A COP-29 ENSZ klímacsúcson részt vevő országok új kollektív szerződést kötöttek a klímafinanszírozásról évi 300 milliárd dollár értékben, számolt be a CNN csatorna.
A megállapodás értelmében a gazdag országok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2035-ig évente 300 milliárd dollárt biztosítanak a szegényebb országoknak, hogy segítsenek nekik megbirkózni a klímaválság hatásaival, és gazdaságukat tiszta energiára állítsák át.
A CNN szerint a döntést hosszas és nehéz tárgyalások után hozták meg, amelyek miatt több mint egy nappal meghosszabbították az azerbajdzsáni bakui СОР-29-t, aminek november 22-én kellett volna véget érnie, és megszületett az NCQG megállapodásáról szóló döntés, ami a fő elvárás volt a csúcstól. A résztvevők között a nézeteltérés az volt, hogy mely országok és mennyi pénzt fordítsanak a klímaváltozás finanszírozására.
Az ígért összeg azonban nem éri el azt az 1,3 billió dollárt, amelyre a közgazdászok becslése szerint szükség van ahhoz, hogy segítsenek a fejlődő országoknak megbirkózni az éghajlati válsággal, ami sok fejlődő ország dühös reakcióját váltotta ki.
Az NCQG egy olyan mechanizmus kidolgozását irányozza elő, amellyel a 2015-ös Párizsi Megállapodásban meghatározott alsó határt, a globális felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt kell tartani az iparosodás előtti szinthez képest.
A gazdag országok, amelyek nagyrészt felelősek a történelmi klímaváltozásért, 2009-ben megállapodtak abban, hogy 2020-ig évi 100 milliárd dollárt biztosítanak a fejlődő országoknak. Ezt az ígéretüket két évvel később, 2022-ben tudták teljesíteni.
