Beszüntetik a működésüket és bezárnak a bankok jövő héten a Donyeck megyei Pokrovszkban – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál Vadim Filaskinnak a Donyeck Megyei Katonai Adminisztráció vezetőjének Telegram közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Filaskin azt írta: „A hét végéig a bankok még működnek Pokrovszkban, de hétfőtől már csak a banki automaták maradnak.” Mint jelezte, 38 ezer ember és mintegy 1900 gyerek maradt még a városban „Mindegyiküknek el kell menniük Ukrajna biztonságosabb régióiba” – hangsúlyozta.
Filaskin tegnap bejelentette, hogy Pokrovszkban és a hozzá tartotó területi közösségben jelentősen megerősítették a kijárási tilalmat.
Az orosz csapatok legnagyobb aktivitása jelenleg Pokrovszkban figyelhető meg. Az ellenség megpróbálja rohamozni az ukrán fegyveres erők állásait, miközben egyszerre támadja a várost és a közösséget. Ma az oroszok légibombát dobtak egy Pokrovszk melletti falura.
Európa legnagyobb földgázkészlete található a hollandiai Groningen alatt, de földrengésveszély miatt nem lehet kitermelni, így ez sem oldhatja meg az öreg kontinens orosz gázfüggését.
Az ország október 1-jén zárta be a gázmezőt. „Hollandiában reggel hat órakor véget ért a 2022. október 1-től tartó úgynevezett gázév. Az új év kezdete óta betiltották a gázkitermelést a mezőn a gyakori ember okozta földrengések miatt” – írták. Az 1970-es években 350 millió köbméter gázt termeltek a lelőhelyen, a bezárás előtt ez a szám 2 millió köbméterre csökkent.
Groningenben 1986-ban jegyezték fel az első kis rengéseket, amelyeket több száz hasonló követett. A legtöbb földmozgást azonban csak a műszerek érzékelik, de elegendők ahhoz, hogy kárt tegyenek az ingatlanokban, miután sűrűn ismétlődnek. 2012-ben aztán egy 3,6-es erősségű földrengés sújtotta a tartományt, ami után megszigorította a szabályokat a holland kormány.
Így a 2013-ban kitermelt 54 milliárd köbméter idénre 4,5 milliárdra esett vissza.
A régióban található csaknem 330 ezer ház majd harmadában keletkeztek károk, és több mint 3 ezret le is kellett bontani, mert lakhatatlanná vált. Közben persze az ingatlanok ára mélyrepülésbe került a környéken, és a lakosok a megítélt kártérítésekkel is elégedetlenek, hivatkozva egyebek mellett arra, hogy a Het Financieele Dagblad című újság szerint az inflációval kiigazítva a mező összesen 428 milliárd euró nyereséget hozott, amiből a holland állam 363 milliárdot zsebelt be az elmúlt 60 évben.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Elhalasztja az utolsó három, még működő atomerőművének bezárását Németország, tekintettel az energiahordozók várható hiányára. A döntéssel a német kormány egy két évtizede követett vezérelvet ír fölül, amely szerint meg kell szabadulni a nukleáris energiától – írja a The Wall Street Journal.
A még működő emslandi, isari és neckarwestheimi erőművet – amelyek az ország villamos energia-szükségletének 6 százalékát fedezik – az eredeti tervek szerint az év végéig állították volna le, ám a téli gázellátás bizonytalansága miatt felülvizsgálják az elképzeléseket. Erről három magas rangú, meg nem nevezett német kormánytisztviselő beszélt a lapnak.
A német kormány formális döntést még nem hozott – írta a WSJ, amely szerint a kérdésről várhatóan a parlamentnek is szavaznia kell.
A tisztviselők szerint néhány részlet még kidolgozás alatt van, a kabinet pedig megvárja majd a döntéssel annak az elemzésnek az elkészültét is, amely Németország téli energiaszükségleteit méri fel.
A jelentés még csak hetek múlva készül el, az azonban a lap szerint gyakorlatilag már eldőlt, hogy a három atomerőművel továbbra is számol a német kormány. Üzemidejük időleges meghosszabbításához két alapfeltétel ugyanis adott a tisztségviselők szerint: az egyik, hogy télen várhatóan gázhiánnyal kell számolni, a másik pedig, hogy az erőművek további működtetése nem jelent biztonsági kockázatot. „A reaktorok december 31-ig biztonságosak, és nyilvánvaló, hogy december 31-e után is biztonságosak lesznek” – idézte a WSJ az egyik forrását.
A lap emlékeztetett, hogy az atomerőművek tovább működtetésének kérdése politikailag érzékeny kérdés. Az atomenergia kivezetése, amelyet a jelenlegi koalíciós kormányt vezető szociáldemokraták és a zöldek kezdeményeztek, hosszú ideje fontos része a politikájuknak. Az atomerőművek bezárását az előző német kancellár kormánya pörgette fel a 2011-es fukusimai nukleáris katasztrófát követően. A WSJ megjegyezte: a konzervatívok szerint is érdemes kitolni a reaktorok működési idejét.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
A Nokia is bejelentette, hogy kivonulnak Oroszországból. A döntés a cég körülbelül kétezer dolgozóját érinti – számolt be az Index.
„A mostani körülmények között egyszerűen nem látunk lehetőséget arra, hogy folytassuk a tevékenységünket az országban ” – mondta Pekka Lundmark, a vállalat ügyvezető igazgatója, aki szerint a cégnek az Oroszország ellen hozott szankciók miatt kellett meghoznia a döntést.
Hozzátette, hogy a kivonulás ideje alatt még ügyfeleik rendelkezésére állnak, ezzel összefüggésben igyekeznek beszerezni a szükséges engedélyeket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a szankciók mellett ezt megtehessék. Hogy ez pontosan mennyi ideig fog tartani, egyelőre nem tudják.
A világszerte 90 ezer főt alkalmazó Nokia szerint a 2022-es gazdasági eredményeiket nem sodorja veszélybe az Oroszországból való kivonulás, viszont az év első negyedévének eredményeinél látható lesz az orosz–ukrán háború hatása.
Németországban töretlen az atomellenes konszenzus, így a pénteken három reaktor fejezte be működését, és idén az utolsó három is leáll.
Az atomenergia felhasználásának befejezését és a fosszilis fűtőanyagokkal működő erőművekről a megújuló energiaforrásra történő áttérést elsőként Gerhard Schröder kancellár balközép kormánya hirdette meg. Utódja, Angela Merkel kancellár először meg akarta hosszabbítani az atomerőművek élettartamát, de a 2001-ben a japán Fukusimában történt atomerőmű-baleset után visszavonta e döntését, és 2022-t jelölte meg az atomerőművek bezárásának végső időpontjaként.
A most leállítandó három erőművet először az 1980-as évek közepén helyezték üzembe. Közel négy évtizeden át láttak el elektromos árammal többmillió német háztartást.
Az egyik érintett erőművet – a brokdorfit, amely Hamburgtól mintegy negyven kilométernyire északnyugatra fekszik az Elbánál –, erőteljesen bírálták az atomenergia ellenzői az 1986. évi csernobili atomerőmű-baleset után.
A másik két erőmű közül az egyik, a grohndei, Hannovertől mintegy negyven kilométerre délre, a másik pedig Grundremmingenben, Münchentől nyolcvan kilométerre nyugatra található.
Németországban többen javasolták az atomerőművek leállításának újragondolását, arra hivatkozva, hogy a már működő erőműveknek viszonylag kevés a széndioxid-kibocsátásuk. Az atomenergia támogatói szerint az atomenergia segíthet Németországnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
Az új német kormány azonban a héten kijelentette, hogy az összes atomerőmű leállítása és a szénfelhasználás 2030-ig történő beszüntetése nem befolyásolja az ország energiabiztonságát, sem azt a célt, hogy a német legyen 2045-re „a legnagyobb európai klímasemleges gazdaság”.
Németország több szomszédja már leállította az atomerőműveit, illetve bejelentette, hogy ezt tervezi, míg mások kitartanak az atomenergia mellett, sőt, Franciaország újabb reaktorok építésére készül.
A három, még működő németországi atomerőművet – az emslandit, az isarit és a neckarwestheimit – 2022 végéig állítják le.
Az erőműbezárások következtében több munkahely megszűnik, de az RWE áramszolgáltató bejelentette, hogy a grundremmingeni atomerőmű hatszáz dolgozójának kétharmadát tovább foglalkoztatják a 2030-as évekig a bezárást követő munkálatokban. Az atomenergia-vállalatok minden erőmű bezárásáért közel 3 milliárd dollárt (977 milliárd forint) kapnak az államtól.
Steffi Lemke környezetvédelmi miniszter a héten kizárta, hogy az új generációs atomerőműveknek köszönhetően Németország ismét változtatna az irányvonalán.
„Az atomerőművek továbbra is magas kockázatú létesítmények, mert erősen radioaktív atomhulladékot termelnek” – mondta a miniszter a Funke médiacsoportnak adott interjújában.
A németországi atomerőművekben keletkezett több tízezer tonnányi atomhulladék sorsáról még nem született meg a végleges döntés. Szakértők szerint egyes hulladékok 35 ezer nemzedéknyi esztendő után is veszélyesen radioaktívak maradnak.
A kormány döntése szerint több mint 6 ezer dolgozót elbocsát, 300 kirendeltséget pedig bezár 2024-ig az államosított Privatbank, a pénzintézeti szakszervezet tiltakozik a tervezett létszámcsökkentés ellen – adta hírül strana.news hírportál hétfőn a kabinet vonatkozó dokumentumára hivatkozva.
A jelentés szerint a Privatbank optimalizálását a kormány a pénzintézet stratégiai fejlesztési tervében irányozza elő abból a célból, hogy az megfeleljen a „jó” bank célmodellnek. A tervek szerint 2024-re a Privatbanknak a 2020-ban meglévő 1688-ról 1250-re kell csökkentenie fiókjainak a számát. A pénzintézet leépíti a létszámot is, amelynek eredményeként 21,5 ezerről 15,5 ezerre csökken az alkalmazottak száma. A kormány az optimalizációval a Privatbank privatizációját készíti elő.
A pénzintézet szakszervezete tiltakozását jelentette be a tervezett létszámleépítés ellen. Szerinte az optimalizációt nem létszámcsökkentéssel, hanem a gépkocsiparkra, az őrző-védő szolgáltatásra, a piártevékenységre és médiára fordított kiadások visszafogásával kell megvalósítani.
Csehországban bezárták az egyik legrégebbi szénbányát annak ellenére, hogy jó minőségű feketeszenet hoztak belőle a felszínre, és ezen az úton menetelnek tovább.
Mérföldkőhöz érkezett február végén a cseh szénbányászat, felhozták az utolsó adag feketeszenet a CzSA nevű bányából Zaolsiben – adta hírül a Business Insider Polska. Csehországban már csak egy, ilyen minőségű szenet termelő bánya üzemel, amelyet CzSM-re kereszteltek. Ez 2022-ben fejezi be a termelést. A cseh kormány a barnaszénbányákat is be akarja zárni, amiről 2033-bsan vagy 2038-ban határoznak.
A koronavírus-járvány miatt visszafogott ünnepséget szerveztek az eseményre, végül is Csehország egyik legrégebbi szénmezőjén zárul le a szénbányászat története. Az elmúlt másfél évszázadban összesen több mint 144 ezer tonna szenet hoztak a felszínre. A legmélyebb alagutak 1200 méter mélységben vannak. A bánya úgy keletkezett 1951-ben, hogy a XIX. század felétől meglévő alagutakat összekapcsolták.
Még a CzSA bezárása előtt befejezte munkáját a Darkóv bánya. Mind a kettőt átadták asz állami Diamo vállalatnak, amelynek az lesz a feladata, hogy átszellőztesse és átmossa az alagutakat, és működtesse azokat, míg az utolsó síneket fel nem számolják. Ez 2022-ben lesz a CzSM bezárásával. Az utóbbi egyébként 2800 személyt és 800 alvállalkozót foglalkoztat. A Diamo a bezárt két bánya csaknem 2000 alkalmazottjából csak 500-at tudott átvenni.
Az elkövetkező hónapokban csaknem kétszáz európai repülőteret fenyeget a fizetésképtelenség, mivel a koronavírus-válság továbbra is veszteségeket okoz az ágazatban – jelentette be az ACI EUROPE, az európai repülőterek kollektív érdekeit képviselő lobbi-egyesület, közölte a Jevropejszka Pravda a Politicóra hivatkozva.
A szervezet szerint Európát a légi közlekedési rendszer nagy részének összeomlása fenyegeti, ha a kormányok nem tesznek többet az ágazat támogatására. Európában összesen 740 repülőtér található.
Az ACI Europe szerint 193 repülőtér van veszélyben. Az egyesület nem határozta meg, melyekről van szó, de kihangsúlyozta, hogy ezek elsősorban regionális repülőterek, amelyek mintegy 277 ezer munkahely megőrzését segítik elő.
„Nyolc hónappal a válság kezdete óta minden európai repülőtér pénzt költ arra, hogy nyitva maradjon, viszont a bevételek még a működési költségeket sem fedezik, nem is beszélve a tőkekiadásokról” – mondta Oliver Jankovec, az ACI Europe vezérigazgatója.
Kedden az ACI Europe az európai repülőterek szeptemberi utasforgalmának 73%-os csökkenéséről számolt be az előző év azonos időszakához képest.
Az ágazatban a karantén intézkedéseket vádolják azzal, hogy ennyire csökkent az utasok száma és közös európai tesztelési protokoll létrehozását szorgalmazza az üzleti élet megmentése érdekében.
