A robusta kávé világpiaci árai az elmúlt 45 év legmagasabb szintjére emelkedtek a termelési hiány miatt.
A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) jelentése szerint áprilisban az ilyen típusú kávé ára 16,8%-kal, fontonként 1,93 dollárra emelkedett, ami 1979 óta a legmagasabb szint.
Az áremelkedést befolyásolták a vietnami, a robusta kávé legnagyobb termelőjének számító alacsony termés miatti aggodalmak.
A szervezet adatai szerint az egyéb kávéfajták árai 14,8-17,8%-kal emelkedtek.
A Bloomberg adatai szerint a vietnami szárazság történelmi csúcsra emelte a helyi kávé árait, mivel a gazdálkodók és a brókerek továbbra is tartanak készleteket, nehogy lemaradjanak a jobb ajánlatokról a gyenge 2023–24-es termést követően.
„Nem tudjuk megmondani, mikor érik el az árak a csúcspontot” – mondta Tran Thi Lan Anh, a nagy vietnami exportőr, a Vinh Hiep Co igazgató-helyettese.
Vietnam adja a világ Robusta kávébabkészletének körülbelül egyharmadát, amelyet általában instant italokhoz és eszpresszókávéhoz használnak.
Az ügynökség megjegyezte, hogy a magasabb nyersanyagárak egy idő után megjelennek a kiskereskedelmi árakban, de az arabica árának kisebb emelkedése segít ellensúlyozni a kávéfogyasztók árát.
A kávé, a tea és a kakaó ára is jelentősen megemelkedhet. A klímaváltozás és a geopolitikai feszültségek miatt hamarosan luxustermékekké válhatnak ezek az élelmiszerek.
Bár az infláció miatt a boltok polcain egyre magasabbak az élelmiszerek és az italok árai, a közeljövőben az ellátási láncok törékenysége sokkal nagyobb fenyegetést jelenthet a pénztárcánkra, kedvenc reggeli italaink, a kávé, a tea vagy a kakaó pedig akár luxussá is válhatnak az átlagember számára – írta a Financial Times.
Könnyű elfelejteni a modern, globalizált világban, hogy az olyan egyszerű, hétköznapi alapélelmiszerek, mint a kávé, a tea vagy a kakaó milyen bonyolult útvonalon jut el a bögrénkig. Népszerűségük nem újdonság – az Ázsiából és Afrikából származó forró italokat évszázadok óta fogyasztják Európában, megszerzésükre pedig teljes gyarmatbirodalmak épültek fel.
Az ellátási láncok azonban egyre törékenyebbek, és félő, hogy a globális kereskedelem összeomlásával a naponta fogyasztott italaink hamarosan luxustermékekké fognak válni.
A tea, a kávé és a kakaó is konténerszállító hajókon érkezik Európába, amelyek útvonalai az izraeli-Hamász háború kirobbanása, valamint a palesztinokat támogató jemeni húszik támadásai következtében felborultak. A Szuezi-csatorna bejáratában, a Vörös-tengeren mindennaposak a támadások, Szomáliában pedig újra megjelentek a kalózok, így a fuvarozók kénytelenek biztonságosabb, de sokkal hosszabb és drágább utakra térni, például megkerülve Afrikát.
Az Atlanti-óceán másik oldalán a Panama-csatorna járhatósága is veszélybe került – itt nem iszlamista fegyveresek, hanem az aszály nehezíti meg a közlekedést, tovább bonyolítva a globális ellátási láncok működését.
Terrorszervezetekkel és kalózokkal azonban a Nyugat könnyen le tud számolni – a klímaváltozás sokkal veszélyesebb ellenség, a termelőknek pedig a közelmúltban egyre többször kellett szárazsággal, áradással vagy más természeti katasztrófákkal szembenézniük.
Luxus lesz a hétköznapi élelmiszerekből A mezőgazdasági termények mindig is veszélyeztetett áruk voltak, hiszen a szeszélyes időjárás, a betegségek vagy a túlságosan hosszú szállítási útvonalak könnyen tönkretehetik a gazdák többhavi munkáját. Az éghajlatváltozás ezt tovább fokozza, a kávé, a tea és a kakaó termelése pedig elsősorban szegény országokban zajlik, ahol a földtulajdonosok nem kapnak megfelelő támogatást a kormányoktól a védekezéshez.
A külső beavatkozás pedig gyakran előre nem látott következményekkel járhat: az erdőirtás visszaszorítását célzó új uniós törvény például az európai raktárakban tárolt kávé és kakaó megsemmisüléséhez vezethet, mivel azok nem felelnek meg az EU etikai és környezetvédelmi szabályainak.
Egyre magasabbra kúszik a kávé világpiaci ára, jelenleg fontonként 2,2 dollár, míg egy évvel korábban még csupán 1,4 dollár volt. Az árat a közelmúltban felfelé tornázta többek között az is, hogy kiderült, a világ legnagyobb kávéexportőre, Brazília ellátási problémákba ütközhet, az ország arabicakészletei 23 éves mélyponton vannak – írja a Bloomberg.
A nagy kávéházláncok javarészt arabica típusú kávét használnak, így tesz például a Costa és a Starbucks is. Utóbbi a részvényei egy éve még 114,11 dollárt értek, most azonban már csak 84,4 dollárt.
A brazil kávéexportot a mennyiségi problémákon kívül visszavetheti egy új uniós javaslat is, amelyet szeptember 13-án fogadott el az Európai Parlament. A kezdeményezés szerint azoknak az árucikkeknek a behozatalát nem engedélyezik majd az Európai Unióba, amelyekről kiderül, hogy az előállításuk erdőirtással köthető össze.
Az eredetvizsgálat érintheti többek között:
a szóját, a pálmaolajat, a kukoricát, a kecskehúst és a kávét is. A javaslatra az Európai Tanácsnak még rá kell bólintania.
Habár az uniós rendeletben nem nevezik meg Brazíliát mint az intézkedés célpontját, ám a szakértők egyetértenek, hogy a háttérben az amazonasi esőerdő drámai visszaszorulása áll. 2019 – Jair Bolsonaro elnökké avatása – és 2021 között összesen 33 800 négyzetkilométernyi részét irtották ki az őserdőnek a brazil űrkutatási intézet (INPE) szerint, évente átlagosan 11 ezer négyzetkilométernyit, amit nagyobb, mint Belgium. Idén pedig eddig 7555 négyzetkilométer erdőrész semmisült meg.
Klímavédelmi aktivisták sokszor vetették már a brazil államfő szemére, hogy gazdasági okokból szemet huny a szándékos erdőirtások felett. Ő azonban a legutóbb azzal hárított, hogy túl sokat foglalkozik a sajtó az amazonasi esetekkel, inkább a nyári francia erdőtüzek hátterével kellene foglalkozni.
Brazília a Statista adatai szerint 2020/2021-es pénzügyi évben 1,61 milliárd dollár értékben exportált kávét Németországba, 1,012 milliárd dollár értékben az Egyesült Államokba és közel 395 millió dollár értékben Olaszországba.
Az R2Water Research and Consultancy és a holland Vrije Egyetem kutatása szerint bár az Európa Unió mezőgazdasági importjának csak hét százaléka volt veszélyben az elmúlt 25 évben az aszály miatt, a következő negyedévszázadban ez 37 százalékra nőhet – írja a The Guardian.
A Nature Communicationsben megjelent kutatás szerint veszélyben lehet a számos termékben használt pálmaolaj, a csirkék és sertések takarmányozására használt szója és a cukornád ellátása is.
Az EU adja a világ kávéfogyasztásának harmadát, melynek a fele olyan, a klímaváltozás miatt aszálynak egyre jobban kitett területekről érkezik, mint Brazília vagy Vietnam, ugyanakkor Kolumbia vagy Kenya esetében nem fog növekedni az aszály valószínűsége.
A csokoládétermelés legfontosabb alapanyaga, a kakaó, melynek teljes egészét importból szerzi be Európa. A kutatás szerint főleg Indonéziában és Malajziában lesz egyre több csapadékmentes időszak, míg Elefántcsontpart és Ghána esetében erre kisebb az esély.
A kutatás szerint a pálmaolaj-behozatal 61, míg a cukornád-behozatal 73 százaléka lehet érintett az aszály által. Éppen ezért fontos, hogy az Európai Unió minél többet tegyen a klímakatasztrófa elhárítása érdekében.
Az Egyesült Államok kávéellátása egyre inkább csökkenő tendenciát mutat, miközben az ára folyamatosan emelkedik, köszönhetően a globális gazdasági válságnak.
Az elmúlt néhány hónapban hatéves mélypontra került a kávéutánpótlás mértéke az USA-ban még úgy is, hogy Brazíliában 2019-ben rekord magas termést takarítottak be, ám a szárazság és a koronavírus-járvány megéreztette hatását az egy évvel későbbi eredményeken.
Latin-Amerika exportja jelentősen visszaesett, a kávé piaci árának fluktuálása pedig párhuzamban állt azzal a tőzsdei jelenséggel, ami főként a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos lezárásokkal volt összefüggésben.
A Bloomberg riportjából kiderült, hogy az arabica kávé és a kávébab importja 8,3 százalékos csökkenést mutatott februárban, ezzel történelmi minimumra került.
Mivel kevesebb a raktárakban rendelkezésre álló kávé mennyisége és a brazil termesztés is alábbhagyott az utóbbi hónapokban, ezért szakértők szerint az árak további szignifikáns emelkedésére lehet számítani.
