A minimálbér legnagyobb emelkedését Ukrajnában regisztrálták, ez most az első helyet jelenti a világ 56 országa között – jelezte Oleh Nyemcsinov, Miniszterelnökséget vezető miniszter Telegram-csatornáján.
„Elolvastam a Picodi.com csapat tanulmányát, ahol láthatjuk, hogyan változott a minimálbér 2021-ben több tucat országban. A tanulmány 56 olyan országot vizsgált meg, ahol a kormány által meghatározott minimálbér van érvényben. (…) A „minimálbér” legnagyobb növekedését Ukrajnában regisztrálták: 2021. január 1-jétől a nettó minimálbér 27%-kal nőtt az elmúlt évhez képest (4830 UAH és 3 802 UAH). Ez a világ 56 országa között az első helyet jelenti” – írta Nyemcsinov.
A minimálbér Németországban 1,5%-kal, Lengyelországban 9,8%-kal, Fehéroroszországban pedig 6,7%-kal emelkedett. Kazahsztán második éve van az utolsó helyen.
Elemezve a tanulmányt elmondta, hogy egyes országokban a minimálbér nem adóköteles (Fülöp-szigetek, Hong Kong). Azonban a legtöbb országban a „tiszta” és a „piszkos” bérek közötti különbség kettőtől több tíz százalékig terjed. Ezért a tanulmány során figyelembe vették a nettó összeget, vagyis azt a pénzt, amelyet a munkavállaló ténylegesen kézhez kap.
„A tanulmányban résztvevő országok egyharmada 2021 januárjától nem merte megemelni a minimálbért. Köztük Örményország, Azerbajdzsán, Észtország és az Egyesült Államok, ahol a szövetségi ráta 2009 óta nem változott” – mondta Nyemcsinov.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa augusztus 25-én megszavazta a minimálbér emeléséről szóló törvényjavaslatot. A rendelet értelmében szeptember 1-től 5000 hrivnyára emelik a minimálbért országunkban.
A javaslatot 295 képviselő támogatta. A tervek szerint a minimálbért 2021 első felétől 6000 hrivnyára, majd legalább 6500 hrivnyára emelik.
Veszélyt jelent a minimálbér gyors emelése, jóllehet az állami költségvetés kibírja a bérminimum növelését – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök egy televíziós interjúban, adta hírül szombaton az rbc.ua hírportál.
Az Ukrajina 24 tévécsatorna péntek esti műsorában Zelenszkij elmondta, „a büdzsé elbírja, pontosan tudjuk, hogy megemelhetjük 6,5 ezer hrivnyára a minimálbért.” A bérminimum gyors növelése ugyanakkor veszélyes – tette hozzá. De annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az embereknek könnyebb lesz.
A kormány tervei szerint a jövő év január 1-jétől a minimálbér 6 ezer hrivnyára, 2021. július 1-től pedig 6,5 ezer hrivnyára nő. A Legfelső Tanács augusztus 25-én soron kívüli ülést tart, amelynek napirendjén a minimálbér emelésének kérdése is szerepel.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Gyakorlatilag nem lesz hatása az infláció átlagszintjének alakulására annak, hogy a minimálbér a tervek szerint 4700-ról 5 ezer hrivnyára emelkedik – jelentette ki Kirilo Sevcsenko, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke az rbc.ua hírportálon hétfőn megjelent interjújában.
Mint Sevcsenko elmondta, hogy szerinte a minimálbér jövő évre tervezett növelése 6500 hrivnyára kisebb mértékben hat majd ki az árakra, mint 2017-ben, amikor a minimálbért 1600-ról 3200 hrivnyára emelték.
Az NBU elnöke kifejtette: jelenleg a koronavírus okozta válság által előidézett általános alacsony kereslet miatt a minimálbér-emelkedés sokkal kisebb hatással lesz az árak alakulására, mint 2017-ben. A lakossági megtakarítások mértéke csökkent, a vállalatok várakozásai eléggé pesszimisták, nem bíznak az eladások növekedésében – tette hozzá. Ugyanakkor – folytatta – a minimálbér emelése fenntartja a belső keresletet, és ennek megfelelően elősegíti a gazdaság helyreállását.
Mint ismeretes, Volodimir Zelenszkij elnök törvénytervezetet nyújtott be a Legfelső Tanácsba, amelynek értelmében idén szeptember 1-től 5,86%-kal 5 ezer hrivnyára emelkedne a minimálbér mértéke Ukrajnában. Az államfő ennek érdekében felszólította a képviselőket, hogy augusztus 25-én tartsanak soron kívüli ülést, és szavazzák meg a törvénytervezetet.
Szeptember 1-től 5000 hrivnyára emelik a minimálbért Ukrajnában. A költségvetés ezzel kapcsolatos módosításáról szóló projektet Volodimir Zelenszkij augusztus 6-án nyújtotta be a Legfelsőbb Tanácsnak. Ezenkívül a Miniszteri Kabinet elfogadott egy határozatot, melynek értelmében 2021 során két szakaszban fognak emelni a minimálbéren: előbb 6000-re, majd pedig 6500 hrivnyára.
Országunkban jelenleg 4723 hrivnya a minimálkereset összege. De milyen következményekkel jár majd az emelés?
Minden vállalkozó havonta fizeti az egységes szociális járulékot (JESZV). Tehát függetlenül attól, hogy volt-e bevétele az adott hónapban a vállalkozóknak, ezt a járulékot köteles befizetni. A minimálbér emelésével ennek összege is emelkedik: szeptembertől a jelenlegi 1039 hrivnya helyett már 1100-at, 2021-ben 1320, majd pedig 1430 hrivnyát kell majd fizetni.
Az üzleti tevékenységet végző személyek közül már többen is kifejezték nemtetszésüket a helyzettel kapcsolatban, elmondásuk szerint a mostani válság alatt a minimálbér emelése azzal jár majd, hogy több cég is visszatér a „borítékos” fizetéskiadáshoz.
Augusztus 6-án, csütörtökön, Volodimir Zelenszkij elnök törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentbe, miszerint szeptember 1-jétől 5000 hrivnyára emelné Ukrajnában a minimálbér összegét – olvasható a Parlament honlapján.
Az elnöki hivatal korábban bejelentette, hogy a képviselők a törvényjavaslatot a Parlament soron kívüli ülésén vitathatják meg. A 3963. számú, „Ukrajna 2020. évi állami költségvetéséről szóló törvény módosításáról” szóló törvényjavaslatot a szöveg megjelenítése nélkül tették közzé. A dokumentumot a vezetőségnek nyújtották be megfontolás céljából. Julia Kovaliv, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője kifejtette, hogy a minimálbér emelésének finanszírozási forrása az államadósság-megtakarítás. Hozzátette, hogy a törvényjavaslat az állami költségvetést módosítását javasolja.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
A Miniszteri Kabinet tervei a minimálbér növelésével kapcsolatban emelik a bérek adóterhét is, s emiatt megnövekedhet árnyékgazdaság részaránya is Ukrajnában. Ezt olvashatjuk az Európai Gazdasági Szövetség megjegyzésében az ukrán kormány terveit illetően, amely szerint a minimálbért 5000 ezer hrivnyára emelnék, valamint a 2021-es költségvetést 6–6,5 ezer hrivnya minimálbér alapján dolgoznák ki.
Az üzleti közösség szerint ez a tervezet sokkal ronthat a jelenlegi helyzeten és semmilyen kézzel fogható, pozitív következménnyel nem jár majd. A Szövetség hangsúlyozza, hogy ha a bejelentett terveket végrehajtják, az egységes szociális hozzájárulási alap maximális értéke jelentősen megnő, s a legjelentősebb kárt pedig a becsületes adófizetők szenvedik majd, akik nyíltan és becsületesen fizetnek alkalmazottjaiknak.
Az üzleti közösség attól is fél, hogy a bérekre nehezedő adónyomás növelése a gazdasági válság idején ahhoz fog vezetni, hogy egyre többen térnek át az ún. árnyékfizetésre. „A bérek adóteherének növekedése miatt a hivatalos foglalkoztatás csökkenésére, a munkabérek költségeinek visszaesésére, végül pedig a költségvetési bevételek esésére számíthatunk. Ezért a következmények nem igazán tekinthetők pozitívnak” – közölték a Szövetségnél.
Ennek fényében a Szövetség hangsúlyozza, hogy elfogadhatatlannak tartja a bérek adóteherének növelését, és hangsúlyozza e teher csökkentésének szükségességét.
Denisz Smihal miniszterelnök Facebook-bejegyzése szerint a béremelések a következőképpen zajlanának:
szeptember 1-től 5000 hrivnyára emelnék a minimálbért (+277 hrivnya vagy 5,9%);
2020. január 1-től 6000 hrivnyára emelnék a minimálbért (+1000 hrivnya vagy 20%);
2020. július 1-től 6500 hrivnyára emelnék a minimálbért (+500 hrivnya vagy 8,3%).
Szeptember 1-től 5000 hrivnyára emelkedik a minimálbér – írja az UNIAN ukrán hírügynökség Denisz Smihal bejelentésére hivatkozva.
A miniszterelnök elmondása szerint a minimálbért több ütemben emelik. 2021 januárjától 6000 hrivnyát, 2021. július 1-től pedig minimum 6500 hrivnyát kapnak kézhez a dolgozók. Hozzátette: mindez pozitív hatással lesz a nyugdíjjárulékok kifizetésére is.
Mint ismeretes, július 1-jétől Ukrajnában újraszámolják a szociális normát – megnő a létminimum összege. Ebből kifolyólag megnő a nyugdíjak összege, mind a szegényebbeknek, úgy a gazdagabbaknak, közölte az ukrán sajtó.
De hogyan? A törvény szerint a nyugdíjasok ellátmánya minimum 1 (1638 UAH) és tíz (16 380 UAH) létminimumnak kell lennie. Július 1-től ez az összeg 1712-től 17120 UAH-ra változik. Vagyis a módosítás eredményeként növekszik a minimális és maximális nyugdíj és ennek megfelelően az összes, törvényben előírt juttatás összege.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Amint azt a kormány sajtószolgálatánál elmondták, a júliusi újraszámítást a Nyugdíjalap költségvetése finanszírozza, így a júliusi nyugdíjakat az ütemtervnek megfelelően folyósítják. Minden, a normát meghaladó (a nőknél 30 év, a férfiaknál 35 év munkaviszony) évben, a létminimum 1%-val kell nőnie a nyugdíj összegének. Ez 6,8 millió nyugdíjast érint. De van itt egy nüansz, mert e létminimum összege 3264 UAH. Ezt a számot a szociálpolitikai minisztérium hozta nyilvánosságra. Vagyis a minimális nyugdíjat nem 74, hanem 1626 UAH-val kell növelni, ami majdnem kétszer annyi. Ilyen becslések szerint közel nyolc millió ukrán nyugdíjas részesülne jelentős nyugdíjemelésben, (mert az a nyugdíj, amit ma kapnak, kevesebb mint 3264 UAH). Ehhez azonban szükség lenne a Nyugdíjalap deficitjének emelésére, amit az Államkincstárnak kellene finanszíroznia. De mint mindig, erre nincs elég pénz.
Támogatások, adók, tartásdíjak, a katonáknak járó kifizetések
A támogatási engedmény összegének kiszámítására szolgáló képlet magában foglalja a létminimum összegét is. Egy család havi átlagos jövedelme osztódik két létminimum összegével, szorzódik 15% valamint a család teljes jövedelmével. A kapott összeg képezi a közüzemi díjak kötelező befizetését, a fennmaradó összeget a támogatás fedezi. Például 2027 UAH összegű létminimum esetében a 10 ezer UAH jövedelemmel rendelkező négytagú család számára a kötelező fizetés befizetés 928 UAH. A megemelt, 2118 UAH-s létminimum mellett, ugyanazon 10 ezer UAH jövedelemmel rendelkező családnak 885 UAH-t kell fizetnie a közüzemi díjakért. Ami az adókat illeti, itt minden egyszerű: „Az egységes adófizetők első csoportjára vonatkozó illeték a létminimum 10%-án belül kerül meghatározásra” – mondja ki az Adókódex 293.cikkelye. Ezért július 1-jéig a munkaképes személyekre vonatkozó létminimum összege 2102 UAH, az illeték 210,2 UAH. És július 1-je után a létminimum összege 2197 UAH, az adó ennek megfelelően – 219,7 UAH. „A tartásdíjakat a bíróság határozza meg, ami számos tényezőtől függ (a másik szülő anyagi helyzete, a tartásdíjat fizető személy fizetésének mértéke stb.), a törvény csak a tartásdíj minimál összegét határozza meg: nem kevesebb a létminimum felénél gyermekenként” – magyarázta el Dina Drizsakova ügyvéd. Az ukrán fegyveres erőkben katonai szolgálatra behívott ukránoknak nyújtott egyszeri pénzügyi támogatása (két létminimum) szintén a létminimum összegétől függ.
Ukrajnában a minimálbér a németországinál 9-szer, a luxemburginál 12-szer kisebb – adta hírül kedden az rbc.ua hírportál az Eurostat friss adataira hivatkozva.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának közlése szerint 2020. január 1-től az EU 27 tagállama közül 21-ben minimálbért állapítottak meg, és csak Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria és Svédország nem rendszeresítette ezt a mutatót. Az Eurostat által közölt adatok szerint az EU keleti tagországaiban általában 600 euró alatt, míg északnyugati államaiban 1 500 euró fölött van a legkisebb havi fizetés összege. A hivatal az országok három csoportját különböztette meg a minimálbér szintje szerint.
A idei év elején legalacsonyabb Bulgáriában (312 euró) volt a minimálbér, míg kilenc, elsősorban kelet-európai tagállamban 400 és 600 euró között mozgott a legkisebb fizetések összege, ezek: Lettország (430 euró), Románia (466 euró), Magyarország (487 euró), Horvátország (546 euró) Csehország (575 euró), Szlovákia (580 euró), Észtország (584 euró), Litvánia (607 euró) és Lengyelország (611 euró).
Öt déli EU-s tagországban a havi minimálbér összege 700 és valamivel több, mint 1000 euró között ingadozott: Portugália (741 euró), Görögország (758 euró), Málta (777 euró), Szlovénia (941 euró) és Spanyolország (1 050 euró).
A fennmaradó hét nyugati és északi EU-tagállamban a minimális fizetések összege meghaladta az 1500 eurót: Franciaország (1 539 euró), Németország (1 584 euró), Belgium (1 594 euró), Hollandia (1 636 euró), Írország (1 656 euró) és Luxemburg (2 142 euró).
A hírportál emlékeztetett rá, hogy 2020, január 1-től a minimálbér havi összege Ukrajnában 4 723 hrivnya, ami 550 hrivnyával több, mint egy évvel korábban volt. A jegybank 26,42 UAH/euró árfolyamán számítva az ukrán minimálbér 179 eurót tett ki, ami a németnél 9-szer, a luxemburginál pedig 12-szer kisebb, igaz az árfolyamváltozás következtében február 1-re 170 euróra csökkent az említett mutató.
