Lengyelország betiltotta a gabona valamint már élelmiszerek importját Ukrajnából, hogy megvédje mezőgazdasági ágazatát – közölte egy kormánytisztviselő.
Az Európai Unióban termesztett gabonaféléknél olcsóbb ukrán gabona nagy mennyiségben maradt a közép-európai államokban a logisztikai szűk keresztmetszetek miatt, ami a helyi gazdák árát és eladásait sújtotta – közölte a Sky News.
Ez politikai problémát jelent a kormányzó Jog és Igazságosság párt számára a választások évében.
„Ukrajna változatlan barátai és szövetségesei vagyunk és maradunk. Támogatni fogjuk és támogatjuk az országot. De minden államnak, minden hatóságnak, minden esetben kötelessége, hogy megvédje polgárai érdekeit” – mondta Jaroslaw Kaczynski, a Jog és Igazságosság (PiS) nevű kormányzópárt elnöke.
Kaczynski elmondta, hogy Lengyelország kész tárgyalásokat kezdeni Ukrajnával a gabonakérdés rendezéséről, éppen ezért az ukrán felet már értesítették a döntésről.
Mintegy 27 ezer tonna hamis élelmiszert, köztük legkevesebb 15 millió liter hamisított, vagy módosított minőségű alkoholt, köztük főként égetett szeszt és bort foglaltak le átfogó nemzetközi művelet keretében Európában – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete (Europol) csütörtökön.
Az uniós szervezet tájékoztatása szerint az év első felében végzett művelet a fogyasztók egészségét súlyosan károsító hamis vagy hamisított, lejárt szavatosságú, vagy uniós engedéllyel nem rendelkező élelmiszerek és italok gyártóinak és forgalmazónak felkutatására irányult.
Az illetékes uniós és nemzeti hatóságok által az élelmiszer-ellátási lánc egészében, vásártereken és üzletekben, valamint az online piacokon végzett ellenőrzés eredményeként nyolc bűnözői hálózatot számoltak fel. Nyolcvan ember ellen adtak ki elfogatóparancsot, a csalókkal együttműködő 137 embert jelentettek fel, legkevesebb 175 büntetőeljárást indítottak, és 2078 dossziét nyitottak közigazgatás rendje elleni bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt.
A lefoglalt, az egészségre komoly fenyegetést jelentő termékek között főként drága alkoholos italok, valamint étrend-kiegészítők, hús és húskészítmények, halfélék és más tengeri termékek, tejtermékek, a gabonafélék és azokból származó termékek, valamint romlott gyümölcsök és zöldségek szerepeltek.
Egyes eseteket kiemelve egyebek mellett közölték, egy olasz pincészet módosított minőségű borokat állított elő és forgalmazott. A termelő vizet és cukrot adott a borhoz, vagy természetes aromákat használt. Egyes esetekben a ténylegesnél magasabb alkoholtartalmat tüntetett fel. Az olasz hatóságok a boraszat 10 alkalmazottját előállították és 1 millió liter módosított minőségű bort foglaltak le.
Spanyolországban 11 embert állítottak elő, mert gardénia nevű dísznövényből készített hamisított fűszert árultak sáfrányként. A mintegy 750 ezer euró értékű, 10 ezer kilogrammnyi hamisított árut lefoglalták.
Az élelmiszer-biztonságért felelős portugál hatóságok fogyasztásra alkalmatlan húst találtak nem csak áruházak polcain, hanem titkos vágóhidakon is. A nyomozás felderítette, hogy az elkövetők megfelelő engedéllyel nem rendelkező telepeken rossz higiéniai körülmények között és állatorvosi ellenőrzés nélkül neveltek sertéseket. Az előállított hús nem volt nyomon követhető, és nem felelt meg a fogyasztásra vonatkozó minimumfeltételeknek sem – tájékoztatott közleményében az uniós szervezet.
Az ENSZ képviselői szerint még több millió tonna élelmiszer vár arra, hogy elszállítsák Ukrajnából – írja a Guardian.
Eddig több mint 1 millió tonna gabonát és egyéb élelmiszert exportáltak Ukrajnából a Törökország és az ENSZ által közvetített gabonamegállapodás keretében.
Amir Abdulla ENSZ gabonamegállapodás koordinátora szerint a pár hete megszületett megállapodásnak köszönhetően enyhült az élelmiszerválság, de hozzátette, hogy még sokkal több gabonát kell elszállítani, hogy legyen hely a silókban az új betakarításból származó termésnek is.
A hajdina szinte „pszichológiai barométer” lett Ukrajnában. Azonnal eltűnik a üzletek polcairól, amint a lakosság problémákat sejt az országban. Ismertebb nevén a „grecska” árrekordokat dönt, helyenként már körülbelül 100 hrivnyába kerül kilogrammonként.
Volodimir Sehedin volinyi farmergazda több hajdinát vetett idén, mint az előző szezonokban. Ez azonban nem elég, nagy a kereslet a hajdina iránt.
Tavaly valamivel több mint 100 ezer tonna hajdinát takarítottak be az ukrán gazdák. A statisztikai adatok szerint azonban a népszerű gabonafélék fogyasztása csaknem kétszeresére nőtt. Korábban a hajdinát Oroszországból importálták, hogy kompenzálják a hiányt.
„A mi piacunkra két évig olcsóbban árulták, mint a sajátjukon, egyfajta dömping volt. Ez a mi gazdáink, a hajdina termesztésére vonatkozó gazdasági motivációját szinte a minimumra csökkentette. 2019-ben a hajdina 11 hrivnyába került a boltokban, olcsóbb volt, mint nálunk a termesztés önköltsége” – mondja Szerhij Hromovij, a Nemzetközi Hajdina Szövetség igazgatója.
20 év alatt a hajdina vetésére kijelölt termőterület a több mint 700 ezer hektárról 2021-re 84 ezerre csökkent. Az ukrán gazdák számára veszteségessé vált annak termesztése, mivel az Oroszországi Föderációból importálták.
Milyen árakra számíthatunk a jövőben?
Az Oroszországi Föderáció teljes körű inváziója kezdete óta az országban hajdinahiány alakult ki a hazai piacon. Éppen ezért tavasszal az ára kétszeresére nőtt. Ennek ellenére az ukránok szinte azonnal „lesöprik” a polcokról, és egyfajta hiány alakult ki.
A gazdák és a szakemberek arról biztosítanak, hogy a hajdina hiánya nem tart sokáig, és az ára is hamarosan csökkenni fog. Már csak meg kell várnunk az új termést.
„20-30 százalékos árcsökkenésre lehet számítani a boltokban” – vélik a szakemberek.
Ukrajnában az Agrárpolitikai Minisztérium szerint nem lesz hiány zöldségből és gyümölcsből.
Az országban mindig többlettermelés volt az említett árucikkekből, s a Vinnicjai, Csernyivci, Hmeljnicki, Lembergi és Poltava megyei földek termései teljesen kielégítik az ország szükségleteit – közölte a minisztérium.
Hozzátették, hogy több régióban is növelték az elültetett zöldségek mennyiségét, hogy fedezzék a hiányt. A Herszon megyében termesztett dinnye szállításában azonban előfordulhatnak fennakadások.
Országos viszonylatban Kárpátalja nem számít klasszikus értelemben vett mezőgazdasági régiónak. Ennek ellenére Kárpátalja továbbra is fontos szereplője marad az ország mezőgazdasági rendszerének. A háborús helyzet következtében pedig megnőtt a szerepvállalása, hiszen már idén is nagyobb mennyiségben zajlik a vetés, különösen a kukorica és napraforgó esetében.
Belgiumban három nagy élelmiszer áruházlánc – az Aldi, a Carrefour és a Colruyt – korlátozza a liszt és az étolaj vásárlását – írja a belga RTL Info.
A több helyen már félig üres polcok mellett hirdetőtáblákon értesítik ügyfeleiket az alkalmanként és vásárlóként engedélyezett mennyiségről.
Az érintett vállalatok közleménye szerint az intézkedés csak megelőző jellegű, és célja az, hogy megakadályozzák a pánikvásárlást és az élelmiszerek felhalmozását, amely ellehetetlenítené a később érkezők ellátását.
A belga vásárlók többsége egyelőre nem nyugtalan, és arról számol be, hogy míg a koronavírus-járvány kezdetén valóban hatalmas élelmiszerkészleteket halmozott fel otthonában, az ukrán-orosz háború miatt nem tart élelmiszerhiánytól.
A brüsszeli Solvay-ULB közgazdasági egyetemnek az élelmiszerfogyasztással foglalkozó szakértője, Pierre-Alexandre Billiet szerint a három belgiumi hipermarketlánc döntése kontraproduktív, mert az éppen a pánikhangulatot és a felvásárlást idézheti elő egy olyan időszakban, amikor a fogyasztók mindenhol az élelmiszerellátással kapcsolatos aggodalmakról olvashatnak.
A szakértő ugyanakkor elismerte, hogy egyes termékek árában akár 15-20 százalékos áremelkedés is várható az év végéig, amely egyes alapanyagok hiányára és az energiaárak növekedésére vezethető vissza. Billiet szerint a fogyasztók többsége arra kényszerül majd, hogy változtasson eddigi szokásain.
Az ukrán kormány határozatot fogadott el az import élelmiszerek Ukrajnába való szállításának és forgalmazásának egyszerűsített eljárásáról, közölte a Hvilya. Az ukrán üzletekben és szupermarketekben korábban kizárólag ukrán nyelvű tájékoztatóval ellátott importterméket lehetett értékesíteni.
Február 24.-én tanácskozást tartottak a megyei hatóságok és a Kárpátalja területén működő vállalkozások vezetői. Ez utóbbiak hangsúlyozták, hogy elegendő élelmiszer, üzemanyag és egyéb alapvető fontosságú termék áll a lakosság rendelkezésére.
A tanácskozás célja az volt, hogy felmérjék a tartalékokat, felügyeljék a forgalmazásra kerülő termékek mennyiségét és megelőzzék az esetleges piaci spekulációkat.
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
For some context, barges on inland waterways haul about 5%-10% of German freight, with about 80% of that on the #Rhine, including a third of domestic crude oil, natural gas, and coal shipping.https://t.co/YoL2ZnNtJqpic.twitter.com/wNmFXeUHmu
Ukrajna az Európai Unió negyedik legnagyobb élelmiszer-beszállítója, különösen a gabona- és növényolajimport jelentős. Konfliktus esetén a szállítási láncok megszakadnának – hívja fel a figyelmet a brüsszeli Politico.
„Az élelmiszerellátás biztonságának nagyon fontos érvnek kellene lennie amellett, hogy miért nem szabadna sor kerülnie egy katonai konfliktusnak. Félek, hogy a döntéshozók ezt a szempontot nemigen veszik figyelembe” – nyilatkozta annak a brüsszeli irodának a vezetője, melyet Ukrajna üzleti körei tartanak fenn az EU központjában.
Egyelőre nincsenek tervek a vészhelyzetre – ismerte el az Európai Unió egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú hivatalnoka, hozzátéve, hogy a geopolitikával és biztonsággal foglalkozó osztályok aktívan elemzik az Ukrajna körül kialakult helyzetet, de az agrárrészleg egyelőre nem kapott erre utasítást. Amikor az uniós mezőgazdasági miniszterek összegyűlnek, akkor ők sem foglalkoznak ezzel.
Látszólag ez érthető, hiszen az Európai Unió maga is élelmiszer-exportőr, és Ukrajna részesedése mindössze 4,9 százalék az uniós élelmiszer-importból. Csakhogy néhány fontos élelmiszerből az Európai Unió szinte teljesen az ukrán importtól függ. A napraforgóolaj 88 százaléka Ukrajnából érkezik az Európai Unióba, a repceolaj 41 százaléka, a méz 26 százaléka.
A legnagyobb kihívás egy rövid távú ellátási sokk – mondta a Politicónak Ukrajna gazdasági miniszterhelyettese. Tarasz Kaska különösen arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió kukoricaimportjában Ukrajna jelentős szerepet játszik. Ennek pedig nagy jelentősége van az állattenyésztésben, így az Európai Unióban mindenütt gondban lehetnének a csirke- és disznófarmok, hiszen nem könnyű gyorsan alternatívát találni az állatok ellátására.
