrán energetikai együttműködést – Magyarország nagy mennyiségű villamos energiát is importál Ukrajnából – még érdekesebbé és értékesebbé is teszi az, hogy a két ország diplomáciai viszonya ugyancsak feszültté vált az elmúlt években. Az egyébként szintén a kelet-ukrajnai orosz agresszió miatt megalkotott, de a magyar kisebbség anyanyelv-használati jogát is korlátozó ukrán oktatási és nyelvtörvények miatt a magyar kormány évek óta blokkolja Ukrajna NATO-csatlakozását, miután Magyarország közel három évtizede az elsők között ismerte el a szovjet utódállam függetlenségét. Eltekintve attól, hogy a 2000-es évek gázválságai idején nem csak az oroszok zárták el a csapot, de Ukrajna is megdézsmálta az Európának – ezen belül Magyarországnak – szánt szállítmányt, az energiapolitika területén a két ország kooperációja szorosnak és stabilnak mondható.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
