A CBAM ökológiai vámszabályozása alá tartozó ukrán export 93%-a, amely tavaly tesztüzemmódban kezdte meg működését, a kohászati ágazatra esik, a legnagyobb veszteségeket a vas- és hengerelt acélgyártás fogja elszenvedni ennek a vámnak a hatására így már 2030 után leállhat a vas, a tuskó és a hengerelt acél exportja – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a GMK Center elemzőinek kutatására hivatkozva.
A jelentés szerint a GMK Center kifejtette: „Ukrajnában az acél 89%-át Martin- vagy oxigénátalakító módszerrel állítják elő, ami meglehetősen magas átlagos szén-dioxid-intenzitást jelent. Ezért a CBAM bevezetése következtében Ukrajna elveszítheti az összes tuskó- és hengerelt termékek exportját: termékeink versenyképtelenek lesznek az EU-ban elektromos acélolvasztásos eljárással előállított termékekkel szemben.” A nyersvas értékesítése is leállhat, mivel 2030-ban a CBAM nyersvas-szállítási kifizetései elérhetik a tonnánkénti 160 dollárt.
Az ukrán cégek évente 55-60 ezer tonna fémterméket exportálnak az EU-ba: fémszerkezeteket, tartályokat, konténereket, csavarokat, srófokat stb. Az ilyen vállalatoknak nincs elsődleges vas- vagy acéltermelésük. Mivel azonban az acéltermékeket a CBAM szabályozza, az EU-importőröknek is adatokat kell szolgáltatniuk a CBAM-jelentéshez.
„Az ilyen adatok gyűjtése nehéz lehet, különösen, ha a vállalat nem közvetlenül vasat vagy acélt állít elő. A CBAM a kereskedelem új technikai akadályává válhat, és növelheti a kis- és közepes méretű exportőrök és importőrök adminisztratív költségeit. Az adatszolgáltatás nehézségei miatt negatív hatással van az exportárakra” – jelezték a GMK Center elemzői.
