A szigorodó környezetvédelmi előírások, az exportlehetőségek csökkenése, az afrikai sertéspestis (ASF), valamint a lakossági bírálatok az Európai Unió sertéshústermelésének csökkenéséhez vezetnek, olvasható az EU 2023-35-ös mezőgazdasági fejlesztési előrejelzésében, közölte az Agroportal.
Az EU sertéshústermelése az előrejelzések szerint 2035-ig évi 0,9%-kal (közel 2 millió tonnával) csökken a 2021–2023 közötti időszakhoz képest.
Ugyanakkor az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás az EU-ban 2035-ig évi 0,7%-kal – 29,7 kg-ra – várhatóan csökken (-7% a 2021–2023-as szinthez képest).
„Kínában, a Fülöp-szigeteken és Vietnamban a termelési kapacitás a vártnál hamarabb helyreáll, ami az ASF-járványok várható kitörése ellenére alacsonyabb importigényhez vezet. Ehelyett megnőhet az import sertéshús iránti kereslet az Egyesült Államokban, Ausztráliában, a szubszaharai Afrikában, Ázsia néhány más régiójában és a szomszédos európai országokban” – jósolják a szakértők.
Nagy-Britannia a következő évtizedben a sertéshús legnagyobb exportcélpontjává válhat az EU-ból.
Ezen események összhatása azt jelenti, hogy az export a következő években csökkenni fog, majd 2035-re valamivel alacsonyabb szinten stabilizálódik: 2021–2023 és 2035 között -620 000 tonna.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
2023-ban számos változás történt az adórendszerben. Kedvezmények eltörlése, ellenőrzések visszatérése – a háború alatt a vállalkozóknak meg kellett szokniuk az új körülményeket. Mire számíthatnak a vállalkozók 2024-ben?
Okmányellenőrzés
2023-ban Ukrajna az IMF kérésére törölte a kedvezményes adót és az adóellenőrzési moratóriumot. Emellett október 1-je óta bírságot szabtak ki a pénztárgép használatának elmulasztása miatt.
Az adóellenőrzések visszatérése után a fő figyelem a szerencsejáték üzletágra, a jövedéki termékek gyártóira, beszállítóira stb. terelődött. Ami a pénztárgép használatának elmulasztását illeti, az adóhivatal csak tényleges ellenőrzés után szabhatott ki bírságot.
Az okmányellenőrzés 2024-ben vissza tér, amikor az adóhivatal visszamenőleg ellenőrzi az „utalásokat” és csekkeket. Ezért a vállalkozóknak fel kell készülniük az adóhivatal látogatásaira, és meg kell győződniük arról, hogy minden rendben van a dokumentációval és a pénzügyi beszámolókkal.
Mely vállalkozókat ellenőrzik elsőként
Elsőként a 3. csoport vállalkozóinak kell felkészülniük az ellenőrzésekre, az 1. és 2. csoportba tartozó vállalkozókat 2024. augusztus 1-től ellenőrzik.
Érdemes megjegyezni, hogy az általában ütemezett okmányellenőrzések nagyobb cégeket és az általános áfa-adórendszeren belül dolgozókat érintik. Az egységes adó befizetőinek fel kell készülniük az adóellenőrzésre is.
Változatlan marad az, hogy azok a vállalkozók, akik olyan területen dolgoznak, ahol harci cselekmények folynak, vagy ideiglenesen elfoglalt területeken helyezkednek el, mentesülnek a bírság alól, ha nem alkalmazzák a pénztárgépet.
Megnő a minimálbér és az egységes szociális járulék
A 2024-es költségvetés értelmében Ukrajnában a minimálbér összege az alábbiak szerint változik:
január 1-től – 7100 UAH;
április 1-től – 8000 UAH.
A létminimum 3028 hrivnyára emelkedik. Emlékeztetőül, a vállalkozók minimálbéréhez számos fontos kifizetés a vállalkozók „kötődik”, beleértve az egységes társadalmi hozzájárulás összegét is. Ennek megfelelően az egységes társadalombiztosítási járulék összege a minimálbér növekedését követően az alábbiak szerint alakul:
január–március – 1562 UAH;
április és december között – 1760 UAH.
Emlékeztetőül, hogy a vállalkozók esetében az egységes társadalombiztosítási járulék összege a minimálbér összegének 22%-a.
Milyen mértékű lesz az egységes adó?
Az egységes társadalmi járulékkal ellentétben az egységes adó összege 2024. január 1-től fix. 2024-ben a vállalkozók az alábbi összegben fizetnek egységes adót:
1. csoport – 302 UAH havonta;
2. csoport – 1420 UAH havonta;
3. csoport – a forgalom 5%-a.
Az 1. és 2. csoportba tartozó vállalkozók, amelyek ideiglenesen megszállt területeken vagy olyan területeken vannak bejegyezve, ahol harci cselekmények folynak, önkéntes alapon fizethetik az egységes adót.
Kedvezményes egységes társadalombiztosítási járulék
A hadiállapot ideje alatt és annak lejártát követő 12 hónapig a vállalkozóknak jogában áll nem fizetni az egyszeri társadalombiztosítási járulékot, azaz a társadalombiztosítás fizetése önkéntes marad. 24Biznesz szerint a háborús időszakra vonatkozó egységes társadalombiztosítási járulék befizetésére vonatkozó kedvezményeket nem törölték, bár egyes adóhatóságok másképp mondják.
Fontos azonban figyelembe venni, hogy arra az időszakra, amikor a vállalkozó nem fizet társadalombiztosítást, nem írják jóvá biztosítási viszonyt.
Új jövedelemhatárok
A vállalkozók jövedelemhatára a minimálbérhez van kötve. A mutató növekedésével a határértékek is frissülnek. Az egyszeri társadalombiztosítási járulékhoz hasonlóan január 1-től ezek is fixek, egész évben érvényben maradnak, a minimálbér április 1-jétől történő emelése után a határértékeket nem módosítják.
2024-ben a vállalkozók jövedelemhatárai az alábbiak lesznek:
1. csoport – 1 185 700 UAH;
2. csoport – 5 921 400 UAH;
3. csoport – 8 285 700 UAH.
Fennáll a lehetősége annak, hogy 2024-ben felülvizsgálják a limiteket és hozzáigazítják a piaci realitásokhoz, de jelenleg a törvényjavaslat tárgyalási szakaszban van.
A vállalkozók nem mindig elégedettek az adószabályok változásával
A vállalkozók eltérő módon értékelik Ukrajna állami hatóságainak tevékenységét a gazdasággal kapcsolatos különböző szférákban, számolt be az RBK-Ukrajina a Szociopolisz szociológiai felmérésére hivatkozva.
A kutatás eredményei szerint hozzávetőlegesen minden harmadik megkérdezett vállalkozó szembesült az elmúlt félévben véleménye szerint indokolatlan állami korlátozással egyéni vállalkozóként végzett vállalkozási tevékenységben.
A válaszadók 12,2%-a ugyanakkor azt válaszolta, hogy az elmúlt fél évben nagymértékben, 21,7%-a pedig kisebb mértékben szembesült ilyen állami korlátozásokkal, akadályokkal.
A válaszadók az adóellenőrzést és az indokolatlan bírságolást nevezték meg a leggyakoribb állami korlátozásnak a vállalkozókat illetően (ezeket a válaszadók 38,0%-a nevezte meg azok közül, akiknek állami korlátozásokkal, akadályokkal szembesültek), valamint azt, hogy túlzottam bürokratikus az állami szervek tevékenysége (35,6%).
Emellett a felmérés eredményei szerint a vállalkozók általában meglehetősen félreérthetően értékelik Ukrajna állami hatóságainak számos kezdeményezését, amelyek a kis- és középvállalkozások tevékenységét érintik.
Különösen azt, hogy 2023. október 1-től a fizetési tranzakció-nyilvántartók („pénztárgépek”) kötelező használata a második-negyedik csoportba tartozó vállalkozók számára: a megkérdezett 37,1%-a pozitívan, 56,8%-a negatívan értékelte. Az adóellenőrzési moratórium eltörlését a megkérdezett vállalkozók 33,7%-a pozitívan, 63,1%-a negatívan értékeli.
A válaszadók mindössze 18,8%-a értékeli pozitívan a lengyel adóztatási modell Ukrajnában való bevezetésére irányuló kezdeményezést, negatívan – a válaszadók 60,8%-a. Az autógáz jövedéki adójának kétszeres emelését csak 10,7% helyeselte, 76,2% pedig negatív véleményt nyilvánított.
A legfrissebb adatok szerint 2,05 millió egyéni vállalkozó működik Ukrajnában. Így 2024-ben valamennyi vállalkozónak fel kell készülnie az adóellenőrzésekre és a rendszeres befizetések változására.
A parlamenti képviselők egy csoportja bejegyezte a legális kripto-piacról szóló törvénytervezetét. A kezdeményezés többek között olyan innovációs zóna kialakítását teszi majd lehetővé, ahol 3 évig lehet előzetes engedély nélkül dolgozni, számolt be az RBK-Ukrajina Mihajlo Fedorov ukrán digitális átalakítási miniszterre hivatkozva.
A 10225-1 számú törvénytervezetről van szó, amely az ukrán adótörvénykönyv módosításáról és Ukrajna más, a virtuális eszközök ukrajnai forgalmának szabályozásáról szóló jogi aktusairól szól.
A tisztviselő szerint a kriptoeszközök piaca az egyik legdinamikusabb ágazat, amely nélkül „nehéz erős digitális gazdaságot építeni”. A miniszter hozzátette, hogy a virtuális javak ukrajnai forgalmáról szóló törvénytervezetet a parlamenti képviselőkkel és az üzleti élet képviselőivel közösen dolgozták ki.
„A törvény elősegíti, hogy kedvező feltételeket teremtsenek a kriptoipar fejlődéséhez, növeljék a költségvetés bevételeit és növeljék Ukrajna befektetési vonzerejét” – írta Fedorov.
Mit ajánlanak
A digitalizációért felelős tárca vezetője ismertette, milyen újításokat javasol a törvénytervezet:
a virtuális eszközök jogi státuszának meghatározása;
a digitális eszközök és szolgáltatások osztályozása abban a szférában, amely a kriptoeszközök szabályozására vonatkozó európai szabványokhoz igazodik (MiSA);
innovációs zóna létrehozása, ahol három évig előzetes engedély nélkül lehet dolgozni;
a kriptoeszköz-piac pénzügyi nyomon követésére vonatkozó FATF-ajánlás adaptálása.
„A törvénytervezet emellett egyszerű és egyértelmű adózási feltételeket ír elő a virtuális vagyon területén működő vállalkozások számára” – tette hozzá a miniszter.
Kriptopiac Ukrajnában és a szabályozás szabályai
Emlékeztetőül: 2021 szeptemberében a Legfelső Tanács legalizálta a virtuális eszközöket a kriptovaluta-ipart szabályozó törvény elfogadásával. Feltételezhető, hogy a virtuális eszközök tulajdonosai legálisan cserélhetik és bejelenthetik azokat, a nemzetközi kriptovállalatok pedig blokklánc-üzletet regisztrálhatnak Ukrajnában.
A törvény meghatározza a virtuális vagyon fogalmát és jogi státuszát is
2022 márciusában Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a virtuális eszközökről szóló törvényt. A piacszabályozás a Nemzeti Értékpapír- és Tőzsdepiaci Bizottságra és az Ukrán Nemzeti Bankra van bízva. Korábban a jegybank kijelentette, hogy Ukrajnában a virtuális eszközök piacának szabályozásának közel kell lennie az európai normákhoz, figyelembe véve a nemzeti jogi és pénzügyi rendszer sajátosságait. Ebben az irányban a Nemzeti Bank kész együttműködni Ukrajna más szabályozóival.
Kriptoipar az EU-ban
Emlékeztetőül, ez év augusztusában az Európai Parlament jóváhagyta a kriptoipar kezelésére vonatkozó uniós szabályokat, valamint a Markets in Crypto vagyon (MiСА) ügyfeleinek felügyeletére és védelmére vonatkozó általános szabályokat. Ez az első kísérlet a kriptopiac ilyen mértékű szabályozására. Az új jogszabály az unió 27 tagállama általi hivatalos jóváhagyását követően lép hatályba, fokozatosan 2023 decemberéig.
Milyen változások várnak a kriptoiparra
A törvény alkotói hangsúlyozzák, hogy a végleges jóváhagyás „a kriptopiacok feletti szabályozási ellenőrzés új korszakának kezdetét jelenti”. A MiSA szabályozás mindenekelőtt az egész Európai Unió szintjén egységesíti és harmonizálja a kriptoeszközök szabályozását. Ez várhatóan hozzájárul a blokklánc technológia és a kriptoeszközök fejlesztéséhez a régióban. A fogyasztók tájékozottabbak lesznek a tranzakcióikkal kapcsolatos kockázatokról, költségekről és díjakról. Emellett az új jogi keret szabályozza a kriptoeszköz-piac működésének alapvető szempontjait. Többek között:
a kriptoeszközök típusainak egységes osztályozása (e-pénz tokenek, eszközreferencia tokenek és használati tokenek);
egyesített szolgáltatások kriptoeszközökkel (8 fő szolgáltatástípus);
a kriptoeszközzel rendelkező szolgáltatókkal szembeni követelmények meghatározása, ezért a legtöbb esetben licencek beszerzésére van szükség.
A MiSA célja továbbá, hogy figyelembe vegye a kriptopiac elmúlt évi dinamikáját, és egyensúlyba hozza a szolgáltatók és a befektetők jogait. Így a dokumentum meghatározza a minimális engedélyezett tőkére, a vállalatirányításra, a biztosításra és a kriptográfiai szolgáltatók információközlésére vonatkozó követelményeket.
Ugyanilyen fontos, hogy a MiCA tiltja és korlátozza a piaci visszaéléseket és a manipulációkat.
Módosításokkal elfogadta a bukaresti képviselőház szerdán a kormány augusztusban hozott „ársapka-rendeletét”, a következő három fűtési szezonra kiterjesztve a villamos energia és gáz fogyasztói árának középtávú hatósági korlátozását.
A kihirdetésre váró jogszabály szerint 2023. január 1-től 2025. március 31-ig Romániában hatóságilag korlátozott áron vásárolhatják mind a lakossági, mind pedig az ipari fogyasztók az energiát.
A villamos energiánál a fogyasztás függvényében négy tarifát állapítottak meg: a legalacsonyabb 68 bani (5,3 hrivnya), a legmagasabb 1,3 lej (10,1 hrivnya) kilowattóránként.
Havi 100 kilowattórás fogyasztásig minden lakossági fogyasztó a legalacsonyabb tarifát fizeti az áramért. A legalább egy kiskorút egyedül nevelő szülők, a legalább három kiskorú (vagy még tanulmányait végző 26 év alatti fiatalt) eltartó családok, illetve a gyógykezelésükre elektromos orvosi műszereket használó fogyasztók ezen küszöbérték felett is a 68 banis tarifával fizetik a villamos energiát.
A havi 100 és 255 kilowattóra közötti fogyasztás tarifája 80 bani, az ezt meghaladó energiafogyasztásért pedig már 1,3 lejt számlázhat a háztartásoknak a szolgáltató.
Újdonság a jelenleg hatályos ársapka-rendelethez képest, hogy már nem a tavalyi átlagfogyasztás alapján sorolják a különböző kedvezményes árkategóriákba a fogyasztókat, hanem az aktuális energiafogyasztásuk alapján, ha pedig nem olvasták le a villanyóra állását, akkor az utolsó három hónap átlagát veszik alapul.
A másféle védelemben nem részesülő ipari fogyasztók szintén 1,3 lejes tarifával vásárolhatják a villanyáram kilowattóráját.
A kilowattóránként 1 lejes kedvezményes tarifával (tavalyi átlagfogyasztásuk 85 százalékáig) a kis- és középvállalkozásokat, illetve a közintézményeket, egyházakat, az állami és magánkórházakat, oktatási intézményeket, bölcsődéket, idősotthonokat, közszolgáltatókat, a bukaresti metróvállalatot, a mezőgazdasági vállalkozásokat és az élelmiszeripari vállalatokat védi a jogszabály.
A földgáz esetében nem vezettek be új tarifákat, de a korábbi ársapka-rendelet hatályát meghosszabbították.
A most megszavazott törvény szerint a lakossági fogyasztók 31 banis, az ipari fogyasztók pedig 37 banis áron vásárolhatják a gázt kilowattóránként 2025. március végéig.
A korábban tervezettnél több mint ezer fonttal alacsonyabb szinten befagyasztja a háztartási energiaárakat a brit kormány – jelentette be csütörtökön Liz Truss brit miniszterelnök. Az intézkedés két évre szól.
A brit országos energiafelügyeleti hatóság (Ofgem) az eredeti tervek alapján októbertől a jelenlegi 1971 fontról 3549 fontra emelte volna azt az összeget, amelyet a szolgáltatók egy-egy brit háztartásnak évente számlázhatnak az energiaszolgáltatásért.
Liz Truss azonban – aki az alsóházban ismertette a kormány által a megélhetési költségek emelkedésének megfékezésére kidolgozott cselekvési programot – bejelentette: októbertől a következő két évre 2500 font lesz a háztartásoknak évente számlázható átlagos energiaellátási díj felső határa.
A brit kormányfő úgy fogalmazott, hogy az intézkedés „felülírja” az Ofgem árlimit-megállapító jogkörét.
Liz Truss közölte: az energiaár-garancia néven meghirdetett árbefagyasztás októbertől fél évig az üzleti szektorra is vonatkozik, és ennek az időszaknak a lejárta után a kormány igyekszik megfelelő további támogatásban részesíteni az üzleti vállalkozásokat.
A miniszterelnök közölte azt is, hogy felgyorsítják az összes fellelhető hazai energiatartalék kiaknázását, beleértve az északi-tengeri kőolaj- és földgázkitermelést.
Liz Truss tájékoztatása szerint a kormány új engedélyezési eljárásokat indít, és várhatóan száznál több kitermelési és feltárási engedélyt ad ki. A brit kormányfő ugyanakkor elutasította azokat az indítványokat, hogy a kormány vessen ki különadókat az energiaipari nagyvállalatok által elért kiugró eredményekre. Kijelentette, hogy a vállalati adóterhek növelésével nem lehet gazdasági növekedést elérni – adta hírül az MTI.
Haladéktalanul szabályozni kell a digitális piacot, erre mutat rá a kriptoeszközök zuhanása – mondta a FED igazgatótanácsának elnöke. Lael Brainard egyúttal a központi bankok digitális fizetőeszközeinek alaposabb áttanulmányozását kérte. Úgy véli, az utóbbi időszak trendjei rámutatnak arra, hogy a digitális eszközök üzemeltetőinek sürgősen meg kell felelniük a meglévő pénzügyi szabályozásnak.
A jövőbeli pénzügyi rugalmasság nagymértékben megnő, és tükrözi az azonos kockázat, azonos közzététel, azonos szabályozási eredmény elvét – mondta a londoni Bank of England konferencián tartott beszédében.
A pénzügyi szabályozók, például az Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet hatóságként szeretne őrködni a kriptopiacon is, de a digitális eszközök ez ellen úgy érvelnek, hogy a digitális eszközök különböznek a hagyományos pénzügyi eszközöktől, így a már meglévő szervezetek képtelenek ezek felügyeletére. Közben a Kongresszus asztalán több törvényjavaslat is van, de egyelőre úgy tűnik, ezek nem fognak a közeljövőben elkészülni.
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke szerint a kriptovaluták a semmin alapulnak, és szigorúan szabályozni kell őket, hogy az emberek ne a megtakarításaikkal spekuláljanak a tokenekkel.
Christine Lagarde egy holland televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy aggódik azok miatt az emberek miatt, „akik nem ismerik a kockázatokat, akik mindent elveszítenek, és akik szörnyen csalódottak lesznek, ezért úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kellene” a kriptodevizákat.
Megjegyzéseit pont akkor tette, amikor a kriptopiacok zűrös időszakukat élik: a bitcoin és az ether digitális valuták 50 százalékkal estek a tavalyi csúcshoz képest. Ugyanakkor az eszközosztály egyre szigorúbb ellenőrzésnek van kitéve a szabályozók részéről, akik aggódnak a szélesebb pénzügyi rendszerre jelentett veszélyek miatt.
Lagarde elmondta, hogy szkeptikus a kriptók értékével kapcsolatban, és szembeállította az EKB digitális eurójával – egy olyan projekttel, amely a következő négy évben valósulhat meg.
„Az én nagyon szerény értékelésem az, hogy semmit sem ér, a semmin alapul, nincs olyan mögöttes eszköz, amely biztonsági horgonyként szolgálna (az árfolyamuk mögött)” – mondta a jegybanki vezető, aki szerint amikor a központi bank digitális valutája megjelenik, akkor a digitális euró mögött lesz érték és fedezet.
Más EKB-tisztviselők már hangot adtak aggodalmaiknak: az egyikük Fabio Panetta, az Igazgatóság tagja, aki áprilisban azt mondta, hogy a kriptovaluták „új vadnyugatot teremtenek”, és párhuzamot vont a 2008-as másodlagos jelzáloghitel-válsággal – írja a Bloomberg.
Lagarde azt mondta, hogy ő maga nem tart kriptoeszközöket, mert nem akar bort inni és vizet prédikálni. Ugyanakkor folyamatosan figyeli őket, mivel az egyik fia befektetett egy tokenbe a tanácsa ellenére.
Elkészült a kriptovalutákat szabályozó török törvény, ami hamarosan az ország parlamentje elé is kerülhet – írja a Bitcoin.com.
Mindezt az ország elnöke, Recep Tajjip Erdogan jelentette be, miközben a kriptotőzsdéket is szabályozó pénzügyi nyomozóhatóság 8 millió lírás (több mint 220 millió forintos) bírságot szabott ki a Binance török leányvállalatára.
Mindez az első hasonló bírság az ország történetében, ugyanakkor a Binance nem most kerül először valamely ország célkeresztjébe. A legnagyobb kriptotőzsdének meggyűlt a baja többek között a brit, az olasz vagy a szingapúri hatóságokkal is.
A török líra gyengélkedése és a száguldó infláció miatt a bitcoin és az altcoinok egyre népszerűbbé váltak a török lakosság körében, noha az ország központi bankja még áprilisban döntött arról, hogy tilos azokat fizetési céllal használni. Miután a legutóbbi kamatvágást követően a líra rekordmélységbe zuhant, múlt héten Erdogan arról beszélt, hogy az állam pótolni fogja az árfolyamveszteségeket. Ezt követően rendkívüli mértékben erősödni is tudott a török fizetőeszköz.
Ugyanakkor a líra erősödését leginkább a központi bank és az általa vezényelt állami bankok dolláreladásai okozták, kérdéses tehát, hogy meddig maradhat meg a dolláronként 11 líra körüli árfolyam.
Ha minden a demokraták terve szerint alakul, akkor a bankokhoz hasonló szabályozói elvárásokat vezethetnek be a stablecoinokkal foglalkozó kriptodeviza-vállalatok kapcsán az USA-ban.
Bár alapvetően a pénzintézetekhez hasonló szabályokat kellene betartaniuk a stablecoinos cégeknek, a Biden-kormány arra is megkérné a Kongresszust, hogy egy különleges charta alapján igazítsák a szabályozási keretrendszert a kriptocégek üzleti modelljéhez – adta hírül a Portfolio portál.
A rendelkezés elsősorban olyan vállalatokat érintene, mint a Tether Ltd., illetve a Circle Internet Financial Inc., ellenben több szabályozó is aggályát fejezte ki korábban amiatt, hogy a stablecoinok – a valamilyen deviza árfolyammozgását lekövető virtuális pénzek – veszélyesek lehetnek a pénzügyi rendszer stabilitására nézve.
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
Az Európai Unió és az Egyesült Államok Kereskedelmi és Technológiai Tanácsa szeptember 29-én tartja első ülését Pittsburghben, ahol szóba kerül a technológiai cégek szabályozása is.
A technológiai óriáscégek megregulázása nem egyszerű feladat, annak sikerére csak nemzetközi együttműködéssel van remény. Úgy tűnik hasonló véleményen van a kérdésben az Egyesült Államok és az Európai Unió is, legalábbis a Reuters birtokába jutott jelentéstervezet szerint, melyről csütörtökön számolt be a hírszolgáltató.
A tervezet várhatóan az Egyesült Államok és az EU közötti Technológiai és Kereskedelmi Tanács szeptember 29-i, pittsburghi találkozón kiadott bejelentések egyike lesz és várhatóan a közös fellépés erősítését fogja hangsúlyozni.
A találkozón az amerikai részről jelen lesz többek között Anthony Blinken külügyminiszter, Gina Raimondo kereskedelmi miniszter, Katherine Tai kereskedelmi megbízott, míg az EU-t Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság kereskedelemért felelős alelnöke és Margrethe Vestager versenyügyi biztos képviseli majd mások mellett a frissen létrehozott tanács első ülésén.
A tervek szerint 10 munkacsoport vitatja meg a két fél közötti ügyeket, olyan témákban, mint a kereskedelem erősítése, a gazdasági viszonyok vagy épp a közös demokratikus értékek.
A technológiai vállalatok szabályozására létrehozott csoport információt cserél az ezen cégek szabályozása kapcsán használt különböző megközelítésekről és ahol lehetséges igyekszik ezek konvergenciája irányába lépéseket tenni. A technológiai cégek piaci erőfölénye és más problémák kapcsán mind a két térség számos eljárást indított az utóbbi időben.
Tekintve, hogy az azonosított problémák az Atlanti-óceán mind a két partján hasonlóak, nem meglepő az sem, hogy a döntéshozók igyekeznek az ezzel kapcsolatos lépéseiket összehangolni. Az elképzelések szerint különös figyelmet kaphat a platformok szerepe a demokratikus folyamatok biztosítása kapcsán.
A klímaváltozással és tiszta technológiákkal foglalkozó munkacsoport az alacsony és zérókibocsátású technológiák kapcsán felmerülő befektetési és kereskedelmi lehetőségeket igyekszik feltárni, míg az ellátási láncokkal foglalkozó a kritikus nyersanyagok, gyógyszerek és a tiszta energia ellátása terén igyekszik biztosítani a kínálatot, de a félvezetők hiányával kapcsolatos kérdésekre is keresi a választ, hogy elkerülhető legyen az állami támogatások versenye.
A találkozó előkészítését célzó megbeszéléseket a Reuters szerdai információi szerint az EU nagykövetei elhalasztották, tiltakozván a franciákat hátbaszúró amerikai–ausztrál tengeralattjáró üzlet kapcsán, ám azóta az akadályok már elhárultak a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsa szerint.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
