Kubában menesztették a gazdasági minisztert, röviddel azután, hogy a tervekkel ellentétben nem sikerült végrehajtani az üzemanyag drasztikus áremelését.
Pénteki bejelentés szerint Miguel Diaz-Canel államfő javaslatára felmentették gazdasági miniszteri posztról Alejandro Gil Fernandezt. A minisztériumot a továbbiakban Joaquin Alonso Vazquez, a kubai központi bank elnöke irányítja. A hatóságok tájékoztatása szerint a volt miniszter a következő napokban új megbízást kap.
Kubában januárban arról született kormánydöntés, hogy február 1-től több mint 500 százalékkal emelik a benzin és a dízelüzemanyag árát. A kormányzat akkori indoklása szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás, és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság „újraélesztéséhez”.
A döntés végrehajtására azonban nem került sor, hivatalos indok szerint külföldről indított kibertámadás miatt.
Decemberben a kubai parlamentben, az úgynevezett Néphatalmi Nemzetgyűlésben a most fölmentett gazdasági miniszter arról beszélt, hogy 2023-ban a kubai hazai össztermék (GDP) 1-2 százalékkal zsugorodik, az infláció pedig 30 százalék körüli, a GDP-arányos költségvetési hiány mintegy 19 százalék, és gondok vannak az ország fő bevételi forrásának számító turizmussal és a mezőgazdasággal. A gazdasági miniszter akkor kijelentette, hogy nem lehet fenntartani a jelentős mértékben dotált üzemanyagárat, ami más országok áraival összehasonlítva a legolcsóbb a világon.
Kubában a külföldi turisták száma még mindig csak 64 százaléka a 2019-es koronavírus-járvány előtti szintnek. Eközben a cukortermelés is visszaesett, és az országnak élelmiszert kellett importálnia.
A kubai kormányban történt egy másik változás is. Leváltották Elba Rosa Perezt, aki több mint egy évtizeden át irányította a tudományos, technológiai és környezetvédelmi minisztériumot. Helyét a BioCubaFarma kubai gyógyszeripari cég elnöke, Eduardo Martinez veszi át.
Kubában jelentősen, több mint 500 százalékkal emelik a benzin és a dízelüzemanyag árát február 1-jétől. A kormányzat szerint a lépéssel biztonságosabbá válik az üzemanyagellátás és ez az intézkedés is hozzájárul a kubai gazdaság „újraélesztéséhez”.
Vladimir Regueiro pénzügy- és árügyi miniszter bejelentése szerint február 1-jétől a hagyományos, 94 oktánszámú benzin literje 25 pesóról 132 pesóra (hivatalos árfolyamon 1,1 dollár), míg a prémium benzin literjének az ára a jelenlegi 30 pesóról 156 pesóra (hivatalos árfolyamon 1,30 dollárra) ugrik. A gázolaj literenkénti ára 546 százalékkal, 150 pesóra (1,25 dollárra) emelkedik.
A miniszter egyben közölte, hogy 29 olyan benzinkutat is megnyitnak, ahol kizárólag dollárért lehet vásárolni üzemanyagot. Kuba devizáért importál kőolajat, így a különleges benzinkutaknál keletkező dollárbevételt erre költheti a devizaszűkében lévő állam.
Decemberben a kubai parlamentben, az úgynevezett Néphatalmi Nemzetgyűlésben Miguel Díaz-Canel elnök azt mondta, hogy vagy emelnie kell például az üzemanyag árát, vagy csökkentenie kell az alapvető élelmiszerek fejadagját a nehéz gazdasági helyzet közepette.
Előzőleg Alejandro Gil gazdasági miniszter arról beszélt, hogy 2023-ban a kubai hazai össztermék (GDP) 1-2 százalékkal zsugorodik, az infláció pedig 30 százalék körüli, a GDP-arányos költségvetési hiány mintegy 19 százalék, és gondok vannak az ország fő bevételi forrásának számító turizmussal és a mezőgazdasággal.
A gazdasági miniszter akkor kijelentette, hogy nem lehet fenntartani a jelentős mértékben dotált üzemanyagárat, ami más országok áraival összehasonlítva a legolcsóbb a világon.
Kubában a külföldi turisták száma még mindig csak 64 százaléka a 2019-es koronavírus-járvány előtti szintnek. Eközben a cukortermelés is visszaesett, és az országnak élelmiszert kellett importálnia
Hivatalos adatok szerint 2022-ben mintegy 600 000 autó volt a 11,1 millió lakosú Kubában.
A kubai főváros, Havanna augusztusban részleges áramszünetet rendel el, lemondta a karnevált és más intézkedéseket is hoz, mivel az ország energiaválsága súlyosbodik – jelentette az állami média a hét végén.
A főváros, ahol a 11,2 milliós lakosság egyötöde él, és amely a kubai gazdasági tevékenység központja, eddig még megmenekült a napi négy vagy több órás áramkimaradásoktól, amelyeket a sziget többi része hónapok óta elszenved.
Az áramkimaradások idén nyáron néhány kisebb helyi tüntetést is kiváltottak, és egy évvel ezelőtt júliusban egy napra zavargásokhoz vezettek az egész országban.
Most az áramkimaradások ütemezése azt jelenti, hogy Havanna mind hat településén háromnaponta, a napközbeni csúcsidőszakban lekapcsolják az áramot – írja a Tribuna de la Habana című helyi napilap.
Az áramkimaradás az egyre mélyülő gazdasági válság jele, amely nem is most, hanem az újabb amerikai szankciókkal kezdődött 2019-ben, és a turizmust földbe állító járvány, majd Oroszország ukrajnai inváziója miatt tovább súlyosbodott.
Az ország gazdasága 2020-ban 10,9 százalékkal csökkent, tavaly pedig mindössze 1,3 százalékkal korrigált.
A kubaiak több mint két éve kénytelenek elviselni az élelmiszer- és gyógyszerhiányt, a hosszú sorokat, a magas árakat és a közlekedési gondokat. Az áramszünetek csak tovább fokozták a frusztrációt, ami október óta több mint 150 000 kubai elvándorlásához vezetett az Egyesült Államokba, és máshová.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Még csak idén lesz hat éve, hogy elhunyt Kuba teljhatalmú vezetője, Fidel Castro, de országa máris képtelen betartani egyik nagy ígéretét. A kommunista diktátor még hatalma elején ígérte meg, hogy a fiatal kubaiaknak nem kell nélkülözniük, minden gyermeknek naponta egy liter tejet biztosít majd az állam, hogy egészségesen fejlődhessen.
Ezt a vállalást egészen sokáig képes volt teljesíteni a karibi ország, ám most súlyos csapással néz szembe a romokban heverő gazdaságával küzdő Kuba: egyszerűen elfogyott a tej az országban.
Az amerikai embargó és a gyengélkedő belföldi ellátás miatt sokaknak ma már luxuscikké vált a termék.
A Yahoo Newsnak nyilatkozó helyiek elmondása szerint az utóbbi években kaptak ugyan tejport, havonta egy kilónyit, amelyből 10 liter tejet tudtak elkészíteni, de egy ideje már ez is teljesen rendszertelenné vált.
Ennek oka, hogy Kuba legnagyobb tejbeszállítói, Új-Zéland, Belgium és Uruguay felől alig érkeznek már szállítmányok, többek között az ellátási láncok akadozása, illetve a szállítmányozási költségek elszállása miatt. Kuba pedig saját tehenészeteiben mindössze 455 millió kilogrammnyi friss tejet tud előállítani, amely a helyi szükséglet alig harmadát fedezi.
Bár az amerikai embargó 2000 óta az élelmiszerekre nem vonatkozik, de a rendkívül szigorú szabályok – illetve a kötelező előreutalás – miatt szinte lehetetlen az Egyesült Államokból behozni tejet.
De nem csak ez az egyetlen termék, amelyik hiánycikké vált azóta, hogy Fidel Castro elhunyt. Sok családnál a csirkehús is csak havonta kerül az asztalra. Emiatt természetesen virágzik a feketekereskedelem, de ezekben az illegális boltokban kizárólag külföldi valutát fogadnak el. A már említett tejpor kilójának feketepiaci átlagára 6 dollár 30 cent körül mozog, abban az országban, ahol az átlagfizetés alig éri el a 163 dollárt.
Emiatt sok tehenészetből egyébként rögtön a feketepiacra adják el portékájukat, bár ők is küszködnek. Az állam ugyanis csak nagyon minimális támogatást nyújt a takarmányozásra, az alultáplált tehenek pedig sokkal kevesebb tejet adnak.
[type] => post
[excerpt] => Még csak idén lesz hat éve, hogy elhunyt Kuba teljhatalmú vezetője, Fidel Castro, de országa máris képtelen betartani egyik nagy ígéretét. A kommunista diktátor még hatalma elején ígérte meg, hogy a fiatal kubaiaknak nem kell nélkülözniük, minden ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1644159600
[modified] => 1644113044
)
[title] => Kuba képtelen teljesíteni Fidel Castro nagy ígéretét, mert nincs elég tej
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=19419&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 19419
[uk] => 19443
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 19420
[image] => Array
(
[id] => 19420
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kubatej2.jpg
[original_lng] => 147035
[original_w] => 1623
[original_h] => 913
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kubatej2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kubatej2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kubatej2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kubatej2-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kubatej2-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kubatej2.jpg
[width] => 1623
[height] => 913
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/02/kubatej2.jpg
[width] => 1623
[height] => 913
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1644220883:8
[_thumbnail_id] => 19420
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 5811
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 23
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Fotók
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33262
[1] => 33263
[2] => 29695
[3] => 8246
[4] => 33261
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai embergó
[1] => Fidel Castro
[2] => gyerekek
[3] => Kuba
[4] => tej
)
)
[4] => Array
(
[id] => 15075
[content] =>
Szeptember 7-én közlemény jelent meg a Fehér Ház hivatalos honlapján, miszerint Joe Biden amerikai elnök úgy határozott, hogy egy évvel meghosszabbítja a Kubával szemben bevezetett, még érvényben lévő kereskedelmi embargót.
„Ezennel meghatározom, hogy ezen hatáskörök gyakorlásának (a kereskedelmi embargó meghosszabbítása) Kubára való további egy éves kiterjesztése megfelel az USA nemzeti érdekeinek” idézi az amerikai vezető szavait a fent említett dokumentum.
Emlékeztetőül, az USA Kuba elleni szankcióit először 1960-ban vezetett be, 1961-ben pedig megszakította diplomáciai kapcsolatait az országgal. 1962-ben a Kuba elleni gazdasági (kereskedelmi) szankciók a teljes embargóig terjesztették ki. A szankciók feloldásának feltételeként az Egyesült Államok a demokratizálást és az emberi jogok tiszteletben tartását követelte Kubától, valamint az ország más országokkal folytatott katonai együttműködésének megszüntetését.
2014 decemberében Barack Obama, az Egyesült Államok akkori elnöke Raul Castro, a Kubai Államtanács elnöke bejelentették a diplomáciai kapcsolatok újraindítását. Obama elnök adminisztrációja, amelyben Joe Biden volt az alelnök, feloldotta a Kubával szembeni szankciókat, és lépéseket tett a kétoldalú kapcsolatok helyreállítását illetően. Ugyanakkor Donald Trump elnök, Barack Obama utódja visszaállította a szankciókat Kubával szemben. Joseph Biden, az Egyesült Államok következő elnöke 2021 februárjában meghosszabbította a szankciók határidejét, megerősítve az Egyesült Államokban bejegyzett hajókra vonatkozó tilalmat, miszerint tilos engedély nélkül belépniük kubai felségvizekre, mivel ez „tömeges migrációhoz” vezethet. Ez esetben az 1996-ban bevezetett szankciórendszerről van szó, amelyek 2004-ben, 2016-ban és 2018-ban lettek módosítva. Ugyanakkor az amerikai kongresszus által bevezetett kereskedelmi embargó több mint fél évszázada változatlan.
NEWSMAKER
[type] => post
[excerpt] => Szeptember 7-én közlemény jelent meg a Fehér Ház hivatalos honlapján, miszerint Joe Biden amerikai elnök úgy határozott, hogy egy évvel meghosszabbítja a Kubával szemben bevezetett, még érvényben lévő kereskedelmi embargót.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1631549340
[modified] => 1631524402
)
[title] => Joe Biden amerikai elnök egy évvel meghosszabbította a kubai kereskedelmi embargót
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=15075&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 15075
[uk] => 14950
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 14953
[image] => Array
(
[id] => 14953
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/3-54.jpg
[original_lng] => 122568
[original_w] => 1023
[original_h] => 575
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/3-54-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/3-54-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/3-54-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/3-54.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/3-54.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/3-54.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/09/3-54.jpg
[width] => 1023
[height] => 575
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1631513603:12
[_thumbnail_id] => 14953
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3051
[_oembed_49dedeb534dcb7dd068f19a631c2171b] =>
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
A kubai hatalom a szervezők letartóztatásával a nagy tüntetéssorozatot megállította, de a gazdasági válsággal nem tud mit kezdeni. Ezért a Caritas és más segélyszervezetek támogatását kérte, hogy a közellátás minimális fenntartását elérje.
„A kubai kormányzat igen büszke arra, amit az egészségügyben elért, hiszen egy főre számítva több az orvos, mint Németországban. Ezért elképzelhető, hogy milyen drámai lehet a helyzet, ha most a pandémiára hivatkozva segítséget kértek” – nyilatkozta a Caritas kubai projektkoordinátora, Kilian Linder a közszolgálati Deutsche Wellének.
A német portál emlékeztet: Kubában a gazdasági válság már évek óta tart, de idén különösen súlyossá vált a pénzreform és a pandémia hatása miatt. A pénzreform azt jelentette, hogy megszüntették a kettős pénzrendszert, pontosan akkor, amikor visszaesett a turizmus a Covid-19 járvány miatt – magyarázza a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) igazgatóhelyettese, Günther Maihold, aki évek óta foglalkozik Kubával. „A koronavírus-válság volt az utolsó csepp a pohárban, ez váltotta ki a nagy tüntetéseket” – hangsúlyozza a szakértő.
A támogatók: a Caritas, Oroszország, Kína és néhány latin-amerikai állam
A kubai kommunista hatalom a Szovjetunió bukásáig orosz támogatással tartotta fenn magát az amerikai embargó idején. Később Venezuela vette át a szerepet, de az ottani populista rendszer gyengülésével ez a lehetőség is megszűnt.
Ferenc pápa segítségével átmenetileg sikerült megszüntetni az amerikai embargót Obama elnök idején, de Trump gyorsan visszaállította azt. Azóta a kubai kommunista hatalom kétségbeesetten kapkod.
A katolikus Caritas maximális erőfeszítést tesz, hogy segítsen a szigetország kétségbeejtő helyzetbe került népének. Maszkokat, ventillátorokat, személyes vírusellenes védőfelszereléseket, gyógyszereket szállít Kubába, ahol mindebből hiány van, holott korábbi egészségügyi katasztrófák idején a szigetország szokott másokat segíteni Latin-Amerikában. Venezuela egy egész hajó rakomány élelmiszert küldött. Oroszország 88 tonna humanitárius szállítmányt juttatott el Kubába. A kínaiak egyelőre csak 30 ventillátort küldtek, de Peking komolyabb segítséget is ígért. Mexikó hadihajón küldött élelmiszert és egészségügyi felszereléseket – a többi között oxigént is. Erről a kubai televízió élő adásban számolt be.
„Örökké hálásak leszünk Mexikónak a testvéri segítségért” – hangsúlyozta Kuba külügyminisztere, aki szembeállította ezt az Egyesült Államok politikájával, amely „háborút és erőszakot hoz nekünk”.
Joe Biden USA-elnök feketelistára helyezte Kuba rendőrfőnökét és annak helyettesét a tüntetések brutális elfojtása miatt. „Mások is következnek még, ha nem lesz drasztikus változás” – fenyegette meg a kubai vezetőket az Egyesült Államok elnöke.
Lesz-e reform?
A humanitárius segítség csepp a tengerben a 11 milliós országban, ahol komolyabb változásokra lenne szükség a válság leküzdésére.
Áprilisban nyugdíjba ment Raúl Castro, aki átadta a hatalmat a fiatalabb nemzedéknek. Sokan bíztak abban, hogy megkezdődnek a reformok, de egyelőre csalódniuk kellett – mondja a német szakértő. A hatalom forradalmi jelszavakkal bombázza a fiatal generációkat, de azok csak azt látják, hogy általános az élelmiszerhiány és a kórházakban nemigen képesek megbirkózni a pandemiával.
A kubaiak kifejlesztettek két saját védőoltást a koronavírus ellen. Az Abdala és a Soberana egyaránt három oltást tesz szükségessé a védettséghez. A lakosságnak eddig kevesebb mint az egynegyedét sikerült teljesen beoltani. Eddig ebből nem volt különösebb probléma, de a delta vírus miatt július végén nagyon megugrott a fertőzések száma – mutatott rá a Caritas projektmenedzsere.
„Kérdés, hogy a hazai oltóanyagok milyen védelmet nyújtanak. Az is bizonytalan, hogy mennyire tudja fokozni a kubai gyógyszeripar az oltóanyagok előállítását, és mennyire tudják rábeszélni a lakosságot az oltásra.
Kritikussá válhat a járványhelyzet, ha nem tudják azt az év végéig megállítani – nyilatkozta a katolikus Caritas kubai embere Kilian Linder a Deutsche Wellének.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Arra kérte Kuba a turistákat, hogy ne dollárt vigyenek magukkal a karibi szigetre, mivel az amerikai valutát az országban már nem fogadják el, figyelmeztetett a központi bank alelnöke, Francisco Mayobre Lence.
A kubai kormány bejelentette, hogy az ország bankjai ideiglenesen leállítják a dollárban történő készpénzbetétek elfogadását. A drasztikus lépés hátterében azok a szigorú amerikai szankciók állnak, amelyek korlátozzák Kubát a zöldhasú valuta külföldön történő felhasználásában. Még Donald Trump volt amerikai elnök szigorított az intézkedéseken, amelynek következményeként mintegy húsz bank állította le a szigetországi tranzakcióit.
„Kuba számára egyre nehezebb megtalálni azokat a nemzetközi banki vagy pénzügyi intézményeket, amelyek hajlandók fogadni, átváltani vagy feldolgozni az amerikai valutát készpénzben” – áll a kubai központi bank közleményében.
A döntés ugyanakkor nem befolyásolja a más valutákban történő átutalással vagy betétekkel végzett műveleteket, és az amerikai turisták számára lehetővé teszi a bankkártyás fizetést is, mint alternatíva.
Az intézkedés június 21-én lép hatályba, és érvényességi időtartama függ az amerikai szankciók feloldásától. Joe Biden amerikai elnök a kampánya során ugyan ígéretet tett Trump néhány, Kubát érintő intézkedésének visszavonására, azonban úgy tűnik, hogy a Biden-kormány külpolitikai prioritásaiba egyelőre nem tartozik bele a kubai kérdések rendezése.
Kubában néhány hét múlva – 2021. január 1-től – az elmúlt évtizedek legnagyobb gazdasági reformjai lépnek életbe. Jelentette be a közelmúltban Miguel Diaz-Canel, Kuba köztársasági elnöke egy, a nemzethez intézett beszédében.
„A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának Politikai bizottsága úgy határozott, hogy bejelenti a gazdasági változás folyamatának kezdetét. Olyan feltételek hoztunk létre, amelyek lehetővé teszik annak kijelentését, hogy a valuta egységesítése 2021. január 1-jén megkezdődik… Az egységes árfolyam – 1 dollár – 24 kubai peso lesz” – mondta az elnök a Kubai Kommunista Párt első titkára, Raul Castro jelenlétében.
Ami a nemzeti valutát illeti, köztudott, hogy Kubában egyidejűleg két nemzeti valuta létezik – a kubai peso (CUP) és a kubai konvertibilis peso (CUC), vagy ahogyan a lakosság nevezi „kuki”. Január 1-től, a döntésnek megfelelően megszűnik a konvertibilis peso.
Mint ismeretes, a CUC, azaz a konvertibilis peso 1994-ben jelent meg mintegy a legsúlyosabb gazdasági válságra reagálva, amely a Szovjetunió és a szocialista tábor szétesése után alakult ki Kubában, értéke egy dollárnak felelt meg, eleinte alkotói saját, „elit” pénznemnek szánták, amelyre a luxus termékek (persze kubai szemmel nézve „luxus”) vásárlásakor volt szükség.
A CUC-ot a turisták is használták, a valutaboltokban lehetett fizetni vele. Ám az idő múlásával a CUC széles körben elterjedt. És itt jelentek meg a mesterségesen létrehozott pénznem problémáinak első jelei. A kezdetek kezdetén a CUC-nak volt fedezete, de idővel konvertibilitása gyengülni kezdett. Az éppen soron következő gazdaság válság következményeként a CUC fedezetlen valutává vált. Egyre nehezebb lett a CUC-ért „kemény valutát” venni. Vagyis a konvertibilis peso elvesztette konvertibilitását. Ezért lehetővé vált az üzletekben mindkét nemzeti pénznemmel fizetni, és az alábbi árfolyamot határozták meg: 24 CUP – 1 CUC-ért.
2021-től csak egy nemzeti valuta lesz az országban – a CUP. De a kubaiaknak nem kell a bankokba sietniük, leadni a most már nem szükséges CUC-ot, ugyanis, a tervek szerint, fokozatosan vonják ki a forgalomból, ennek a folyamatnak az időtartama kb. fél év lesz. Például január 1-től a boltokban a visszajáró összeget kizárólag CUP-ban kapja meg a vásárló, a kapott CUC-okat pedig leadják a bankoknak. A kormány a lakosságnak megtakarításaik szabad cseréjét is ígérte meg.
„Ezek a változások nem kockázatmentesek. Az egyik fő veszély az infláció, amely a tervezettnél lényegesen magasabb lehet. A helyzetet pedig tovább bonyolítja a piacon tapasztalható jelentős áruhiány. Nem engedjük meg a spekulatív áremelést, a szabálysértőkre súlyos büntetés vár… Olyan feltételeket hoztunk létre, amelyek lehetővé teszik, hogy biztosíthassam önöket, hogy senki sem marad segítség nélkül. Soha nem lesz sokkterápia a szocialista Kubában, és minden meghozott döntés széles közmegegyezés eredménye lesz” – figyelmeztetett Diaz-Canel elnök.
„Ismételten emlékeztetem önöket a jövőbeli változások fontosságára, amelyek célja, hogy kedvező feltételeket teremtsenek gazdasági modellünk reformjához annak érdekében, hogy egyenlő esélyeket, jogokat és társadalmi igazságosságot garantáljunk a kubaiak számára. Mindez csak akkor lehetséges, ha a lakosság érdekelt lesz a munkájában és motivációja lesz a dolgozó embereknek” – tette hozzá az elnök.
Diaz-Canel ezzel mintegy feltárta a leendő reformok egyik célját – a kormány fokozatosan munkára kényszeríti az összes munkaképes kubait. A helyiek gyakran mondják, hogy Kuba a világ azon kevés országainak egyike, ahol nyugodtan lehet élni és nem dolgozni. A szocializmus gyakran eltúlzott formákat ölt: a munkakerülők juttatásokat és segélyeket kapnak. Most viszont kivétel nélkül mindenkinek dolgoznia kell.
Itt a hatalom terve nagyon egyszerű, és abból áll, hogy fokozatosan csökkenteni fogják a szociális fizetések és a kiváltságok számát. Hosszú távon még azt tervezik, hogy megszabadulnak az élelmiszer-jegyektől, amelyekkel a kubaiak milliói vásárolják meg az alapvető termékeket kedvező áron. A megtakarított pénzt pedig várhatóan a fizetések és a nyugdíjak emelésére fordítják. Az effajta változások automatikusan arra kényszerítik az embereket, hogy munkát keressenek és dolgozzanak, mert az állam pénzt és támogatást nem fog könnyen osztogatni.
