Oroszországban mérséklődött a kiskereskedelmi forgalom növekedése és stagnált a munkanélküliség februárban. Elemzők még alacsonyabb kiskereskedelmi forgalom-növekedéssel számoltak.
Az orosz statisztikai hivatal csütörtökön arról jelentett, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése éves szinten 2,2 százalékra mérséklődött februárban a januári 5,4 százalékról. Elemzők azzal számoltak, hogy a kiskereskedelmi forgalom növekedése még ennél is jelentősebben, 1,1 százalékra lassul. Oroszországban tavaly 7,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.
Ugyancsak a statisztikai hivatal közölte, hogy 2,4 százalékon stagnált februárban a munkanélküliség. Elemzők csökkenő, 2,3 százalékos februári munkanélküliségi rátát vártak.
Idén februárban 1 millió 786 ezren voltak munkanélküliek, számuk 22 ezerrel volt alacsonyabb a januárinál. Tavaly februárban 2,8 százalék volt a munkanélküliség, egy éven belül 2,8 és 2,3 százalék között mozgott a ráta.
Összeomlott a LADA-gyártója
A márkát birtokló AvtoVaz harmadával kevesebb autót adott el márciusban, mint tavaly. A Lada azonban számíthat Moszkva dömpingellenes intézkedéseire. Óriásit zuhantak éves alapon a többek között a Lada márkát is gyártó AvtoVaz eladásai márciusban, noha a vállalat a februárinál több autót értékesített. Az orosz autógyártó 28 699 személyautót és kishaszonjárművet adott el Oroszországban a múlt hónapban, ami 33 százalékos zuhanás az egy évvel korábbihoz képest. Az orosz autópiac még ennél is nagyobbat, 44 százalékot zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A legkeresettebb Lada-modell a Lada Granta volt, amelyből 11 ezer 800-at adtak el, 22,5 százalékkal többet februárral összevetve.
A teljes körű ukrajnai háború harmadik évének második felében továbbra is emelkedik a mezőgazdasági földterületek ára. Bár ez a tendencia korábban is megfigyelhető volt, 2024. január 1-től a piac új szereplőkkel – jogi személyekkel – bővült, ami további lendületet adott az áremelésnek.
Az RBC-Ukrajina információja szerint az érdeklődés most az ország központi régióiban összpontosul. A Vinnyicai és a Hmelnickiji régióban egy hektárnyi föld ára elérte a 3100 dollárt, számolt be Jehor Lisznyicsij, a „Tvoje Kolo” cég kereskedelmi igazgatója.
Hol vesznek a legtöbben földet?
A Concorde Capital megjegyezte, hogy a legtöbb földeladási tranzakciót a Szumi, Poltava, Hmelnickij, Vinnyica és Csernyihiv régiókban jegyezték fel. Ugyanakkor Vinnyicja és Hmelnickij régiók lettek a legvonzóbbak a befektetők számára, hektáronként 1900–2100 dolláros árakkal, állítja Volodimir Ragyko, a „Kupy Pay” projekt vezetője.
Más a helyzet a határ menti területeken, például Szumi és Csernyihiv régiókban, ahol az árak továbbra is csökkennek a háborús övezet közelsége miatt. A kockázatok ellenére egyes befektetők készek befektetni ezekre a területekre, és a helyzet stabilizálódása után magasabb hozamban reménykednek. Például a poltavai régióban a frontvonal áthelyeződését követően után a hektáronkénti ár a 2022 decemberi 1800 dollárról 2023 decemberére 2526 dollárra nőtt, mondta Lisznyicsij.
Az Ukrán Agrárgazdasági Klub földbizottságának koordinátora, Ihor Liszeckij a legmagasabb árak az Ivano-Frankivszki (111,7 ezer UAH/ha), a Kijevi (92,2 ezer UAH/ha) és a Lembergi régiókban (91,3 ezer UAH/ha) jegyezték fel.
A föld tényleges értékét öt megállapodásból csak egyben tüntetik fel
A hivatalos adatok azonban eltérhetnek a tényleges piaci értéktől. Lisznyicsij elmondása szerint a föld reálára 30-40%-kal is magasabb lehet. A Kijevi Közgazdaságtudományi Iskola közölte, a tranzakciók mindössze 19%-nál tüntetik fel a tényleges értéket, más esetekben pedig a tökéletlen szabályozási mechanizmusok és az adókötelezettségek elkerülése miatt nem. A hadiadó 1,5%-ról 5%-ra való emelése csak erősíti ezt a tendenciát, teszik hozzá a szakértők.
Milyenek lesznek a földárak a következő két évben?
Az év végéig Ukrajnában aligha számíthatunk a földárak hirtelen emelkedésére, bár Közép-Ukrajna régióiban a jelenlegi szinthez képest mérsékelt, 5-10%-os drágulás lehetséges. Ugyanakkor ez a dinamika a gazdasági helyzettől és a politikai változásoktól függően eltérő lehet, jegyezték meg az RBC-Ukrajina által megkérdezett szakértők.
2025-ben a földpiac valószínűleg továbbra is stabil növekedést mutat, és mind az árak, mind a bérleti díjak további mérsékelt növekedése várható.
„Becsléseink szerint a Közép-Ukrajnai régiókban a földek értéke dollárban 8-10%-kal, hrivnya-egyenértékben pedig 15-20%-kal emelkedhet. A vonzó tulajdonságokkal rendelkező telkek száma nagy valószínűséggel nem fog növekedni, sőt csökkenhet is. Ez fokozza a földekért folyó versenyt és hozzájárul az árak emelkedéséhez. Becslések szerint a bérleti díjak is növekedni fognak” – magyarázza Jehor Lisznyicsij, az egyik piaci szakértő.
Számos tényező a bérleti díjak esetleges emelkedésére utal. Először is, az állami földek bérbeadására irányuló aukciók bevezetése hozzájárult a piac átláthatóságához, és növelte az állam érdeklődését a földek normatív monetáris értékelésének rendszeres felülvizsgálata iránt. Ez hatással lehet azokra a bérleti szerződésekre, ahol a bérleti díjak nem kötődnek a normatív monetáris értékeléshez, ami potenciálisan megnövelheti azokat.
Másodszor, az aukciók eredményei bebizonyították, hogy a mezőgazdasági termelők készek lényegesen magasabb bérleti díjat fizetni, különösen a rövid távú szerződések esetében, ahol az árak 20-50%-kal is emelkedhetnek.
Emellett a háború esetleges befejezése Ukrajna győzelmével döntő tényezővé válhat a földpiac gyors növekedésének ösztönzésében és értékének növelésében. Ebben az esetben a szakemberek nem zárják ki a telkek értékének többszörös növekedését.
Az árakat befolyásolja a mezőgazdasági termékekből származó bevételek növekedése is, ami javíthatja a termelők pénzügyi mutatóit és növelheti érdeklődésüket a földberuházások iránt.
Volodimir Ragyko, a Concorde Capital „Kupy Pay” projekt vezetője megjegyezte, hogy a bizonytalanság ellenére a földpiac helyzete a háborús körülmények között nagymértékben függ attól, hogy a mezőgazdasági termelők képesek-e hatékonyan megművelni a parcellákat és biztosítják a termékek stabil exportját. Külön figyelmet érdemel a felszabadított területeken a mezőgazdasági területek aknamentesítésének üteme, amely fontos lépés lesz afelé, hogy ezen területek teljes megművelés alá vonhatók legyenek.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
A lakosságot arra figyelmeztették, hogy a közeljövőben emelkedhet a kenyér ára. A termelők arra számítanak, hogy az árak 30%-kal emelkedhetnek– nyilatkozta Jurij Ducsenko a pékek Országos Szövetségének elnökeaz AgroPortalnak adott kommentárjában.
Kifejtette, hogy az áramkimaradások az ukrajnai kenyériparban rossz minőségű termékek előállításához és berendezések meghibásodásához vezetnek, ami a kenyér árának emelkedéséhez vezet.
A legtöbb vállalkozás a kenyériparban kritikus infrastruktúra státuszt kapott, és a törvény szerint nem szabad lekapcsolni az elektromos hálózatról. A gyakorlatban azonban a vállalkozásokat rendszeresen lekapcsolják a rendszerről. Akinek van rá lehetősége, váltson elektromos generátorra, ami elsősorban a munkavégzés stabilitását és az árakat befolyásolja.
Jurij Ducsenko hangsúlyozta, hogy a kenyéripar viszonylag kis mennyiségű áramot fogyaszt. „A tervezett és a nem tervezett áramszünetek hibás termékek gyártásához és a berendezések meghibásodásához vezetnek. Nem minden üzem tud generátorral dolgozni, és azokat, amelyek tudnak, előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a termelést maximum 2-3 órára állítsák át vészüzemmódra” – magyarázta. A helyzet már kapacitáshiányhoz vezetett, mivel egyes üzemek az áramkimaradások miatt nem tudják helyreállítani a berendezéseket. „Nem értem, hogyan fogunk dolgozni az új aratásig. Sürgősen beszélnünk kell a folyamat minden résztvevőjével, memorandumot kell aláírnunk a gazdákkal és az exportőrökkel az illetékes minisztérium égisze alatt, mert ma a malmok nem találnak gabonát az őrlési tételek kialakításához” – tette hozzá Ducsenko.
Ugyanakkor az áramszünet ütemezése sem alkalmas a kenyéripar számára, mivel megszakítja a technológiai ciklust. A szakember szerint ha az áramszünet két óráig tart, nyolc órával tolódik el a kenyér- és pékáruk gyártásának ütemezése.
Emellett a kenyéripar másik kihívása – a hadkötelesek a szolgálat alóli felmentés. A létszámhiány miatt egyes vállalkozások változtatnak a munkarendjükön, csökkentik a termelés mennyiségét és a kínálatot. „A dokumentumokat benyújtják, de akár egy technikai hiba miatt megvan az esélye annak, hogy magyarázat nélkül visszaküldik. És ismét készül egy dokumentumcsomag. A folyamat egy héttől egy hónapig tart. Ez idő alatt a személyt mozgósíthatják” – magyarázta Ducsenko. A kenyér drágulása a liszt drágulásával is összefügg. „Maga a liszt 25-30%-kal drágult” – tette hozzá Jurij Ducsenko.
A szerbiai mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezeteinek képviselői ismét elégedetlenek. Nemrég tiltakozó megmozdulásokkal, útlezárásokkal sikerült követeléseik egy részének teljesítését elérniük. Most viszont már tárgyalások kezdődtek a kormányzati szervekkel, melyek során a búza alacsony árának okát boncolgatják. Küszöbön az aratás, és a búza kilogrammjáért mindössze 17 dinár körüli árat (kb. 5 hrivnya) kínálnak a felvásárlók.
Tavaly a felvásárlási ár elérte a 38-40 dinárt is, amikor az ukrajnai konfliktus miatt az európai tőzsdéken is megnőtt a gabona ára.
A felvásárlók akkor tetemes mennyiségeket vettek 30-35 dináros áron a nagy haszon reményében. A kormány viszont előbb megtiltotta, majd korlátozta a kivitelt.
A termelők akkor is hangoztatták, hogy van elegendő búza az országban, nem kell hiánytól tartani, ezért nem kell korlátozni a kivitelt, hagyni kell, hogy jó áron szabadulhassanak meg a készletektől a termelők és a felvásárlók is. Most azonban még a tavalyi termés egy része is ott van a silókban. Amikor ugyanis török közvetítéssel megszületett a megállapodás, és az ukrán búzaszállítmányok elindulhattak, az árak zuhanni kezdtek.
Árzuhanás
Most aratás előtt azzal kell szembesülni Szerbiában, hogy a tárolókapacitások egy része is foglalt még, a kilátásba helyezett felvásárlási árak pedig nem fedik a termelési költségeket sem. A termelők hangoztatják, tisztában vannak azzal, hogy az állam nem szabhatja meg a felvásárlási árakat, de rámutatnak, hogy a szerintük tavaly téves húzásként bevezetett kiviteli tilalom, majd a korlátozás, illetve a brüsszeli politika végül azt a helyzetet idézte elő, hogy egész Európát elárasztotta az olcsó ukrán gabona, ami teljesen összezavarta a szerbiai piacot is. Szerbiában búzát évente mintegy 600 ezer hektáron termesztenek. A hazai fogyasztás 1,8 millió tonna. Hektáronként 5,5-6 tonnás átlagterméssel kalkulálnak idén. Jutna tehát bőven kivitelre is, de előbb meg kellene oldani a felmerülő problémákat.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
A hajdina szinte „pszichológiai barométer” lett Ukrajnában. Azonnal eltűnik a üzletek polcairól, amint a lakosság problémákat sejt az országban. Ismertebb nevén a „grecska” árrekordokat dönt, helyenként már körülbelül 100 hrivnyába kerül kilogrammonként.
Volodimir Sehedin volinyi farmergazda több hajdinát vetett idén, mint az előző szezonokban. Ez azonban nem elég, nagy a kereslet a hajdina iránt.
Tavaly valamivel több mint 100 ezer tonna hajdinát takarítottak be az ukrán gazdák. A statisztikai adatok szerint azonban a népszerű gabonafélék fogyasztása csaknem kétszeresére nőtt. Korábban a hajdinát Oroszországból importálták, hogy kompenzálják a hiányt.
„A mi piacunkra két évig olcsóbban árulták, mint a sajátjukon, egyfajta dömping volt. Ez a mi gazdáink, a hajdina termesztésére vonatkozó gazdasági motivációját szinte a minimumra csökkentette. 2019-ben a hajdina 11 hrivnyába került a boltokban, olcsóbb volt, mint nálunk a termesztés önköltsége” – mondja Szerhij Hromovij, a Nemzetközi Hajdina Szövetség igazgatója.
20 év alatt a hajdina vetésére kijelölt termőterület a több mint 700 ezer hektárról 2021-re 84 ezerre csökkent. Az ukrán gazdák számára veszteségessé vált annak termesztése, mivel az Oroszországi Föderációból importálták.
Milyen árakra számíthatunk a jövőben?
Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziója kezdete óta az országban hajdinahiány alakult ki a hazai piacon. Éppen ezért tavasszal az ára kétszeresére nőtt. Ennek ellenére az ukránok szinte azonnal „lesöprik” a polcokról, és egyfajta hiány alakult ki.
A gazdák és a szakemberek arról biztosítanak, hogy a hajdina hiánya nem tart sokáig, és az ára is hamarosan csökkenni fog. Már csak meg kell várnunk az új termést.
„20-30 százalékos árcsökkenésre lehet számítani a boltokban” – vélik a szakemberek.
Pizzaháborúként jellemzi az olaszországi helyzetet a Reuters hírügynökség, miután az olasz milliárdos, Flavio Briatore üzletember nekiesett a nápolyi szakácsoknak. A dél-olasz városban ugyanis, ahol a pizzasütés az UNESCO világörökség része, kifejezetten olcsón adják a finomságokat: az egyszerűbb pizzákért mindössze 4 eurót kérnek.
Az üzletembernek azonban nagyon nem tetszik ez az alacsony ár, hiszen saját éttermeiben jóval drágábban kapható a pizza. A spanyol sonkás feltéttel ellátott finomságot például 65 euróért lehet kapni, a fekete szarvasgombás pizzát pedig 49 euróért.
Négy eurós pizza, hát mi a fenét raknak ezekre? – tette fel a kérdést közösségi oldalán Briatore, aki még jobban nekiment a világörökség részét képező nápolyi pizzáknak, konkrétan paradicsomban ázó tésztatégláknak nevezte a helyi ételeket.
Az üzletembernek azonnal visszavágott a helyi szövetség vezetője, Sergio Miccu séf, aki szerint Briatora az olasz örökséget árulta el kijelentéseivel.
A pizzák több generációt etettek már, többek között háborúk és kolera idején is – írta közleményében.
Egy másik híres pizzaszakács, Gino Sorbillo pedig Briatore kijelentésére válaszul ingyen pizzát kezdett osztogatni családi étterme előtt.
Azt mondja, hogy az olcsó pizza nem jó? Hát tessék megkóstolni a miénket! – mondta az akció alatt a séf, aki azt is felajánlotta: szívesen megküzdenek egy jótékonysági rendezvény keretén belül Briatore szakácsaival, ahol az emberek kóstolás útján dönthetnék el, mely pizzák a finomabbak.
Hónapok óta kérik az Európai Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra, hogy mennyiért veszi a vakcinát attól a hat gyártó cégtől, amellyel szerződést kötött.
Bár a testület mindeddig üzleti titoktartási szerződésekre hivatkozva megtagadta a kérést, Eva De Bleeker belga belga költségvetési miniszter csütörtökön egy tweetben véletlenül nyilvánosságra hozta, hogy melyik gyártó vakcinájából milyen egységáron vásárolnak be – számolt be a Politico.
Eszerint az Európai Unió
az Oxford/AstraZenecának 1,78 eurót (átszámítva körülbelül 635 forintot),
a Johnson&Johnsonnak 8,50 dollárt
a Sanofi/GSK-nak 7,56 eurót,
a BioNTech/Pfizernek 12 eurót ,
a CureVacnek 10 eurót,
a Modernának pedig 18 dollárt
fizet adagonként. Eközben az oroszok azt ígérik, hogy az ő vakcinájukból, a Szputnyik V-ből egy adag kevesebbe fog kerülni 10 dollárnál.
Maga Belgium több mint 30 millió adag vakcinát akar vásárolni összesen 279 millió euró értékben.
Eva De Bleeker a baklövést a kommunikációs stábjának hibájával magyarázta.
A lakossági villamos energia ára 2020 végéig változatlan marad, ahogy a múlt évben is volt – jelentette ki pénteken Olga Buszlavec megbízott energetikai miniszter az energetikai válság elleni törzs tanácskozásán, adta hírül az Ekonomicsna Pravda hírportál.
A megbízott tárcavezető elmondta: a lakossági áram díjszabása idén nem fog változni, ahogy tavaly sem változott. Nem kell nyugtalanságot kelteni a társadalomban – tette hozzá, megjegyezve, hogy különböző nyilatkozatok hangoznak el ugyan, de ki kell jelenteni, hogy a lakosság változatlan áron fogja kapni az áramot.
Ami az ipart illeti – vázolta Buszlavec –, az Ukrenergo vállalat által az ipari fogyasztók számára megállapított díjszabása módosításának az „utolsó intézkedésnek” kell lennie a létező problémák megoldását illetően. Kifejtette, ha az Ukrenergo díjszabása révén egyszerűen meg lehetne oldani a pénzügyi egyensúly kérdését, és ha ez egyszerű döntés lenne, akkor már megtörtént volna. Éppen ezért komplex döntést kell hozni, hogy ne növekedjen a díjszabás és az elektromos energia ára – mutatott rá.
Buszlavec hangsúlyozta, az energetikai ágazat jelenlegi válsága precedens nélküli Ukrajna egész történetében. Szerinte ennek oka a „felelőtlen állami politika, amelyen átüt a szándékosság, hogy csődbe vigyék az energetikai ágazat állami vállalatait.”
Elfogadható a jelenlegi olajár Oroszország számára, de minden lehetséges forgatókönyvre fel kell készülni – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök egy vasárnapi, az olajpiac állapotáról megtartott moszkvai tanácskozáson.
Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt hét hosszú ideje a legrosszabb volt a világgazdaság számára a COVID-19 koronavírus-fertőzés terjedésének következményei miatt, és hogy az üzleti tevékenység mutatói Kínában a 2008-as gazdasági válság szintje alá csökkentek. Törvényszerűnek nevezte, hogy a világ vezető gazdaságainak problémái közepette csökkent az olaj iráni kereslet, így a Brent hordónkénti ára az év eleji 70 dolláról az 50 dolláros szintre esett vissza.
A májusi határidős jegyzésekben az északi-tengeri Brent hordónként 3,19 százalékos mínuszban, 50,08 dolláron zárta a kereskedést pénteken, de napi mélypontján 48,95 dolláron, 6,20 százalékos mínuszban forgott. Több mint két és fél éve, 2017 júliusa óta először esett az 50 dolláros küszöb alá a jegyzés.
„Nehéz ma prognózisokat készíteni azzal kapcsolatban, hogy mennyi ideig tart majd a mostani tendencia, de minden esetre készen kell állni a legkülönbözőbb forgatókönyvekre. De szeretném aláhúzni, hogy az orosz költségvetés, az orosz gazdaság számára a folyó árfolyam elfogadható” – mondta Putyin.
Az orosz elnök emlékeztetett, hogy Oroszország idei makrogazdasági politikájában a Brent 42,4 dolláros szintjével számoltak alapforgatókönyvként. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ezzel kapcsolatban pénteken azt mondta, hogy tavasszal felül kell majd vizsgálni a költségvetés paramétereit, de a büdzsé kiadásai 30 dolláros olajár mellett is finanszírozhatóak.
Putyin a vasárnapi, a kormányzat és az orosz olajipar vezetőinek részvételével megtartott tanácskozáson kifejezte készségét a külföldi partnerekkel az OPEC+ csoport keretében való együttműködésre az olaj világpiacán.
Hozzátette, hogy Oroszország tartalékai – egyebek között a Nemzeti Népjóléti Alap – még a világgazdasági helyzet esetleges további romlása esetén is biztosítják a gazdaság stabilitásának megőrzését, valamint az összes költségvetési és szociális kötelezettség teljesítését. Közölte, hogy az orosz jegybank nemzetközi tartalékai elérik az 563 milliárd, a Nemzeti Népjóléti Alapéi pedig a 124 milliárd dollárt.
Putyin közölte, hogy Oroszország ellenőrzése alatt tartja a belföldi koronavírus-helyzetet, de további intézkedésekre van szükség a gazdaságra gyakorolt hatásának csökkentése érdekében.
Az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vasárnapi beszámolója szerint Oroszországban jelenleg három COVID-19-fertőzöttet tartanak számon, mindhárman a Diamond Princess üdülőhajó utasai voltak. Korábban két kínai beteg, akit két szibériai városban kezeltek, gyógyultan távozott.
2020. január 1-től számos újítás vár az ukrán állampolgárokra, különösen a jogalkotás terén. A legfontosabbak talán a következők:
Segélyek (szubszídió)
Januártól kezdve az ukránok csak készpénzben kapnak kedvezményeket és támogatásokat a lakhatási és kommunális szolgáltatások terén, valamint szilárd és folyékony kályhás tüzelőanyagok és cseppfolyósított gázok vásárlására. 2019-ben 58 milliárd hrivnyát különítettek el támogatásokra, 2020-ban pedig a tervek szerint 47,6 milliárdot szánnak erre.
Emelkedik a gáz ára
A Naftohaz állami vállalat nem csak az európai, hanem az ukrán fogyasztóknak is tartogat meglepetéseket. Január 1-től az ukránok választhatják meg saját gázszolgáltatójukat. Mivel a gáz árába beleszámolják annak szállítási költségeit, egyes megyékben az árak változóak lehetnek.
2019. január 1. és május 1. között a lakosság és más védett fogyasztók számára 1000 köbméter gáz ára 5500 hrivnyába kerül. Összehasonlítva a decemberi árakkal, a gáz ára 28%-kal nőtt, hiszen a tél első hónapjában 4277 hrivnyába került. Az ipari fogyasztók számára az ár 5500–6072 hrivnya között mozog majd. Attól függ majd, hogy vásárolnak-e előre gázt.
Növekedik a létminimum, a minimálbér és a nyugdíj
2020 kezdetétől a létminimum összege a munkaképes személyek számára 2102 hrivnyát tesz ki, s az év végéig 2189 hrivnyáig emelkedik. 2019-ben ez az összeg 1564 hrivnya volt.
A minimálbért 550 hrivnyával emelték, jelenleg 4723 hrivnya. A minimális nyugdíj 1638 hrivnya lesz.
Jó hír a nehéz életkörülményekben élők számára
Január 1-jétől lép hatályba a szociális szolgáltatásokról szóló új törvény, amelyet a szakértők az évtized reformjának hívtak. A szakértők szerint nemcsak azon emberek támogatására van szükség, akik nem képesek ellátni önmagukat, hanem a nehéz életkörülményekkel rendelkező személyeket is.Maga a segítségnyújtás számos tevékenységet magában foglal: társadalmi támogatást, gyermekek vagy fogyatékkal élők alkalmazkodását.
Nőnek az Ukrtelekom és Ukrposta szolgáltatásainak árai
A vezetékes telefonok havi előfizetési díjának költsége a lakosság számára 10%-kal növekszik: 54,28 hrivnyáról 59,71 hrivnyára. A vállalkozások, intézmények és szervezetek szintén többet fizetnek majd. Számukra az előfizetési díj 59,59 hrivnyáról 65,55 hrivnyára növekszik.
Az Ukrposta, mely mindezidáig a legalacsonyabb árakkal próbálta magához csalogatni a klienseit, szolgáltatásainak árát 12,5%-kal emeli.
Bírság a nem levámolt autók tulajdonosai számára: be kell-e fizetni vagy sem?
Január 1-től a nem levámolt külföld autók tulajdonosainak 85 és 170 ezer hrivnya közötti bírságot kell fizetniük. Ezen kívül kereskedelmi célokra további 34 ezer hrivnyát számolnak fel. Azonban az Avtojevroszila szervezet, amely összehozta ezen járművek tulajdonosait, továbbra is azt állítja, hogy a bírságokat ki lehet kerülni. Előkészítettek egy Mentőöv elnevezésű programot, melyben leírják, hogy milyen okmányokkal tudják igazolni, hogy a jármű levámolása már folyamatban van, így a sofőrt nem büntetik meg. Ezen kívül a parlament első idei ülésén két törvényjavaslatot is megbeszélnek a probléma egyszerűsítésével kapcsolatban.
A mentelmi jog eltörölve, a felelősségre vonás – kérdéses
Január 1-től lépett érvénybe a képviselők mentelmi jogát eltörlő törvény. Ugyanakkor a szakértők rámutatnak számos ellentmondásra, amelyek bizonyos törvénymódosítások elfogadását követően a gyakorlatban csak bonyolultabbá teszik a képviselők ellen indítandó büntetőeljárásokat. Ilyen például az, hogy a képviselőket nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni hatáskörük gyakorlása alatt, holott a hatáskörük a képviselővé választásukat követően 5 évre érvényes.
Grátisz a korrupt személyek leleplezői számára
Január 1-től hatályba lépett egy törvény a korrupt személyt felfedő személy megjutalmazásáról. De ez a „grátisz” csak akkor lehetséges, ha valaki 10 millió hrivnya összegű korrupcióról számol be. Ez esetben az állam megígéri, hogy a megvesztegetés 10%-át fizeti meg a leleplezőnek.
A korrupcióellenes személyeknek nem kell jövedelemkimutatást leadniuk
Hatályba léptek a korrupció megelőzéséről szóló törvénymódosítások is. Ezek értelmében korrupcióellenes tevékenységet folytató állami aktivistáknak nem kell jövedelemkimutatásokat benyújtaniuk.
Megszűnik az Ukrán Főügyészség
Új évtől kezdve az ukrán főügyészség átalakul az Főügyészi Hivatallá, és január 2-án, az ünnepek után megkezdi munkáját. Ezen kívül a Hadi ügyészség is megszűnik, az ügyészségi dolgozók száma 15 ezerről 10 ezerre csökken. Azoknak a munkásoknak, akiknek nem szűnik meg munkahelyük, megemelik a fizetését.
