A kahovkai robbantás következtében kialakult áradás miatt Ukrajna többmillió tonna terményt veszíthet el.
A víz alá került földek termőképességének visszaállításához speciális intézkedésekre lesz szükség – állapította meg Tarasz Viszockij agrárpolitikai miniszterhelyettes.
„Vízforrások nélkül nem lehet elképzelni a zöldségtermesztést. A gabona és az olajos növények termesztése pedig csakis extenzív gazdálkodás keretein belül, alacsony termésátlagokkal lehetséges” – mondta el.
A miniszterhelyettes szerint jelenleg lehetetlen felmérni, hogy milyen károk keletkeztek Herszon megye bal parti részén.
Bulgária feloldja az ukrán mezőgazdasági termékeket szállító autók blokkolását a határon. Ezt Mikola Szolszkij, Ukrajna agrárpolitikai minisztere jelentette be Javor Gecsev bolgár mezőgazdasági miniszterrel folytatott megbeszélését követően – tájékoztat az Agrárpolitikai Minisztérium sajtóközpontja.
„A felek megbeszélték a jelenlegi helyzetet, megállapodtak abban, hogy megvárják az Európai Bizottság döntését, majd folytatják a tárgyalásokat” – áll az üzenetben.
Kedden Luxembourgban várható az EU-tagországok agrárminisztereinek találkozója, ahol döntés születhet az ügyben.
A klímaváltozás miatt az évszázad végére tönkremehetnek Brazília, Indonézia, Kolumbia és Vietnám kávéültetvényei – írja a Qubit. A lap az Universität Zürich (UZH) nemrég megjelent kutatása alapján azt írja, a kávéültetvényeket az adott országok régióit érintő éghajlati, illetve a taljat érintő környezeti változások tehetik alkalmatlanná a termelésre. Ez drámai hatással lehet az érintett országok gazdaságára: főleg Brazília és Vietnám szenvedheti meg a változást, napjainkban ugyanis innen származik a bolygón elfogyasztott kávé mintegy fele.
Az akut kávéfüggőknek egyelőre nem kell tartania attól, hogy nélkülözniük kellene kedvenc forró italukat, a környezeti változások, leginkább a felmelegedés miatt ugyanis várhatóan északabbra tolódnak a kávétermesztésre alkalmas területek, így a kávé nem tűnik el a Földről, csupán máshol kell majd keresni az alapanyagot.
A svájci kutatók arra is rámutattak, hogy az átalakulás nem csak a kávé, de az avokádó, illetve a kesudió termesztésével foglalkozó gazdákat is kellemetlenül érintheti. Az előbbi termény java Peruból, Indonéziából, illetve a Dominikai Köztársaságból érkezik, de az utóbbi években Mexikó vált a világ elsőszámú avokádótermelőjévé. Sőt, a közép-amerikai országban akkora üzlet a zöld aranyként is emlegetett zöldség termesztése, hogy még a drogkartellek is igyekeznek megsarcolni a gazdák profitját. Ami a kesudiót illeti, főleg India és egyes afrikai országok számára jelenthet komoly érvágást a klímaváltozás ezen hatása.
Akárcsak a kávé, az avokádó és a kesu esetében is eltolódnak majd a növények termesztésére alkalmas területek, így jól járhatnak az amerikai, a kínai, az argentin, illetve egyes kelet-afrikai gazdák, ahol megkezdődhet a termelés.
Roman Grüter, a svájci kutatócsoport vezetője rámutatott, hogy a klímaváltozás hatásainak kezelésére kidolgozott akciótervekben foglalkozni kellene azokkal az érintettekkel, akiket a hasonló mezőgazdasági átalakulások negatívan érintenek majd. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás nem csak a hasonló, prémium élelmiszernek számító növényeket, hanem alapvető mezőgazdasági termékeket is érint.
Aszigorodó európai agrárszabályozás kicsapta a biztosítékot Washingtonban.
Egyfelől mintha enyhülne a Washington és Brüsszel közötti, elsősorban kereskedelmi-gazdasági-ipari ellentétekből fakadó konfliktus, másfelől újabb feszültségforrások bukkannak fel. Ezek az ellentmondásos, sehová sem vezető, de komoly érdekkülönbségeket takaró viszályok veszélyeztetik az Atlanti-óceán két partja között megindult óvatos közeledést, kompromisszumkeresést, annak első kezdeményét, a Trade and Tech Council (Kereskedelmi és Technológiai Tanács) munkáját – emelte ki a Figyelő cikke.
Ennek a vitának, érdekütközésnek lehet az egyik – fontos – leágazása az európai élelmiszer-exportálók fokozódó szembenállása az amerikai mezőgazdasági komplexum szereplőivel.
Nagyon úgy néz ki, hogy az általános, kereskedelmi háborús hangulatú viszálykodásnak csak az öreg kontinens (részleges?) visszavonulása vethet véget. A Politico.eu keményen fogalmaz:
„Európa kezdi felfogni, hogy csak egy korábban elképzelhetetlen mértékű engedménnyel vethet véget a (Washingtonnal vívott) kereskedelmi háborúnak,
amelyet Donald Trump előző amerikai elnök indított, s amit utóda, Joe Biden folytat.” Ez azt jelentené, hogy az EU – benne elsősorban Németország – fogja rövidebb pórázra acéliparát, vegye vissza a tengerentúlra irányuló acéltermékexportját, mert az ottani ellenérdekelt lobbi keményen szorongatja Bident. No meg ne törekedjen arra, hogy kiszorítsa az USA-t a világ vezető agrárhatalmának a szerepéből. Az acélvitában Magyarország nem érdekelt, hiszen nincs benne az uniós sorrend szerinti első tízben, ám az agrárszektort érintő konfliktusban – mint erős mezőgazdaságú ország – nyakig benne lehetünk.
Ez utóbbi kapcsán utalt rá Tom Vilsack amerikai illetékes miniszter, hogy élelmiszer-agrár háború törhet ki Brüsszel és Washington között. Az EU a klímavédelem jegyében szigorítaná például a növényvédő szerek használatát. Ezt az Egyesült Államok arra való hivatkozással dobja vissza, hogy a korlátozások bevezetése termés(hozam)-csökkenéssel járhat és tovább élezi az amerikai–uniós ellentétet, amely a GMO-mentesség körüli vita kapcsán már úgyis kialakult. Vilsack az USA érdekeinek a szempontjából az EU-ban tavaly elfogadott és a fenntartható, biztonságos élelmiszer-termelést célzó Farm to Fork (F2F) stratégiában látja a legnagyobb ellenséget.
Ennek fő pontjai a következők:
2030-ig a felére kell csökkenteni a vegyi alapú rovarirtó szerek alkalmazását,
ötödével szükséges visszafogni a műtrágya-felhasználást,
a felére indokolt korlátozni a haszonállatok és az akvakultúrák kezelésére alkalmazott mikrobiológiai szerek eladását az unióban,
át kell térni a biogazdálkodásra a közösség mezőgazdasági művelésre használt területének a negyedén.
A kiindulási alap az, hogy az agrárszektor, az élelmiszer-termelés bocsátja ki a klímaváltozást felgyorsító üvegházhatású gázok tetemes hányadát. A százalékokról vita folyik, ám azt, hogy a mezőgazdasági tevékenység nagymértékben oka az üvegházhatást kiváltó gázok légkörbe kerülésének, általánosan elfogadják.
Több elmélet létezik az agrárellentétek kiéleződésének okára. Az egyik szerint veszélybe kerülhet az Egyesült Államok kivitele, ami azért fontos, mert a teljes amerikai mezőgazdasági termelés negyedét exportálják. Az USA és Kína közti kereskedelmi háború érdekes módon nem érintette a fő felvevőpiacot. A távol-keleti országba irányuló amerikai agrárkivitel tavaly csaknem megduplázódott, s így meghaladta a 26 milliárd dollárt. Ám a tengerentúli termelők-exportőrök bizonytalanok, nem látják, mire megy ki a Biden-kormány Kína-politikája.
Washington attól tart, hogy Brüsszel lépései a mezőgazdasági globális termelés 11 százalékos csökkenését és az agrártermékek 89 százalékos drágulását okozzák, ha a világ országai átveszik az F2F-célokat. A föld népességét fenntartható módon etetni kell, s nem kockáztathatjuk ezt a Farm to Forkkal – mondják az Egyesült Államokban. Az USA az ENSZ szeptemberi élelmiszeripari csúcstalálkozóján koalíciót szervezett az uniós stratégiával szemben. A tengerentúlon indítják az amerikai vezetésű ellenprogramot. „Nehogy már az EU diktálja az új normákat a világ kukoricaföldjein és tejgazdaságaiban!” – summázza a washingtoni véleményeket a Politico.
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
A párás – nedves időjárás nagyban megnehezíti a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdák munkáját. Az elmúlt időszakban emiatt sok helyen nem tudták időben betakarítani a kukoricát és a napraforgót. A két kultúrának a betakarítása azért is fontos, mert a vetésforgós földműveléshez optimális esetben a helyükre gabonaféléket kellene vetni, azért, hogy a termőföldben megmaradjon a tápanyag.
Jelentős mértékben csökkent az agrárvállalatok és a magángazdaságok termelése az idei év hét hónapja során, a visszaesés rendre több mint 15 és 4% – adta hírül csütörtökön a liga.net hírportál az Állami Statisztikai Szolgálatra hivatkozva.
A hivatal szerint az idei év január–júliusi időszakában a mezőgazdasági vállalatok 15,3%-kal, a magángazdaságok pedig 4,2%-kal csökkentették a termelésüket. Az agráripari komplexum alanyainak termékkibocsátása 2020 hét hónapja során 11,2%-kal esett vissza, a növénytermesztés csökkenése 15,7%-ot, az állattenyésztésé pedig 2,5%-ot tett ki.
A Gazdaságfejlesztési, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztérium augusztus 19-én 72,1 millióról 70 millió tonnára csökkentette a várható gabonatermés mértékét valamennyi kategória tekintetében. Az Ukrán Gabonatermesztők Szövetsége augusztusban 2 millió tonnával csökkentette a terméskilátásokat, amit az utóbbi hetekben Ukrajna-szerte tapasztalt aszályra vezetett vissza. A folyó marketing évben – 2020 júliusa és 2021 júniusa között – az ukrán búzaexport 17%-kal, 20 millióról 17 millió tonnára csökkenhet a minisztérium mérleg-előrejelzése szerint.
