A Legfelső Tanács ratifikálta az Ukrajna, valamint Franciaország és Dél-Korea közötti támogatási és kölcsönszerződést. Erről a Gazdasági Minisztérium számolt be.
A Franciaországgal kötött, a kritikus infrastruktúra és a gazdaság kiemelt ágazatainak helyreállítását és támogatását célzó támogatási megállapodás 200 millió euró bevonását teszi lehetővé.
A Gazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint a forrásokat a kritikus infrastruktúra rekonstrukciójára és helyreállítására fordítják olyan ágazatokban, mint az egészségügy, a mezőgazdaság, a vízellátás és a vízelvezetés, a hulladékfeldolgozás, az aknamentesítés és a lakóépületek helyreállítása. Ebből 60 millió eurót az energiaszektor támogatására fordítanak.
A Koreával kötött, a Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Alapból (EDCF) nyújtott kölcsönökről szóló, 2024–2029 közötti időszakra szóló keretmegállapodás 2,1 milliárd dollár értékű EDCF hitelprojektek fogadását írja elő Ukrajnában.
A Gazdasági Minisztérium megjegyezte, hogy ezeket a forrásokat eszközök vásárlására és helyreállítási projektekre fordítják.
2,3 milliárd dollárnyi segélyt utal Dél-Korea Ukrajnának – közölte az ország külügyminisztériumának vezetője, Cho Thae El a NATO-országok és partnereik külügyi vezetőinek találkozóján.
A támogatás egy közép- és hosszútávú segélycsomag, amelyet 2024-től nyújtanak Ukrajnának.
Emellett Dél-Korea 12 millió dollárt különít el a sebesült ukrán katonák rehabilitációs központjainak munkájára.
A miniszter kiemelte, hogy országa nem szállít Ukrajnának fegyvereket és lőszereket, de humanitárius és pénzügyi segítséget igen – írja az UNIAN.
A dél-koreai kormány 70 mentőautót adott át az Ukrán Egészségügyi Minisztériumnak, hogy a háború alatt sürgősségi orvosi ellátást biztosítsanak – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál az ukrán kormány sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint korábban 30 autót szállítottak Ukrajnába Szöulból. Dél-Korea az elmúlt hónapokban összesen 100 mentőautót adott át Ukrajnának humanitárius segélyként. A járműveket olyan betegek létfontosságú ellátására használják majd, akiknek életben tartásra van szükségük a kórházakba és a kórházak közötti szállítás során. A mentőautók olyan berendezésekkel vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik a betegek életmentő támogatását a szállítás során.
Szeptemberben vált ismeretessé, hogy Dél-Korea pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának az újjáépítéshez. A mértéke 2,3 milliárd dollár. Később Ukrajna gazdasági minisztere, Julija Szviridenko azt mondta, hogy az első szakaszban a Dél-Koreától felvett hiteleket felszerelések szállítására, 2025-től pedig helyreállításra lehet felhasználni.
Ezenkívül Szöul hamarosan 12 millió dollárt biztosít katonai rehabilitációra a NATO Ukrajnának szánt vagyonkezelői alapján keresztül. A NATO Katonai Orvosi Klinikai Rehabilitációs Központ sebészeti beavatkozást, pszichológiai kezelést, kutatást, oktatást és képzést biztosít a sebesült ukrán katonák számára.
Dél-koreai résztvevővel bővülhet a Hmelnickij atomerőmű területén tervezett új beruházás.
Háborús környezetben akar a Hmelnickij atomerőmű két, szovjet tervezésű atomblokkja mellé két hasonlót – de értelemszerűen orosz részvétel nélkül – felépíteni, további kettőt pedig az Ukrajnában egyelőre idegen amerikai technológiával. Már az sem kizárt, hogy az amerikai alapokon kifejlődött dél-koreai atomiparnak is jut szerep.
Ugrásra készek a dél-koreai cégek
Az Enerhoatom vezérigazgatója, Petro Kotyin infrastrukturális és nukleáris projektekkel kapcsolatos együttműködésről tárgyalt a Koreai Köztársaság nagykövetével, Kim Hjongtével (Kim Hyung-Tae). Petro Kotyin tájékoztatta partnerét, hogy Ukrajna készül az első, Westinghouse tervezésű, AP 1000-es rektorral szerelt blokk megépítésére, és befejezne másik két blokkot a Hmelnickij Atomerőmű területén, továbbá az ország valamely részén létesülne egy Holtec technológiájú kis moduláris reaktor.
„Az Enerhoatom partnereket keres projektjeinkhez. Már vásároltunk egy reaktorszigetet a Westinghouse cégtől a Hmelnickij 5. blokkjához, és örömmel vesszük figyelembe a koreai cégek ajánlatát a turbinaszigettel kapcsolatban” – idézi Petro Kotyint a társaság közleménye. Az ukrán atomerőmű-társaság azt is szeretné, ha a koreai Hyundai részt venne egy gáthíd építésében a Dnyeper folyón, amely Kamjanka-Dnyiprovszka és az Enerhodar melletti Nyikopol között haladna.
A nagykövet támogatását fejezte ki Ukrajna mellett. Egyebek mellett jelezte, hogy országa elítéli Oroszország ukrajnai invázióját, csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz, humanitárius segélyt és támogatást nyújtott Ukrajnának, főként az energiatermelő szektorának. A koreai cégek érdeklődnek az építési projektekben való részvétel és az ukrán cégeknek történő szállítás iránt. E szándékaikban élvezik a koreai kormány segítségét.
Évekkel ezelőtt indultak az előkészületek
Petro Kotyin épp két éve nyilatkozott a Világgazdaságnak arról, hogy az ukrán atomipar az oroszról az amerikai atomtechnológiára vált. Azóta beszámoltunk a megvalósítás egyes lépcsőiről is, mindenekelőtt az ukrán atomerőművek fűtőelemváltásának előkészítéséről, amely decemberben már a szállítás indításánál tartott. A nagy bejelentés azonban ez év januárjában érkezett.
Akkor állapodott meg Ukrajna a Westinghouse-zal arról, hogy az amerikai cég fejezi be a Hmelnickij Atomerőmű területén lévő két blokk építését, és felépíti a két újat.
Bulgáriából orosz, az USA-ból helyi reaktor érkezik
Az előbbi kettő, azaz a Hmelnickij 3. és 4. blokk orosz berendezéseit az ukrán fél Bulgáriából várja. E blokkok építése még a nyolcvanas években indult, de a munka leállt. A másik kettőt a Westinghouse szállítaná. Az építkezés még az idén nyáron vagy az ősszel indulna, hogy mielőbb új kapacitások álljanak rendelkezésre az energiarendszert ért háborús károk kompenzálására German Galuscsenko energiaügyi miniszter érvelése szerint. Megjegyzendő, hogy bár egy atomerőmű építése még gyorsított ütemben is évekig tarthat, ezt az időt most lerövidítheti, hogy a 3. és a 4. blokk orosz reaktortestei Bulgáriában már készen vannak, és a Westinghouse is olyan, 3+ generációs (biztonsági és szabályozhatósági szempontból továbbfejlesztett) reaktort építene Ukrajnában, amelyet már legyártottak. A miniszter a blokkok átadásának várható idejéről annyit mondott, hogy addig a 3. blokk esetében mintegy két és fél évnek kell eltelnie akkortól, hogy Bulgáriából megérkeznek a VVER 1000-es reaktorok. German Galuscsenko a négy blokk építéséhez szükséges jogszabályalkotást párhuzamos folyamatnak nevezte.
A dél-koreai kormány ultimátumot adott a gyakornok és rezidens orvosoknak: az egészségügyi minisztérium hétfői közlése szerint ha csütörtökig nem veszik fel a munkát, akkor legalább három hónapra felfüggesztik praxisengedélyüket. „Fontos kiemelni, hogy az engedély felfüggesztése bekerül a nyilvántartásba, ami később hatással lehet karrierjükre, például a külföldi munkavállalási lehetőségekre” – közölte Pak Minszu miniszterhelyettes.
Az orvosi kamara (KMA) zsarolásnak minősítette a bejelentést, szerinte ezáltal ellehetetleníthetik a pályakezdő orvosok munkavállalását. A tiltakozás oka, hogy a kormány legkorábban idén márciusban országos szinten kétezer fővel bővíteni tervezi az orvosi egyetemekre felveendő hallgatók számát, ami jelentős növekedés lenne a jelenlegi 3058 képzési helyhez képest. A kormány szerint égető szükség van a bővítésre, mert kevés az aktív orvosok száma az országban.
A szöuli rendőrség hétfői közleménye szerint nyomozást indítottak a KMA vezető tisztségviselői, valamint a gyakornok és rezidens orvosok szövetsége (KIRA) vezetői ellen emberéletek veszélyeztetése címén, és a hatóságok közölték, hogy törvénysértés megállapítása esetén súlyos büntetések szabhatók ki.
rendőrség amiatt is nyomoz, hogy egy orvosokból álló csoport a gyanú szerint az interneten arra buzdítja a gyakornokokat: töröljék a betegek adatait a kórházak adatbázisából, mielőtt felmondanak. A tiltakozás egy héttel ezelőtti kezdete óta országos szinten 9006 rezidens, illetve gyakornok hagyta ott az állását ténylegesen, de összesen több mint 10 ezer orvos mondott fel. Az ország legtöbb orvosi egyetemén a hallgatók nem vesznek részt az előadásokon.
A helyi média számos olyan esetről számolt be, amelyben betegek veszélybe kerültek, illetve amely az egészségügyi rendszer összeomlásával fenyeget. Voltak olyan idős betegek, akik azért haltak meg, mert a sztrájk okozta orvoshiány miatt nem kaptak ellátást – állítják médiumok. A legnagyobb kórházakban a felére csökkentették a tervezett műtétek számát.
A kormány ennek ellenére továbbra is kitart a kvótaemelés mellett, és nem akar tárgyalni az orvosokkal.
Dél-Korea támogatja Ukrajnát az agresszor elleni harcban. Így az ország azt tervezi, hogy platformokat ad át Kijevek egy „okos város” fejlesztésére, amelyet a háború utáni újjáépítéshez használnak majd fel.
Erről a Yonhap számolt be a koreai miniszter hivatalára hivatkozva.
Won Hee-ryong dél-koreai föld-, infrastruktúra- és közlekedési miniszter Lengyelországba utazott. Ott találkozik ukrán tisztviselőkkel, és megvitatja Ukrajna újjáépítési projektjeit az Oroszországi Föderációval vívott háború után, és különösen Dél-Korea részvételét ebben a folyamatban.
A tervek szerint szándéknyilatkozatot ír alá az ukrán infrastrukturális minisztériummal is az „okos város” létrehozását illetően.
A dél-koreai kormány jelentősen kiterjesztette számos ipari termék Oroszországba és Fehéroroszországba irányuló exportjának korlátozását.
A hírt a Yonhap közölte – írja az Ukrinform.
A dél-koreai Kereskedelmi, Ipari és Energiaügyi Minisztérium szerint további 741 vegyi anyagokkal, acéllal, autókkal, gépekkel, kvantumszámítógépekkel és más termékekkel kapcsolatos árut vettek fel az Oroszországba és Fehéroroszországba szállítani tilos áruk listájára.
Ezért a listán szereplő termékek száma összesen 798. A döntés április 28-án, pénteken lép hatályba. Állítólag azért született ez a döntés, mert nagy a valószínűsége annak, hogy ezeket a tárgyakat az importáló országok fegyverekhez és katonai célokra használják majd.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A fogyasztók megtévesztése miatt 2,2 millió dollára bírságolta meg a dél-koreai trösztellenes hatóság a Teslát. A vád szerint az autógyártó cég a honlapján nem tájékoztatta az ügyfeleit, hogy a járművei mennyivel kisebb távot tudnak megtenni egy töltéssel hideg időben – számolt be a VilágGazdaság.
A hatóság közleménye szerint a Tesla autóinak hatótávja ilyen körülmények között több mint 50 százalékkal is csökkenhet. A hír ismét előtérbe helyezheti az időjárás és az elektromos járművek teljesítménye közötti összefüggéseket.
A Koreai Méltányos Kereskedelmi Bizottság (KFTC) szerint a Tesla túlzó állításokat tett az ügyfeleinek arra vonatkozóan, hogy az elektromos autói egyetlen feltöltéssel mekkora távolságot tudnak megtenni, illetve azt sem közölte pontosan, hogy mennyivel költséghatékonyabb az elektromos meghajtás a benzines autókhoz képest. A dél-koreai hatóság rámutatott, a Tesla helyi honlapján 2019 augusztusa óta szerepelnek téves adatok az autók teljesítményére vonatkozóan – erről a Reuters Connect írt.
A KFTC keddi közleménye szerint a Tesla autóinak hatótávolsága akár 50,5 százalékkal is csökkenhet hideg időben ahhoz képest, ami a weblapon szerepel. Az amerikai gyártó a honlapján elismeri, hogy a télen szükség van bizonyos lépésekre az autók védelme érdekében. Arról azonban nem írnak, hogy a járművek kevesebbet futnak egy töltéssel, ha a hőmérő higanyszála mínuszba fordul.
Egy dél-koreai fogyasztóvédelmi csoport, a Citizens United for Consumer Sovereignty 2021-ben már felhívta a figyelmet arra, hogy az elektromos járművek hatótávolsága akár 40 százalékkal is csökkenhet a hidegben. Mint írták, ennek oka, hogy a mínuszokban a kocsiknak több energiát kell használniuk a fűtés miatt. A fogyasztóvédők szerint a Tesla autói kifejezetten rosszul bírják a hideget.
Denisz Smihal miniszterelnök az együttműködés megerősítéséről tárgyalt a dél-koreai kormányfővel, és felajánlotta elektromos autók gyártásának elindítását Ukrajnában – adta hírül pénteken az Ukrajinszka Pravda hírportál a kormányfő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Smihal azt írta: „telefonbeszélgetést folytattam Han Dokszuval a Koreai Köztársaság miniszterelnökével. Megköszöntem neki Ukrajna következetes támogatását, a humanitárius és nem letális katonai támogatás nyújtását.”
A két kormányfő megvitatta a nagy háborúval járó kihívásokat és a jövőbeli együttműködés ígéretes irányait „Számítunk a dél-koreai támogatások bővülésére az energetikai infrastruktúra javításához szükséges berendezéseket tekintve. Kitértünk a háború utáni újjáépítésre és a koreai vállalatok részvételére az újjáépítésben” – emlékeztetett Denisz Smihal, megjegyezve, hogy dél-koreai kollégájának elsősorban elektromos autók gyártásának a beindítását javasolta Ukrajnában.”
Mint hírportálunk tegnap beszámolt róla, Denisz Smihal egy interjúban kijelentette: a teljes áramszünet esetére már megvannak a tervek a helyi hatóságok számára, és létre vannak hozva a legyőzhetetlenségi pontok Ukrajna-szerte, de a black out leküzdése így is 7-10 napot vehet igénybe.
A dél-koreai kamionosok országos sztrájkja miatt csaknem száz benzinkúton nincs üzemanyag, és ezek többsége a Szöulban, valamint a fővároshoz közeli, sűrűn lakott területeken található – írja az Al-Dzsazíra. A november 24-én kezdődött, a minimálbérprogrammal kapcsolatos munkabeszüntetés során a kamionosok és a kabinet már két alkalommal tárgyaltak, ám a feleknek nem sikerült megegyezniük.
Mivel az üzemanyag- és építőanyag-készletek egyre fogynak, Jun Szogjol dél-koreai elnök vasárnap elrendelte a munkába való visszatérésük előkészítését az olajfinomításban és az acélgyártásban dolgozó járművezetőknek. Az államfő a múlt héten a cementiparban dolgozó 2500 teherautósofőrnek adott ki ilyen utasítást, a távol-keleti ország történetében először.
A Koreai Szakszervezetek Szövetsége (KCTU) elítélte az elnök munkára kötelező utasítását, és tárgyalásokra szólította fel a kormányt. A KCTU közölte, hogy ma az általános sztrájk részeként országszerte 15 helyszínen tartottak gyűléseket, amelyeken mintegy 25 ezer munkavállaló vett részt. Jun Szogjol kijelentette, hogy a kormány nem fog engedni a szakszervezet követeléseinek, és a megmozdulásokat Észak-Korea nukleáris fenyegetéséhez hasonlította.
A kormány ugyanakkor azt is közölte, hogy a minimálbérprogramot további három évvel meghosszabbítja.
Az ipari minisztérium szerint a munkabeszüntetések eddig több mint 2,5 milliárd dollárnyi kárt okoztak. A koreai korrupcióellenes bizottság pedig közölte, hogy a múlt héten vizsgálatot indított annak kivizsgálására, hogy a kamionsofőrök szakszervezete tisztességtelenül tagadta meg a munkát, vagy sem. A szakszervezet nem működik együtt a vizsgálatban – árulta el a bizottság egyik tisztviselője.
