A lengyel gazdák továbbra is blokkolják a kamionok mozgását három ellenőrzőponton – Jahodin, Rava-Ruszka és Uhrinyiv. Az elmúlt nap folyamán a tüntetők egyáltalán nem engedtek át a kamionokat Lengyelországba – számolt be Andrij Demcsenko, az Állami Határszolgálat szóvivője április 16-án, kedden, írta az Ukrinform.
Uhrinyiven keresztül a tüntetők egyetlen autót sem engedtek át Ukrajna irányába. A tiltakozók naponta Jahodinon keresztül csekély számú kamionnak engedik elhagyni Lengyelországot. Az elmúlt nap folyamán 70-en voltak, annak ellenére, hogy ez a legnagyobb, kamionok áthaladását biztosító ellenőrző pont, amely mindkét irányban mintegy 1400 kamion áthaladására képes.
Kedden délelőtt összesen mintegy 600 kamion állt sorban Lengyelország területén ezen a három lezárt határátkelőn. A személygépkocsik és az autóbuszok szabadon lépik át a határt.
A krakiwieci és a sehinyi, korábban feloldott ellenőrzőpontokon fennmaradtak a sorok – 900, illetve 450 kamion. Itt azonban intenzív a forgalom, az Ukrajnából ki- és beutazást illetően.
Romániában Marcel Ciolacu miniszterelnök pénteken újabb tárgyalási fordulóra hívta Bukarest város határában, Afumatinál több mint három hete demonstráló gazdák és fuvarozók küldöttségét, a találkozó végén pedig a kormány sajtóirodája bejelentette: megállapodtak a tiltakozó megmozdulások azonnali beszüntetéséről.
Az Agerpres hírügynökség által idézett megállapodás szerint a felek eldöntötték, hogy tárcaközi bizottságot hoznak létre, amelynek feladata megtalálni a legjobb intézkedéseket a követelések rendezésére.
A testületben részt vesznek az egyes szaktárcák által kijelölt államtitkárok, valamint a gazdák és fuvarozók képviselői is. A tüntetők által felvetett, egyetlen ágazatot érintő kérdésekben az illetékes minisztérium közvetlenül tárgyal a szociális partnerekkel.
A megállapodást aláírta Florin Barbu mezőgazdasági miniszter és a miniszterelnöki iroda vezetője, Mihai Ghigiu is.
A tárcaközi bizottság létrehozásáról szóló kormányfői döntés hétfőn jelenik meg a hivatalos közlönyben. A megállapodás alapján a gazdák és fuvarozók beszüntetik a tiltakozó megmozdulásokat mind a fővárosban, mind az ország többi részén – olvasható a kormányközleményben.
A Realitatea hírtelevízió beszámolója szerint a Bukarest körgyűrűje mellett, Afumati községben tüntető gazdák megerősítették, hogy a kormányfővel folytatott megbeszélésen elhangzott ígéretekre alapozva felhagynak a tiltakozásokkal.
Danut Andrus, a tüntetők szószólója azonban hozzátette, hogy a demonstrációk végleges beszüntetésének feltétele az ígéretek teljesítése, ellenkező esetben a gazdák és fuvarozók ismét utcára vonulnak.
Nyílt levélben sürgeti a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség az európai uniós gazdálkodók „túlélési feltételeinek” megteremtését az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása előtt – közölte a mezőgazdasági hírekre és elemzésekre szakosodott agrointel.ro portál vasárnap.
A három országos gazdaszervezetet tömörítő AAC a román államfőhöz, a miniszterelnökhöz és a mezőgazdasági miniszterhez intézett dokumentumban követelte, hogy a román gazdák érdekeit érvényesítsék a brüsszeli Agrifish (az európai uniós tagállamok agrárminisztereit tömörítő mezőgazdasági és halászati tanács) soron következő, keddi ülésén, ahol várhatóan az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása is napirendre kerül.
A román gazdaszövetség szerint olyan európai rendszert kell kidolgozni április végéig, amely még az EU-ba történő belépés előtt azonosítja minden behozott ukrán mezőgazdasági termék rendeltetési helyét. Az AAC szerint belépéskor és kilépéskor végzett mérésekkel kell garantálni azt, hogy az ukrán termékek nem maradtak az útvonalon.
Az AAC behozatali küszöbérték meghatározását követeli minden mezőgazdasági termékre a 2021–22-es átlagok alapján. Azt szeretnék, hogy ezek felett az EU ne engedélyezzen importot, csak tranzitot az ukrán áruk számára, a termék távozását pedig valós idejű elektronikus vámzárral ellenőrizzék, továbbá GPS-szel kövessék figyelemmel a szállítmány esetleges letérését a kijelölt útvonalról, vagy a jármű indokolatlan megállását.
A román gazdák érdekeit képviselő szövetség szerint bármely tagállamnak – az uniós hatóságok értesítésével – jogot kell biztosítani arra, hogy automatikusan életbe léptethessen egy „önvédelmi záradékot”, ha azt tapasztalja, hogy a területén áthaladó mezőgazdasági termékek tulajdonosai vagy szállítói megsértik az előírásokat.
Az AAC szerint a megszólított román vezetőket fogja terhelni a romániai gazdatüntetések erősödésének felelőssége, ha nem szereznek érvényt a nyílt levélben megfogalmazott követeléseiknek Brüsszelben. A román gazdaszövetség szerint a tiltakozó megmozdulások következő szakasza az lesz, amikor az elégedetlen gazdálkodók az uniós tagállamok többségéből Brüsszelbe utaznak, hogy megbénítsák az uniós intézmények működését.
Romániában 76 pontosra bővített követeléslistát terjesztettek a kormány elé a hetedik napja forgalomlassítással tüntető gazdák és fuvarozók kedden, és bejelentették, hogy tovább folytatják az ország számos térségére kiterjedő demonstrációsorozatukat.
Erre azt követően került sor, hogy több – a spontán akciók szervezésétől elhatárolódó, de a tüntetőket szolidaritásukról biztosító –gazdaszervezet hétfőn egy 13 pontos intézkedéscsomagról állapodott meg a mezőgazdasági miniszterrel, vezetőik pedig bejelentették, hogy részükről a tiltakozás véget ért.
A Bukarest egyik bejáratánál, Afumati térségében demonstrálók megválasztott szószólója, Andrus Danut azonban bejelentette, hogy a gazdák is folytatják a tüntetést, amíg a fuvarozók követelései nem teljesülnek, saját követeléslistájukat pedig „a román nép nevében” 76 pontosra terjesztették ki és átadták a kormánynak.
Az Agerpres hírügynökség által ismertetett listán a tiltakozások befejezésének feltételéül szabták meg egyebek között a kamionok számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árának csökkentését 5000 lejre (382 ezer forint), a hektáronkénti állami támogatás megemelését 250 euróra (95 ezer forint), illetve a parlament létszámának csökkentését a korábbi referendumnak megfelelően.
A listán szerepel, hogy az aszály okozta veszteségek állami kompenzálását a hektáronkénti 100 euróról 250 euróra emelje a kormány, és törölje el a gázolaj jövedéki adóját.
Emellett a tiltakozók egyenlő versenyfeltételeket kérnek a szállításban, azaz egy olyan dömpingellenes törvényt, amely bünteti azokat a fuvarozó cégeket, amelyek önköltségi ár alatt kínálják a szolgáltatásaikat. Szükségesnek látják ugyanakkor egy minimális referenciatarifa bevezetését is Spanyolország és Magyarország mintájára.
A listán szerepel még: 50 százalékos jövedelemadó-csökkentés a mezőgazdasági alkalmazottak számára, az elektronikus számla eltörlése az egymillió eurónál kisebb forgalmú cégek számára, a mezőgazdaságban használt gázolaj jövedéki adójának eltörlése, a földterületek külföldieknek történő eladásának megtiltása.
A mezőgazdasági miniszter kedden azt mondta: tiszteletben tartja a Bukarest bejáratainál tiltakozó gazdákkal tartott korábbi tárgyalásainak megállapodásait, de az újabb követeléseik teljesítésére nem hajlandó. Florin Barbu szerint az Afumatinál tüntető mezőgazdasági termelők nem gazdák, hanem „uszítók és tiltakozók”.
Azt üzente nekik: térjenek haza, mert a minisztérium minden szükséges forrást biztosított ahhoz, hogy 2024-ben Románia mezőgazdasága jól teljesítsen, az újabb követelések pedig „aberrációk”.
A bukaresti körgyűrűnél tüntető gazdákat és fuvarozókat a rendőrség továbbra sem engedte be a városba, mondván, hogy a nehézgépek behajtásához külön engedély szükséges.
Kedden ezért hivatalosan is kérvényezték, hogy a demonstrációt a kormány székháza előtt folytathassák, de Bukarest főpolgármestere ezt nem hagyta jóvá, a kérést elfogadhatatlannak nevezte. A tüntetők ugyanis azt kérték, hogy hétfőtől péntekig 15 ezer munkagéppel és teherautóval torlaszolhassák el Bukarest belvárosát.
Kedden országszerte több főúton folytatódtak a mezőgazdasági termelők és teherautósofőrök tiltakozó akciói, egyebek mellett a határátkelőkhöz vezető utakon is. Szeretvásár (Siret) központjában viszont mintegy 150 ukrán és török sofőr demonstrált kedden, mivel a gazdatüntetés miatt elakadtak a város bejáratánál.
Az Agerpres szerint kedden mintegy 250 teherautó várakozott a szeretvásári határátkelőnél arra, hogy beléphessen Ukrajnába, de ebben megakadályozta őket a gazdák tiltakozása. A külföldi kamionosok egy része már hétfő reggeltől várakozik a határátkelő közelében.
A lengyel fuvarozók bejelentették az ukrajnai határon lévő Medika–Seginyi ellenőrzőpont blokádjának újraindítását. A lengyel gazdák a múlt héten feloldották az ellenőrző pont blokádját, számolt be Rafal Mekler, a Rafał Mekler Transport logisztikai cég tulajdonosa.
„A gazdák elhagyták Medikát, a fuvarozók visszatérnek Medikára” – áll az általa közzétett, az akcióról szóló közleményben.
A dokumentum szerint az akciónak január 15-én 09:00-kor kell kezdődnie, és március 15-ig éjjel-nappal folytatódni fog. A blokkolók követelményei változatlanok maradtak.
Ezzel egyidőben az Lb.ua ugyanakkor azt írta, hogy nem hivatalos információk szerint Medika község polgármestere megtiltotta a fuvarozók gyülekezését a határon.
A tiltakozóknak jogukban áll fellebbezni a helyi hatóságok döntése ellen az illetékes kerületi bíróságon. A bíróságnak 24 órán belül meg kell vizsgálnia az ügyet.
November 21-én, kedden az Ukrajna és az EU-tagországok határain a fuvarozók tiltakozásai a helyzet súlyosbodásához vezettek. A szlovák fuvarozók lengyel kollégáik példáját követve blokkolták az Ukrajnával közös Vysnye Nemetske-i ellenőrzőpontot.
Az akció kezdeményezője a Szlovákiai Fuvarozók Szakszervezete volt, a tiltakozók fő követelése pedig az, hogy Brüsszel újból vezesse be az ukrán járművekre vonatkozó szállítási engedélyeket. Mindezt azért, mert az európai vállalatok nem tudnak versenyezni velük.
A személygépkocsik és autóbuszok áthaladása az ellenőrző ponton a megszokott módon történik.
A jövőben a szlovákiai tüntetők napi szinten tervezik a tiltakozó akciót. A magyarországi, a cseh és a litván fuvarozók szervezetei is támogatták az ukrán fuvarozók engedélyeztetési rendszerének visszaállítására irányuló követeléseket. Elmondásuk szerint a vízummentes közlekedési rendszer miatt nő az illegális szállítási műveletek száma az EU-ban – írta az RBC-Ukrajine.
A lengyel fuvarozók blokkolják a határt
A lengyel fuvarozók már november 6-án megkezdték a lengyel-ukrán határszakaszon lévő négy legnagyobb határellenőrző pont közül három blokkolását.
A Jevropejszka pravda információja szerint a blokád aktív résztvevője Rafal Makler, aki egy közlekedési vállalat tulajdonosa, és a radikális ukránellenes retorikájáról és Oroszországhoz fűződő kapcsolatairól ismert lengyel szélsőjobboldali párt vezetője.
November 18-án folytatódtak a blokádok a Jagodyn, Krakowiec és Rava-Ruska útvonalakon is. A krakowieci ellenőrzőponton mintegy 1200, Rava-Ruska-n 500 és a jagodini ellenőrző ponton 110 kamionból álló sorok alakultak ki, számolt be az RBC-Ukrajine Andrij Demcsenkóra, az Állami Határszolgálat szóvivőjére hivatkozva.
Az ukrán fuvarozók válaszul a lengyel blokádra tiltakozó akciót szerveztek, közölte az Ukrinform. November 21-én a Krakiwiec-Korchów ellenőrzőponton mintegy 30 kamion csatlakozott a figyelmeztető kampányhoz, a sofőrök felháborodásukat fejezték ki lengyel kollégáik ezen lépését illetően az Ukrajna számára nehéz időszakban.
A lengyel fuvarozók piacvesztéssel szembesültek az ukrán vállalatok dömpingje miatt. Többek között azért, mert a lengyel sofőrök 2500 euró bért kapnak havonta, míg az ukrán sofőrök 700-at.
A lengyel fél az ukrán fuvarozók számára az engedélyek visszaállítását, valamint cégek bejegyzésére vonatkozó tilalom bevezetését követeli Lengyelországban abban az esetben, ha az az EU területén kívül folytat pénzügyi tevékenységet, külön sort felállítását kéri az európai rendszámú személygépkocsik számára és külön sort az üres kamionoknak, valamint biztosítani a hozzáférést az ukrán Sljah rendszerhez. Andrij Demcsenko diszkriminatívnak nevezte ezen követelések egy részét, különösen az EU által Ukrajnának megadott szállítási vízummentesség eltörlését.
Brüsszel Ukrajna oldalán áll
Adalbert Jans, az Európai Bizottság hivatalos szóvivője, aki a múlt héten járt az egyik blokkolt ellenőrző ponton, hangsúlyozta: jogilag lehetetlen az engedélyezési rendszer visszaállítása vagy az ukrán fuvarozók kvótáinak bevezetése. Végül is ez összeegyeztethetetlen az Ukrajna és az EU közötti közúti szállításról szóló megállapodással.
Brüsszelben azon a véleményen vannak, hogy a lengyel hatóságok kötelesek biztosítani az ukrán teherautók szabad mozgását a határon, ahogy azt az uniós jogszabályok is megkövetelik – jelenti az RMF FM, és azt feltételezi, hogy az Európai Bizottság „büntetési eljárást” indíthat Lengyelország intézkedései miatt.
A gazdaság és az üzleti élet a veszteségeit számolja
Az RBC-Ukrajine számításai szerint Ukrajnának a lengyel határ blokádjából származó összes vesztesége eléri a 400 millió dollárt. Az Európai Üzleti Szövetség információja szerint egy nap leállás átlagosan körülbelül 1 millió hrivnya veszteségbe kerül egy vállalatnak. Ugyanakkor az importőrök és az exportőrök egyaránt szenvednek. Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek teljesítésének képtelensége olyan következményekkel jár, mint a bírságok, a jövőbeni rendelések törlése és az ügyfelek elvesztése – írja az Ekonomicsna Pravda.
Emellett a vállalkozások járműhiányról számolnak be, aminek oka, hogy a sztrájk miatt a fuvarozók nem vesznek fel új megrendeléseket. A blokád miatt változnak az útvonalak, nőnek a sorok a szlovák és a magyar határon is.
Ne az ő rovásukra takarékoskodjon az állam! – ennek jegyében számos követelést fogalmaztak meg a szerb mezőgazdasági termelők, akiket az évek óta rendezetlen gondok mellett az ukrajnai konfliktus és a tavalyi aszály hatásai még elkeseredettebbé tettek. Keddre, május 16-ra több városban tüntetést szerveznek, ha a kormány reggelig nem teljesíti a hétfőn benyújtott követeléseiket.
A kormányfővel, a pénzügyminiszterrel és az agrártárca vezetőjével is tárgyaltak hétfőn délelőtt, utána csak szűkszavúan nyilatkoztak a sajtó képviselőinek, de arra utaltak, hogy nem született megállapodás. A követeléseik között szerepel, hogy a földalapú állami támogatás összegét 35 ezer dinárra (300 euróra) emeljék, szavatolják a tej felvásárlási árát 78 dinárban, emellett 20 dináros állami szubvenciót kérnek literenként. Fejőstehenenként további 40 ezer dináros támogatást kérnek éves szinten.
Az üzemanyag kedvezményes áron történő beszerzését is követelik, mégpedig úgy, hogy az állam esetükben töröljön egyes üzemanyagokat terhelő adókat és járulékokat. A követelések között szerepel még, hogy a termények felvásárlási ára a párizsi és a budapesti árutőzsdén érvényes árak alapján alakuljon.
Az utóbbi időben a terményárak jelentősen csökkentek Szerbiában.
A kukorica és a búza felvásárlási ára a korábbi 40 dinárt közelítő szintről 23-24 dinárra zuhant. A gazdák érdekvédelmi szervezeteinek képviselői holnap Belgrád mellett számos nagyvárosban is tiltakozó felvonulást szerveznek, de a bejelentések szerint egyelőre nem zárják le az utakat, de ha továbbra sem teljesítik követeléseiket, radikálisabb módszerekhez folyamodhatnak.
Több száz alumíniumipari dolgozó tüntetett csütörtökön a dél-romániai Szlatinán a helyi prefektúra épülete előtt, követelve az energiaárak korlátozását a nagy, ipari fogyasztók számára is.
A román média jelentése szerint mintegy négyszázan vettek részt a tiltakozó megmozduláson. A résztvevők Románia egyetlen alumíniumgyára, az Alro Slatina dolgozói voltak. Az ország legnagyobb energia-felhasználójának számító üzem vezetősége bejelentette a tavalyi év végén, hogy a magas gáz- és villamosenergia-árak miatt fokozatosan csökkenti a termelést. Az üzem öt elektrolíziscsarnokából kettőt már bezárt, de egy harmadikat is le fog állítani, így csak kettő működik majd. A mintegy 2700 dolgozót foglalkoztató üzem több száz dolgozót kényszerszabadságra küldött, amely azt jelenti, hogy az alkalmazottak bérük 75 százalékát kapják meg.
A tüntetők elégedetlenségüket fejezték ki amiatt, hogy az Alro nem kap állami támogatást az energiaköltségek fedezésére, és jelezték, féltik munkahelyüket. A dolgozóknak ez volt a negyedik tüntetésük az idén, korábban a román kormány épülete előtt is tiltakoztak. A dolgozók érdekeit védő szakszervezetek azzal vádolták meg az energiát termelő és viszonteladó cégeket, hogy mesterségesen magasan tartják az energia árát.
A bukaresti értéktőzsdén jegyzett és az orosz tulajdonú Vimetco nemzetközi csoporthoz tartozó Alro vezetősége közölte, hogy leghamarabb 2023-ban állhat vissza a teljes kapacitású termelés, ha csökkennek az energiaárak.
Egy amerikai szövetségi bíró leállíttatta az erősen vitatott Dakota Access kőolajvezetéket azzal az indokkal, hogy nem felel meg a környezetvédelmi követelményeknek.
James E Boasberg elrendelte a vezetékek és tározók kiürítését is. A határozat szerint addig nem indulhat újra a kőolajszállítás ezen a vonalon, amíg el nem készül egy alapos – a korábbinál körültekintőbb – környezettanulmány. Ez szakértők szerint legalább egy évbe telik majd.
Ez óriási győzelem a Standing Rock sziú indián törzsnek, amelyik a vezeték megépítése ellen folyó harc élére állt évekkel ezelőtt. El is érték, hogy Obama elnök leállítsa az építkezést, aminek aztán Donald Trump azonnal zöld utat adott. Három éve működik.
Az amerikai legfelsőbb bíróság eközben felfüggesztette egy másik, szintén Donald Trump érdekkörébe tartozó hálózat új ágának, a Keystone XL Pipeline-nak a megépítését, és elrendelte a projekt mindenre kiterjedő revízióját. Annak eredményétől függ, hogy folytatódhat-e az építkezés.
A Dacota Access Észak-Dakotából, a Keystone Kanadából szállít kőolajat a Texasban, illetve a Mexikói-öböl mentén lévő hatalmas finomítókba. Ellenzőik szerint mindkettő jelentős vízkészletet és természeti kincseket veszélyeztet.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
