Az alacsony bérek segítettek abban, hogy Banglades Kína után a világ legnagyobb ruhaexportőrévé váljon, de a megélhetési költségek emelkedése miatt a dolgozók magasabb fizetést harcoltak ki.
A bangladesi ruhagyárak arra kérik a globáis márkákat, köztük a H&M-et, hogy fizessenek többet a termékeikért, ezzel segítsenek kigazdálkodni a kormány által előírt közel 60 százalékos béremelést. Az iparági dolgozók az elmúlt napokban többször tüntettek a dél-ázsiai országban, a magasabb fizetést követelő munkások több üzemet feldúltak és utakat is eltorlaszoltak. Az erőszakos incidensekben legalább két tüntető meghalt.
A divatáru-kiskereskedők emelik a Bangladesben gyártott ruhák beszerzési árát, hogy segítsenek az ottani beszállítóiknak kigazdálkodni a magasabb munkabéreket – mondta Stephen Lamar, a több mint ezer céget képviselő Amerikai Ruházati és Lábbeli Szövetség (AAFA) elnöke a Reutersnek. Hozzátette: az AAFA tagjai elkötelezettek a felelős beszerzési gyakorlat mellett és támogatják a béremelést.
Az iparági dolgozók az elmúlt napokban többször tüntettek a dél-ázsiai országban, a magasabb fizetést követelő munkások több üzemet feldúltak és utakat torlaszoltak el, kedden egy buszt is felgyújtottak. Az összecsapások miatt a múlt héten több száz létesítményt kellett bezárni és legalább két tüntető halt bele az összetűzésekbe.
A demonstrációkra válaszul a kormány a héten bejelentette, hogy a minimálbért 56,25 százalékkal, havi 12 500 takára (74 ezer forint) növelik december elsejétől, ez öt év óta az első emelés. A Bangladesben működő mintegy négyezer ruhagyár nagyjából négymillió embernek – többségében nőknek – ad munkát. Az ország éves exportjának túlnyomó részét, mintegy 85 százalékát ruhaipari termékek teszik ki.
Kína után Banglades a világ második legnagyobb textilipari exportőre.
A szakszervezetek korábban háromszoros béremelést követeltek. Azzal érveltek, hogy a szektorban dolgozókat különösen érzékenyen érintette, hogy a múlt év eleje óta a bangladesi fizetőeszköz nagyjából 30 százalékot vesztett az értékéből az amerikai dollárhoz képest, és októberben az infláció majdnem elérte a 10 százalékot. A ruhagyárak tulajdonosai viszont azt mondták, hogy a béremelés nehézséget okoz az iparágnak.
Úgy becsülik, hogy az intézkedés 5-6 százalékkal növeli az összköltségüket, ezért arra kérték az ügyfeleiket, hogy a magasabb díjakba való beleegyezéssel segítsenek kigazdálkodni a béremelést, ami végül értő fülekre talált. Érdemes hozzátenni: a fogyasztók a megélhetési költségek emelkedése miatt kevesebb ruhát vásárolnak, ezért a divatáru-kiskereskedők és a globális márkák sincsenek könnyű helyzetben.
Sztrájkot hirdettek pénteken a Tesla dolgozói, miután nem tudtak megállapodni a bérekben az autógyártó céggel. A vállalat alapítója és vezetője, Elon Musk visszautasította a szakszervezeti kéréseket. Munkabeszüntetést kezdeményeztek pénteken a Tesla dolgozói Svédországban, miután az autógyártó cég visszautasította a kollektív bérmegállapodást – írja a Barrons.
„A sztrájk hét svédországi műhelyt és nagyjából 130 Tesla-szerelőt érint” – mondta Jesper Pettersson, az IF Metall fémipari szakszervezet szóvivője az AFP-nek. Hozzátette, hogy a Tesla-alkalmazottak „alacsonyabb bért kapnak, és más biztosítások és nyugdíjak vonatkoznak rájuk”, mint a többi iparági dolgozóra.
A svéd munkaerőpiac alapját ágazatonként kollektív szerződések alkotják, ami a svéd munkavállalók közel 90 százalékának egységes béreket és munkakörülményeket garantálnak. A megállapodásokkal a svéd vállalatok „egyenlő feltételek mellett működhetnek”.
A szakszervezet szóvivője szerint Tesla kedden tájékoztatta őket, hogy nem kötnek kollektív szerződést, mivel a „világon sehol nem csinálnak ilyet”. A Tesla alapítója és vezérigazgatója, Elon Musk eddig visszautasította a cég 127 ezer alkalmazottjának szakszervezet létrehozására irányuló felhívásait.
Ha a Tesla nem változtat álláspontján, az IF Metall november 3-ig terjeszti ki a sztrájkot, beértve az autók szervizelését és javítását is.
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Anton Herascsenko belügyminiszter-helyettes kijelentette, az alacsony fizetések miatt tömegesen mondanak fel a rendőrök, megérti beosztottjait és felháborítja a bérek alacsony szintje, számolt be a 24 Csatorna. A tisztviselő hozzátette, a járőrök nap mint nap életüket kockáztatják, és csak 13,5 ezer hrivnya fizetést kapnak.
„Ez egy nagyon kellemetlen munka, családi veszekedésre és hívhatják, akárcsak egy hónappal ezelőtt Csernihivben, amikor egy férfi megölte feleségét, és baltát dobott a járőrök irányába. Ők végül a törvénynek megfelelően tüzet nyitottak és megöltek egy embert. De stresszhelyzetbe kerültek” – hangsúlyozta Herascsenko.
A belügyminiszter-helyettes úgy véli, hogy a rendőrök ilyen szintű fizetése igazságtalan. Európában nem így van.
Herascsenko ugyanakkor elmondta, hogy az elmúlt 7 évben létrehozott intézményekben más a helyzet. Például a Nemzeti Korrupcióellenes Iroda, a Korrupcióellenes Ügyészség, az Állami Nyomozó Iroda alkalmazottai bérei 4-5-ször magasabbak. Az Állami Nyomozó Iroda nemrégiben pályázatot hirdetett állás betöltésére 60 ezer hrivnyás fizetéssel. A rendőrök tömegesen mondanak fel és oda mennek dolgozni.
