A cseh állami hatóságok több tucat céget vizsgálnak, amelyekről azt gyanítják, hogy olyan országokon keresztül kerülték meg az oroszellenes szankciókat, mint Törökország és Kazahsztán.
Erről a Radio Prague International számolt be. A Cseh Nemzeti Bank ez év júniusában készült elemzése szerint továbbra is Csehországból szállítanak stratégiailag fontos katonai és gazdasági termékeket az Oroszországi Föderációba. A szankciók ugyanakkor elsősorban a fegyvergyártás növelését hivatottak megnehezíteni – hívják fel a figyelmet a cseh tévés újságírók.
A szankciók korlátozzák a külkereskedelmet, amelyből az Oroszországi Föderáció kifejezetten fegyverekre és fejlett technológiákra kaphat pénzt. A vállalatok azonban kijátsszák a korlátozásokat úgy, hogy harmadik országokon keresztül kereskednek.
A cseh STV GROUP cég 765 ezer eurós támogatást adott át Ukrajnának RPG-7 páncéltörő gránátvetők vásárlására. Erről az ukrán külügyminisztérium számolt be a Telegramon.
A csekket november 14-én adták át Ukrajna csehországi nagykövetségén.
A Külügyminisztérium hangsúlyozta, hogy az RPG-7 olyan fegyver, amely harci körülmények között is bizonyította nagy hatékonyságát.
„A katonai segély átadása újabb példája cseh barátaink szolidaritásának és támogatásának. Meggyőződésem, hogy ezek a hős katonáink kezében lévő gránátvetők jelentős szerepet játszanak az agresszor elleni védekezésben” – hangsúlyozta Vaszil Zvarics nagykövet.
Ukrajna és Csehország megállapodást írt alá a közös fegyvergyártásról, számolt be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Peter Fiala cseh kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján, tájékoztatott a Jevropejszka Ppravda.
Smihal elmondása szerint cseh kollégájával új típusú fegyverek szállításáról, az ukrán hadsereg kiképzéséről és rehabilitációjáról, valamint új projektekről a hadiipar területén tárgyalt.
„A mai napon két fontos megállapodást írtunk alá a védelmi ipar területén született megállapodások mellett” – mondta a kormányfő.
Az egyik ilyen megállapodás értelmében új tölténygyár épül Ukrajnában. A vonatkozó megállapodást a Sellier & Bellot és az Ukroboronszervisz írta alá.
Egy másik megállapodás a Colt CZ Group ukrajnai gépkarabély-gyártására vonatkozik. A dokumentumot a Česká zbrojovka és egy ukrán cég írta alá, amelynek nevét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.
Smihal hozzátette, hogy az ilyen megállapodások aláírása „nagy érdeklődést mutat a védelmi iparunkkal való együttműködés iránt”.
A cseh gazdák más kelet-közép-európai országok gazdáival együtt február 22-én nemzetközi tiltakozó akciót tartanak – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a News CZ cseh kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint egy csoport gazdálkodó hétfőn nehézgépekkel indult Prágába, ahol le akarják zárni az autópályát. Barbara Pankova, az agrárkamara sajtótitkára szerint nem lehet megjósolni, hány traktor és egyéb nehézgép indul meg a határra. „Nem zárhatjuk ki, hogy lezárják a határátkelőket és az utakat” – tette hozzá.
Közép- és Kelet-Európa mezőgazdasági szervezetei az Európai Unióval tárgyalnak a problémákról. Hétfőtől keddig a lengyelországi, cseh, szlovák, magyar, litván és lett mezőgazdasági szervezetek találkozója zajlott a lengyelországi Otrenbusiecben (Varsó külvárosában).
A cseh gazdák egy része elégedetlen az ország mezőgazdaságának helyzetével. A tiltakozás jeleként február 13-án tüntetést tartottak Tesnovban a földművelési Minisztérium közelében.
Ma 600-1000 traktor és egyéb mezőgazdasági gép gyűl össze Prágában. A gazdák azt tervezik, hogy eltorlaszolják az egyik prágai autópályát.
A tilalom oka a madárinfluenza. Kivételt képeznek azok a termékek, amelyeket olyan módszerrel dolgoztak fel, amely garantálja a betegség kórokozójának megsemmisülését.
Ukrajna korlátozta a tojás, és a baromfitermékek behozatalát Csehország egyes régióiból az országban lévő madárinfluenza miatt. Erről az Ukrán Állami Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Szolgálat Keleti Interregionális Főosztálya számolt be az Állami Állategészségügyi Felügyelő utasítására hivatkozva.
Prágában a Cseh Műszaki Egyetem támogatásával bemutatták azt a projektet, amely az Ukrán Nemzeti Repülési Egyetem 20 hallgatóját képezi ki. A hírt a Radio Szvoboda közölte.
Azoknak a diákoknak, akik az Oroszországi Föderáció ukrajnai teljes körű inváziója következtében elvesztették a lehetőséget a repülési képzésre, most lehetőségük van a Karlovy Vary-i repülési bázison tanulni.
Ukrajnában a repülési gyakorlat nem lehetséges, ezért a hallgatók Csehországban edzenek, hogy az ukrán légiközlekedés jövőjét képzett személyzettel biztosítsák.
Petr Pavel cseh államfő az euró csehországi bevezetésére irányuló intézkedéseket sürgetett hétfőn, hivatalba lépése utáni első újévi üzenetében.
Eljött az idő, hogy konkrét lépéseket tegyünk e kötelezettségvállalás teljesítése felé – szögezte le az elnök. Szavai szerint a közös uniós valuta bevezetése jelenti a jövőt „egy nyitott és exportorientált gazdaságú” közép-európai országnak.
Csehország hivatalos fizetőeszköze jelenleg a korona. Prága a többi tagországgal összhangban az ország húsz évvel ezelőtti uniós csatlakozásakor vállalta az euró bevezetését, de ennek nincs megszabott határideje.
A Petr Fiala miniszterelnök vezette cseh kormány még nem döntött az euró bevezetésének időpontjáról. Egy frissen életbe lépett jogszabály azonban lehetővé teszi azoknak a vállalatoknak, amelyek forgalmuk nagy részét euróban bonyolítják, hogy számláikat is ebben a pénznemben állítsák ki. A cseh kereskedelmi kamara szerint már most is sok nagy cég euróban számláz egymásnak.
Finnország és Csehország kártérítést fizet a hazatérő ukránoknak. A kifizetéseknek ösztönözniük kell az országból való korai távozást.
A finn belügyminisztérium támogatást fizet azoknak az ukránoknak, akik úgy döntenek, hogy 2024. január 1-től önként visszatérnek hazájukba. Az ukránok 5,3 ezer euró értékben kapnak segítséget. A program csak azokra vonatkozik, akik nem kaphattak menedékjogot Finnországban, vagy meggondolták magukat az igénylés kapcsán.
A cseh köztársasági elnök aláírta az Ukrajnába való visszatérés mellett döntött menekültek megsegítéséről szóló törvényt. A kifizetések címzettjei visszatérhetnek majd Csehországba, de csak akkor, ha visszaadják a nekik nyújtott támogatás felét.
Csehország 10 millió dolláros támogatást nyújt a Harkivi terület egészségügyi intézményeinek támogatására – közölte Oleh Szinyehubov kormányzó csütörtökön a The Kyiv Independent szerint.
Az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segélyeket nyomon követő Kieli Világgazdasági Intézet adatai szerint Csehország október 31-ig csaknem 1,6 milliárd dollárt ajánlott fel Ukrajnának.
A cseh monetáris politikai döntéshozóknak komoly fejtörést okozhat, hogy az infláció novemberben az enyhülés jeleit mutatta, de továbbra is jelentősen a célérték felett maradt. Mindez átírhatja a kamatcsökkentésről szóló terveiket a havi ülésük előtt, így a lazítás is kitolódhat.
A helyi statisztikai hivatal hétfői jelentése szerint Csehországban a fogyasztói árak 7,3%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami enyhe csökkenést jelent az előző hónapban mért 8,5%-hoz képest. Bár az adat kissé meghaladta a becsléseket, a jegybank szerint a tendencia így is összhangban van az előrejelzésükkel, amely januárban erőteljes lassulást prognosztizál, megközelítve az 1%-3%-os tűréshatár felső határát – írja a Bloomberg.
Annak ellenére, hogy az infláció az előző hónapokban folyamatosan csökkent, a negyedik negyedévben átmeneti fellendülés indult be a tavalyi energiatámogatások hatásának elhalványulása miatt. A következő évben várható lassulás miatt a csehek csatlakozhatnak a magyar és a lengyel központi bankokhoz, amelyek már megkezdték a lazítást.
A 300 milliárd dollár értékű cseh gazdaság a potenciális recesszió szélén áll, mivel a háztartások visszafogják kiadásaikat, az exportfüggő iparágak a Németországból érkező kereslet gyengülésével szembesülnek, a kormány pedig költségvetési megszorításokat tervez.
Jiri Polansky, az Erste Group Bank AG prágai egységének elemzője megjegyzi: „Még mindig kissé hajlunk annak lehetősége felé, hogy a jegybank decemberben 25 bázisponttal csökkentheti a kamatokat. Tekintettel azonban a januári inflációval kapcsolatos jelentős bizonytalanságra, nem zárhatjuk ki, hogy stabilan tartja őket, és jövőre halasztja az első kamatcsökkentést”.
A múlt hónapban a testület tagjainak többsége az irányadó kamat 7%-os szinten tartása mellett szavazott, ami közel negyedszázada a legmagasabb szint. Ezt a döntést az áruk és szolgáltatások árának hagyományos januári emelkedésével kapcsolatos aggodalmak befolyásolták. A következő monetáris politikai ülést december 21-én tartják.
A központi bank által szorosan figyelemmel kísért, a belső nyomást tükröző maginflációs mutató novemberben 3,9%-ra mérséklődött, ami kissé elmarad a hónapra prognosztizált 4%-tól.
