Egy éven belül több mint 288 ezer német költözött külföldre. Egy friss felmérés szerint főleg a magasan képzett szakemberek fontolgatják a távozást, és sokan nem is terveznek gyors visszatérést.
Egyetlen év alatt több mint 288 000 német állampolgár költözött külföldre. Ezt a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai (Destatis) bizonyítják.
Egy friss, az Indeed állásportál megbízásából készült felmérés szerint a tendencia folytatódni látszik: 2020 óta több mint a kétszeresére nőtt a nemzetközi állásajánlatokra irányuló keresések száma.
Különösen a legjobban keresők körében elterjedtek a külföldre távozásra vonatkozó tervek.
A legalább 6 000 eurós nettó háztartási jövedelemmel rendelkező válaszadók több mint fele (54 százalék) azt mondta, hogy az elmúlt tizenkét hónapban pályázott külföldön, illetve feltérképezte a nemzetközi munkaerőpiacot.
A megkérdezettek kétharmada elmondta, hogy alapvetően fontolgatja a külföldi munkavállalást. Körülbelül 30 százalékuk már konkrétan keresett állást, illetve adott be pályázatot.
A külföld iránt érdeklődők 77 százaléka több évre, sőt akár véglegesen is külföldre költözne.
Az Indeed adatai szerint a kivándorlást fontolgatók közül sokan klasszikus irodai állásokat keresnek, például a marketing területén. Nagy az érdeklődés ugyanakkor a technológiai, a szállodaipari és a logisztikai munkakörök iránt is.
Magasabb jövedelem, jobb életminőség
Az Indeed felmérése azt is vizsgálja, milyen okok állnak a kivándorlási tervek mögött.
A munkavállalók leggyakrabban a magasabb jövedelem és a jobb életminőség reményét említik (egyaránt mintegy 51 százalék). Körülbelül 42 százalékuk emellett kellemesebb éghajlatban vagy alacsonyabb külföldi adó- és járulékterhekben bízik. A jobb karrier- és előrelépési lehetőségek ezzel szemben jóval kevesebb válaszadó számára meghatározóak (24 százalék).
Virginia Sodergeld, az Indeed munkaerőpiaci közgazdásza alapvetően üdvözli a nemzetközi mobilitást, hiszen a külföldön szerzett új tapasztalatok és tudás ösztönzik az innovációt és új üzleti lehetőségek megnyitását.
Ugyanakkor szerinte: „Ha a munkavállalók kétharmada kacérkodik a távozás gondolatával, azt a hazai gazdasági környezet iránti elégedetlenség jelének is kell tekinteni.”
Nyilvánvalóan sokak számára túl magasak a németországi közterhek: 100 euró bérköltségből, amelyet egy munkáltató egy átlagos, egyedülálló dolgozóra fordít, a munkavállalónál Németországban alig a fele marad (50,70 euró nettó). A többi jövedelemadóra, valamint a munkavállaló és a munkáltató társadalombiztosítási járulékaira megy el.
Ez visszaköszön a felmérés eredményeiben is: a válaszadók 70 százaléka úgy véli, hogy a jövedelemhez képest túl magas a németországi adóterhelés, és a személyes munkahelyi erőfeszítés nem térül meg kellőképpen.
Kiemelten népszerű célországok
Mely országokba készülnek a távozást fontolgatók? A keresések 14,4 százalékos részarányával továbbra is az Egyesült Államok vezeti a legkedveltebb kivándorlási célpontok rangsorát. Az előző évhez képest azonban az érdeklődés érezhetően csökkent: a megkeresések száma 34 százalékkal esett vissza.
A második és harmadik helyen Nagy-Britannia és Svájc áll, egyaránt 13,6 százalékos részesedéssel. Jelentősen nőtt az Egyesült Királyság vonzereje, ahol a keresések száma 38 százalékkal emelkedett, valamint az Egyesült Arab Emírségek és India iránti érdeklődés is (egyaránt plusz 24 százalék). Ausztrália szintén tízszázalékos növekedést könyvelhetett el az előző évhez képest.
Biztonság kontra dinamika
Németország erősségei ezzel szemben elsősorban olyan területeken mutatkoznak meg, amelyek a nemzetközileg különösen keresett szakemberek számára gyakran kevésbé meghatározók, mivel inkább a biztonsághoz és a megbízhatósághoz, mintsem a szakmai fejlődési lehetőségekhez kapcsolódnak. A válaszadók 60 százaléka a társadalmi környezetet nevezte a legnagyobb előnynek, ezt 47 százalékkal a munkajogi védelem, majd közel 35 százalékkal a szociális rendszer követte.
A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Destatis) adatai szerint tavaly ténylegesen mintegy 97 000-rel több német költözött külföldre, mint ahányan visszatértek. Ez a legnagyobb nettó veszteség 2017 óta.
Más a mérleg azoknál, akiknek nincs német útlevelük: ebben a csoportban Németország több mint 200 000 fős nettó bevándorlási többletet könyvelhetett el.
Az elmúlt években azonban nemcsak menekültek érkeztek Németországba: egyre nagyobb számban jöttek magasan képzett szakemberek is olyan harmadik országokból, mint például India. Sokan közülük az IT-szektorban dolgoznak, például szoftverfejlesztés, mesterséges intelligencia és digitalizáció területén, de mérnöki és kutatói állásokban is.
Annak ellenére, hogy a 18-22 éves férfiak külföldre utazhatnak, Ukrajnából egyelőre nem tapasztalható munkaerő-kiáramlás, a fiatal álláskeresők száma csak kismértékben csökkent, de ez inkább a munkaerőpiaci trendeknek és az oktatási időszak kezdetének köszönhető, mintsem a külföldre utazásnak – jelentette ki szerdán Julija Zsovtyak, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat igazgatója az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Zsovtyak elmondta: „Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint ezt nem érezzük. Az engedélyezés előtt körülbelül 7,6 ezer 22 év alatti fiatal volt a nyilvántartásunkban, most 6,5 ezren vannak. Ez a csökkenés azonban nem köthető közvetlenül a külföldi utazási engedélyhez.”
Az igazgató azt is hangsúlyozta, hogy ez a munkaerőpiac általános trendjeiről szól, elsősorban az egyes iparágakban a foglalkoztatás növekedéséről és az oktatási folyamat kezdetéről. „Ugyanakkor nincs sok ilyen korú fiatal a munkaerőpiacon, az álláskeresők teljes számának 6-8 %-át teszik ki” – tette hozzá.
Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat segítségét igénybe vevők szerkezetét tekintve a fiatalok az összes álláskereső 25 %-át teszik ki. Az év eleje óta közel 130 ezer 35 év alatti regisztrált a szolgálatnál, és több mint 60 ezren már elhelyezkedtek. „A 35-55 évesek 30 %-ot, az 55 év felettiek pedig 18 %-ot tesznek ki. A legkönnyebb munkát találni a magasan képzett, megfelelő fizetéssel rendelkező munkavállalóknak. De belőlük hiány van” – mondta el Julija Zsovtyak.
Az ukrán menekültek 35 milliárd dollárnyi vagyont vittek magukkal 2022-ben, az orosz invázió első évében, emiatt pedig összeomlott az ukrán gazdaság – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy interjúban.
„Ez az ő pénzük, minden joguk megvan hozzá. De külföldre vitték a számláikat. Igen, összeomlott a gazdaságunk. És az egyik ok az volt, hogy hatalmas összegeket vittek ki Ukrajnából” – mondta az ukrán elnök, aki szerint a menekültek összesen 35 milliárd dollárnyi vagyont vittek külföldre.
Arra is kitért, hogy Ukrajna nagyon hálás a nemzetközi segítségért, amit kapott, de sok esetben a gyakorlatban töredékét kapták csak meg annak az összegnek, melyet Kijev nemzetközi partnerei beígértek.
Azt mondta: sokszor volt olyan, hogy egy adott ország bejelentett néhány milliárd dollárnyi adományt, de ennek egy részét saját hadiipari cégeinek és a területükön élő ukrán menekülteknek adta oda. Kijevbe végül nagyon kevés jutott csak el a beígért segélyekből.
Az energetikai helyzet romlása és a gazdasági viszonyok lassú normalizálódása a korábban vártnál nagyobb menekültáramlást eredményez 2024–2025-ben Ukrajnából, és a fokozatos visszatérés 2026-tól kezdődik – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) Inflációs jelentésére hivatkozva (2024. július).
A jelentés szerint 2024–2025-ben további menekültek külföldre áramlása várható (mintegy 400, illetve 300 ezer fő). Ezt a feltételezést az áprilisi előrejelzéshez képest rontja az ukrán energiarendszer jelentős tönkretétele, amely hosszú áramkimaradásokkal jár, és növeli a fűtési szezon kockázatait. „A mindennapi nehézségek mellett a gyakori áramkiesések negatívan érintik a termelési folyamatokat, ami csökkenti a gazdasági aktivitást és a munkaerő-keresletet, tovább serkenti a migrációt. A migrációt ráadásul a gazdasági feltételek magas biztonsági kockázatok miatti lassú normalizálódása fogja okozni” – áll a beszámolóban.
„Várhatóan 2026-ban megkezdődik a migránsok nettó visszatérése Ukrajnába, és fokozatos lesz (kb. 400 000 fő), mivel az új helyhez való alkalmazkodás fokozódik a hosszú külföldi tartózkodás, valamint az ukrajnai körülmények, többek között az áramszünetek miatt, bonyolultabb lesz, mint korábban gondolták. A belső menekültek száma is jelentős marad, mert a felmérések szerint jelentős részüknek nincs hova visszatérnie a jelentős pusztítások miatt” – jósolta az NBU.
„A gazdaság szerkezetében bekövetkező jelentős változások és a szakképzett munkaerő iránti igény növekedése a munkaerő-piaci egyenlőtlenségek további erősödését vonja maga után, ami egyes ágazatokban a termelékenység növekedését meghaladó bérnövekedést ösztönöz majd a lakhatás, az infrastruktúra és a gazdaság élénkülése miatti munkahelyszám növekedése a menekültek aktívabb visszatéréséhez vezethet” – olvasható az NBU jelentésében.
Munkaerőhiány kezd kialakulni Ukrajnában. A folyamatban lévő mozgósítás, amely az orosz agresszorral való ellenálláshoz szükséges, egyúttal aláássa a hátországban működő vállalkozások termelékenységét.
A munkaerőhiány vált a munkavállalót alkalmazni próbáló cégek egyik fő problémájává.
A múlt hónapban hatályba lépett mozgósítási törvény célja, hogy több százezer katonával egészítse ki az ukrán hadsereg sorait. De a munkaképes férfiak és nők hiánya a háborús gazdaság alapját képező nagy- és kisvállalkozások terhére válik.
Ez egy rejtély Volodimir Zelenszkij elnök számára, aki kétségbeesetten szeretné feltölteni a hadsereget, miközben gondoskodik arról, hogy a hiány ne okozzon kárt az ország gazdaságának, hogy az talpon maradhasson.
„Most a kimerültség háborújában állunk” – mondta Szerhij Nyikolajcsuk, a jegybank elnökhelyettese egy interjújában.
A probléma csak súlyosbodik, amikor Oroszország teljes körű inváziója a harmadik évbe lépett, és az ukrán kormány kénytelen lesz betölteni azt az űrt, amelyet több millió ember hagyott hátra, akik elmenekültek az országból, csatlakoztak a hadsereghez vagy meghaltak a harcokban.
Miközben Ukrajna hadserege azért küzd, hogy megtartsa a frontvonalat az újabb orosz offenzíva során, az invázió kezdete óta termelésének negyedét elvesztett gazdaságban fennáll a veszélye annak, hogy azt tovább gyengíti a munkaerő csökkenése.
Nyikolajcsuk elmondta, hogy a gazdasági teljesítmény 2021-hez viszonyított visszaesése annak tudható be, hogy a rendelkezésre álló munkaerő mintegy 27%-kal csökkent a háború előtti szinthez képest. A becslések szerint a háború elől elmenekült 6 millió ember okozta vákuumot tetézi a nem regisztrált munkavállalók árnyékgazdasága, akik kibújnak a mobilizáció elől.
Ez egy olyan politikai kihívás, amelyet nem lehet megoldani a szövetségesek segítségével, akik lőszereket és légvédelmi eszközöket szállítanak. A munkaerő korlátozott probléma, amely előnyt jelent Oroszországnak és hatalmas erőforrásainak.
A Metinvest BV kohászati és bányászati konglomerátum ukrán részlege, amely csaknem 60 000 embert foglalkoztat, és 4000 megüresedett állás betöltésére törekszik, nehezen talál munkaerőt a martenivi acélkemencéhez a zaporizzsjai üzemében.
Tetyana Petruk, a Metinvest fenntarthatósági vezetője elmondta, hogy három hónapig tartó intenzív kutatásba telt, hogy a 89 munkás találjanak, míg békeidőben egy hónapba tellett. Mielőtt elkezdené a háború által megrongálódott létesítmények újjáépítését, a cégnek először munkaerőt kell találnia.
„Nem nyersanyag, nem berendezés, nem technológia kérdése – az elsődleges kérdés, hogy ki fog dolgozni, és tudunk-e szállítani” – mondta Petruk.
A munkaerő felvételének folyamata nehéz feladattá válik, mivel a férfi alkalmazottak nem szívesen csatlakoznak a katonai toborzók által megcélzott nagyvállalatokhoz. Korábban a rendfenntartók „a bejáratnál az állásra jelentkezőknek is behívót osztogattak” – mondta Petruk. Elmondása szerint a Metinvest alkalmazottainak körülbelül 15%-át mozgósították.
A Kijevi Gazdaságkutató és Politikai Tanácsadó Intézet idei felmérése szerint ez a kérdés a költségnövekedés után a második helyen áll az ukrán cégek körében. Körülbelül a fele nyilatkozott úgy, hogy munkaerőhiánnyal küzd.
Ukrajna Gazdasági, Pénzügyi és Védelmi Minisztériuma nem kívánta kommentálni az ügyet.
A munkaerőhiány miatt sok cég béremelést hajt végre, hogy valahogyan megtartsa a megmaradt dolgozókat.
Volodimir Landa, a kijevi székhelyű Gazdasági Stratégiák Központjának vezető közgazdásza szerint a kormánynak figyelemmel kell kísérnie az üzleti élet igényeit, még akkor is, ha amikor a hadsereget erősíti.
„Az ok egyszerű: Ukrajnának nincs elég forrása hadserege jelentős növelésére” – mondta Landa.
A mozgósítási jogszabályok lehetővé teszik a gazdaság kulcsfontosságúnak tartott vállalkozásai számára, hogy munkaerőt tartalékoljanak, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy a besorozott férfi munkaerő 50%-át tartalékba helyezik.
A hétköznapi ukránok is megérzik a munkaerőhiányt. A kijevi metró arra figyelmeztetett, hogy hamarosan kevesebb vonat fog közlekedni, mivel a migráció és a hadkötelezettség „jelentős munkaerőhiányt” okozott, ami várhatóan tovább fog romlani, ahogy egyre több munkavállaló csatlakozik a hadsereghez.
A déli frontvonalbeli Mikolajiv a sofőrök mozgósítása miatt csökkentette a buszjáratokat – mondta Olekszandr Szienkovics polgármester a Szuszpilne-nek.
Hilarion Szauk, több kijevi étterem társtulajdonosa számára a személyzet kérdése a problémák listájának élére került. Először is, munkaerőhiány van az olyan munkákra, mint a főzés és a takarítás, amelyek közül sokat olyan nők végeztek, akik már elhagyták az országot.
A másik – a katonai szolgálatra való behívás, amely mintegy tizedére csökkentette a létszámot. Szerinte „sok férfi nem akar az otthonától távol dolgozni, mert óvakodik a toborzó központtól.”
„Néha a tulajdonosoknak maguknak kell mosogatniuk” – mondta Szauk egy interjúban.
Julija Kuzenkova, a Resorcer, egy kijevi székhelyű munkaerő-közvetítő iroda projektmenedzsere szerint a cégek egyre gyakrabban vesznek fel férfiakat kivitelezőknek vagy értékesítőnek, mert sokan nem akarnak megfelelni a személyes adatok frissítésére vonatkozó követelményeknek.
Elmondása szerint sokan nőket is felvesznek olyan állásokra, amelyeket korábban többnyire férfiak töltöttek be. Például diákokat vagy külföldieket, többek között Törökországból érkező migránsokat toboroznak a bányákba.
„A vállalatok vagy a meglévő személyzet képzésére és fejlesztésére, vagy diákok felvételére összpontosítanak. Kialakítják a személyzeti tartalékukat” – mondta Kuzenkova egy interjújában.
Petruk a Metinvest-ből elmondta, a munkaerő deficit dominóhatást válthat ki, erodálhatja az adóalapot, végső soron pedig károsíthatja a katonai célokat. A vállalkozások a termelés csökkentésére kényszerülhetnek.
„Ha a behívás ebben az ütemben folytatódik, kénytelenek leszünk leállítani néhány folyamatot vagy gyártást, mivel fizikai munkaerőhiány lesz” – mondta.
Az Európai Unió más országokkal szembeni, július 1-jén várható határnyitását követően újabb munkaerő-kiáramlási hullám várható. De valószínűleg nemcsak pénzkeresés céljából, hanem hogy ott maradjanak családjukkal együtt. Ezt Vaszilij Voszkobojnyik mondta, az Ukrán Nemzetközi Foglalkoztatási Szövetség elnöke, közölte az UNN.
„Megszületett a döntés arról, hogy az EU
külső határait július 1-jétől nyitja meg. Vagyis július elejéig a határok még
zárva lesznek. Nincs közlekedési forgalom, buszjárat, vonatok sem közlekednek.
Valójában csak a segini gyalogos átkelőhely működik, az határlépés
személygépkocsin vagy kisbuszokon lehetséges. Ezért nem lehet azt mondani, hogy
megvannak a feltételek ahhoz, hogy az emberek szabadon mozoghassanak” – mondta
a szakértő. Voszkobojnyik szerint az emberek keresik a lehetőségét annak, hogy
kiutazhassanak, de ez még nem jelent migrációt.
„ A »Rejting« szociológiai csoport februárban
felmérést készített, csaknem 19 400 embert kérdezett meg, és az egyik kérdés a
következő volt: »Gondolt már arra, hogy külföldre megy dolgozni?« – 18–9 éves
fiatalok – 61%, a 30–39 év közötti emberek – 52% és a 40–49 éves emberek – 42%-a
mondta, hogy külföldön szeretne munkát vállalni. Ezen túlmenően a válaszadók 45%-a,
életkortól függetlenül, mondta azt, hogy külföldre kell mennie azért, hogy biztosítsa
családjának a megélhetést” – tette hozzá a szakértő. Az Ukrán Nemzetközi
Foglalkoztatási Szövetség elnöke kiemelte, hogy sokan szerettek volna külföldre
menni dolgozni a karantén bevezetés és a gazdasági válság előtt. „Biztos vagyok
benne, hogy ha most végeznék el a felmérést, a számok sokkal magasabbak
lennének. Az emberek tudják, hogy nőtt a munkanélküliség, ha 2019 végén a
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet felmérése szerint másfél millió munkanélküli
volt, egyes szakértők szerint manapság 2,5 és 2,8 millió munkanélküli van
nálunk. Gazdaságunk, enyhén szólva sántít” – mondta. „Az előrejelzés szerint
hazánk GDP-nek körülbelül 4 trillió hrivnyának kell lennie, átlagos 29,5 UAH
éves dollárárfolyammal. Ha az UAH-t dollárra váltjuk, akkor kiderül, hogy hazánk
GDP-je 135 milliárd dollár lesz. Ukrajnában ez a GDP szint volt 2010-ben,
2014-ben, 2018-ban volt, és 2020-ban ugyanazt a szintet érjük el, és ez azt
jelenti, hogy gazdasági szempontból körbe-körbe járunk, nincs gazdasági
fejlődés” – foglalta össze a szakértő. Voszkobojnyik megjegyezte, hogy emiatt
az emberek elgondolkodtak – hol fognak dolgozni, hol fognak élni, hol fognak
gyermekeik élni. „Ezért úgy gondolom, hogy egy új munkaerő-kivándorlási hullám
indul el a határok teljes megnyitása után, és nemcsak pénzkereső kivándorlás
lesz, hanem az emberek az ország elhagyásának lehetőségeit fogják keresni, hogy
kivigyék családjukat és külföldön maradjanak” – mondta. Sok európai országnak
van szüksége ukrán idénymunkásokra, köztük van Németország, amely 300 000 Franciaország
200 000 és az Egyesült Királyság 80 000 munkavállalót fogadna. Európa kész
bármilyen mennyiségű ukrán idénymunkás meghívására, 5–6 millió ukrán állampolgár
készen áll külföldön dolgozni, ami európai szinten nem sok.
