Megtiltotta a búza exportját India, amelyre a világ az ukrajnai háború miatt kialakult ellátási nehézségek enyhítése érdekében számított, mondván, hogy az ország élelmezésbiztonsága veszélyben van, írja a Bloomberg.
A kivitel továbbra is engedélyezett azon országokba, amelyeknek élelmezésbiztonsági szükségleteik miatt szükségük van búzára, és kormányaik kérése alapján – közölte India külkereskedelmi főigazgatósága egy május 13-án kelt értesítésben. Minden más új szállítmányt azonnali hatállyal betiltanak.
A búzaexport leállításáról szóló döntés rávilágít India magas infláció miatti aggodalmára, ami a háború kezdete óta tapasztalható élelmiszer-protekcionizmus sorát gyarapítja. A kormányok világszerte igyekeznek biztosítani a helyi élelmiszer-ellátást a mezőgazdasági árak emelkedésével párhuzamosan, Indonézia leállította a pálmaolaj exportját, Szerbia és Kazahsztán pedig kvótákat vezetett be a gabonaszállításokra.
Az export visszafogása csapást jelentene India azon törekvésére, hogy részesüljön a globális búzaár-raliból, miután a háború felborította a fekete-tengeri régióból kiinduló kereskedelmi forgalmat. Az importáló nemzetek Indiát keresik az ellátásért, a legnagyobb vásárló Egyiptom nemrégiben jóváhagyta a dél-ázsiai országot búzaimport származási helyeként.
A búza ára az ukrán háború és a kiszámíthatatlan időjárás hatására emelkedik.
Kezd világszerte hiány kialakulni búzából – mondta Andrew Whitelaw, a melbourne-i Thomas Elder Markets gabonapiaci elemzője. Jelenleg az amerikai őszi búza rossz állapotban van, Franciaország készletei jelentősen csökkentek, Ukrajna exportja pedig akadozik.
A Bloomberg News a hónap elején arról számolt be, hogy a rekordot döntő hőhullám károsította a búzatermést a dél-ázsiai országban, ami arra késztette a kormányt, hogy fontolóra vegye az exportkorlátozásokat. Az élelmezésügyi minisztérium azt mondta, hogy nem látja szükségét az export ellenőrzésének, még akkor sem, amikor a kormány csökkentette az indiai búzatermelésre vonatkozó becsléseket.
Kína a hétvégén élesen bírálta az Oroszország ellen hozott nyugati szankciókat, amelyeket Ausztrália tovább szigorított.
Az Ukrajna elleni invázió miatt Ausztrália vasárnap azonnali hatállyal megtiltotta a timföld és a bauxit exportját Oroszországba. Ez súlyos csapást jelent Moszkva számára, mivel a felhasznált timföld majdnem húsz százalékát a szigetországból szerzi be, a lépés tehát jelentős mértékben korlátozza az egyik legfőbb orosz exportcikk, az alumínium termelését. A Rio Tinto angol-ausztrál bányaipari óriás közös vállalatot is üzemeltet az orosz Ruszallal, a világ második legnagyobb alumíniumgyártójával. Az ausztrál kormány azt is bejelentette, hogy legalább hetvenezer tonna szenet ajándékoz Ukrajnának az energiaigények kielégítése érdekében. Ausztráliától más, orosz energiahordozóktól függő állam, így Lengyelország is kért szenet, és a szállítmányokat a lehető leghamarabb útnak is indítják.
A nyugati szankciók egyre szélesebb körűek Oroszországgal szemben, a Bloomberg értesülése szerint az Európai Bizottság azt is fontolgatja, hogy az oligarchák befagyasztott vagyonát használhatnák Ukrajna újjáépítésének finanszírozására, az ötlet azonban még nagyon korai szakaszban van. A világ legfejlettebb országai, a G7 is koordinálja az erőfeszítéseket ennek érdekében, és ahol a nemzeti törvények lehetővé teszik, ott elkobozhatják az oligarchák befagyasztott vagyonát. Kína ellenzi a nyugati szankciókat és ennek a hétvégén ismét élesen hangot is adott annak ellenére, hogy pénteki kétórás telefonbeszélgetésük során Joe Biden amerikai elnök figyelmeztette pekingi partnerét, Hszi Csin-pinget, hogy következményei lesznek, ha Peking támogatást nyújt Moszkvának.
„Az Oroszország elleni szankciók egyre felháborítóbbak” – jelentette ki Li Ju-cseng kínai külügyminiszter-helyettes szombaton Pekingben. „A történelem ismételten megmutatta, hogy szankciók nem oldanak meg problémákat. Mindössze az átlagembereknek ártanak és megnehezítik a világkereskedelmet” – tette hozzá.
Szakértők szerint Kína is hamarosan megérzi az ukrajnai konfliktus gazdasági hatásait, mert vissza fog esni a külföldi kereslet és nőnek az importárak. Az ANZ Research becslései szerint a kínai külkereskedelmi többlet emiatt az idén 238 milliárd dollárra olvadhat – a rekordot jelentő tavalyi 676 milliárdos plusznak mindössze a 35 százalékára. A háború lelassíthatja a globális, de különösen az európai gazdaság növekedését, márpedig az Európai Unió Peking második legnagyobb kereskedelmi partnere, az ország teljes exportjának mintegy 15 százalékát adja. „Az EU gazdasági növekedése statisztikailag nagymértékben korrelál Kína exportnövekedésével” – mondta ezzel kapcsolatban a CNBC-nek Betty Wang. Az ANZ Research kínai gazdasággal foglalkozó vezető közgazdásza hozzátette, hogy az EU GDP-növekedésének minden egyes százalékpontos visszaesése esetén Kína teljes exportnövekedése 0,3 százalékponttal csökken. A chiphiány például már korábban is súlyos volt, de a háború még tovább rontott a helyzetet, mivel Oroszország és Ukrajna is jelentős szerepet játszik a globális félvezető-ellátási láncban. Az elektronikai cikkek kivitele pedig 17,1 százalékponttal járult hozzá Kína 30 százalékos exportnövekedéséhez 2021-ben.
Hosszú távú energetikai partnerségről állapodott meg Németország és Katar – jelentette be vasárnap Robert Habeck német gazdasági miniszter a Tamim bin Hamád Al Táni emírrel folytatott dohai tárgyalásai után. Habeck nem tett említést pontos mennyiségről, a részleteket a két fél ezek után fogja majd kidolgozni, de nem csupán cseppfolyósított gáz (LNG) szállításáról van szó, hanem közös projektekről is a megújuló energiaforrások területén, valamint az energiahatékonyság fejlesztésében. Az ukrán válság miatt Berlin mielőbb szabadulni akar az orosz gázfüggőségtől.
A kriptovaluták betiltását szorgalmazó jelentést tett közzé az orosz jegybank csütörtökön – írja a Reuters. A központi bank érvei között az eszközök által a pénzügyi stabilitásra, az állampolgárok jólétére és a monetáris politika szuverenitására gyakorolt veszélyek szerepelnek.
Oroszország éveken keresztül vitatta ezen eszközök létjogosultságát, mondván azok alkalmasak pénzmosásra és terrorista csoportok finanszírozására, ám végül 2020-ban legalizálta azokat, jóllehet betiltotta azok használatát fizetési eszközként. Amikor decemberben olyan hírek röppentek fel, hogy az orosz hatóságok a tiltás mellett vannak, a bitcoin és az altcoinok ára esett, jóllehet ezt nehéz elválasztani az egész hónapot jellemző lejtmenettől.
A most közzétett jelentés kiemeli, hogy ezen eszközök gyors növekedését a spekulatív kereslet hajtja és a piramisjátékokra emlékeztetnek, ami könnyen piaci buborékok kialakulásához vezethet, veszélyeztetve a pénzügyi stabilitást.
A jegybanki javaslat megtiltaná, hogy pénzügyi intézmények bármiféle tranzakciót végrehajtsanak ezen eszközökkel és olyan mechanizmusok kidolgozását is javasolja, melyek megtiltanák a digitális eszközök hagyományos pénzre történő átváltását. Ez a javaslat a kriptotőzsdéket is érintené. A jelentés szerint az oroszok aktív használói a kriptovalutáknak, mintegy évi 5 milliárd dolláros forgalmat bonyolítva ezen eszközök kapcsán.
A bitcoin-bányászattal kapcsolatos adatok elsőszámú szolgáltatója, a Cambridge Bitcoin Electiricity Consumption Index adatai szerint az ország a bitcoin hashrate 11,2 százalékát adja, amivel a harmadik helyet foglalja el a bitcoin-bányászat országok közötti rangsorában, az Egyesült Államok és Kazahsztán mögött. Érdemes azonban megjegyezni, hogy ezen adatok nem igazán napra pontosak, a tavalyi év augusztusát jelzik.
Az orosz jegybank szerint ezért ezen eszközök bányászatát is be kellene tiltani, hiszen az nyomást helyez az energiafogyasztásra. A kriptovaluták tranzakcióinak biztonságát és decentralizációját ígérő munka igazolása (proof of work) típusú bányászatot az utóbbi időben egyre több kritika éri annak túlzott energiafogyasztása miatt, az elektromos hálózatra nehezedő nyomás miatt legutóbb Koszovó tessékelte ki a bányászokat.
Negyedéves mélypontjára zuhant a Facebook árfolyama az Apple-lel támadt konfliktusa miatt. Az okostelefon-gyártó ugyanis a felhasználóira bízta, engedélyezik-e, hogy a hirdetők a világ végére is kövessék őket. Ez viszont rontja a Facebook üzletét.
A Facebook-árfolyam 4,3 százalékos szerdai esését az váltotta ki, hogy a közösségiportál-üzemeltető beismerte: hirdetési bevételeit a vártnál is érzékenyebben érintik az Apple által tavasszal bevezetett adatgyűjtési szigorítások. A célzott hirdetések azóta nehezebben jutnak el a felhasználókhoz, akiknek most már jogukban áll nemet mondani arra, hogy a cégek hirdetéseikkel üldözzék egészen addig, míg meg nem vásárolják az adott, amúgy a böngészési előzményeik alapján az érdeklődésükre számot tartó terméket vagy szolgáltatást.
Az Apple előírta, hogy az adatgyűjtést és a követést a felhasználóval közölni kell és egy felugró ablakban jóvá is kell velük hagyatni.
Ha ez nem történik meg, akkor bezárul az ajtó a folyton visszatérő reklámok előtt. Bár a nyomkövetés menüpont kilövésével eleve le lehet tiltani vagy szűrni lehet felhasználói szokásokat monitorozó alkalmazásokat, a tapasztalat szerint rengetegen nem élnek ezzel a lehetőséggel.
A mobilreklám-elemzők viszont úgy vélik, hogy ha az applikáció közvetlenül kezdeményezi a nyomkövetés engedélyezését, az háromból két felhasználónál azonnali elutasító reakciót vált ki, de az sem garantált, hogy a „maradék” egy ember automatikusan az igen gombot nyomja meg. Mindez komoly nyomást gyakorol a Facebook hirdetési bevételére, amely 98 százalék feletti arányt képvisel a teljes árbevételben. A negatív hatás már a második negyedévben is jelentkezett, de a most záruló harmadik negyedévben az akkorinál is erősebben érvényesül. Konkrét számadatokat erről nem tett közzé a Facebook, de mivel fél Amerika iPhone-t használ, a helyzet komolyan veendő.
A Facebook rossz előérzete mindenesetre beigazolódott, a cég még az Apple szoftverfrissítése előtt arra panaszkodott, hogy nehézkesebb lesz a fogyasztói célcsoport elérése a nála hirdető vállalatok számára. Az viszont furán jött ki, hogy épp a Facebook fenyegetőzött perrel az Apple ellen, piaci erőfölénnyel való visszaéléssel vádolva őket, a kisvállalkozások ellehetetlenítését a számlájukra írva. A kereset beadásáról már nem érkezett hír. A nyomkövetés engedélyezését követő felhasználói aktivitás – ami vásárlásba vagy applikációk letöltésébe torkollik – megváltozását 15 százalékkal elmérte a Facebook, de hogy mihez képest és ez milyen anyagi hatással jár, annak kiszámításához nem adott támpontot a cég. Hogy nem pozitívval, az az egy biztos.
A hirdetők is panaszkodnak, hogy sokkal nehezebben találják meg a vevőiket, ráadásul a Facebooknál a kis- és közepes vállalkozások alkotják a hirdetők derékhadát, náluk pedig minden egyes dollár hatékony elköltése alapvető fontosságú.
A Facebook a második negyedévet 28,58 milliárd dolláros hirdetési bevétellel zárta, ez 56 százalékkal volt magasabb a pandémia 2020 tavaszi kitörésének időszakához képest. A júliusi gyorsjelentés után mégis 4,4 százalékkal ereszkedett az árfolyam, miután Dave Wehner pénzügyi igazgató utalt arra, hogy gondjaik lehetnek majd az iPhone-os hirdetésekkel. A profitfigyelmeztetéssel felérő mondatok mostani felmelegítése egy blogbejegyzésben történt, a következményeire az október végén esedékes harmadik negyedéves gyorsjelentés ad majd választ.
Váratlan hír volt az is, hogy 13 éves szolgálat után bejelentette távozását Mike Schroepfer, a Facebook technológiai fejlesztéseiért felelős igazgatója. A virtuális valóság, mesterséges intelligencia és blokklánc technológiák alkalmazásában és fejlesztésében elismert szakember az utóbbi fél évtizedben a legnagyobb név, aki a felmondott Mark Zuckerbergnél. Igaz, úgy megy, hogy marad: tanácsadói szerepkört tölt be a jövő évtől.
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
„A virtuális pénznem mindennemű felhasználását tiltani fogja a Reserve Bank of India” – jelentette be a pénzügyminisztérium tisztviselője.
Ez pedig magában foglalná a közvetlen devizaügyleteken keresztül történő tranzakciók tilalmát is.
A kormány ugyan már kitűzte a kriptovaluták napirendi pontként való tárgyalását a parlament költségvetési ülésére, ugyanakkor a tilalmat nem egyik napról a másikra vezetik be, így a digitális valutába fektető piaci szereplőknek is lesz idejük ügyleteik felszámolására.
A törvényjavaslat célja ezen kívül egy olyan egységes keretrendszer létrehozása a digitális pénznemek terén, mely a lakosság privát ügyleteire is kiterjed. Nirmala Sitharaman pénzügyminiszter elmondta, hogy az új törvényt a kínai szabályozásról mintázták, mely gyakorlatilag teljesen kivonta a kriptovaluta használatát a kereskedelemből, miközben a kormány a saját virtuális pénznemének kibocsátásán dolgozik. Kína 2017 óta tett lépéseket a kriptovaluták visszaszorításának érdekében, míg végül minden hozzáférést teljesen letiltottak a kriptovaluta tőzsdékhez.
Ugyan a kriptovaluták piacát betiltják Indiában, ettől függetlenül a kormány megengedi azt, hogy az esetleges technológiai kutatások alapjául szolgáljon a rendszer.
„Mindannyian a törvényjavaslat további részleteinek megjelenését várjuk, hogy meghatározhassuk a következő lépéseket. Ha a kormány továbbra is minden kriptovalutát be akar tiltani, és csupán az állam által támogatott kutatások folyhatnak, akkor nincs értelme folytatnunk az üzleti tevékenységet Indiában. Ezért most türelmesnek és ébernek kell lennünk” – mondta Sathvik Vishwanath, a Bitcoin és a Blockchain társalapítója és vezérigazgatója.
Vishwanath szerint a kriptovaluta értéke 30 százalékkal csökkent január 30. és február 1. között, miután Indiában nyilvánosságra került a kormány szándéka. Azonban közvetlen utána megmozgatta a piacot a Tesla bejelentése, miszerint jelentős összeget fektetnek Bitcoinba és azzal vásárolni is lehet majd az amerikai tech vállalattól. A befektetők tudják, hogy a tilalom nem egyik pillanatról a másikra fog bevezetésre kerülni, így időt próbálnak nyerni maguknak, mielőtt eladják a birtokukban lévő kriptopénz befektetéseiket.
Indiában 2017 óta egy bizottság is működik, amely a virtuális pénznemekkel kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza. 2018-ban elkezdődtek a kriptovalutával kapcsolatos részleges tiltások, miután sorozatos csalásokra derült fény. Végül 2019-ben a bizottság nyilvánosságra hozta zárójelentését, melyben a magán kriptovaluták teljes piaci tilalmáról szóló törvényjavaslat szerepelt.
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
Hétfőtől a Tik Tok és a Wechat okostelefon-alkalmazások sem érhetők el Indiában, miután a kormány kitiltotta az országból a kínai hátterű vállalatok applikációit.
A világ legnépszerűbb közösségi médiafelülete továbbra is a Facebook, az amerikai cégnek egy júliusi felmérés szerint több mint 2,6 milliárd felhasználója van. A többi listavezető, a YouTube, a WhatsApp és a Messenger szintén népszerűek Magyarországon is, az ötödik helyen álló Wechat azonban alig ismert. Pedig ennek is több mint 1,2 milliárd felhasználója van, többségük Ázsiában és Afrikában.
A pekingi Tencent vállalat 2011-ben dobta piacra népszerű, a Messengerhez hasonló chatalkalmazását, a külföldi piacok meghódításával azonban mindig is meggyűlt a baja. Az egyre romló nemzetközi légkör ráadásul egyáltalán nem kedvez az üzletnek, a Tencent most a hatalmas lehetőségekkel kecsegtető indiai piacról kényszerül kivonulni. A két feltörekvő ázsiai nagyhatalom konfliktusa ugyanis most a technológiai szférára terjedt át, június végén India ötvenkilenc kínai mobilalkalmazás betiltásáról döntött. A rendelet hétfőn hatályossá vált, s legnagyobb vesztese a Tencent, amely tíznél több termékével volt jelen a dél-ázsiai országban, legnépszerűbb alkalmazásukat, a Wechatet a közel 700 millió indiai internetfelhasználó 23 százaléka használta. Szintén érzékenyen érinti a döntés az egész világon gyorsan terjedő Tik Tok videómegosztó oldalt, amely mintegy 120 millió indiai felhasználótól esik el.
A hivatalos magyarázat szerint a döntést nemzetbiztonsági szempontok indokolják, Újdelhi technológiai minisztériuma szerint ugyanis ezek az alkalmazások sérthetik az ország szuverenitását és veszélyeztetik az indiai kibertér biztonságát. Elemzők szerint a jobboldali Narenda Modi kormánya ezzel a lépéssel valójában az elmúlt hetekben tettlegességig fajult kínai–indiai határvitára reagált. Június közepén a két ország által vitatott, a Himalájában húzódó határszakaszon került sor egy máig tisztázatlan incidensre, amelynek során mintegy húsz indiai katona vesztette életét. Az esetet követően nagy társadalmi nyomás nehezedett a kormányra, egyebek mellett több millióan töltöttek le egy olyan okostelefon-alkalmazást, amely a kínai appokat törli az eszközről.
Valószínűleg Nyugatról is támogatták ezt a lépést, nem India ugyanis az egyetlen ország, amely a kínai technológiai iparon keresztül büntetné Pekinget. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Újdelhi döntésének bejelentésekor, július elején beszélt arról egy interjúban, hogy Washington szintén fontolóra veszi a kínai hátterű alkalmazások, mindenekelőtt a Tik Tok korlátozását, s ugyanebben az időszakban hasonló döntést hozott Ausztrália kormánya is.
