Fontos bejelentést tett a lengyel kormány: 2023-tól nem vesznek több orosz gázt, helyette egy új kikötőt emeltek a katari és amerikai cseppfolyós gáz (LNG) befogadására.
Lengyelország nem hosszabbítja meg a Gazprom orosz gázipari céggel kötött, jövő év végén lejáró gázbeszerzési szerződést, gázellátását nem oroszországi forrásokból kívánja fedezni – közölte a stratégiai lengyel energetikai hálózatért felelős kormánybiztos, Piotr Naimski.
Annak kapcsán, hogy Lengyelország fokozatosan csökkenti a szén felhasználását az energiaelőállításban, Naimski a Radio Warszawa katolikus rádiónak elmondta: az energetikai palettában ezentúl nagyobb hely jut a gáznak, amelynek fogyasztása 2030-ra 50 százalékkal is megemelkedhet.
A gázbeszerzésekben viszont Varsó biztosan nem lesz függő az orosz szállításoktól, a Gazprommal kötött szerződés jövőre jár le, és „természetesen nem kerül sor ennek meghosszabbítására”, a gazdaság számára szükséges földgázt más forrásokból szerzik majd be – tette hozzá a biztos.
Az alternatív gázszállítási forrásokról beszélve Naimski kitért a Baltic Pipe-vezetékre, amely az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt juttat majd el Lengyelországba, évi 10 milliárd köbmétert. A Baltic Pipe minden jel szerint jövő év október 1-jén üzembe áll – erősítette meg a korábbi bejelentéseket a kormánybiztos.
Arra vonatkozóan, hogy Dánia júniusban felfüggesztette a Baltic Pipe építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeket, ami késést eredményezhetett volna a projekt megvalósításában, Naimski közölte: a kérdést a dán partnerek már megoldották, a csővezeték minden jel szerint elkészül a tervezett időpontra.
Lengyelország évi földgázszükséglete mintegy 15 milliárd köbméter, ennek egyharmadát elégítik ki hazai forrásokból. A Baltic Pipe-vezeték üzembe helyezésén kívül 2023-ra kibővítik a 2015-ben a Swinoujscie lengyel balti-tengeri város mellett üzembe helyezett kikötőt, amely egyebek között katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) is fogad majd.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
