A romániai Országos Adóhatóság (ANAF) az adózási fegyelem javítása érdekében kidolgozott egy határozattervezetet, amelynek célja azoknak az embereknek az azonosítása, akik nagy vagyonnal büszkélkednek. A listára való feljutási küszöböt 25 millió euróban határoznák meg – írja a Krónika Online.
Szól az adóhatóság annak, aki felkerült a listájára
A cikk nem román állampolgárokról, hanem Romániában élőkről ír. Olyanokról lenne szó, akiknek az ingatlanjainak, ingóságainak és pénzügyi eszközeinek az értéke meghaladja a 25 millió eurót. Az értékbecslést az ANAF szakértői végzik. Az adóhatóság értesíti azokat, akik felkerülnek erre a listára, amelyről egyelőre nem lehet tudni, hogy az adóhatóság saját adatbázisát gazdagítja, vagy nyilvánosságra hozzák, mint a cégek fehér-, illetve feketelistáját.
A listára felkerültek legalább hat évig maradnak az adóhatóság célkeresztjében. A névsort háromévente frissítik.
Az ANAF célja, hogy javítsa az önkéntes adózási kedvet, azonosítsa azokat, akiknél fennáll annak a kockázata, hogy nem adóznak a vagyonuk után.
Innovatívvá és hatékonnyá tennék az adó- és vámügyeket
A lista összeállítása része az adóhatóság 2021–2024-es stratégiájának, amellyel innovatívvá és hatékonnyá akarják tenni az adó- és vámügyeket, valamint javítani akarják az önkéntes adózást. Az ANAF szem előtt tartotta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ajánlásait is: egy romániai látogatás során a washingtoni székhelyű pénzintézet delegációja egyebek mellett azt javasolta, hogy összpontosítsanak a nagy vagyonnal büszkélkedő magánemberekre. A most nyilvánosságra hozott határozattervezetet a hatálybalépéshez el kell fogadnia Lucian Heiuș ANAF-elnöknek.
Jól állnak a román gazdagok térségi összevetésben
Ha nem is a magyar adóhatóság gyűjtése és módszertana alapján, de ismert Magyarország leggazdagabbjainak a neve is, hiszen ilyen tárgyú összeállítások folyamatosan és világszerte készülnek. Tavaly a leggazdagabb román a Dragos és Adrian Paval testvérpár volt, akik az építőanyagokat, barkács- és lakberendezési cikkeket árusító Dedeman üzletlánc tulajdonosai voltak. A vagyonuk 13 milliárd lejre, azaz 1000 milliárd forintra rúg.
A második helyre Ion Tiriac pénzügyi szakember, korábbi profi tenisz- és jégkorongjátékos futott be 8,5 milliárd lejjel, átszámítva 691,4 milliárd forinttal. A harmadik pedig az a Daniel Dines, aki a UiPath robotizált folyamatautomatizálási platform tőzsdei bevezetésével 8 milliárd lejt, azaz 605,1 milliárd forintot zsebelt be. Fél éve az első helyen állt országos összesítésben. A magyar Csányi Sándorénál nagyobb vagyon felett rendelkezhet Ion Stoica és Matei Zaharia is: a Databricks két alapítója 7,5 milliárd lejt, azaz 609,5 milliárd forintot forgat. A Forbes nemzetközi listáján hat román van, közülük öten megelőzik a legvagyonosabb magyart.
A Nemzetközi Valutaalap egy többéves, akár 16 milliárd dolláros segélycsomag lehetőségét vizsgálja Ukrajnának, amely segítene fedezni az ország szükségleteit, és katalizátorként szolgálna további nemzetközi finanszírozáshoz – mondták az ügyet ismerő személyek a Bloombergnek.
A program megvalósítása számos feltételtől függ, többek között a G7 országainak jóváhagyásától, valamint attól, hogy Ukrajna adományozói és hitelezői biztosítják-e az ország adósságának fenntarthatóságát – mondták az emberek.
A tervhez az IMF hitelezési szabályainak megváltoztatására is szükség lenne, hogy az alap hitelezhesse a háború sújtotta országot, a kijevi kormánynak pedig egy sor intézkedést kellene vállalnia, a tavaly jóváhagyott IMF-program sikeres befejezésén túlmenően – mondták a neve elhallgatását kérő személyek, akik nem jogosultak a kérdések nyilvános megvitatására.
A tervhez az IMF hitelezési szabályainak megváltoztatására is szükség lenne, hogy az alap hitelezhesse a háború sújtotta országot, a kijevi kormánynak pedig egy sor intézkedést kellene vállalnia, a tavaly jóváhagyott IMF-program sikeres befejezésén túlmenően – mondták a neve elhallgatását kérő személyek, akik nem jogosultak a kérdések nyilvános megvitatására.
Ha jóváhagyják, a három-négyéves program – amelynek összértéke 14-16 milliárd dollár – az első évben 5-7 milliárd dollár folyósítását feltételezi a források szerint. Reményeik szerint a tervről március végéig sikerül megállapodni, és az első részletet a legjobb esetben már áprilisban megkapják – mondták. A várakozások szerint a terv elősegíti majd, hogy az állami és magánhitelezők további pénzügyi támogatást nyújtsanak az országnak.
Az IMF „továbbra is szorosan együttműködik” Ukrajnával – közölte az alap a Bloomberg kérdéseire adott válaszában, hozzátéve, hogy az együttműködés előkészítheti az utat egy teljes körű program felé, anélkül, hogy részleteket, például a hitel lehetséges nagyságát részletezte volna.
Az ukrán pénzügyminisztérium nem kívánt nyilatkozni. Csütörtökön egy külön nyilatkozatban a minisztérium reményét fejezte ki egy „teljes körű”, finanszírozást is magában foglaló programmal kapcsolatban.
Ha a terv nem kapja meg elegendő IMF-tagország támogatását, a valutaalap két ember szerint 1,3 milliárd dolláros gyorsfinanszírozási eszközzel támogathatja Ukrajnát.
Az IMF múlt hónapban legalább 39,5 milliárd dollárra becsülte Ukrajna külső finanszírozási igényét az idén, míg Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter január 10-én azt mondta, hogy a kormány havi 3,5 milliárd dolláros költségvetési hiányt fog jelenteni 2023 folyamán, ami összesen mintegy 42 milliárd dollárt jelentene.
Az országnak azonban idén valószínűleg még mintegy 8 milliárd dollárra lesz szüksége a közelmúltbeli orosz támadások által megrongált kritikus infrastruktúra helyrehozására – mondta az egyik ember.
Az Európai Unió 18 milliárd euró pénzügyi támogatást vállalt Ukrajnának az idén, az Egyesült Államok várhatóan mintegy 10 milliárd dollárral járul hozzá, míg Ukrajna arra számít, hogy más hitelezők is küldenek majd különböző összegeket.
Az IMF-fel kötött jelenlegi program keretében az ukrán kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy intézkedéseket hoz az adóbevételek növelésére, jelentősen csökkenti a háború sújtotta költségvetés központi banki támogatását, és tovább javítja az állami vállalatok vállalatirányítását.
Amikor a háború véget ér, Ukrajnának jelentős pénzügyi támogatásra lesz szüksége az újjáépítés finanszírozásához. A közelmúltbeli orosz támadások a polgári infrastruktúrát, különösen az elektromos hálózatot célozták, amelyek országszerte károkat okoztak, és emberek és vállalkozások milliói maradtak áram-, hő- és vízellátás nélkül.
A gazdasági fellendülés lassú lehet. Ukrajna gazdasága a tavalyi 30,3%-os visszaesés után várhatóan 0,3%-kal fog növekedni – közölte csütörtökön az ország központi bankja.
Oroszország Ukrajna elleni agressziója messze túlmutat egy regionális konfliktus keretein, mivel globális következményekkel jár a világ jólétére és fejlődésére nézve, és kiterjedhet más régiókra is. Erről a világ vezető közgazdászai beszéltek a davosi Világgazdasági Fórumon tartott megbeszélésen – számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Az ukrajnai háború nem regionális konfliktus… Ez egy globális konfliktus. Közvetlenül befolyásolja az áruk és az energia árát. Ez egy globális konfliktus, mert kulcsfontosságú közös értékek forognak kockán. A nemzeti szuverenitás elveit semmilyen konfliktus sem áshatja alá és nem gyengítheti” – mondta Bruno Le Maire, Franciaország gazdasági, pénzügyi, ipari és a digitális szuverenitásért felelős minisztere.
Megjegyezte, hogy nem érezheti magát nyugodtan, amikor Európában emberek halnak meg, és bombatámadások fenyegetik őket. Éppen ezért a francia kormány képviselője szerint mielőbb véget kell vetni ennek a háborúnak. Ezt azért is meg kell tenni, mert egy bizonyos pillanatban Putyin kísértést érezhet, hogy ezt a háborút más régiókra is kiterjessze.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank igazgatója hangsúlyozta, hogy a közös fenyegetéssel szemben meg kell őrizni a nemzetközi és transzatlanti egységet.
„Az elmúlt évek rendkívüli eredménye az Egyesült Államok, Európa és számos más ország, köztük Japán közötti szolidaritás volt. Ha ez a fajta szolidaritás megsemmisül… mindannyian bajban leszünk. Ezért biztosítanunk kell, hogy a szolidaritás ezen frontja fennmaradjon. Mi, európaiak ezt már a Brexit idején demonstrálhattuk – akkor együtt voltunk és folytattuk a közös ügyet. Meggyőződésem, hogy meg kell őriznünk” – mondta Lagarde.
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója, aki szintén részt vett a megbeszélésen, megjegyezte, hogy az ukrajnai háború borzalmai kulcstényezővé váltak a világgazdaság jelenlegi helyzetében.
„Ez egy globális háború, mert egyszerűen eltörölte mindazokat a békés eredményeket, amelyeket az elmúlt 30 évben használtunk. Egyszerűen eltűntek. Mi az eredmény? Az adósság növekedése. A fejlesztésre fordítható pénzeket most a hadseregbe fektetik – és ez így van jól. Ez a helyes döntés, mert mindannyiunknak védelemre van szüksége az agresszióval szemben. Az eredmény: több szegény ember, több éhezés. igen, ez egy globális háború, ez egy az egész világ jóléte elleni háború” – hangsúlyozta az IMF vezetője.
Mint arról korábban beszámoltunk, a svájci Davosban tartották meg a Világgazdasági Fórumot, amelynek egyik fő témája az Ukrajna elleni orosz agresszió a világgazdaság fejlődési ütemére és a globális biztonságra gyakorolt hatása volt.
A Világbank aggódik, mert úgy látják, hogy „további kedvezőtlen sokkok” a globális gazdaság egészét recesszióba taszíthatják 2023-ban, és a kisebb államok különösen sérülékenyek lehetnek, írja a Bloomberg.
A globális gazdaság kilátásairól szóló, kétévente megjelenő jelentésében a Világbank kutatói hangsúlyozták azt is, hogy akár további krízis nélkül is a globális növekedés idén várhatóan meredeken lassulni fog, ami a magas inflációt megfékezni igyekvő monetáris politikai szigorítások, a rosszabbodó pénzügyi feltételek és az oroszok által Ukrajna ellen indított invázió következménye.
A Világbank szerint sürgős globális és nemzeti válaszlépésekre van szükség ahhoz, hogy egy ilyen visszaesés esélyét tompítsák, illetve hogy a feltörekvő gazdaságok adósságproblémáit kezelni tudják. A feltörekvő piacokon a befektetések növekedése várhatóan az elmúlt két évtized átlaga alatt fog maradni idén, figyelmeztettek.
Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója, Kristalina Georgieva is arra figyelmeztetett, hogy 2023-ban a világ egy kemény évvel nézhet szembe, nehezebbel, mint amilyen az előző volt. Szerinte idén a világgazdaság harmada kerülhet recesszióba, elsősorban azért, mert az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína gazdasága egyszerre lassul le, és ezt érezni lehet majd világszerte.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Igazgatóságának részvételével elkészült Monitoring Program gazdasági- és pénzügyi politikájáról szóló memorandum a lakosság szociális védelmi rendszerének reformjáról rendelkezik, figyelembe véve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, ill. háborús veteránokat – számolt be a Pénzügyminisztérium sajtószolgálata.
„A jelenlegi szinten szeretnénk fenntartani a legkiszolgáltatottabb lakossági csoportok szociális segélyezését. A háború új, sérülékeny lakossági csoportok (például belföldi menekültek, háborús veteránok) megjelenéséhez vezetett, akiknek szükségleteit figyelembe kell venni a szociális védelmi rendszer jövőbeli reformja során” – hangsúlyozza a dokumentum.
Tekintettel arra, hogy a memorandum értelmében 2023-as év január végéig koncepcionális okirat készül, amely felvázolja a szociális védelmi rendszer reformjának megközelítési módját a lakosság célzott, elégséges és hatékony szociális segélyezésének biztosítása érdekében, figyelembe kell venni ezen új kategóriák igényeit. Megjegyezték, hogy a költségvetési stabilitás biztosításában a koncepciós okirat kulcsfontosságú elem lesz.
„Középtávú stratégián is dolgozunk majd, miszerint a jelenlegi, jelentős védelmi és biztonsági szektort is magába foglaló béralapról áttérjünk a békeidőre jellemző struktúrára” – áll a dokumentumban.
Emellett a memorandum előírja a fizetési hátralékok nyomon követését a közigazgatási szektorban.
„Ezen célok támogatása érdekében akciótervet dolgozunk ki a 2023-as költségvetés végrehajtása során és azt követően az adósság megelőzésére és visszafizetésére (Strukturális jeladó, 2023. január vége)” – hangsúlyozza a dokumentum.
Az egyre nagyobb veszteségeket okozó háború miatt az ukrán gazdaság átállt a katonai irányvonalra, ezért a kabinet bizonyos adókedvezmények eltörléséről döntött.
A háború előtt a legjelentősebb költségvetési bevételi forrást biztosító importadók eltörlése a külföldi termékek versenyelőnyéhez és a devizatartalékok csökkenéséhez vezetett. Ezek ellensúlyozása érdekében az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) júliusban 36,56 hrivnyában állapította meg a dollár hivatalos árfolyamát.
Július 1-jétől az importkedvezményeket törölték, az áfa- és a vámmegfizetési kötelezettséget visszaállították. A hatóságok, különösen az NBU, azonban nemcsak az importadókat követelték vissza, további 10 százalékos adó bevezetését szorgalmazták. Végül ezt az ötletet elvetették.
Az adóellenőrzések moratóriuma sem tartott sokáig. Az ukrán parlament már május elején visszaállított bizonyos típusú ellenőrzéseket, különösen azokat, amelyeket maguknak az adófizetőknek a kérésére végeznek.
Részben megszűntek az üzemanyagokra vonatkozó engedmények is: csökkentett mértékben, de újra fizetendő a jövedéki adó és az áfa. Meglepő módon ez kezdetben szinte semmilyen hatással nem volt az árakra: a benzinkutak egyszerűen csökkentették a felárat, ám az utóbbi napokban jelentősen, 1-4 hrivnyával is megugrott a tarifa.
A legtartósabbnak az a kezdeményezés bizonyult, amely lehetővé tette, hogy a nagyvállalatok is áttérjenek az egyszerűsített adózási rendszerre, és csak a bevételük 2 százalékát fizessék ki. Ez az elképzelés vonzónak tűnhet, ám nem mindenki számára előnyös. Az adó megfizetésének alapja ugyanis a teljes jövedelem, és nem a nyereség összege. Tehát minél jövedelmezőbb a cég, annál kifizetődőbb az egyszerűsített adózási rendszerre áttérnie. A 2 százalékos adó másik jellemzője, hogy akkor is fizetni kell, ha veszteségesen működik a cég. Vagyis az olyan vállalkozásokat, amelyek az értékesítési nehézségek vagy a logisztikai költségek növekedése miatt veszteségessé váltak, az egyszerűsített rendszerre való átállás további kiadásokkal terheli. Ezek a vállalatok az áfa és a jövedelemadó megfizetését választva továbbra is inkább az általános rendszerben maradtak.
Az ukrán állami adószolgálat (DPSZ) tájékoztatása szerint novemberre 50 800 cég állt át a kedvezményes rendszerre – ez az összes Ukrajnában bejegyzett jogi személy 3,6 százaléka. Április–októberben ezek a cégek több mint 4,6 milliárd hrivnya adót fizettek be a költségvetésbe. Ehelyett a kedvezményes rendszert igénybe vevők túlnyomó többsége egyéni vállalkozó, nem pedig jogi személy, akiknek ezt a kedvezményt eredetileg szánták. A DPSZ adatai szerint 252 ezer egyéni vállalkozó, a bejegyzettek 14,8 százaléka élt azzal a joggal, hogy az addig használt egységes adót 5-ről 2 százalékra csökkentse. Az általuk folyósított adó összege csaknem 3,9 milliárd hrivnyára rúg.
Nehéz kiszámítani, hogy február 24. után mennyi pénz nem folyt be a költségvetésbe a kedvezmények bevezetése miatt. Jó példa erre a több hónapig szinte ingyenesen vámkezelt autóimport. 2022. április–júniusában 236 800 autót importáltak Ukrajnába, amelyek összértékét 1,12 milliárd dollárra becsülik.
Mélyrepülésbe kerültek a költségvetési bevételek
A parlament adóbizottságának elnöke, Danilo Hetmancev számításai szerint az importvámok eltörléséből származó kedvezmény mértéke 42,6 milliárd hrivnya volt, ennek fele az autóimportból származott.
A képviselők hosszú átmeneti időszakot szeretnének kialakítani, hogy a vállalkozásoknak legyen idejük felkészülni. Az egyik ok, amiért a hatóságok eltörölnék a juttatásokat, a nemzetközi partnerek, különösen az IMF követelménye. Emellett Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés keretében nemcsak a háború előtti adózás visszaállítását vállalta, hanem azt is, hogy nem teremt új, az adóalapot csökkentő kedvezményeket vagy kivételeket.
A globális hitelező szerint a G20-as csoport legtöbb gazdaságában tartós marad a magas infláció.
A világgazdasági kilátások még a múlt havi előrejelzésnél is borúsabbak – közölte vasárnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hivatkozva a beszerzési menedzser indexekben (BMI) az elmúlt hónapokban tapasztalt folyamatos romlásra. A sötétebb kilátásokért a tartósan magas és széles körű infláció által kiváltott szigorított monetáris politikát, a gyenge kínai növekedési lendületet, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió okozta folyamatos ellátási zavarokat és az élelmiszerellátás bizonytalanságát tartja felelősnek a nemzetközi szervezet.
A globális hitelező a múlt hónapban 2,7 százalékra csökkentette a 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését a korábbi 2,9 százalékos prognózisról.
A G20-ak vezetőinek indonéziai csúcstalálkozójára készített blogbejegyzésében az IMF azt írta, hogy a legutóbbi nagy gyakoriságú gazdasági mutatók „megerősítik, hogy a kilátások borúsabbak”, különösen Európában. Az IMF szerint a feldolgozóipari és szolgáltatási tevékenységet mérő BMI kimutatások a 20-as csoport legtöbb nagy gazdaságában gyengeséget jeleznek, a gazdasági tevékenység zsugorodni fog, miközben az infláció tartósan magas marad.
„A G20-országok egyre nagyobb hányadában az év eleji expanzív területről a zsugorodást jelző szintre csökkentek az értékek” – mondta az IMF, hozzátéve, hogy a globális széttagoltság „a lefelé mutató kockázatok összefolyását” növeli.
„A világgazdaság előtt álló kihívások hatalmasak, és a gyengülő gazdasági mutatók további nehézségeket tartogatnak” – írta a szervezet, hozzátéve, hogy a jelenlegi politikai környezet „szokatlanul bizonytalan”.
Az európai energiaválság súlyosbodása erősen károsítaná a növekedést és növelné az inflációt, míg a tartósan magas infláció a vártnál nagyobb mértékű szakpolitikai kamatemelésre és a globális pénzügyi feltételek további szigorítására késztethet.
Ez pedig „a sérülékeny gazdaságok számára az államadósság-válság növekvő kockázatát” jelentené – mondta az IMF. Az egyre súlyosabbá váló időjárási események szintén károsan hatnak a növekedésre az egész világon – írta a jelentés.
A Valutaalap képviselői folytatják a megbeszéléseket az ukrán kormánnyal az új hitelprogramról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Gavin Gray által vezetett missziója november 11-én, pénteken megkezdte az online formátumú megbeszéléseket Ukrajna képviselőivel – számolt be az Interfax-Ukrajna az IMF állandó ukrajnai képviselője, Vahram Sztepanyan nyilatkozatára hivatkozva.
A felek az IMF Ügyvezető Igazgatóságának (PMB) bevonásával folytatják az ukrán fél, a Monitoring Programmal kapcsolatos kérésének megvitatását.
„A párbeszéd a múlt hónapban Bécsben megtartott találkozók eredményein fog alapulni. A misszió tevékenysége online formátumban zajlik” – pontosított Sztyepanyan.
Korábban Andrij Pisnij, a jegybank elnöke kijelentette, hogy a misszió várhatóan november 17-ig tart, és december elején megfogalmazódnak a végleges megállapodások, amelyeket a Valutaalap igazgatósága kell jóváhagyjon. Elmondása szerint a Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium vezetősége közötti technikai megbeszéléseken „ki kell dolgozni annak a programnak a vázlatát, amely a Nemzeti Bank következő évekre vonatkozó cselekvési tervének alapját képezi, és valószínűleg az lesz annak a finanszírozási programnak az alapja, amelyre Ukrajna számít”.
A kereskedelmi korlátozások áremelkedéshez és éhezéshez vezetnek, véli több világszervezet vezetője.
A nemzetközi szervezetek, köztük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőinek közös nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború súlyosan megzavarta az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacot.
A szakértők számos intézkedést szorgalmaztak a gazdasági kockázatok csökkentésére, többek között a kereskedelmi korlátozások megszüntetésére, amelyek a nyilatkozat szerzői véleménye szerint az árak növekedéséhez vezetnek.
A Világélelmezési Program júniusi adatai szerint az élelmiszerhiányban szenvedők száma 82 országban elérte a 345 milliót – áll a dokumentumban. Közel 25 ország vezetett be élelmiszerexport-korlátozást, ami a globális élelmiszer-kereskedelem több mint 8 százalékát érinti, a műtrágyaárak pedig megduplázódtak az elmúlt évben.
A helyzet további romlásának elkerülése érdekében a nemzetközi szervezetek vezetői az alábbi intézkedéseket javasolják:
azonnali támogatás nyújtása a lakosság veszélyeztetett és kiszolgáltatott rétegeinek;
a kereskedelem és a nemzetközi élelmiszer-ellátás előmozdítása;
a termelés növelése;
a klímabiztos mezőgazdaságba való befektetés ösztönzése.
A nyilatkozat szerzői megjegyezték, hogy a 2008-as gazdasági válság megmutatta a világnak, hogy a globális kereskedelmi korlátozások bevezetése az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet.
„Az exportkorlátozások megszüntetése és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési módszerek bevezetése segíti az ellátási zavarok minimalizálását és az árak csökkenését” – vélik a szakértők.
A nyilatkozatot David Malpass, a Világbank vezetője, Qu Dunyu, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének vezetője, Kristalina Georgieva, az IMF vezetője, David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója és Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) vezetője írta alá.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A június 15-i adatok szerint Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta a nemzetközi partnerektől Ukrajnának nyújtott támogatás összege 30 milliárd dollár – számolt be az Ukrinform a Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásra vonatkozó jelentésére hivatkozva.
„Ukrajna partnerei jelentős összegű pénzügyi támogatást nyújtanak a költségvetési kiadások közvetlen finanszírozására. Az IMF-től, az EU-tól, az Európai Fejlesztési Banktól, a Világbanktól és a külföldi kormányok révén biztosított hitelek összege a háború kezdete óta a júniusi adatok szerint meghaladta a 7 milliárd dollárt, összességében mintegy 30 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújtottak és helyeztek kilátásba” – áll a közleményben.
A pénzügyi támogatás közel egyharmada vissza nem térítendő támogatás, a többi – alacsony kamatú hitel és hitelgarancia. Ezek a források az orosz invázió okán keletkezett állami költségvetési hiány fedezésének fő forrásai.
A Nemzeti Banknál közölték, hogy a védelmi és szociális kiadások finanszírozása, valamint a gazdaság támogatása jelentősen függ a nemzetközi segélyektől és annak időben történő folyósításától: havonta 5 milliárd dollár támogatásra van szükség a költségvetési hiány pótlásához.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
