A spanyol turisztikai szektor csaknem egy évnyi rekord alacsony aktivitás után továbbra is egy mesterségesen előidézett kómában marad. A korlátozások azonban most tartományi szinten vannak meghatározva, ami a turizmusra is furcsa hatással van.
A fertőzések 2021 eleji fellendülése új mobilitási korlátozásokhoz vezetett az egész európai kontinensen, Spanyolországban azonban ez paradox helyzetet teremtett: míg a regionális határokon átnyúló utazás nagyrészt tilos, a nemzetközi utasokat mégis beengedik az országba.
Az ellentmondás azzal magyarázható, hogy a második szükségállapotban az ország regionális kormányai felelősek a koronavírus-intézkedéseik eldöntéséért. Ez ellentétben áll a tavaly március – június közötti időszakkal, amikor a központi kormány az első szükségállapot által biztosított sürgősségi hatáskörök alatt hozta meg az összes kulcsfontosságú döntést.
A jelenlegi jogi keretek között a regionális hatóságok lezárhatják saját határaikat az alapvető belföldi utazások kivételével. Azonban nem tagadhatják meg az európai utazók belépését az olyan nemzetközi határokon keresztül, mint a központilag irányított repülőterek vagy kikötők. A spanyol kormány csak az Egyesült Királyságból és az EU-n kívüli országokból érkező nem alapvető fontosságú utazásokat korlátozza.
Az egyetlen feltétel, amelyet a légi vagy tengeri úton érkező utasok számára bevezettek, az a negatív PCR-teszt megléte, bár ez sem kötelező a szárazföldön érkező utasok számára. Ami valamennyire kordában tartotta a külföldről érkezők számát inkább az volt, hogy származási országaik jelentősen korlátozták a szabadidős célú külföldi utazásokat.
Januári számok
Ez a sajátos döntési megoldás, amelyhez hozzáadódott a karácsonyi ünnepeket követő rossz epidemiológiai helyzet is, kiszámíthatatlan kezdetet eredményezett a spanyol turisztikai ipar számára. A nyitott határok ellenére januárban csak 434 362 külföldi utazó érkezett az országba, ami 89,5%-kal kevesebb, mint 2020 azonos hónapjában. Az Országos Statisztikai Intézet (INE) által kedden közzétett adatok szerint a költés visszaesése is hasonlóan drámai volt: 452 millió euró, ami 90,5%-os csökkenést jelent 2020 januárjához képest.
Mindez egy történelmileg borzasztó 2020-hoz adódik hozzá, amely az utóbbi 50 év legrosszabb érkezési és költési mutatóit produkálta. Az idegenforgalmi ipar csak remélni tudja, hogy az oltási kampány segít megmenteni a nyári szezont.
Az üzleti utazások különösen megszenvedték a koronavírus-válságot. A legtöbb vásárt és szakmai rendezvényt törölték, azokat pedig, amelyeket mégis megtartottak, áthelyezték a virtuális térbe. Az üzleti találkozókkal hasonló volt a helyzet.
Ennek ellenére a szabadidős utazások csökkenése olyan mértékű, hogy az üzleti utak aránya így is a legmagasabb az összes spanyolországi utazás százalékában: a januári utazások 37%-a szakmai célú volt, míg decemberre vonatkozóan ez a szám 41%.
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
A turisztikai ágazat szenvedte meg leginkább a világjárványt, a helyreállásáról aligha lehet 2023-ig szó – jelentette ki Olekszandr Tkacsenko kulturális miniszter keddenaz Ukrajna 30 nemzeti fórumon felszólalva, adta hírül az rbc.ua hírportál.
Előadásában a tárcavezető emlékeztetett arra, hogy már a pandémia kezdetén előre jelezték, hogy a legnagyobb veszteséget a kreatív ágazatok és a kultúra szenvedi majd el. A prognózisok szerint a turisztikai ágazat 2023-ig lesz válságban, a helyreállásáról legkorábban a 2023-as év vége felé lehet majd beszélni – tette hozzá, megjegyezve, hogy még legalább két év megpróbáltatás vár az idegenforgalomra. A válság legjobban a turizmust, az utazási irodákat és a filmszínházakat viselte meg – mondta el Olekszandr Tkacsenko.
Ukrajnában a turisztikai ágazat 2020-ban mintegy 60 milliárd hrivnyát kárt szenvedett a Covid–19-es koronavírus járvány miatt.
A hírt Marjana Oleszkiv, Ukrajna Idegenforgalmi Fejlesztési Ügynökségének vezetője közölte az Interfax-Ukrajnának.
„A jelenlegi kereslet alacsonyabb és a piaci kár jelentős. Világszerte az idegenforgalmi ágazat veszteségei mintegy 800 milliárd dollárt tettek ki, Ukrajnában becsléseink szerint a kár értéke mintegy 60 milliárd hrivnya. Ezek a veszteségek 2020-ban érték az iparágat” – mondta el.
Tisztázta azonban, hogy Ukrajnában még mindig nincsenek részletes statisztikák a turisztikai ágazattal kapcsolatban, a hivatalos adatokra február elején számíthatunk.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács „start up” programot szervezett kezdő turisztikai vállalkozóknak. A képzésen 15-en vettek részt, a tanfolyam elvégzését igazoló okiratokat a Makkosjánosiban található Helikon hotelben adták át.
A program elméleti és gyakorlati foglalkozásokat is tartalmazott, a résztvevők az adózás és a marketing területén is alapismereteket szerezhettek. Mester András, a turisztikai tanács elnöke hangsúlyozta: Kárpátalján a turizmus egy alapvető megélhetési forma, ezért fontos az alapos szaktudás biztosítása.
A Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács „start up” programot szervezett kezdő turisztikai vállalkozóknak. A képzésen 15-en vettek részt. A tanfolyam elvégzését igazoló okiratokat a Makkosjánosiban található Helikon hotelben adták át.
A program elméleti és gyakorlati foglalkozásokat is tartalmazott, a résztvevők az adózás és a marketing területén is alapismereteket szerezhettek. Mester András, a turisztikai tanács elnöke hangsúlyozta: Kárpátalján a turizmus egy alapvető megélhetési forma, ezért fontos az alapos szaktudás biztosítása.
Jelentősen visszaesett az olasz és a spanyol szolgáltatószektor BMI novemberben – előbbi az elemzői várakozásoktól is elmaradt. Mindenesetre a második hullám messze nem okozott akkora zavart az ágazatban, mint a tavaszi.
A vártnál kisebbet esett a spanyol szolgáltatószektort beszérzésimenedszer-indexe (BMI), az októberi 41,4 pontról novemberre 39,5 pontra esett az index, miközben az elemzők 36,6 pontot vártak novemberre. A pozitív meglepetéssel együtt is alacsony a mutató, messze az 50 pontos határ alatt van – ez az a szint, amely felett az index a szektor bővülését vetíti előre. A szám ugyanakkor nagyon messze van az április mélyponttól, amikor a mutató mindössze 7 ponton, történelmi mélyponton állt. A nyári hónapokra viszont már 50 pont fölé jött vissza a BMI, az őszi visszaesés alighanem a második hullám miatti fogyasztói óvatosságnak és a korlátozásoknak köszönhető.
Az olasz szolgáltatószektor indexe viszont a vártnál jóval nagyobbat esett az októberi 46,7 pontról, novemberben 39,4 ponton állt, míg az elemzők 41,3 pontos szintet vártak. Az olasz index az április mélypont (10,8 pont) óta csak egyszer, júliusban járt 50 pont felett.
Franciaországban már korábban közzétették a novemberi indexet, a felülvizsgált mutató viszont kissé pozitívabb képről árulkodott: 38 pont helyett végül 38,8 ponton állt. Az eurózónában és Németországban a felülvizsgált index nem változott érdemben az előzetes indexekhez képest (41,7 és 46 ponton álltak novemberben).
A feldolgozóipar visszaesése elsőre ijesztőnek tűnik, de mint ahogy azt fent írtuk, a visszaesés messze nem akkora, mint a tavaszi első hullám idején volt. Ez annak tudható be, hogy a lakosság mobilitása sem csökkent olyan mértékben, és a vállalatokat nem érte sokként a második hullám. Az összképhez hozzátartozik, hogy az ipari indexek nem mutatnak akkora visszaesést, mint az első hullámban, az ipari teljesítmény így pozitívan hathat a teljes gazdaság teljesítményére az utolsó negyedévben.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában csütörtökön tartott munkamegbeszélésen a határtalan fejlődés lehetőségéről volt szó.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a résztvevők köszöntését követően ismertette a magyar kormány egyik döntését, mely szerint Debrecen lesz a második nagyváros Magyarországon, és felkérte a jelenlévő gazdasági és turisztikai szakértőket egy kérdőív kitöltésére.
A program célja, hogy Hajdú-Bihar megye székhelyét az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá tegye. Ez egy olyan régiófejlesztés, amelynek vonzáskörzetébe beletartozik Kárpátalja is.
– A magyar kormánydöntés értelmében Debrecen központtal egy régiófejlesztési program van kidolgozásban, s ez egy határon átnyúló fejlesztési program lesz, amely érinti majd Kelet-Szlovákiát, Kárpátalját és a Partiumot is – hangsúlyozta Brenzovics László, s elmondta, a KMKSZ kapta azt a felkérést, hogy kezdje meg a dokumentumok összegyűjtését és az elképzeléseknek a benyújtását. – Ezzel kapcsolatban egy első anyagot fogunk elküldeni az illetékes bizottságnak. Mi összehívtuk azokat a szakembereket, akik részt vettek az Egán Ede-tervnek a kidolgozásában, és ma megbeszéltük azokat a fő irányokat, amelyek nem változnak. Elsősorban a gazdaságfejlesztés, a mezőgazdaság, a turizmus és a vállalkozásfejlesztés az, ami fontos a helyi magyarság számára. Különös hangsúllyal beszéltünk a határ menti infrastruktúra fejlesztéséről, hiszen jelenleg ez a legnagyobb problémánk: nem lehet átkelni a határon, bárminemű fejlesztés, kapcsolattartás lehetetlen. Nagyon fontos, hogy ennek a programnak a keretébe ezek a kérdések is bekerüljenek – összegezte a KMKSZ elnöke.
Dr. Berghauer Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudomány és Turizmus Tanszékének docense, turizmus szakfelelős elmondta:
– A kárpátaljai magyar turisztikai régiónak a fejlesztése az anyaországgal összefüggésben történt meg. A korábbi időszakban ennek a fejlesztési alapnak a koncepcióját az Egán Ede fejlesztési terv tartalmazta. Nyilván, az eltelt időszakban sok minden megváltozott. Konkrétan, amikor befejeztük a stratégia kidolgozását, akkor kezdődött meg az orosz–ukrán konfliktus, ez egy intenzív változást hozott. Ennek megfelelően 2019-ben a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács az Egán Ede-központ felkérésére átdolgozta és egy új stratégiát adott ki – jegyezte meg.
Elhangzott, hogy a koronavírus-járvány kapcsán új helyzet állt elő, s ezek a dolgok mind befolyásolják a turisztikai vállalkozásokat is.
– A Kreatív Régió programnak köszönhetően jó lehetőséget kapunk: ha ez a régiófejlesztés megindul, a kárpátaljai turisztikai vállalkozások becsatlakozhatnak egy Kárpát-medencei fejlődési vérkeringésbe. Újraértékeljük magunkat, nyilván újabb súlypontokat vagy kitörési pontokat kell megállapítani. Valójában ezek inkább áthelyezések lesznek, és gyakorlatilag van arra remény, hogy újabb lendületet kapjon a kárpátaljai magyar turizmus fejlődése – emelte ki Berghauer Sándor, és kitért azokra az alapvető problémákra, amelyek a szakmai részét alkotják a kérdésnek, s külső tényezőként befolyásolják a turizmus fejlődését.
Mint mondotta, alapinfrastruktúra nélkül, amelyhez hozzátartozik egy jó úthálózat, elkerülőutak, határátjárhatóság, próbálkozhatunk mi sok mindennel, ha ezek a feltételek nem valósulnak meg, nagyon nehéz lesz kitörni.
– Ezenfelül pedig tudunk konkrét szakmai lépéseket tenni, irányítani a fejlesztéseket, hogy ne csak például a szállások fejlesztésére fordítsanak figyelmet, mert az csak egy jelenet. Legyenek attrakciófejlesztések, vagy kisebb régióknak a turisztikai feltérképezése, útvonalak kidolgozása, komplex szolgáltatások jelenjenek meg. Ezek mind fontos lépések ahhoz, hogy az a misszió, az a feladat, amit Kárpátaljára úgy ráruháznak, hogy turisztikailag nagyon jó adottságokkal rendelkezik, az meg is valósuljon. Sok esetben azzal szembesülünk, hogy ezek mind csak potenciálisan léteznek, a fejlesztési lépések pedig nagyon nehezen történnek meg – szögezte le a turisztikai szakértő.
A bizottság tagjai megküldik az elképzeléseiket, azt összegzik, s hétfőn Miskolcon kerül sor arra a konferenciára, ahol ez a program el fog indulni, és amelyen Brenzovics László is részt vesz.
Nem kell tovább várniuk pályázatuk eredményére azoknak a kárpátaljai vállalkozóknak, akik az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Program keretében meghirdetett turisztikai szekció keretében pályáztak – jelentette be a napokban Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány irodaigazgatója.
„Örömmel számolhatunk be arról, hogy 102 nyertes pályázót fogunk kifizetni az elkövetkezendő napokban. Feltétel: a kifizetési kérelem leadása, továbbá, amire nagyon oda kell figyelni, hogy az eszközbeszerzés esetén mindenképpen igazolni kell az önrész felhasználását; beruházás esetében pedig a projekt százszázalékos végrehajtása” – nyilatkozta Berki Marianna.
Brenzovics László elmondása szerint a turisztika támogatása az Egán Ede-terv egyik legfontosabb iránya, hiszen a kárpátaljai magyarság szempontjából rengeteg embernek ad munkát vidékünkön. „A turizmust a jövőben is támogatjuk. Tesszük mindezt nem csupán pályázatokkal, hanem képzésekkel is” – mondta az elnök úr.
A bejelentés helyszíneként a Mezőgecsei Takaros Panzió szolgált, amely tökéletes példája a kárpátaljai falusi turizmus fejlődésének.
Spanyolország turisztikai szektora történelme legnehezebb évét éli: júliusban 75%-kal kevesebb turista érkezett az országba, mint egy évvel ezelőtt. A hírt az El Pais közölte.
A turisztikai szezon csúcsának számító júliusban 2 464 441 külföldi érkezett Spanyolországba. Ez 75,04% -kal kevesebb, mint tavaly, ugyanebben az időszakban. A külső határok megnyitása ellenére az országot 7,4 millióval kevesebb külföldi turista látogatta meg idén. Ez csaknem 9,5 milliárd euró bevételkiesést eredményezett.
A legtöbb turista Franciaországból (597 244), Németországból (432 302) és Nagy-Britanniából (377 886) érkezett. Ami a külföldi turisták spanyolországi költségeit illeti, júliusban 2,5 milliárd eurót hagytak az országban, ami jóval kevesebb, mint a 2019 júliusában elköltött 11,9 milliárd euró. Ezenkívül az a turisták átlagos napi költségei is 123 euróra estek vissza, ami 23%-kal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
Az utazások jelentős csökkenése miatt 320 milliárd dolláros kárt szenvedett a világturizmus. A hírt a Turisztikai Világszervezet (UNWTO) közölte.
A szervezet adatai szerint az elmúlt évhez képest 56%-kal csökkent a turizmus, amely körülbelül 300 millió turistával jelent kevesebbet. Az ezzel járó kár háromszorosa a 2009-es gazdasági válságnál bekövetkezett veszteségeknél.