Dánia, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Németország és Svédország állam- és kormányfői a szélenergia nagy mértékű kiaknázásáról állapodtak meg kedden koppenhágai csúcstalálkozójukon az európai energiaválság közepette.
Koppenhágai csúcsként vonul be majd az ottani történelemkönyvekbe.
A Balti-tenger térségének országai nyilatkozatukban közölték, hogy 2030-ra a tengeri szélerőművekből nyert energiát meghétszereznék csaknem 20 gigawatt kapacitásra.
„Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként használja az energiát, és ezzel Európát energiaválság szélére sodorta” – hangsúlyozta Mette Frederiksen dán kormányfő sajtótájékoztatóján. Az ukrajnai orosz hadművelet és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt „ambiciózus döntésekre” van szükség – mondta.
„Elszántak vagyunk energetikai együttműködésünk és ellenállóképességünk erősítésében” – olvasható a dokumentumban. A résztvevő országok ezért gyorsabb engedélyeztetési eljárásokra fognak törekedni a szélerőműprojektek ügyében. A tengeri szélerőművek potenciálját a Balti-tengeren összesen 93 gigawattra becsülik.
A csúcstalálkozón egyébként Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is részt vett. A megbeszéléseket követő sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy „a szél erejét használva távolodunk el az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól”. A balti-tengeri szélerőművek 2030-ra mintegy hatmillió háztartást láthatnának el energiával.
Dánia májusban már tartott egy csúcstalálkozót az északi-tengeri szélenergia kiaknázásáról. Németország, Dánia, Belgium és Hollandia akkor a tengeri szélerőművek kapacitásának legalább 65 gigawattra történő emeléséről határoztak 2030-ig. A teljesítményt egyébként 2050-re 150 gigawattra tervezik növelni.
Megerősítette változatlan stabil kilátással a balti köztársaságok és Lengyelország államadós-besorolásait pénteken a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő a döntések indoklásában kiemelte: alacsonynak tartja annak a kockázatát, hogy az ukrajnai háború a négy ország bármelyikére hagyományos hadviselés formájában átterjedjen.
A Moody’s péntek éjjeli londoni bejelentése szerint a megerősítési döntések Észtország „A1”, Litvánia és Lengyelország „A2”, illetve Lettország „A3” szintű szuverén osztályzatára vonatkoznak. A hitelminősítő a besorolások megerősítéséhez fűzött elemzéseiben hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázióval mind a négy országban megnőttek a geopolitikai kockázatok. Emiatt a Moody’s a három balti gazdaság politikai kockázati besorolását – az egyik olyan részosztályzatot, amely azt méri, hogy az egyes szuverén adósok milyen mértékben érzékenyek az eseménykockázatokra – az eddigi „baa”-ról „ba”-ra gyengítette. A cég kiemeli ugyanakkor azt a véleményét, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió nyomán megnövekedett geopolitikai kockázatok és az e kockázatokat övező, ugyancsak erősödő bizonytalanságok közepette is alacsony annak a valószínűsége, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus hagyományos hadviselés formájában átterjedjen a balti köztársaságra és Lengyelországra. A hitelminősítő szerint ezt a kockázatot számottevően csökkenti a NATO által a szövetség kölcsönös védelmi záradéka alapján nyújtott teljes biztonsági garancia, és az, hogy a NATO az Ukrajna elleni orosz támadás óta megerősítette katonai jelenlétét a balti térségben, valamint más közép- és kelet-európai országokban. A balti országok és Lengyelország esetében a Moody’s szerint nagyobb a nem hagyományos vagy hibrid eszközökkel elkövethető támadások valószínűsége; ezek közé tartozhatnak a kibertámadások, a dezinformációs kampányok, a szabotázsakciók vagy társadalmi nyugtalanság szítása. Az ilyen hibrid támadások azonban önmagukban sokkal kisebb valószínűséggel gyakorolnának érdemi negatív hatást ezeknek az országoknak a szuverén adósminőségi profiljára, mint egy hagyományos fegyveres támadás – áll a Moody’s pénteki elemzéseiben. A cég a három balti köztársaságban gyenge, de pozitív gazdasági növekedést vár az idén: alapeseti előrejelzése Litvániában a hazai össztermék (GDP) 1,4 százalékos, Észtországban 0,6 százalékos, Lettországban 1,3 százalékos növekedését valószínűsíti 2022-re. Lengyelországban a Moody’s prognózisa 2022-ben és 2023-ban egyaránt robusztus, 3 százalék körüli GDP-bővüléssel számol.
Litvánia lett az első EU-tag, amely az orosz–ukrán háború kapcsán beszüntette az orosz gázimportot, Észtország és Lettország pedig átmenetileg felfüggesztette a nyersanyag-behozatalt Oroszországból. Talán a leggyorsabban és a leghatározottabban kezelték az oroszfüggőséget.
A balti hármak 1990-ben szakadtak el a Szovjetuniótól, és az utóbbi években már folyamatosan törekedtek arra, hogy az energiafüggőségüket megszüntessék Moszkva felé – szabadságukhoz az LNG-terminálok vezetnek.
Néhány évvel ezelőtt országunk meghozott egy döntést, ez lehetővé tette számunkra, hogy fájdalom nélkül megtörjük az agresszortól való energiafüggést. Ha ezt mi meg tudjuk tenni, más európai államok is képesek erre – vélekedett Gitanas Nauseda litván államfő. Emlékeztetett arra is, hogy az olaj- és gázexportból befolyó pénzeket Moszkva arra használja fel, hogy finanszírozza az ukrajnai háborúját, ahol civileket is támadnak.
A teljes függetlenséghez még meg kell építeni egy második LNG-terminált is.
Lettország számára a kihívás az energiaágazatban az, hogy rövid időn belül biztosítsa az Oroszországtól való kitettség teljes megszüntetését. Ehhez többek között új földgázellátási utak kialakítása és a megújuló energiaforrások felhasználásának fejlesztése szükséges – nyilatkozta korábban Krisjanis Karins, Lettország miniszterelnöke.
A jelenlegi helyzetben a balti államoknak legalább még egy cseppfolyósítottföldgáz- (LNG-) terminálra van szükségük ahhoz, hogy teljesen megszabaduljanak az orosz nyersanyagoktól. A leggyorsabb megoldás az észtországi Paldiski-projekt lenne, ahol az infrastruktúra gyorsan kiépíthető. Ezért Lettország és partnerei kiemelt fontossággal kezelik a beruházást – ahogy arról a The Baltic Times is beszámolt. A térség államai korábban külön, egyfajta energiaszigetként működtek.
A büntetőintézkedések erkölcsileg jogosak, de nem tudjuk, meddig tartanak, és kit sújtanak jobban. Hegyi Gyula, az MSZP alelnökének írása.
Mára már különböző módon, de villamosenergia-vezetékeken keresztül csatlakoznak az európai hálózathoz, de még mindig szinkronban működnek az orosz és a fehérorosz rendszerrel.
A balti államoknak a keleti villamosenergia-hálózatról való leválása és a kontinentális európai rendszerhez való szinkronizálása folyamatban van, és alapvető politikai prioritássá vált. Az összekapcsolás végleges dátumát 2025-re tűzték ki. Ezt három lépésben valósítanák meg, és a második lépés után már Lettország, Litvánia és Észtország készen állnak majd arra, hogy a közép-európai hálózattal szinkronban működjenek.
A kelet-európai EU-gazdaságok közül a balti köztársaságokat érintené a legérzékenyebben az orosz–ukrán konfliktus esetleges még további elmérgesedése, de az orosz energiahordozó-szállítások magas aránya miatta sérülékenyebb gazdaságok között van Szlovákia, Csehország és Magyarország is – áll a Moody’s Investors Service szerdán Londonban bemutatott átfogó térségi szektorelemzésében.
A nemzetközi hitelminősítő 12 oldalas tanulmánya hangsúlyozza ugyanakkor azt is, hogy a cég alapeseti előrejelzési forgatókönyve nem számol nyílt háború kirobbanásával Oroszország és Ukrajna között.
A Moody’s elemzése szerint, ha a feszültség mégis orosz-ukrán fegyveres konfliktussá fajulna, extrém mértékben valószínűtlen, hogy ez átterjedne a szomszédos EU-országokra. A cég valószínűtlennek nevezi az Európába irányuló orosz energiahordozó-szállítások teljes leállását is.
