Jól kezdődött az év a szupergazdagoknak: a tőzsdék eddig tapasztalt ralija 2023-ban 213 milliárd dollárral növelte a világ 10 legnagyobb milliárdosának vagyonát – írja a Business Insider. Ez jól jött a milliárdosoknak, hiszen a tőzsdék idei erős felfutása segített visszafordítani a 2022-es nagy veszteségeiket.
A hatalmas nyereség részben visszafordítja azt a több mint 575 milliárd dollárt, amelyet a technológiai szektor nagytulajdonosai a 2022-es tőzsdei lejtmenet során elbuktak, amikor a technológiai súlyú Nasdaq 100 index 33 százalékkal esett.
A Bloomberg szerint a nyertes milliárdosok rangsorában az összvagyont és az idei vagyongyarapodást tekintve is azonos a sorrend.
Az első helyen a gazdagságát az LVMH Moet Hennessy Louis Vuittonnal megalapozó Bernard Arnault áll. Arnault nettó vagyonát 210 milliárd dollárra, az idei nyereségét pedig 47,8 milliárd dollárra teszik.
A Tesla, a SpaceX, és a Twitter tulajdonosa, legújabban a mesterségesintelligancia-bizniszbe beszálló Elon Musk idei nyeresége 43,2 milliárd dollár, nettó vagyona pedig a Bloomberg szerint 180 milliárd dollár.
Az első két helyezetthez képest az eredetileg online könyvesboltként indult Amazon alapító-tulajdonosa, a 126 milliárd dolláros nettó vagyonával a világ harmadik leggazdagabb emberének számító Jeff Bezos idei 19,2 milliárd dolláros nyeresége szinte eltörpül. Őt követi a sorban a 122 milliárd dolláros nettó vagyont felmutatni tudó Microsoft-alapító Bill Gates, aki idén 12,3 milliárd dollárt profitált a részvénypiacok felpattanásából.
Februárban Ukrajnában jelentősen emelkedett a zöldség ára. Ezzel párhuzamosan a gabonafélék, valamint a tojás és a szalonna ára csökkent.
Megváltoztak az élelmiszerárak Ukrajnában. Februárban a zöldségfélék ára jelentősen drágult, a gabonafélék, a tojás és a szalonna viszont csökkent, közölte az Állami Statisztikai Szolgálat.
Januárhoz képest a vöröshagyma 31,9%-kal 42,3 hrivnya/kg-ra, a sárgarépa 17,8%-kal 28,8 hrivnya/kg-ra drágult. A fejes káposzta 8,3%-kal 14 UAH/kg-ra, a burgonya 1,8%-kal 9,6 UAH/kg-ra drágult. Az alma 5%-kal drágult – 16,5 UAH/kg.
Viszont olcsóbbak lettek a gabonafélék: a hajdina ára 4,6%-kal 65,7 UAH/kg-ra esett. Más gabonafélék esetében is csökkentek az árak.
A tojás ára 1,9%-kal 62 hrivnyára esett tucatonként, a szalonna ára 1,9%-kal 168 hrivnyára/kg esett vissza.
Ukrajnában 2023 februárjában 2,7 ponttal nőtt a fogyasztói hangulat indexe, amely 86,5 pontot ért el, emelkedtek a nagy vásárlások célszerűségét, az anyagi helyzet várható változásait és a gazdaság következő évre várható alakulását jelző indexek is – derült ki az Info Sapiens cég havi felmérésének adataiból, számolt be az rbc.ua hírportál.
A cég közlése szerint a jelenlegi helyzet mutatója (CPI) 48,1-re emelkedett, ami 1,7 ponttal haladja meg ennek a mutatónak a januári szintjét. A gazdasági várakozások indexe (EIO) februárban 3,4 ponttal nőtt és most 112,2 pont. Februárban a munkanélküliség várható dinamikájának mutatója 4,1 ponttal csökkent és most 125,2 pont, az inflációs várakozások indexe 0,2 ponttal nőtt és jelenleg 178,2 pont, a leértékelési várakozások mutatója 12,8 ponttal csökkent és most 135,1 pont.
„A fogyasztói hangulat indexe továbbra is változatlan, csak óvatos növekedési tendencia figyelhető meg februárban. Ezzel párhuzamosan a leértékelési várakozások indexe is javult. A nemzeti valutába és a munkahelyekbe vetett bizalom jelenleg a legmagasabb az adott időszakban 2021–2022 teléhez viszonyítva” – kommentálják a Sapiens információs elemzői.
A fogyasztói attitűdök vizsgálatát Ukrajnában 2000 júniusa óta a GFK Ukraine, 2019 óta pedig az Info Sapiens végzi. Az ukrajnai fogyasztói hangulatindexet az ország háztartásainak mintavételi felmérése alapján határozzák meg. A kutatás során 1000 16 év feletti személyt kérdeznek meg. Az indexértékek 0 és 200 között változhatnak. Az érték 200, ha minden állampolgár pozitívan értékeli a gazdasági helyzetet. Az index 100, ha a pozitív és negatív értékelések aránya azonos. A 100-nál kisebb indexérték azt jelenti, hogy a társadalomban a negatív értékelések uralkodnak.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2022 decemberében Ukrajnában 83,9 pont volt a fogyasztói hangulatindex, ami 1,3 ponttal alacsonyabb a novemberi adatnál. Ugyanakkor az ukránok valamivel kevésbé tartottak az inflációtól és a leértékeléstől.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában 2023 februárjában 2,7 ponttal nőtt a fogyasztói hangulat indexe, amely 86,5 pontot ért el, emelkedtek a nagy vásárlások célszerűségét, az anyagi helyzet várható változásait és a gazdaság következő évre várható alakulását jelző indexek is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1678974240
[modified] => 1678968132
)
[title] => Az utóbbi időben növekszik az ukránok gazdasági optimizmusa
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36176&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36176
[uk] => 36180
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36178
[image] => Array
(
[id] => 36178
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg
[original_lng] => 33422
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/valtas-dollar-hrivnya-penz.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1678961089:3
[_thumbnail_id] => 36178
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1549
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_267a5506b653a9db0ecfd20d5a3e302a] =>
Az ukrajnai háború miatt megduplázódott az európai fegyverimport, miközben Ukrajna a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált 2022-ben – írta hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI).
Az európai fegyverimport egy év alatt 93 százalékkal nőtt, ami egyebek között annak köszönhető, hogy több európai államban – például Lengyelországban és Norvégiában – emelkedtek a védelmi kiadások – írta a SIPRI.
„Az invázió jelentősen megnövelte a fegyverek iránti keresletet Európában, és ez még nem a vége, mert az import minden valószínűség szerint tovább emelkedik az európai országokban” – hangsúlyozta Pieter Wezeman, a jelentés egyik szerzője.
Ukrajna, amely egészen tavalyig elhanyagolható mennyiségben importált fegyvert, 2022-ben a globális fegyverexport harmadik legnagyobb célországává vált Katar és India mögött. A szállítmányok fő forrásai a nyugati országok voltak.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint az európai fegyverimport 31, míg a globális 8 százaléka irányult Ukrajnába. Az ukrán import – a nyugati adományokat beleértve – több mint hatvanszorosára nőtt 2022-ben. Szakértők szerint a globális fegyverkereskedelem volumene éves szinten meghaladta a százmilliárd dollárt.
Az elmúlt öt évben (2018–2022) 47 százalékkal nőtt az európai fegyverimport az azt megelőző öt évhez képest, miközben a világpiacon ez idő alatt öt százalékos csökkenést mértek.
Európát leszámítva minden kontinensen jelentősen csökkent a fegyverimport az elmúlt öt évben. Az elsődleges piacnak számító Afrikában negyven, az amerikai kontinensen húsz, Ázsiában hét, a Közel-Keleten pedig kilenc százalékkal volt kisebb a behozatal.
A 2018 és 2022 közötti időszakban az Egyesült Államok (40 százalék), Oroszország (16 százalék), Franciaország (11 százalék), Kína (5 százalék) és Németország (4 százalék) volt az öt legnagyobb fegyverexportőr – tette hozzá a SIPRI.
Alaposan a zsebébe kell nyúlnia annak, aki a világ tíz legdrágább városának egyikét választja úti célnak.
Városok számos tényező miatt válhatnak drágává, ilyen például a lakások iránti nagy kereslet, a jól fizető vállalkozások és iparágak koncentrációja, továbbá a magas életszínvonal is jócskán kihat az árakra. Emellett olyan tényezők, mint az adók, a szállítási költségek, illetve az áruk és szolgáltatások elérhetősége is hozzájárulhatnak a globális nagyvárosok általános árszínvonalához.
A lenti infografika az Economist magazin kutatóintézetének adatai alapján rangsorolja a világ legdrágább és legkevésbé drága városait. A lista összeállításához az intézet 172 városban több mint 200 termék és szolgáltatás árát vizsgálta. Emellett különböző vállalkozások körében végzett felmérésekkel követte nyomon az árváltozásokat az elmúlt egy év során.
Látható, hogy a városállam, Szingapúr, valamint a 9 milliós népességű New York állt holtversenyben az első helyen a világ legdrágább városai között 2022-ben.
Őket az izraeli Tel-Aviv követi, mely a 2021-es első helyről a harmadik helyre esett vissza. A világ egyik legdrágább ingatlanpiacával rendelkező városa Hongkong, a negyedik helyre került a listán. Hongkongot Los Angeles követi, amely a 2021-es kilencedik helyről lépett feljebb. A top 10-be befért még a két svájci város, Zürich és Genf; San Francisco, Párizs, a dán főváros, Koppenhága, valamint Sydney is.
A világ legolcsóbb városai között Ázsia dominanciája figyelhető meg, amelyet Észak-Afrika és a Közel-Kelet egyes részei követnek. A hosszúra nyúlt szíriai konfliktus jelentősen meggyengítette a szíriai fontot, inflációs spirálhoz és komoly üzemanyaghiányhoz vezetett, a szír gazdaság azóta sem tért teljesen magához. Ezért nem meglepő, hogy Damaszkusz, az ország fővárosa megőrizte pozícióját, mint a világ legolcsóbb városa. Tripoli és Teherán, Líbia, illetve Irán fővárosa követi a rangsorban.
A legolcsóbb városok listáját hét ázsiai város uralja, melyekben közös, hogy mindegyikben nagyok a jövedelmi egyenlőtlenségek, és meglehetősen alacsonyak a bérek. Ezek közé tartozik három indiai város, az üzbegisztáni Taskent, a kazahsztáni Almati, Pakisztán legnépesebb városa, Karacsi, illetve Srí Lanka fővárosa, Colombo.
Budapest a középmezőny alján, tehát az olcsóbb városok között foglal helyet.
A teljes, angol nyelvű írást ide kattintva olvashatja.
Az elmúlt év során csaknem megkétszereződött az ukrán szerzők és könyveik iránti kereslet külföldön.
„Az Ukrán Könyvintézet adatai szerint 2013 óta apránként nő az érdeklődés az ukrán irodalom iránt. Körülbelül 48-ról 2021-ben több mint 120-ra nőtt a lefordított ukrán könyvek száma. 2022-ben ugrás történt – a külföldiek több mint 230 ukrán szerző könyvének jogait vásárolták meg” – jelentették.
A kiadók közül az ukrán könyvekre a legtöbb jogot külföldön az Vidavnictvo Sztaroho Leva, a Ranok és a Vivat adta el.
A háború előtt állásban lévő ukránok 40%-a a megszokott munkarendben dolgozott, 17%-ukat távmunkában vagy részmunkaidőben foglalkoztatták és 8% talált új állást – derült ki egy közvélemény-kutatás adataiból, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a Rating szociológiai csoport által végzett felmérés adatai szerint a válaszadó ukránok 33%-a nem dolgozott. Az is kiderült, hogy a háború kezdete óta a megkérdezettek 6%-ának nőtt a jövedelmi szintje, 36% esetében szinte nem változott, 17%-nak enyhén csökkent a bevétele, míg 30%-nak pedig jelentősen csökkent. A válaszadók csaknem 10%-a elvesztette minden bevételét.
A Rating szociológiai csoport a kutatást 2022. december 23–26-án végezte Ukrajna egész területén, kivéve az Oroszország által ideiglenesen megszállt Krím és Donbász térségét, valamint azokat a területeket, ahol a felmérés időpontjában nem volt ukrán mobiltelefon-kapcsolat.
A mintavételi populáció 2000 válaszadóból állt. A felmérés módszere: CATI (Computer Assisted Telephone Interviews – telefonos interjúk számítógép segítségével). A 0,95-ös megbízhatósági valószínűségű vizsgálat mintavételi hibája legfeljebb 2,2%.
A fekete-tengeri gabonakezdeményezés kezdete óta kukoricát, búzát, olajat, lisztet és egyéb rakományokat exportálnak Ukrajna kikötőiből.
Eddig 21 043 307 tonna mezőgazdasági terméket exportáltak Ukrajna kikötőiből – a hírt az ENSZ sajtószolgálata közölte.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint a szállítmányok a következőképp oszlanak meg: kukorica 47%, a búza 29%, napraforgóolaj és a liszt egyenként 5%, a rakomány többi része pedig 14%.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az ukrán vállalkozók és cégek jó része a háború kitörése után azonnal igyekezett külföldön folytatni vagy újrakezdeni üzleti tevékenységét. A lehetőségek elsődleges célterülete Lengyelország lett, ahol február 24-e óta több mint egymillió menekült – többségükben nő – talált menedékre.
Ahogyan a Bloomberg írja: a háború gazdaságot átalakító hatása egészen döbbenetes módon mutatkozott meg Lengyelországban.
Az ukrán állampolgárok tavaly január és szeptember között 10 200 egyéni vállalkozást és 3 600 ukrán tőkével működő céget regisztráltak az országban, ezzel arányuk a lengyelországi új vállalkozások számában 8,5 százalékra emelkedett a háború kezdete előtti 1 százalék alatti értékről.
A Lengyel Gazdasági Intézet adatai szerint az ukrán cégeknél és vállalkozásoknál 420 ezren álltak munkába, elsősorban az építőiparban, az informatikai és a kiskereskedelmi területen.
A jelentés szerint 2022-ben Lengyelországban az új vállalkozást alapító külföldi cégek 45 százalékát az ukránok tették ki, akiknek kétharmada döntött úgy, hogy – függetlenül a háború kimenetelétől – végleg a lengyel üzleti színtéren marad.
Csehországban tavaly éves összehasonlításban 10,2 százalékkal 1,218 millióra nőtt az autógyártás – jelentette a cseh autóipari szövetség szerdán közleményben.
A cseh piacra 87 736 darab autót szállítottak, ami 9,7 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben. Külföldi piacokra a termelés több mint 92 százaléka került. A cseh autóexport éves szinten 12 százalékkal emelkedett.
A legnagyobb cseh autógyár, a Skoda 1,9 százalékkal 693 032-re növelte a legyártott kocsik számát, a Toyota termelése 34,9 százalékkal 202 255-re nőtt, míg a Hyundai 322 500 autót gyártott, ami 17,3 százalékos növekedés.
Martin Jahn, az autóipari szövetség elnöke szerint a cseh autóipar történetében talán még sohasem küzdött annyi problémával, mint a tavalyi évben: egyebek között általános chiphiány, a Covid-járvány és az ukrajnai háború következményei, a drága energia, a magas infláció nehezítette az iparág termelését.
Autóbuszból tavaly 5322 darabot gyártottak Csehországban, ami 7,6 százalékos növekedés. A legnagyobb cseh autóbuszgyár, az Iveco termelése 9,2 százalékkal 4766-ra emelkedett.
Az egyetlen cseh tehergépkocsigyár, a Tatra Trucks 6,7 százalékkal növelte termelését, ami 1347 darab teherkocsit jelent.
A Jawa motorkerékpárokból 1624 darab készült, éves szinten a növekedés 56,9 százalék.