Egyre több ukrán vállalkozás szembesül nehézségekkel mind a képzett, mind a képzetlen munkaerőt tekintve, és az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon található önéletrajzok számából ítélve folyamatosan csökken – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
A jelentés szerint „az álláskereső oldalakon meghirdetett új állások számának növekedése folyamatos munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég szembesül azzal, hogy nehézségekbe ütközik szakképzett és szakképzetlen munkaerő megtalálása egyaránt. Az álláskeresők aránya az álláskereső oldalakon megjelenő önéletrajzok számával mérve tovább csökkent.”
Ez mind a foglalkoztatás növelésére, mind munkaerő-kínálatra kihatással lehet a mozgósítás és a folytatódó migráció következményeként. Hiszen az Ukrajnán kívüli menekültek száma 2024. március 14-e óta az ENSZ szerint csaknem 150 ezerrel (vagy 2%-kal) 6,5 millió főre nőtt az NBU adatainak megfelelően.
Ukrajna nemzetközi tartaléka rekordszintre, mintegy 43,8 milliárd dollárra emelkedett április 1-jén – áll az ukrán jegybank honlapján.
Márciusban 18 százalékkal nőtt a tartalék a nemzetközi segélyek hatására. Az ország mintegy 9,31 milliárd dollárt kapott külföldi partnerektől, köztük 4,9 milliárd dollárt az Európai Uniótól és 1,63 milliárd dollárt a Világbanktól, ami ellensúlyozta, hogy ugyanebben a hónapban Ukrajna 728,5 millió dollárt fizetett vissza a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és mintegy 363 millió dollárt költött a devizában fennálló államadósság kiszolgálására és törlesztésére.
Ukrajna nemzetközi tartalékai jelenleg az ország importjának 5,8 havi fedezetére elegendőek.
Ukrajna devizatartaléka 2023-ban mintegy 40,5 milliárd dollár volt, 42 százalékkal több, mint 2022-ben.
Ukrajnában nő a munkaerő iránti kereslet, miközben a kínálat továbbra is korlátozott, többek között az elmenekülők számának további növekedése miatt, ezért nőnek a bérek – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) áprilisi makrogazdasági és monetáris helyzetelemzésére hivatkozva.
Az NBU szerint megnőtt a béremelési nyomás mind az álláskeresők, mind a munkaadók részéről. Emellett további hatást gyakorolt a minimálbér év eleji emelése is. „A fizetésemelés, a katonai állomány pénzügyi támogatására fordított jelentős költségvetési kiadások, a nyugdíjak indexálása (március óta) és a minimálbérhez kötött kifizetések növekedése hozzájárult a háztartások jövedelmének növekedéséhez, ami viszont támogatja a fogyasztói keresletet” – jegyezte meg jelentésében a jegybank.
Az NBU szerint az új álláshelyek számának növekedése az álláskereső oldalakon stabil munkaerő-keresletet jelez 2024 elején. Ugyanakkor az üzleti felmérések szerint egyre több cég esetében nehézségekbe ütközik a szakképzett és szakképzetlen munkaerő felkutatása.
Amint azt az NBU megjegyezte, az álláskeresők száma az álláskereső oldalakon közzétett önéletrajzok számával mérve tovább csökkent. „Ez lehet a foglalkoztatás fellendülésének és a korlátozott munkaerő-kínálatnak a következménye, többek között a mozgósítás és a további migráció révén” – áll az áttekintésben.
Március 14-én megkezdődött az Európai Bizottság Ukrajnára vonatkozó hivatalos átvilágítása a 9. Pénzügyi szolgáltatások tárgyalási fejezettel kapcsolatban. A szűrés a nemzeti jogszabályok uniós jogi aktusokkal való összhangjának elemzését foglalja magába. A hírt az rbc.ua közölte az Ukrán Nemzeti Bankra hivatkozva.
A sajtószolgálat szerint a szűrés két szakaszból áll:
magyarázó értekezletek, amelyeken az Európai Bizottság képviselői a tárgyalási szekciókban beszélnek az uniós jog kulcsfontosságú aktusairól, és válaszolnak az EU-csatlakozásra váró állam kérdéseire;
kétoldalú találkozók, amelyeken a tagjelölt állam bemutatja az EU-jogszabályok végrehajtásának helyzetét a tárgyalási fejezetekben, valamint a nemzeti jogszabályok európai jogszabállyal való harmonizálására vonatkozó terveket a teljes jogú uniós tagság pillanatáig.
Ukrajnában még 2021-ben döntöttek a kriptopiac és a digitális fizetőeszköz engedélyezéséről. Az e-hrivnya széles körű tesztje a tervek szerint 2024 második felében indul majd el.
Hamarosan kezdetét veszi a digitális központi fizetőeszköz tesztelése Ukrajnában. Az e-hrivnya nem váltja fel a készpénzes vagy készpénzmentes fizetési formákat, hanem azok kiegészítése lesz – biztosította a lakosságot az Ukrán Nemzeti Bank (NBU).
Az e-hrivnya nyílt tesztelésére idén kerül sor Ukrajnában. A folyamathoz bankok, nem banki pénzügyi szolgáltatók és ügyfeleik egyaránt csatlakozhatnak. A jegybank sajtószolgálatának beszámolója szerint még 2018-ban végezték el az e-hrivnya első tesztelését. Az a forduló még zárt környezetben zajlott, és magában foglalta az elektronikushrivnya-platform bevezetését, korlátozott számú digitális hrivnya forgalomba hozatalát, valamint az e-hrivnya-tranzakciók tesztelését kizárólag az NBU alkalmazottai és több, a projektben részt vevő vállalat által.
A második, immár nyitott szakasznak a tervek szerint 2024 második felében kellene elindulnia.
Ennek keretében az e-hrivnya működőképességét tesztelni kívánó bankok, más pénzintézetek és ügyfeleik is részt vehetnek benne. A tesztelés során minden e-hrivnya-fizetési művelet egyetlen technológiai platformon történik, amelynek üzemeltetője az Ukrán Nemzeti Bank lesz.
A jegybank a tesztelés során vizsgálja majd a választott technológiai platform hatékonyságát és az e-hrivnya fizetési tranzakciókhoz való használhatóságát, illetve előnyeit a gyakorlatban. Mindez segíthet megalapozott döntést hozni a nagy léptékű kibocsátásról. Az NBU hangsúlyozta, az e-fizetőeszköz nem helyettesíti a készpénzes vagy készpénzmentes fizetési formákat, hanem azok kiegészítésére szolgál majd. Ha el is fogadják az e-hrivnyát, a felhasználók szabadon választhatják meg, hogy mivel szeretnék kiegyenlíteni a számláikat.
Az ukrán parlament még az orosz–ukrán háború kezdete előtt, 2021. szeptember 8-án engedélyezte a kriptovaluta-piac és a digitális hrivnya alkalmazását. Az e-hrivnya Ukrajna monetáris egységének elektronikus formája lesz. Az NBU terve szerint az e-hrivnya használatának kényelmesnek és elérhetőnek kell lennie a lakosság minden része, a vállalkozások és az állami szervek számára egyaránt.
Az ukrán menekültek havi külföldi kiadásainak összege 2023 áprilisától kezdődően stabil, valamivel magasabb, mint 1,3 milliárd dollár – közölte kedden az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) adataira hivatkozva.
Az NBU szerint az ukránok személyes célokra fordított havi kiadásai külföldön meghaladják az 1 milliárd dollárt. Az NBU statisztikái alapján nyomon követhető, hogyan változott az ukránok külföldi kiadásainak volumene és szerkezete a teljes körű háború kezdete óta.
A nagy háború előestéjén, 2022 januárjában az ukránok külföldön 698 millió dollárt költöttek. Ezeknek a pénzeszközöknek az oroszlánrészét, azaz 509 millió dollárt az NBU üzleti utakra költött pénzként azonosítja. És csak 189 millió dollárt költöttek személyes célokra.
A helyzet 2022 februárjában is hasonló maradt. Az ukránok külföldön elköltött 812 millió dollárjából 545 milliót üzleti utakra költöttek, és csak 267 milliót költöttek személyes célokra.
Márciusban azonban a helyzet drasztikusan megváltozott. Az ukránok külföldi kiadásainak teljes volumene meredeken emelkedett (megduplázódott), 1,627 milliárd dollárra nőtt. Ugyanakkor az üzleti utak költségeinek aránya a „békés” hónapokhoz képest 408 millió dollárra csökkent. A személyes kiadások aránya pedig csaknem ötszörösére nőtt – 1,219 milliárd dollárt tett ki.
Májusban az ukránok összes külföldi kiadása már elérte az 1,927 milliárd dollárt. Ebből 1,503 milliárdot személyes célokra fordítottak. 2023 februárjáig az ukránok külföldi összes havi kiadása körülbelül 1,8-2 milliárd dollár volt, 2023 januárjában átlépve a kétmilliárdos határt. Ugyanakkor a személyes célokra fordított kiadásokat havi 1,4-1,6 milliárd dollár között tartották.
A kiadások képe 2023 márciusában megváltozott. A februári-márciusi közel 2 milliárd dolláros összkiadás után a kiadások volumene mintegy 1,6 milliárdra csökkent, április óta pedig az ukránok havi összkiadásainak szintje stabilan, valamivel 1,3 milliárd dollár feletti szinten áll külföldön.
Hasonló tendencia figyelhető meg a személyes célokra fordított kiadások esetében is – 2023 áprilisától kezdődően ezek alig haladják meg az 1 milliárd dollárt havonta.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) kibővített finanszírozási programja (EFF) harmadik felülvizsgálatának eredménye nyomán az IMF 890 millió dolláros részletet utal ki Ukrajnának – számolt be kedden az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtószolgálat arról tájékoztatott, hogy Andrij Pisnij, az NBU vezetője munkalátogatást tett Varsóban. Csatlakozott az NBU csapatához, és február 17-e óta dolgozik Varsóban az ukrán delegáció tagjaként, hogy megbeszéléseket folytasson az IMF-misszióval az EFF-program harmadik felülvizsgálatáról.
Az EFF-program a negyedéves felülvizsgálatok eredményei alapján rendelkezik a részletek Ukrajnának történő kiutalásáról. 2023 decemberében Ukrajna sikeresen átesett a program második felülvizsgálatán, amelyen belül már három részlet érkezett Kijevbe, összesen mintegy 4,5 milliárd dollár értékben. „A program harmadik felülvizsgálatának sikeres befejezésével Ukrajna újabb, csaknem 890 millió dolláros részlethez juthat, és a kapott támogatás teljes összege 5,4 milliárd dollárra nő” – áll az NBU közleményében.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) előrejelzése szerint a menekültek fokozatos visszatérése Ukrajnába a biztonsági kockázatok mérséklődésével 2025-től várható, a háború elhúzódása azonban növeli annak kockázatát, hogy az ukrán állampolgárok nagy része nem tér vissza – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az NBU inflációs jelentésére hivatkozva.
A közlemény idézte az ENSZ adatait, amelyek szerint a külföldre menekült ukránok száma 2023 végén 6,3 millió fő volt. Az NBU szerint ez a szám évente körülbelül 200 000 fővel nőtt. A jegybanki előrejelzés szerint 2024-ben a magas biztonsági kockázatok miatt a menekültek kiáramlása várhatóan folytatódni fog Ukrajnában, bár csekély mértékben (év végére kb. 100 ezer fő lesz).
A biztonsági kockázatok csökkentése után 2025-ben hozzávetőleg 400 ezer ember tér vissza Ukrajnába. „A lakások, az infrastruktúra helyreállítása és az ukrán gazdaság növekedése következtében a munkahelyek számának növekedése 2026-ban aktívabb visszatérést fog eredményezni – körülbelül 800 ezer embert” – áll a jelentésben.
Ugyanakkor, ahogy az NBU megjegyezte, azok, akik jobban alkalmazkodtak a befogadó országokban, megtagadhatják a hazájukba való visszatérést, vagy elhalaszthatják azt. Emellett nő a menekültek lassabb visszatérésének kockázata a háború elhúzódása, a nagy intenzitású harcok és a polgári infrastruktúra elleni támadások miatt.
„A háború befejezése után a kivándorlási folyamatok felerősödhetnek a külföldi családegyesítés miatt a férfiak kiutazási korlátozásának feloldását követően, vagy a továbbra is nehéz gazdasági helyzet miatt. Ez tovább gyengíti a belföldi kereslet élénkülését, a potenciális fogyasztók számának csökkenése és a munkaerő-kínálat csökkenését idézi elő, valamint a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek miatt, ami a bérekre fordított üzleti kiadások növekedését fogja eredményezni” – áll az NBU jelentésében.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) szerint 2023-ban Ukrajna gazdasága visszatért a növekedési pályára, és a fellendülés a következő években is folytatódni fog – közölte pénteken az rbc.ua hírportál az NBU inflációs jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az NBU 2023-ra 5,7%-ra becsülte Ukrajna reál GDP növekedését. Az előrejelzése szerint a reál GDP 3,6%-kal nő 2024-ben, elsősorban a magas költségvetési kiadások fenntartásának köszönhetően a nemzetközi segélyek várható volumenének megfelelő szinten. „A gazdasági növekedés üteme azonban elmarad a tavalyitól, a várható termeléscsökkenés és a háborús körülmények között erősödő munkaerő-piaci egyenlőtlenségek miatt” – áll az előrejelzésben.
Az NBU prognózisa szerint a következő években a gazdasági növekedés felgyorsul a biztonsági kockázatok mérséklődésének köszönhetően, ami az előrejelzés fő feltételezése, a fogyasztói és befektetési hangulat javulása, valamint az európai integrációs reformok végrehajtása miatt. 2025-ben 5,8%-os, 2026-ban 4,5%-os lesz a növekedés. „A GDP 2025 végén megközelíti a potenciális szintjét, de még nem tér vissza az invázió előtti teljes szintre az előrejelzési horizonton” – áll a közleményben.
Az NBU értékelése szerint a potenciális GDP felgyorsult növekedése csak akkor lehetséges, ha nagyszabású újjáépítési terv valósul meg nemzetközi szervezetek részvételével, magánbefektetők ehhez kapcsolódó tevékenységével és/vagy Oroszország elkobzott vagyonának felhasználásával, amelyet az előrejelzés alapszcenáriója jelenleg nem vesz figyelembe. Az NBU januári makró előrejelzésének alapforgatókönyve a biztonsági kockázatok jelentős csökkenését feltételezi Ukrajnában 2025-től.
A gazdasági minisztérium előzetes operatív becslései szerint Ukrajna reál GDP-je 2023-ban 5% nőtt, miután 2022-ben 28,8% visszaesett. Ukrajna kormányának a 2024. évi reál GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését az államháztartás második olvasatában 4,6%-ra csökkentették az első olvasatban jelzett 5,0%-hoz képest, figyelembe véve a 2024-es reál GDP növekedésére vonatkozó előrejelzést is a háború (2024 folyamán), a logisztika (a tengeri kikötők teljes körű használatának korlátozása), a migrációs folyamatok miatt.
A külföldön élő ukránok naponta 35 millió dollárt költenek el bankkártyáikról – írta Ihor Padalko, a PUMB kijevi regionális központ vezetője a Facebookon az NBU adataira hivatkozva.
A visszaáramlás – az ukránok külföldről Ukrajnába irányuló transzferei (amely korábban az országba irányuló valutabeáramlás egyik fő csatornája volt) – csökken. Míg ez a szám 2021-ben 14 milliárd dollár volt, akkor 2022-ben 12,5 milliárd dollár, 2023 11 hónapjában pedig 10,6 milliárd dollár volt.
