A szigorodó környezetvédelmi előírások, az exportlehetőségek csökkenése, az afrikai sertéspestis (ASF), valamint a lakossági bírálatok az Európai Unió sertéshústermelésének csökkenéséhez vezetnek, olvasható az EU 2023-35-ös mezőgazdasági fejlesztési előrejelzésében, közölte az Agroportal.
Az EU sertéshústermelése az előrejelzések szerint 2035-ig évi 0,9%-kal (közel 2 millió tonnával) csökken a 2021–2023 közötti időszakhoz képest.
Ugyanakkor az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás az EU-ban 2035-ig évi 0,7%-kal – 29,7 kg-ra – várhatóan csökken (-7% a 2021–2023-as szinthez képest).
„Kínában, a Fülöp-szigeteken és Vietnamban a termelési kapacitás a vártnál hamarabb helyreáll, ami az ASF-járványok várható kitörése ellenére alacsonyabb importigényhez vezet. Ehelyett megnőhet az import sertéshús iránti kereslet az Egyesült Államokban, Ausztráliában, a szubszaharai Afrikában, Ázsia néhány más régiójában és a szomszédos európai országokban” – jósolják a szakértők.
Nagy-Britannia a következő évtizedben a sertéshús legnagyobb exportcélpontjává válhat az EU-ból.
Ezen események összhatása azt jelenti, hogy az export a következő években csökkenni fog, majd 2035-re valamivel alacsonyabb szinten stabilizálódik: 2021–2023 és 2035 között -620 000 tonna.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ukrajna 2023 január-novemberében nem exportált élő sertést, míg 2022 11 hónapjában 141,5 tonnát juttatott külföldre ezekből az állatokból 220,7 ezer dollár értékben. Erről az Állami Vámhivatal számolt be.
Az élősertés behozatala 524 tonna volt, ami háromszorosa az előző év azonos időszakának.
A 11 hónapig tartó élő sertésimport 2,3-szorosára nőtt 2022 azonos időszakához képest – 4,6 millió dollárra.
Ukrajnába elsősorban Dániából (82,2%), Franciaországból (12%) és Nagy-Britanniából (4,6%) hoztak állatokat.
Az élősúlyú sertéshús felvásárlási ára 2023 elején nem változott, áprilisban azonban több mint 20%-kal emelkedett, de várhatóan már a jelenlegi szinten marad – adta hírül hétfőn az rbc.ua hírportál a KSG Agro holding sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint az első negyedévben 67,76 hrivnya/kg volt a vágósertés átlagára, de áprilisban már 79,95 hrivnya/kg, az utolsó héten pedig 83,06 hrivnya/kg volt. „Az első negyedévi árzuhanás után, a tavasz kezdetével megfigyelhettük a sertéshús-felvásárlást növelő beszerzők aktivitását, többek között a húsvét előtti időszakban megnövekedett keresletre számítva. A minőségi kondicionált sertéshús a háborús időszakban visszafogott volt és maradt. Ennek eredménye a felvásárlási árak növekedése lett” – emlékeztetett Szerhij Kaszjanov, a KSG Agro holding igazgatóságának elnöke.
A vezető szerint „jelenleg a sertéshús kereslete alacsonyabb a kínálatnál. Ugyanakkor a hazai sertéshústermelők nem tudják maradéktalanul kielégíteni a keresletet, mert a beszerzők húsvét előtti tevékenysége során a sertéshúst élőben értékesítették a lehető legnagyobb súlyban, és néhányan a tervezettnél korábban, azaz kisebb súllyal adták el a sertéseket.” Szerihij Kaszjanov úgy vélte, hogy a közeljövőben az élősúlyú sertés ára 75–85 hrivnya/kg között lesz.
Az Ukrajnai Sertéstenyésztők Szövetségének adatai szerint a vágósertés átlagos felvásárlási ára 2023. január–márciusban 67,76 hrivnya/kg volt, ami 0,6%-kal alacsonyabb, mint 2022 negyedik negyedévében volt.
A topagrar.com portál cikke meglehetősen sötét képet fest az ukrán sertéshús termelés és a lakosság ellátásának helyzetéről.
Az orosz támadások következtében több tucatnyi nagyüzemi sertéstelep – épületekkel együtt – megsemmisült, az állomány jelentős részét az orosz katonák rekvirálták, vagy takarmány-, munkaerő- vagy áram hiányában maguk az állattartók kényszervágással szüntették meg.
Az Ukrán Agrobusiness Club becslése szerint ez év júliusában az EU tagországokból mintegy 9000 tonna sertéshúst importáltak, ami a négyszerese volt az egy hónappal korábban vásárolt mennyiségnek, a januártól májusig terjedő időszakban pedig a behozott mennyiség 22 300 tonnát tett ki. A fő beszállító Lengyelország, Dánia és Hollandia volt.
További súlyos problémát jelent az elpusztult vagy kényszervágott sertések pótlása, amelyhez az ukrán állam egyelőre nem rendelkezik megfelelő tartalékkal és a hrivnya erős gyengülése nagyon megdrágítja az importot.
Óriási összegekkel támogatták tavaly a világ legbefolyásosabb befektetői a laboratóriumban előállított, sejtalapú húselőállítást. A hústermesztés és az új ágazatot megalapozó sejtmezőgazdaság egyelőre nem alkalmas az ipari előállításra, de 2021 áttörést hozhat. A termesztett hús a következő években már jelentős piacot szerezhet, és a világ legnagyobb élelmiszer-óriásai is gyors térhódításra számítanak.
A fogyasztók többségének egyelőre ismeretlen, vagy etikai okokból leginkább elutasított agrárinnovációnak számít a termesztett hús. A fogalommal ugyanakkor érdemes megbarátkozni. A befektetői aktivitás és a globális nagyvállalatok érdeklődése ugyanis azt jelzi, Néhány év múlva már jelentős szeletet hasíthat ki a sejtalapú húselőállítás a hagyományos húspiacból, az etikai aggályokat pedig sokaknál a fenntarthatósági előnyök írhatják felül.
Az eljárás lényege, hogy az élő állatból vett sejteket laboratóriumi környezetben, a célnak megfelelő táptalajon, úgynevezett bioreaktor segítségével szaporítják. Az eljárással létrehozott hús tulajdonságai így megegyeznek a hagyományos módon előállított húséval, de nem kell hozzá levágni az állatot.
A termesztett hús iránti érdeklődés azért is óriási, mert az eljárással jelentősen csökkenthető a mezőgazdaság, elsősorban az állattartás károsanyag-kibocsátása és a talajterhelés, de leginkább óriási üzlet. A hagyományos hússal azonos ízű és állagú hús termesztése ráadásul megkíméli az állatok életét, ezért népszerűsége a fiatalabb generációk körében már most kimutatható.
A termesztett hús globális elterjedésére még várni kell, ugyanakkor az már biztos, hogy óriási piaca lesz az innovációnak. A tavalyi év mérföldkőnek számít: az első laboratóriumi hús Szingapúrban megszerezte a forgalmazáshoz szükséges engedélyt, így már a lakosság is hozzájuthat a termesztett csirkefalatokhoz.
Várhatóan idén tovább nő az új iparágban a tőkebefektetés, ráadásul óriási lökést adhat a termesztett hús globális piacfoglalásához a kormányok egyre nagyobb érdeklődése.
Az Egyesült Államok szövetségi kormánya vagy Izrael várhatóan jelentős összegű állami támogatással száll be a laboratóriumi húságazatba a nyílt hozzáférésű fejlesztések előmozdítása érdekében.
Arra még sokat kell várni, hogy a termesztett hús is megjelenjen a boltokban a hagyományos húsfélék mellett, ugyanakkor a prémium termékek között várhatóan már egyre nagyobb mennyiségben fordulhat elő.
A befektetett összeg, a várható profit, a piaci részesedésért folytatott verseny, valamint az innovációs lehetőségek miatt ugyanakkor biztosra vehető, hogy az egyelőre alig nyolcvanszereplős globális piacon mindenki a lehető leggyorsabban, és minél olcsóbban engedélyeztetni szeretné a termesztetthús-készítményeit.
Tavaly mintegy 366 millió dollárt fektetett a magánszféra a termesztett hússal kapcsolatos tudományos munkába – derül ki a Good Food Institute alternatív húspiaci szereplőket tömörítő nemzetközi ernyőszervezetének adataiból. Ez több mint négyszerese a 2019-ben befektetett összegnek.
Ma már nem a laboratóriumi húselőállítás jelenti a tudományos áttörést, hanem a tenyészidő csökkentése és az előállítási költségek jelentős visszaszorítása.
A vállalkozások jelentős része startup, vagyis a magánszektor befektetői nélkül nem tudnák folytatni a munkát. A befektetők várakozásai szerint a termesztett hús globális húspiaci részesedése már 2040-re elérheti a 35 százalékot. A mellette szóló érvek között az állatjóléti szempontokat és a nullához közeli kibocsátást említik, valamint a sejtmezőgazdaság gyors fejlődésének köszönhetően az élő állathoz képest sokkal egészségesebb húst ígérnek.
Az ellenérvek között az etikai szempontok a leghangsúlyosabbak, vagyis az, hogy az emberek többsége egyelőre irtózik az állatmentes hústermesztés gondolatától. Piaci szempontból aggályos, hogy az innovatív húsipart az állattartók létszámához képest elenyésző szereplő tarthatja kézben, működésük pedig a világ leggazdagabbjaitól válhat függővé. A hagyományos állattartás ellen folytatott kampány pedig sok gazdálkodót tehet tönkre vagy ösztönözhet a tevékenysége feladására.
A sejtmezőgazdaság fejlődésének köszönhetően már szinte minden állat húsa elkészíthető a biológiai táptalaj megfelelő összeállításával, ráadásul kiküszöbölhetők a nemkívánatos részek és a rákkeltő anyagok is.
A Gourmey francia startup a napokban jelentette be, hogy 2022 végéig piacra szeretné dobni a termesztett libamájat. A magyar piac szempontjából is fontos bejelentés azért is érdekes, mert a libamáj kilogrammonkénti fogyasztói ára több tízezer forintnak megfelelő összeg, a prémium termék laboratóriumi előállítása így már most kifizetődő lehet. Ezzel szemben a laboratóriumi csirkehús előállítási költsége a fogyasztói ár akár tízszeresére is rúghat. A termesztett libamáj tehát már most megtérülhet, ráadásul a vegyes megítélésű libatömés is elkerülhető.
Komoly mérföldkőnek számít, hogy a Nestlé, vagyis a világ legnagyobb élelmiszeripari vállalata pár nappal ezelőtti bejelentése: a jövőben együttműködik a vezető kutatókkal annak érdekében, hogy mielőbb lehetővé váljon az alternatív hús nagyüzemi előállítása. Ez tehát azt jelzi, hogy a globális élelmiszeripari vállalatok is versenybe szálltak az elsőbbségért termesztett húspiac meghódításában.
Az idén várhatóan tovább nő a tőkebefektetés, emellett a bontakozó iparág szereplőinek összefogása és a lehetséges állami szerepvállalások, közös kutatóbázisok tovább gyorsítják a termesztett hús piachódítását.
Európában Hollandiában, Németországban és Svájcban működnek laboratóriumi hústermesztő vállalkozások. Élő állat levágása nélkül már termeszthető marhahús, csirkehús, sertés, kenguru, liba, kacsa, bárány, ló és különböző halfajok.
Az afrikai sertéspestis megjelenése óta Németországnak súlyos gondjai vannak a sertéshús feleslegének értékesítésével.
Különböző kormányszervek és megbízottak intenzíven keresik a lehetőséget az új piacok feltárására, mivel a koronavírus-járvány kitörése előtt a Németországban megtermelt sertéshúsnak több mint fele exportra került, és e lehetőség tartós bezáródása – az éttermi fogyasztás drasztikus csökkenésével párosulva – beláthatatlan, súlyos következményekkel járhat az egész német mezőgazdasági termelésre – írja a topagrar.com szakportálra hivatkozva az Agroinform.hu.
Mint írják, a teljesen új piacokon csak kis mennyiséget lehet elhelyezni, ezért a szövetségi agrárminisztérium leginkább a kínai pozícióikat igyekszik visszaszerezni. Eddig annyi előrelépés történt, hogy a kínai fél – az úgynevezett kérdéskatalógus németek által történt megválaszolása után – késznek mutatkozott a tárgyalások főállatorvosi szinten történő folytatására.
Egyelőre azonban még egyetlen európai országnak sem sikerült Kínával úgynevezett regionalizálási megállapodást elérnie, ami azt jelentené, hogy az adott ország az igazoltan járványmentes körzetekből exportálhat sertéshúst az ázsiai országba. Da mivel az afrikai sertéspestis Németországban bizonyítottan jelen van (vaddisznókon 293 fertőzést igazoltak), Kína egyáltalán nem enged be német sertéshúst az országba.
Julia Klöckner, szövetségi agrárminiszter viszont megállapodott Marie-Claude Bibeau, kanadai kolléganőjével, hogy a német sertéshús export a járvány által nem érintett körzetekből – bizonyos feltételekkel – továbbra is zöld utat kap az észak-amerikai országba.
Nagy lendületet vehet az argentin sertéshús-termelés, ha megvalósul az erre irányuló, a kormányzat támogatását élvező terv. Eszerint a jövőben a dél-amerikai ország óriási mennyiségben exportálna sertéshúst Kínába. Az argentinok és a környezetvédők azonban az üzlet árnyoldalai miatt aggódnak.
Hatalmas húsipari megállapodást köthet Kína és Argentína, aminek következtében a dél-amerikai állam lenne Kína legnagyobb sertéshús-beszállítója.
A kormányzati támogatást élvező terv Argentínában 3,5 milliárd dolláros beruházást jelentene, 2,5 milliárd dolláros éves sertéshús-exportot generálna, valamint 9500 új munkahelyet hozna létre.
A forgatókönyv szerint a megállapodás négy év alatt a jelenlegi 700 ezer tonna évente megtermelt mennyiségről 900 ezerre emelné a sertéshús-termelést a dél-amerikai országban.
A 2020 januári adatok szerint, a világ sertésállományának nagysága akkor több mint 677 millió jószágot jelentett, az állomány mintegy fele kínai gazdaságokban élt.
Kína – a világ legnagyobb sertéshús-fogyasztó országa – most abban reménykedik, hogy az argentin üzlet következtében enyhíteni tudja azokat a károkat, melyeket a közelmúltban az afrikai sertéspestis okozott a hazai ágazatban.
Mindazonáltal Argentínában a helyiek egy része mégis hevesen tiltakozik a terv ellen. A The Guardian cikke szerint már közel 400 ezer ember írta alá a legfőbb tiltakozó petíciót, de több különböző aláírásgyűjtés is indult a terv ellen. A helyi környezetvédők ugyanis arra hivatkoznak, hogy a sertéspestis és más hasonló veszélyforrások így sokkal súlyosabban érinthetnék Argentínát. Ahogy egy biológus, Guillermo Folguera fogalmazott, Kína ezzel lényegében kiszervezi az iparág veszélyeit más országba.” A szakember kiemelte, a sertéstenyésztés az emberekre nézve is megnövekedett egészségügyi kockázatokkal jár, mivel több betegség is terjed állatról emberre.
Az argentin hatóságok azonban ragaszkodnak ahhoz a véleményhez, hogy nincs ilyen veszély. A Külügyminisztérium nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős államtitkára, Jorge Neme nemrég hangsúlyozta, ők nyílt lapokkal játszanak, mivel korábban is tárgyaltak kistermelőkkel és környezetvédelmi szervezetekkel is, vagyis nincs mit titkolniuk. Neme ezt elsősorban azokra az állításokra válaszolta, melyek szerint az illetékes környezetvédelmi minisztérium nem vett részt az egyeztetéseken, arra hivatkozva, hogy a kormány lépni fog, ha konkrét környezeti kockázat lép föl.
Az argentin külkereskedelem szempontjából tagadhatatlanul hatalmas lépés lehet az üzlet. Az állam ugyanis szeretne egyre inkább ellépni a kukorica- és szójababexporttól a magasabb hozzáadott értékkel bíró termékek kivitele felé. Jelenleg ugyanis Argentína főként Kínába és Európába exportál gabonát.
Miként az argentin elnök, Alberto Fernández fogalmazott, ideális esetben az ország a jövőben nem más országok állattenyésztéséhez exportálna nyersanyagot, hanem a saját maga által tenyésztett állatokkal lépne be a piacra.
Mindez azonban szintén aggasztja a környezetvédőket. Ehhez ugyanis Argentínának több százezer hektárral kellene növelnie a termőföldeket, hogy kellő mértékben tudjon kukoricát és szójababot termeszteni az állattenyésztéshez. A folyamat pedig azzal is járhat, hogy folytatódik az argentin erdők kipusztítása, különösen az igen sérülékeny Gran Chaco térségben, ahol az Amazonas után Dél-Amerika második legnagyobb erdeje található.
Az viszont jól látszik, hogy az argentin kormány elkötelezett a megállapodás mellett. amelytől azt várják, hogy segíthet talpra állítani az argentin gazdaságot az elmúlt időszak nehézségei után. Miként az ország külügyminisztere, Felipe Solá jelezte, a kormány céljai szerint évi 25 milliárd dollárral kellene növelni az ország exportját.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban a sertéshús ára, a Magyar Nemzet szombati számának nyilatkozó áruházláncok szerint már a keresleten is meglátszik a drágulás hatása – írta az MTI.
Az elmúlt
egy év alatt átlagosan 25-30 százalékkal emelték a beszállítók a sertéstőkehús
árát – nyilatkozták a vezető áruházláncok igazgatói. Bár a vásárlók jellemzően
ennél valamivel szerényebb áremelkedéssel találkozhatnak az áruház
húspultjaiban, így is visszaesett a kereslet. Hozzáteszik: sertéshúsból sok
helyen húsz százalékkal kevesebbet adnak el üzleteik.
Az áruházláncok tapasztalatai szerint a visszaesés leginkább a sertéskarajnál érhető tetten. A sertéshús keresletét több összetevő határozza meg.
Évről évre azt tapasztalják, hogy egyre kevesebben főznek otthon, így az otthon elkészített húsételek aránya is csökken.
Kiemelik, hogy a sertésárak emelkedése nem hazai jelenség, az afrikai sertéspestis okozta károk miatt az egész Európai Unióban az egekbe szöktek az árak. Ennek legfőbb oka, hogy Kínában a betegség miatt több száz millió sertést kellett levágni, az ott keletkezett hiányt pedig elsősorban uniós húsáruval igyekeznek pótolni. A magyar sertéshús iránti keresletet, így az árakat is tovább növeli, hogy a szomszédos Romániában szintén nagy pusztítást végzett a kór. A kényszervágások miatt importra szorul az ország.
A Vágóállat
és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára szerint az árak emelkedése
valóban nagymértékű volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor nem átmeneti
drágulásról van szó, például a kínai kereslet továbbra is tartja magát. A
kereskedelmi forgalom visszaesése azonban meglátása szerint részben a januári
megcsappant fogyasztás számlájára írható.
Év végén mindenki kiköltekezett, a háztartások érthető módon jvisszafogják a költéseiket, így húsból is jóval kevesebb kerül a kosarakba . Szakértők szerint csak néhány hét múlva lehet majd megmondani, hogy a keresletet az árak emelkedése vagy a természetes közgazdaságtani folyamatok fogták-e vissza.
