Megerősítette stabil kilátással az Egyesült Államok „AA plusz” szintű államadós-besorolását a Fitch Ratings. A péntek éjjel Londonban bejelentett döntés elemzésében a nemzetközi hitelminősítő kiemelte azt a véleményét, hogy jelentősen tovább romlik az amerikai államháztartás egyensúlyi helyzete és államadósság-pozíciója.
A Fitch tavaly augusztusban vonta meg az Egyesült Államoktól a lehetséges legjobb, „AAA” államadós-besorolást, a jelenleg is érvényes „AA plusz”-ra rontva a minősítést. A cég már akkor is azzal a várakozásával indokolta a döntést, hogy a következő három évben romlanak az amerikai államháztartási mutatók és növekszik a államadósság-teher. A három globális hitelminősítő közül jelenleg már csak a Moody’s Investors Service tartja nyilván a lehetséges legjobb – e cég módszertanában „Aaa”-ként jelölt – besorolással az amerikai államadósság-kötelezettségeket, de tavaly november óta a Moody’s is negatív kilátást tart érvényben a besorolásra. A Standard & Poor’s – a globális piacvezető hitelminősítők közül elsőként – már 2011-ben megvonta az Egyesült Államoktól az elit „AAA” államadós-osztályzatot, amelyet 1941 óta tartott érvényben. Az S&P – amelynek minősítési részlege néhány éve az S&P Global Ratings nevet viseli – a tizenhárom évvel ezelőtti leminősítés óta az „AAA”-nál szintén egy fokozattal alacsonyabb, „AA plusz” besorolással tartja nyilván a hosszú futamidejű amerikai államadósságot. Az S&P annak idején azzal a véleményével indokolta a globális piacokon komoly megrázkódtatást okozó leminősítést, hogy az akkori adósságlimit-emelési vita lezárásaként létrejött államháztartási konszolidációs terv elégtelen a középtávú amerikai államadósság-pálya stabilizálásához. A Fitch Ratings az amerikai „AA plusz” osztályzat megerősítéséhez fűzött péntek éjjeli elemzésében közölte: becslése szerint a tavalyi naptári évben a hazai össztermékhez (GDP) mért amerikai államháztartási hiány meredek ívben 8,8 százalékra emelkedett az előző évben mért 3,7 százalékról. A cég 2024-re 8 százalékos, 2025-re 8,2 százalékos államháztartási deficitet valószínűsít az Egyesült Államokban, és azzal számol, hogy az amerikai államháztartási szektor bevételarányos kamatterhe jövőre eléri a 10,3 százalékot. A Fitch hangsúlyozza, hogy várakozása szerint az általa „AA” kategóriásként nyilvántartott szuverén adósok bevételarányos kamatköltségeinek mediánszintje 3,3 százalék lesz ugyanebben az időszakban. A hitelminősítő előrejelzése szerint a GDP-arányos amerikai államadósság-ráta 2025 végére eléri a 120,7 százalékot a tavaly mért 113,5 százalék után. A cég kiemeli, hogy az Egyesült Államok szuverén adósságrátája a hazai össztermékhez mérve már 2023 végén is jóval több mint a kétszerese volt az „AA” kategóriás osztályzati csoport 50,6 százalékos mediánszintjének. A Fitch Ratings hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a tavalyi leminősítés ellenére változatlanul elsőrendű államadós-osztályzatot olyan szerkezeti erősségek támasztják alá, mint az amerikai gazdaság puszta mérete, a magas fejenkénti jövedelemszint és a dinamikus üzleti környezet. A kedvező tényezők között van az is, hogy a dollár az elsődleges globális tartalékvaluta, és ez rendkívüli finanszírozási rugalmasságot biztosít az Egyesült Államoknak – áll a Fitch Ratings elemzésében.
Az Egyesült Államok vízumkorlátozásokról döntött az illegális bevándorlást segítő vállalkozásokkal és vezetőikkel szemben – közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán. Matthew Miller szóvivő tájékoztatása szerint a migrációról szóló szövetségi jogszabály alapján hozott döntés a vízumkorlátozások a légi, szárazföldi és tengeri utazási vállalkozások tulajdonosaira és vezetőire vonatkozhat, akik szolgáltatásaikkal elősegítik az Egyesült Államokba irányuló illegális bevándorlást.
A közlemény megállapítja, hogy azok, akik jogi alap nélkül az Egyesült Államokba érkeznek, gyakran jelentős összegeket fizetnek, valamint kockázatnak teszik ki saját magukat és családjukat.
A külügyminisztérium egyelőre nem említ szankcióval sújtott személyeket és vállalkozásokat, a döntés a büntetőintézkedések lehetőségét teremti meg.
Szintén szerdán az amerikai külügyminisztérium összesen 15 millió dollár (csaknem 5,5 milliárd forint) nyomravezetői díjat jelentett be internetes bűnözők ellen. A felhívás szerint a LockBit zsarolóvírushoz kapcsolódó hackercsoport tagjairól van szó, akikhez több mint 2000 támadás köthető nem csupán az Egyesült Államokban, hanem világszerte. A rosszindulatú internetes támadások komoly költséggel járó adatvesztést és fennakadásokat okoztak. Az internetes bűnözők a zsarolószoftver segítségével összesen 144 millió dollárnyi (mintegy 51,5 milliárd forint) váltságdíjhoz jutottak áldozataiktól – írták.
Kedden az amerikai pénzügyminisztérium gazdasági büntetőintézkedéseket vezetett be az orosz hátterű LockBit-csoport két orosz állampolgárságú tagja ellen.
A LockBit tevékenységét először 2019-ben észlelték, és hozzá köthető a tavaly november 9-én a kínai ICBC bank amerikai pénzintézete elleni jelentős hackertámadás, amely egy időre megbénította annak működését, e-mailek és üzenetváltások semmisültek meg, valamint fennakadások keletkeztek az értékpapír-forgalomban is.
Boris Pistorius német védelmi miniszter felszólította az amerikai törvényhozókat, hogy hagyják jóvá további katonai támogatás folyósítását Ukrajnának, figyelmeztetve, hogy az ilyen támogatás megtagadása sértheti az Egyesült Államok gazdasági érdekeit – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy ha a Kreml agresszióját nem állítják meg, az nemcsak a biztonsági együttműködést és az amerikai védelmi vállalkozásokat károsíthatja, hanem általánosságban is gyengítheti Európát, és megzavarhatja az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatait a világ legnagyobb gazdaságával. „Transzatlanti együttműködésünk egyik szempontja, hogy több száz szerződést írtunk alá több milliárd dollár értékben, és új szerződéseket készítünk elő. Nyilvánvaló, hogy a biztonsági szövetség számos előnnyel jár mindkét fél számára” – mutatott rá.
A német védelmi miniszter arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna veresége nemcsak Európára, hanem az Egyesült Államokra is hatással lesz, mert Oroszország hódítása veszélyt jelent a „szabályokon alapuló nemzetközi rendre”. „Európa földrajzilag messze van Iowától vagy Wisconsintól, de biztonságpolitikai szempontból nagyon közel van. A kisebb biztonság Európában kevesebb biztonságot jelent az Egyesült Államok számára is” – mutatott rá.
A német védelmi tárcavezető óvott attól, hogy természetesnek vegyük a szabadságot, mert – tette hozzá – meg kell védeni, és ha kell, harcolni kell érte. Hangsúlyozta azt is, hogy az európai országoknak több fegyvert kellene biztosítaniuk Ukrajnának, és – mint mondta –, látja, hogy a szövetségesek egyre inkább segítik Kijevet. „Nagy-Britannia egyre többet tesz, Franciaország növeli a támogatottságát. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a következő hónapokban és években jelentős támogatást tudunk elérni. De persze ez nem könnyű. A pénz nem korlátlan” – emlékeztetett Boris Pistorius.
Az Ukrajnának nyújtott összes amerikai támogatás legalább 60 %-át (beleértve a katonai támogatás 90 %-át) az Egyesült Államokban fektetik be munkahelyteremtésre és az amerikai hadsereg utánpótlására – jelentette ki Anasztaszija Radina ukrán parlamenti képviselő, a korrupcióellenes politikai tanács tagja a The National Interest című amerikai kiadványban közzétett írásában, számolt be kedden az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Radina azt írta: „A Fehér Ház 61,4 milliárd dolláros költségvetési igényéből Ukrajna számára 11,8 milliárd dollár (20 %) jut Ukrajna költségvetésébe a Világbankon keresztül. Ukrajnában létezik egy rendszer, amely biztosítja ennek a pénznek az elszámolását.” Emlékeztetett arra is, hogy az ukrajnai korrupcióellenes rendszer több mint 800 000 köztisztviselő jövedelmének és vagyonának ellenőrzését foglalja magában, beleértve a legmagasabb tisztségviselőket is. A szerző szerint az ukrán átlátható közbeszerzési rendszer az aukciós formátumnak köszönhetően több millió hrivnya megtakarítását segíti elő.
Emellett – tette hozzá a parlamenti képviselő – Ukrajnában törvényileg szabályozzák a nemzetközi partnerek által kinevezett külföldi szakértők meghatározó szerepét a korrupcióellenes testületek vezetőinek kiválasztásában. „Ukrajna nem oldotta meg a korrupcióval kapcsolatos összes problémát – ezt aligha állíthatja a világon egyetlen ország sem. Kijev azonban hatékony rendszert hozott létre a korrupt hivatalnokok felderítésére és büntetőeljárás alá vonására, amely eredményeket hoz és elriasztja a bűnelkövetőket. Ez a rendszer megbízható a nemzetközi szövetségesek és magánbefektetők partnere az ukrán gazdaság támogatásában és újjáépítésében. Az erős Ukrajna biztonsági érdek az Egyesült Államok számára, és példaképül szolgálhat más országok számára, amelyek megszabadulnak a diktatórikus befolyásoktól és erősítik a demokráciát” – állította Anasztaszija Rodina.
Ukrajna olyan tervet dolgoz ki, amely segít hozzájutni a szükséges forrásokhoz és fedezni a költségvetési hiányt arra az esetre, ha az Egyesült Államok pénzügyi támogatása blokkolva lenne – számolt be a Bloomberg hírügynökség forrásaira hivatkozva.
Ez a terv három kulcselemet tartalmaz: a belföldi kötvények eladásának bővítését, az adók emelését és a kiadások csökkentését.
Az ügynökség adatai szerint az ukrán tisztviselők az eheti háromnapos kijevi látogatás során javasolják ezt a tervet az IMF-nek.
„Bár Ukrajna teljesíti kötelezettségeit, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy az IMF Igazgatósága fiskális terv nélkül nem hagyja jóvá a következő hitel kifizetését, ha az amerikai források továbbra is zárolva vannak. Az IMF programja szerint Kijevnek idén 5,3 milliárd dollárt kell kapnia” – írja a Bloomberg.
Az ügynökség közölte, hogy az amerikai forrásokat a hazai állami hitelfelvétel bővülése helyettesítheti. Az ukrán bankok likviditása magas, és a kormány azt várja tőlük, hogy továbbra is magas hozamú államkötvényekbe fektessenek be.
Idén legalább 5 milliárd dollár bevételre tehet szert. A kormány szükség szerint emelheti az adókat vagy csökkentheti a kiadásokat.
Ukrajna felajánlotta, hogy megvitatja az „akciótervet” az IMF-fel arra az esetre, ha a külföldi segélyek megszakadnának – áll a jegybank a Bloombergnek adott kommentárjában. A Nemzeti Bank továbbra is arra számít, hogy a támogatások „a következő hónapokban” újraindulnak, és az IMF osztja ezt az álláspontot”, – áll a közleményben.
„A B-tervben foglalt intézkedésekről jelenleg folyik a megbeszélés, és azok potenciálisan magukban foglalják a hazai hitelpiac aktiválását, a fiskális optimalizálást és a konszolidációt” – közölte az ukrán Nemzeti Bank, hozzátéve, hogy az IMF-program jövőbeli felülvizsgálatának sikerére számítanak.
Ukrajna adóemeléssel oldaná meg a költségvetési hiányt arra az esetre, ha az Egyesült Államok nem nyújt további pénzügyi támogatást a katonai műveletekre – írta az Epravda a Bloomberg értesüléseire hivatkozva.
„Bár Ukrajna teljesíti kötelezettségeit, a Pénzügyminisztérium és a Nemzeti Bank úgy véli, fennáll a veszélye annak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatósága nem hagyja jóvá a következő hitelkihelyezést, ha az amerikai források továbbra is zárolva vannak” – írja a Bloomberg.
Az ukrán kormány ezért az amerikai segély hiányában emelheti az adókat, vagy csökkentheti a kiadásokat.
A British American Tobacco (BAT) gyenge értékesítési növekedést és 16 milliárd eurós nettó veszteséget prognosztizál, mivel egyre kevesebb amerikai dohányzik.
A British American Tobacco (BAT) gyenge árbevétel-növekedést és nyereségcsökkenést jósol, mivel egyre több amerikai hagy fel a dohányzással. Számos márka, köztük a Newport, a Camel, a Natural American Spirit és a Pall Mall 32 milliárd eurós leírásra került, ami 16 milliárd eurós nettó veszteséget eredményezett. A hírt az RTL Television közölte.
Tadeu Marrocco vezérigazgató elmondta, hogy továbbra is befektet a cigaretta-alternatív üzletágának bővítésébe az Egyesült Államokban.
Az Egyesült Államok 11,8 milliárd dollár költségvetési támogatást kíván kiutalni Ukrajnának, a pénzt az ország gazdaságának támogatására fordítják a háború alatt – közölte szerdán az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A brit hírszolgálat szerint Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter arról biztosította Denisz Smihal ukrán miniszterelnököt, hogy az amerikai elnök adminisztrációja 11,8 milliárd dollár költségvetési támogatást kíván kiutalni Kijevnek. Ezeket az alapokat az ukrán kormány költségeinek fedezésére, valamint az ország gazdaságának a háború alatti támogatására fordítják.
Az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának a két vezető virtuális találkozóját követő nyilatkozata szerint Yellen „hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a Kongresszus lépéseket tegyen Ukrajna mielőbbi pénzügyi támogatása érdekében”.
Az Egyesült Államok reméli, hogy más országok is követik a példát, és segítik Ukrajnát. A donor országok az előrejelzések szerint 2024-ben Ukrajna külső finanszírozási szükségleteinek mintegy háromnegyedét fogják biztosítani, ami létfontosságú kormányzati műveleteket támogat, beleértve a kórházakat, iskolákat és a segélyszolgálatokat.
„Az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatás továbbra is elválaszthatatlanul összefügg a csatatéren elért sikereivel. Ez is bizonyítja az Egyesült Államok és szövetségesei eltökéltségét a demokratikus országok területi szuverenitásának és szabadságjogainak védelme iránt. A pénzügyi támogatás Ukrajnának segít megnyerni a háborút, és előmozdítani az Egyesült Államok nemzetbiztonsági érdekeit szerte a világon” – tette hozzá az amerikai pénzügyminisztérium.
Decemberben a vártnál nagyobb mértékben nőtt az infláció az Egyesült Államokban, de a maginfláció tovább csökkent.
Éves szinten 3,4%-ra nőtt az infláció az Egyesült Államokban decemberben, ami emelkedést jelent a novemberi 3,1%-hoz képest. Az elemzők számítottak az infláció átmeneti felpattanására, de a fogyasztói árindex végül az elemzői konszenzushoz (3,2% a Reuters felmérése szerint) képest is nagyobb mértékben emelkedett.
A dezinflációs folyamat ezzel még nem feltétlenül akadt el, az infláció átmeneti felpattanására számítani lehetett. Ezt jól mutatja, hogy a maginfláció tovább csökkent: a novemberi 4% után decemberben 3,9%-kal nőtt az energiát és élelmiszert nem tartalmazó fogyasztói kosár ára.
Az előző hónaphoz képest 0,3%-kal drágult az élet decemberben az USA-ban, ez is gyorsulást jelent a novemberi 0,1%-hoz képest, és meghaladja az elemzők által várt 0,2%-os havi áremelkedést is. A havi inflációt jelentős szezonális hatások szennyezik (decemberben például az ünnepek), egy havi megugrásból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
A befektetők árgus szemekkel figyelik az amerikai inflációs folyamatokat, azok határozzák meg ugyanis a kamatokkal kapcsolatos várakozásokat. Nem meglepő, hogy a vártnál magasabb inflációs adatra a dollár erősödni kezdett, fontos viszont hozzátenni, hogy egy havi adat – ha nem extrém mértékben kiugró – nem fogja a jegybanki döntéshozók terveit átírni.
A Fed 2022 tavasza óta emeli a kamatokat, hogy megfékezze a magas inflációt. A jegybank idén nyáron leállt a kamatemelésekkel, a kamatok azóta változatlanul az 5,25-5,5%-os csúcson vannak. A várakozások szerint a jegybank idén kamatvágásokba kezd, a piac csak azt találgatja, hogy a kamatvágás mikor jöhet el. Az ezzel kapcsolatos várakozást a beérkező adatok, így az inflációs és a munkaerőpiaci folyamatok befolyásolják, illetve a Fed döntéshozóinak nyilatkozatai.
A Fed maga 75 bázispontos kamatvágást prognosztizált decemberben 2024-re, de a piac szerint a jegybank ennél többet fog vágni. Ha a befektetők arra eszmélnek, hogy az infláció makacsabb a vártnál, az dollárerősítő hatással járhat, a vártnál gyorsabb infláció pedig ezzel ellentétes eredményt hozna.
Idén is nagyot nőhet az amerikai exportkapacitás, de Katar is gőzerővel dolgozik az LNG-kivitel felpörgetésén.
Ahogy az már egy ideje várható volt, az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb LNG-exportőrévé tavaly. Az amerikai export már régóta a korábbi vezető LNG-szállítók, Katar és Ausztrália közelében volt, ám a freeporti terminál meghibásodása miatt 2022-ben még mindig Katar volt a világ legnagyobb szállítója, igaz, csak minimális különbséggel előzve a viharos sebességgel bővülő amerikai kivitelt.
Tavaly azonban az Egyesült Államok már 91,2 millió tonna (nagyjából 124 milliárd köbméter) LNG-t exportált a Bloomberg adatai szerint, miután a freeporti terminál ismét működött. Katar mindeközben 2016 óta először csökkentette exportját, igaz, csak 1,9 százalékkal, ám ez is elég volt ahhoz, hogy az Egyesült Államok mellett Ausztrália is megelőzze a közel-keleti országot. A dobogó második-harmadik helyén tanyázó országok kivitele 80 millió tonna (megközelítőleg 109 milliárd köbméter) körül mozgott.
A földgázpiac egyensúlyba kerülését segítheti, hogy idén két újabb amerikai terminál kezdheti önteni az LNG-t a világpiacra, melyek kapacitása együtt évi 38 millió tonna (mintegy 52 milliárd köbméter).
A katari North Field LNG beruházás hosszú távú szerződései pedig arra utalnak, hogy a létesítmény 2026-ban kezdi meg a termelést. Az S&P Global egy korábbi írása szerint a bővítéssel a katari exportkapacitás 126 millió tonnára (körül-belül 173 milliárd köbméter) nőhet 2027-re.
