A kelet-európai országok, köztük Magyarország tiltakozásának köszönhetően Brüsszel abban állapodott meg a tagországokkal, hogy júniustól korlátozzák a vámmentes ukrán mezőgazdasági importot öt kelet-európai ország, köztük hazánk irányába.
Az utóbbi időben az Európába érkező ukrán termékek kis híján a csőd szélére sodorták a magyar-, és a kelet-európai termelőket. Nyugat-Európában is ugyanilyen problémát jelent az unión kívüli országokból behozott áruk kezelése.
Hónapok óta tüntetnek az európai gazdák. A brüsszeli, szerintük esztelen zöldítés és kényszerbürokrácia mellett, főként az ukrán importdömping ellen tiltakoztak. Szerintük az olcsó, ellenőrizetlen és vámmentesen érkező ukrán gabona miatt tönkremennek, képtelenek felvenni a versenyt a Brüsszel által mesterséges versenyelőnybe hozott unión kívüli termelőkkel.
A tiltakozás hatására Brüsszelnek lépnie kellett. Noha egy újabb évvel meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentességét, bizonyos tételeket kivett a kedvezményből. Júniustól így megszűnik az ukrán tojás, baromfi, méz, cukor, zab és gabona vámmentes behozatala Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába és Bulgáriába.
Csakhogy éppen az árpát és a búzát nem vették ki a vámmentesség alól, pedig ez okozta a legnagyobb károkat az uniós gazdaságnak – kérte számon Brüsszelt a Fidesz EP-képviselője is.
A bizottság kijött egy olyan javaslattal, ami nem tartalmazza a búzát. Ez okozta a legnagyobb piac zavart az unió keleti határain és lehetetlenítette el a gazdák életét. Segítette a spekulánsokat akik inkább itt tartották az ukrán gabonát és még azt is akadályozták, hogy eljusson kifelé – hangsúlyozta Győri Enikő.
Az olasz parlamentben is napirenden van az ukrán gabonadömping. A Liga képviselője szerint szükség van korlátokra.
Úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kell, mert a külföldi versenytársak termékei a mi piacainkra kerülnek, ami kárt okoz az egyes nemzetek termelőinek és a fogyasztóknak, akik számára garantálnunk kell az élelmiszer biztonságot is – mondta az olasz parlament agrár bizottságának tagja.
Brüsszel 2022 júniusában döntött úgy, hogy megszünteti az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. Ezzel segíteni akart Ukrajnának, de ezzel együtt a tönk szélére sodorta az európai, főként a keleti országok gazdáit és hatalmas gazdasági károkat okozott.
Európa megmutatta azt, hogy segíteni akar Ukrajnának de szerintünk rossz módot választott és csak fokozta a konfliktust. ..Ukrajna támogatása nem jelentheti azt, hogy közben gazdasági problémákat kreálunk a tagországoknak. Reméljük, hogy találnak olyan megoldást, ami nem teszi tönkre az egyébként Ukrajnának segíteni szándékozó országokat” – mondta Francesco Silvestri baloldali képviselő.
Az Ukrajnát korlátozó intézkedésekkel egyidőben több vámot vetnek ki az Oroszországi Föderációból érkező búzára is.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az Európai Bizottság az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélék és olajos magvak, köztük a búza, a kukorica és a napraforgó, valamint az ezekből származó termékek uniós behozatali vámjának emelését javasolja – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.
A Bizottság közleménye szerint az intézkedés célja egyebek mellett az EU piaca destabilizációjának megelőzése az orosz gabonatermékek jelentős mennyiségű uniós behozatala esetén. Gátat kíván vetni az Ukrajna területén termelt, jogellenesen kisajátított, majd megtévesztő módon orosz származásúként felcímkézett gabona uniós importjának, valamint meg kívánja akadályozni, hogy az elkobzott ukrán gabona eladásából származó bevételt Oroszország az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordítsa – írták.
„Mivel Oroszország 2023 folyamán mintegy 1,3 milliárd euró értékben exportált legalább 4,2 millió tonna gabonatermékeket az Európai Unióba, a megemelt uniós vámok a profit fontos forrását fogják elzárni az orosz gazdaság és ezen belül az orosz hadigépezet elől” – fogalmaztak.
Közölték továbbá: annak ellenére, hogy a vonatkozó vámok már most is elég magasak ahhoz, hogy visszaszorítsák az orosz gabonafélék uniós importját, az új vámtarifák nem fogják érinteni az unión kívüli országokba irányuló exportot.
A brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a vámok megemelésének célja az unió piacait és az európai gazdálkodókat fenyegető növekvő kockázatok csökkentése. A megemelt vámok le fogják törni Oroszország azon képességét, hogy kizsákmányolja az EU-t a hadigépezete javára, ugyanakkor – mint fogalmazott – „fenntartjuk elkötelezettségünket a globális élelmezésbiztonság megőrzése mellett, különösen a fejlődő országok esetében”.
Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete közölte, a megemelt vámok Fehéroroszországra is vonatkoznának, tekintettel az ország Oroszországhoz fűződő szoros politikai és gazdasági kapcsolataira. Azáltal, hogy az EU bevonja Fehéroroszországot az új intézkedésbe, megakadályozza, hogy Oroszország Fehéroroszországot használja fel az új vámtarifák megkerülésére, és áruit ilyen módon az EU piacára terelje – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
Az Ukrajnával határos uniós országok levelet küldtek az Európai Bizottságnak, amelyben a posztszovjet köztársaságból származó „legérzékenyebb” mezőgazdasági termékek behozatalára kivetett vámok visszaállítását kérik – közölte Nagy István magyar mezőgazdasági miniszter a Facebookon.
Brüsszelnek megoldást kell találnia és segítenie kell a gazdáknak az ukrán mezőgazdasági termékek okozta piaci zavarok kezelésében – írta.
A miniszter megjegyezte, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó uniós kvóták és vámok eltörlése után az említett országok gazdái „jelentős károkat szenvedtek”.
35 százalékra emeli az Egyesült Államok számos orosz importtermék vámját – áll a Joe Biden amerikai elnök által hétfőn aláírt és a Fehér Ház által ismertetett dokumentumban.
Az ezzel kapcsolatos hivatalos nyilatkozat rámutat arra, hogy mivel az amerikai kongresszus megvonta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státuszát Oroszországtól, Biden úgy döntött, hogy 35 százalékra emeli a vámot azokra a termékekre, amelyeknek az importját még nem tiltották be.
Az elnök hangsúlyozta, hogy ez a lépés összhangban van az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.
Konkrétan még nem nevezték meg, hogy mely termékeket sújt a 35 százalékos vám, de röviddel korábban a Fehér Ház azt közölte, hogy több mint 570 áruról van szó, 2,3 milliárd dollár értékben.
Joe Biden április 8-án írta alá az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fenntartott normális kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztéséről, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel az Oroszországból származó energiaimport betiltásáról szóló, a kongresszus által már jóváhagyott törvényjavaslatokat. A normális kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztése azt jelenti, hogy az orosz és a fehérorosz importot megfosztják a legnagyobb kedvezményes elbánástól az amerikai piacon. Ezzel az Egyesült Államok kormányát feljogosítják arra, hogy magasabb vámokat vessen ki az orosz és a fehérorosz árukra, mint a többi országra, amely tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO).
Az intézkedések 2024. január 1-ig szólnak, de az amerikai elnöknek lehetősége van arra, hogy helyreállítsa a normális kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal és Fehéroroszországgal.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az Egyesült Államok egy évre felfüggeszti az ukrán acélra kivetett vámterheket – jelentette be hétfőn az amerikai kereskedelmi minisztérium az orosz hadművelet által ukrajnai iparnak okozott károkra hivatkozva.
Donald Trump volt elnök 2018-ban 25 százalékos vámtételt szabott ki acélimportokra, a többi között Ukrajnából is. A republikánus és demokrata párti képviselők most egyaránt azt sürgették, hogy Joe Biden elnök függessze fel ezeket a vámtarifákat.
Ukrajna a világ 13. legnagyobb acéltermelője és termelése mintegy 80 százalékát exportálja. A múlt hónapban az Európai Unió tett javaslatot azon ukrán termékek vámtarifáinak egyéves felfüggesztésére, amelyekre eddig még nem terjedt ki a meglévő szabadkereskedelmi egyezmény.
Az amerikai iparkamara szerint az Egyesült Államok tavaly 1,9 milliárd dollár értékű ukrán terméket importált. Ez az Egyesült Államok importjának alig 0,1 százaléka, viszont Ukrajna teljes exportjának 2,8 százaléka. Az említett ukrán import nagyjából felét különböző fémipari termékek tették ki.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium fontosnak tartotta kiemelni, hogy az acélipar biztosítja az ukrán munkahelyek jelentős részét.
A vámkezelés új feltételeit és türelmi idejét szabták meg az európai rendszámú autók számára. A Parlament két erre vonatkozó törvényt hagyott jóvá, amely módosítja a Vám- és Adó kódexeket. A változások azonban csak azokat az autókat érintik, amelyeket a 2020-as év vége előtt importáltak Ukrajnába, és amelyek ideiglenes vagy tranzit vámrendszerben vannak nyilvántartva. Az ilyen autók tulajdonosai 180 napon belül kedvezményesen levámolhatják, ezáltal nem fizetnek behozatali vámot, közölte a Visnik című kiadvány.
Mely autókra vonatkozik a törvény?
Danilo Hetymancev, parlamenti képviselő, a szakbizottság elnöke elmondása szerint a törvény normái az alábbi gépkocsikra vonatkozik:
osztályozás alapján 8703, 8704 (3,5 tonnáig);
a vámkezelés napján legalább ötéves ;
környezetvédelmi szabvány szerint Euro-2;
2020. december 31-i adatok szerint a gépkocsi az ideiglenes vagy tranzit vámrendszerben van nyilvántartva;
kizárólag egy autót lehet vámkezelni;
az autó nem a megszálló országból vagy a megszállt területről származik;
a vámkezelés időtartama – 180 nap, a katonák esetében – 90 nappal hosszabb;
vámkezelési ráta – 8500 UAH.
Milyen összegű jövedéki adót és áfát kell befizetni?
A jövedéki adó összegét egy olyan képlet alapján számítják ki, amely ideiglenesen 180 napig érvényes. Ez az összeg lesz az áfa-adó alapja. A jövedéki adó a következő összetevők összegéből áll: Alapdíj + Ve + Fe.
Az alapdíj az autó korától függ. Ha 5-9 éves, nulla. Ha 10 éves, az alapdíj 25, 11 – 50, 12 – 75, 13 – 100, 14 – 125, több mint 15 éves – 150 euró.
A Ve – alapdíj, amely a motor teljesítményétől függ. A hengerek térfogatát meg kell szorozni azzal a szorzóval, amely a motor térfogatától függ.
Ha a motor 2000 cm3-ig terjed, akkor a szorzó = 0,25 euró, 2001–3000 köbcentiméterig – 0,2 euró, 3001–4000 köbcentiméterig – 0,25 euró, 4001–5000 köbcentiméterig – 0,35 euró, több mint 5000 köbcentiméter – 0,35 euró, közölte a Jurliga portál.
Például kiszámítjuk egy 7 éves korú autó költségét kétliteres motorral.
Alapdíj = 0, Ve = 0,2 * 2000 = 400 euró, Fe = 0.
Tehát a jövedéki adó 400 euró, és 20% áfát, 80 eurót kell befizetni.
Ez a legolcsóbb kombináció az 5-9 éves autó, a motorteljesítmény 0,2-es szorzójával és nem dízelmotorral. Ugyanezért az autóért, de már 10 éves kor felett 25 eurót, 15 évesért már 150 eurót kell befizetni. Ha az autó dízeles – még +100 euró. Mint látható, minél nagyobb a motor térfogata, annál kisebb a Ve alapdíj. 5000 köbcentiméteres motorért 1750 eurót kell fizetni ellenben a kétliteres motorért járó 400 euró helyett.
Abban az esetben, ha a jövedéki adó 400 euró, és 20% áfát kell befizetni – 80 eurót. Ha az autó dízelmotorral működik, akkor még plusz 100 eurót (Fe) kell befizetni. Ugyanazért az autóért, de ha már 15 éves – 150 eurót kell befizetni. Az ilyen autók tulajdonosai teljesen mentesek az importvám alól.
Mi lesz a szabálysértőkkel?
A szabálysértők a törvény normái be nem tartása esetében mentesülnek az adminisztratív felelősség alól. Az ideiglenes behozatal vagy a tranzit szabályait megszegő autók esetében létezik egy ideiglenes egyszerűsített eljárás. Ha a gépkocsi tulajdonosa önként befizet 8500 UAH-t a költségvetésbe, nem szabnak ki bírságot. A tulajdonos külföldre is kiviheti az autót, ha nem akarja nyilvántartásba venni. Ez esetben is be kell fizetnie a 8500 UAH-t az állami költségvetésbe, hogy elkerülje a 170 ezer UAH összegű bírságot a szabálysértésért. A törvények a közzététel napjától számított egy hónap múlva lépnek hatályba, jelenleg az államfői jóváhagyásra várnak.
A Ligazakon közleménye szerint a jövedéki adóból és a vámkezelésért fizetett adóból befolyt összegeket a koronavírus elleni vakcinációra fordítják.
