Az ukrajnai invázióra válaszul Svájc 7,9 milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyasztott be. Emellett 15 orosz tulajdonú ingatlant is lefoglaltak a hatóságok.
Az ország bankjainak pedig tilos 100 ezer svájci franknál nagyobb összegű betétet elfogadniuk orosz állampolgároktól, oroszországi székhelyű személyektől vagy szervezetektől.
A berni kormány a februári inváziót követően az EU mellett foglalt állást a szankciókról szóló vitákban, írja a The Guardian.
Ez idáig 17,4 milliárd euró értékű, szankciós intézkedés alatt álló orosz vagyont sikerült befagyasztani az Európai Unióban az Ukrajna elleni orosz háború miatt, ami jelentős összeg, de a lefoglalások 90 százalékát mindössze hét tagállam hajtotta végre – jelentette ki Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyért felelős tagja csütörtökön Luxembourgban.
Az uniós tagállamok igazságügyi minisztereinek tanácskozását lezáró sajtótájékoztatón a belga biztos elmondta, hogy minden tagállamnak végre kell hajtania a szankciós intézkedéseket, és ezekről jelentést kell tenniük az Európai Bizottságnak. Mint mondta, az Európai Bizottság és az európai főügyész is felvetette az Európai Ügyészség megbízatásának esetleges kiterjesztését az uniós szankciók megsértésének üldözésére, de a téma még alapos megfontolást igényel.
Reynders elmondta továbbá, hogy 14 uniós tagállam az ukrán hatóságokkal együtt – és az Európai Unió Büntető Igazságügyi Együttműködési Ügynökségének (Eurojust) támogatásával – közös nyomozócsoportot hoztak létre, hogy elősegítsék az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyi nyomozást.
„A tagállamok további 7 millió eurót biztosítanak a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatására, valamint az Ukrajnának a bizonyítékok összegyűjtéséhez nyújtott törvényszéki támogatásra” – tette hozzá.
Arra az újságírói kérdésre, miszerint az EU támogatja-e egy Kijev által szorgalmazott különleges bíróság létrehozását a háborús bűnökkel kapcsolatban, a biztos azt válaszolta, hogy legelőször a már létező jogi infrastruktúrát kellene alkalmazni. Hozzátette, hogy a különleges bíróság kérdésében a tagállamok kormányait tömörítő Tanácsnak nincs egyelőre közös álláspontja.
Az Európai Unió tagállamai az Oroszország Ukrajna ellen február 24-án indított háborújára adott válaszul hozott uniós szankciók keretében eddig 29,5 milliárd euró értékű orosz és fehérorosz vagyont tettek hozzáférhetetlenné – közölte az Európai Bizottság.
A közlemény szerint a tagállamok több mint fele jelentette az Európai Bizottságnak, hogy az uniós szankciók nyomán a területükön működő pénzintézetekre vagy tőzsdei befektetésekre vonatkozóan orosz és fehérorosz állampolgárok vagyonának befagyasztására hoztak intézkedéseket.
A pénzeszközök befagyasztása mellett orosz és fehérorosz magánszemélyek vagy orosz és fehérorosz tulajdonban lévő vállalatok nevén bejegyzett eszközöket, köztük hajókat, jachtokat, helikoptereket, ingatlanokat vagy akár műalkotásokat vettek nyilvántartásba, amelyek értéke megközelíti a 6,7 milliárd eurót. Emellett mintegy 196 milliárd eurónyi banki tranzakciót blokkoltak – tették hozzá.
Az Európai Bizottság a múlt hónapban hozott létre munkacsoportot, hogy biztosítsa az orosz és fehérorosz magánszemélyek és vállalatok elleni uniós szankciók végrehajtását és jobb összehangolását. Ellenőrzi továbbá az orosz és fehérorosz oligarchák vagyonának befagyasztását és – amennyiben a törvény előírja – elkobzását.
A munkacsoport rendszeresen ülésezik, adott esetben amerikai és ukrán illetékesek bevonásával. Következő ülését április 22-én tartja – tették hozzá.
A luxemburgi hatóságok 2,5 milliárd euró értékben fagyasztottak be orosz vagyontárgyakat az ukrajnai háború nyomán Moszkva ellen bevezetett uniós szankciók keretében – írta a The Luxemburg Times hírportál Juriko Backes pénzügyminiszter parlamenti bejelentésére hivatkozva.
„Az összeg az Oroszország elleni uniós szankciók végrehajtásának eredménye” – idézte a pénzügyminisztert a hírportál.
Juriko Backes azt is közölte, hogy Luxemburg eddig két légi járművet helyezett zárlat alá, további kettőt kitiltanának az EU légteréből. A lefoglalt repülőgépek egy olyan céghez tartoznak, amely beágyazódott a szankciókkal sújtott oligarcha, Roman Abramovics üzleti hálózatába – írta a The Luxemburg Times.
A pénzügyminiszter azután tett jelentést a parlamentnek a lefoglalt orosz vagyonról, hogy a képviselők felszólították a kormányt az uniós szankciókkal sújtott orosz vállalkozások vagyonának gyors zárolására, és bírálták, hogy a kormány még nem hozta nyilvánosságra, hogy mennyi pénzt fagyasztott be ez idáig. A keddi ülésen a kormány képviselői biztosítottak afelől, hogy befagyasztották a szankciókkal sújtott oroszok összes ismert vagyonát.
A luxemburgi ellenzéki pártok szerdán azonban kétségüket fejezték ki erre vonatkozóan: Laurent Mosar ellenzéki politikus, a Keresztényszocialista Párt képviselője a The Luxembourg Timesnak elmondta, hogy a kormány bejelentését nem lehet ellenőrizni, mert bizonyos részletek hiányoznak a pénzügyminiszter jelentéséből, továbbá egyes vállalatoknak nem kellett értesíteniük a hatóságokat a végrehajtott befagyasztásokról, így kibújhatnak a szankciók alól.
A szankciókkal sújtott személyek vagy vállalatok vagyonát birtokló pénzintézeteknek zárolniuk kell azokat, majd értesíteniük kell a pénzügyminisztériumot és a pénzügyi felügyeletet (CSSF) arról, hogy ezt megtették. Mosar szerint azonban a könyvvizsgálókon, a vagyonkezelő cégeken és az ügyvédeken múlik, hogy továbbítják-e az információt bizonyos holdingok esetében, amelyekben oligarchák részesedéssel rendelkeznek, és amelyek nem tartoznak a CSSF felügyelete alá.
Sven Clement, a Kalózpárt képviselője azt mondta, hogy bár bízik a kormány által a befagyasztott vagyontárgyakra vonatkozó számadatokban, többet kell tenni az országban lévő orosz vagyon felkutatása terén. Aggódalmát fejezte ki amiatt, a hatóságok talán nem tudták feltárni az országban lévő összes szankcionált orosz személyekhez kötődő ingatlant.
A román parlament ideiglenesen, öt hónapra befagyasztotta a villamos energia és a gáz árát, és 5 százalékra csökkentette a két energiahordozó áfáját, egyben ideiglenes energiaár-kompenzációt is biztosít a fogyasztóknak.
A képviselőház ügydöntő jogkörrel rendelkezett, a törvényt korábban a szenátus is megszavazta, így már csak Klaus Iohannis államelnöknek kell kihirdetnie ahhoz, hogy hatályba lépjen. A jogszabály rendelkezései öt hónapra szólnak, november 1-től 2022. március 31-ig.
A jogszabály szerint a szolgáltatók nem értékesíthetik a fogyasztóknak a villamos energiát kilowattóránként 1 lejnél (1 román lej több mint 7 hrivnya) magasabb áron, a földgáz esetében 1000 kilowattóra földgáz ára nem haladhatja meg a 250 lejt. Az árak befagyasztása a lakossági fogyasztók mellett vonatkozik az iskolákra, kórházakra, civil szervezetekre és egyházakra is.
A fogyasztók jelentős része energiaár-kompenzációban is részesül, amit az állam fizet a szolgáltatóknak. A villanyáram esetében az állam kilowattóránként 0,29 lejt fizet a szolgáltatónak a fogyasztó helyett, a gáznál is 33 százalékkal csökken a kilowattóra fogyasztói ára az állami kompenzációnak köszönhetően.
Virgil Popescu román ügyvivő energiaügyi miniszter a parlamenti szavazás után úgy vélte, hogy a jogszabály 15 millió románnak, a lakosság 70 százalékának nyújt védelmet a téli hónapokban, hogy ne kelljen nagyobb rezsiköltséget fizetniük tavalyhoz képest az időközben jelentősen megnőtt nemzetközi energiaárak miatt.
Bende Sándor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője, az ipari szakbizottság elnöke elmondta, hogy egy háromszobás lakás 150 kilowattóra villamos energia elfogyasztása esetén 150 lejt kellene fizetnie, amiből a kompenzáció 43,5 lej, így a számla végösszege 106,5 lej lesz. Ugyanekkora méretű lakás esetében a havi gázszámla 329,25 lejbe kerül, de a szabályozás hiányában a költség 500–600 lejre rúgna. A jogszabály emellett 19 százalékról 5 százalékra csökkentette a villamos energia és a gáz áfáját.
A törvényt üdvözölte Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is, aki emlékeztetett, hogy a szövetség már júliusban javasolta az energiaárak befagyasztását és kompenzálását, ami most megtörtént.
