Az első fél évben az Ukrhazvidobuvannya ukrán állami vállalat 8,8 százalékkal termelt ki több gázt, mint az előző év azonos időszakában, ami új rekordnak számít – közölte a cég kedden.
A közlemény szerint a társaság 2024 első felében 6,913 milliárd köbméter gázt termelt ki.
A Naftohaz cégcsoporthoz tartozó gázkitermelő vállalat 41 új kutat helyezett üzembe, ebből 14 nagy hozamút. Ez utóbbiakból a napi kitermelés meghaladja a 400 ezer köbmétert – mondta el Szerhij Lahno, a vállalat vezérigazgatója az MTI szerint. Megjegyezte, hogy a vállalat a régi, de korszerűsített kutakból is jó gáztermelést ért el. Az Ukrajinszka Pravda hírportál adatai szerint a gázkitermelő vállalat 9,85 milliárd hrivnyát fizetett be az ország költségvetésébe az év elejétől májusig elért eredményei alapján.
Az elmúlt évben az ukrán Naftohaz 86 új kutat indított, az idei év eleje óta pedig még hetet – jelentette a miniszterelnök.
Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke felszólította az ukrán Naftohazt, hogy 2024-re 15 milliárd köbméterre növelje gáztermelését.
„Az energiafüggetlenségünkhöz és fenntarthatóságunkhoz közvetlenül kapcsolódó feladat az energiaforrások termelésének növelése. Először is a gáztermelésről beszélünk” – mondta a miniszterelnök.
„Fontos, hogy a vállalat az elmúlt két évben a legmagasabb termelést érte el az adott időszakban. 2024-re a Naftohaz feladata körülbelül 15 milliárd köbméter gáz előállítása” – mondta Smihal.
Ukrajna történelme során idén lesz képes először saját kitermelésű földgázból fedezni a fűtési szezon alatti igényt – jelentette ki Denisz Smihal ukrán miniszterelnök egy szerdai tévéműsorban.
A kormányfő közölte, hogy még mintegy tízmilliárd köbméter gáz van az ukrajnai tározókban. Hangsúlyozta, hogy a Naftohaz ukrán állami gázvállalat és az ország legnagyobb gázkitermelője, az Ukrhazvidobuvannya állami vállalat 11 százalékkal növelte termelési volumenét, valamint új kutakat is nyitottak.
„Jelenleg körülbelül tízmilliárd köbméter gáz van a tározóinkban, és a mostani fűtési szezont valóban kizárólag Ukrajnában termelt gázon éljük át” – fogalmazott a kormányfő. Smihal kiemelte még, hogy Ukrajnának ezzel együtt a villamosenergia-fogyasztása is kiegyensúlyozott marad a tél végéig.
Hollandia „elővigyázatosságból” ideiglenesen újraindítja ország északkeleti területén fekvő groningeni gázmezők termelését, mivel az előrejelzések szerint a hét közepére mínusz hat fokig csökkenhet a hőmérséklet az országban.
Hans Vijlbrief kitermelő ipari ágazatokért felelős miniszter hétfőn azt nyilatkozta, hogy „minimális” mennyiségű gázt fognak kitermelni Groningenben, ahol a tavaly októberben, 60 évi tevékenység után hivatalosan megszűnt a termelés.
A holland kormány 2018-ban azt a döntést hozta, hogy fokozatosan fel kell számolni a kitermelést a gázmezőkön, mert a környéken egyre gyakoribbak a földrengések. Fenntartották azonban a lehetőséget, hogy a teljes leállás után, vészhelyzet esetére öt fúrási hely még egy évig nyitva tartson.
Vijlbrief a holland parlamentnek küldött feljegyzésében közölte, hogy két fúrási ponton „körülbelül két napon keresztül” szivattyúznák a gázt, amíg a hőmérséklet nem emelkedik nulla fok fölé, ami az előrejelzések szerint már csütörtökön bekövetkezik.
A groningeni gázkitermelő régióból származó teljes bevételből 360 milliárd euró az államkasszába folyt be, míg 66 milliárd eurót a Shell és az ExxonMobil, a holland gáz elosztására 1963-ban létrehozott NAM társaság tulajdonosai között osztottak fel.
A holland parlament egyik különbizottsága egy korábbi jelentésében megállapította, hogy az állam és az olajvállalatok kizárólag a profitszerzésre koncentráltak, és évtizedeken keresztül figyelmen kívül hagyták a groningeni lakosok biztonságát. 1986 óta több mint 1600, legalább 3,6-es erősségű rengés rázta meg a tartományt. Mintegy 85 ezer épület rongálódott meg, és az otthonok csupán 30 százalékát sikerült újra biztonságossá tenni. A kormány tavaly áprilisban 22 milliárd euró kártérítést ajánlott fel a károsult térség számára.
Az állami tulajdonú Ukrhazvidobuvannya egy kimerültnek vélt gázlelőhelyet fedezett fel a Kárpátok egyik mezőjén – közölték a vállalat honlapján, írja az epravda.com.ua.
A tesztelés során egy 1600 méter mélységű kút több mint 200 ezer köbméter/nap gáz beáramlását produkálta.
A rekord gázkitermelési arányt a modern technológiák, különösen az Ivan Bohun fúrótorony alkalmazásának köszönhetően sikerült elérni.
Az egyik kút kutató, a másik üzemképes, egy több mint 50 éves gázmezőn.
Újabb két, napi 500 000 köbméter összteljesítményű gázkút kezdte meg működését Ukrajnában. Az Ukrhazvidobuvannya erről november 6-án, hétfőn számolt be.
„A kutató típusú kút helyét a korábban elvégzett 3D szeizmikus felderítő vizsgálatoknak köszönhetően határozták meg” – áll a közleményben.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter elmondta, hogy a hőtermelés jelentős terhelést fog hordozni.
„Most a fő feladat az, hogy átvészeljük a fűtési szezont. A hőtermelés terhelése azonban egész évben fennmarad. Az oroszok elfoglalták a legnagyobb atomerőművünket, ráadásul miattuk veszítettük el a szélenergia-termelés 90%-át és a napenergia-termelés 40%-át. Így a hőtermelés jelentős terhelést fog viselni” – magyarázta a tárcavezető.
Elmondása szerint az elmúlt három hónapban Ukrajna energetikai létesítményeit naponta ágyúzta az ellenség. Ezért a helyzet az állam energiaszektorában meglehetősen nehéz és összetett.
Klaus Iohannis kifejtette, Románia számára nagyon fontos ez a beruházás, és arra kérte a vállalatot, hogy mielőbb kezdje el a gázmező kitermelését. Az OMV a jövő év közepéig hozhat döntést a kitermelés megkezdéséről.
Klaus Iohannis román államelnök a fekete-tengeri földgáz kitermelésének mielőbbi elkezdését kérte a Neptun Deep gázmezőből az osztrák OMV-Petrom vállalattól, amelynek vezetőit hétfőn fogadta a hivatalában.
A román elnöki hivatal közleménye szerint a megbeszélésen – amelyen jelen volt Alfred Stern, az OMV ügyvezető igazgatója – Klaus Iohannis kifejtette, hogy Románia számára nagyon fontos ennek a beruházásnak a megvalósulása. Arra kérte a vállalatot, hogy mielőbb kezdje el a gázmező kitermelését, hiszen az úgynevezett offshore törvény hatályos, és Iohannis szerint kedvező a befektetők számára. A közlemény szerint az OMV vállalta, hogy a jövő év közepéig meghozza a kitermelés sorsáról szóló döntést.
Az OMV a földgázmező 50 százalékát birtokolja, a másik fele a román Romgaz állami gázvállalaté lett, miután tavaly októberben 1,06 milliárd dollárért megvette az amerikai Exxon 50 százalékos részesedését a Neptun Deep földgázmezőben.
Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója a nyáron elmondta, hogy minél gyorsabban meg akarják hozni a döntést, de a befektetőknek teljes mértékben kiszámítható, stabil jogi és adóügyi beruházási környezetre van szükségük, ebből a szempontból már sokat javított a román parlament által elfogadott jogszabály.
A fekete-tengeri Neptun Deep gázmezőből évente tízmilliárd köbméter gáz kitermelését tervezik.
A Naftohaz az orosz megszállóktól visszafoglalt régiókban hozzálátott a földgáz kitermelésének újraindításához. Harkiv megyében olyan mezőre bukkantak, melyből napi 120 ezer köbméter gáz nyerhető ki.
A nagyvállalat számításai szerint a munkálatok elvégzése után a hazai lelőhelyekről kitermelt fűtőanyag mennyisége napi 500 ezer köbméterrel növelhető.
A Naftohaz jelenleg azon dolgozik, hogy helyreállítsa a gáz kitermelését a visszafoglalt területeken. Arra számítunk, hogy a kutak és az infrastruktúra más objektumainak üzembe helyezése után Ukrajna napi 500 ezer köbméter gázzal többet termelhet – közölte Jurij Vitrenko. A nagyvállalat elnöke hozzátette: a tervek valamennyi lelőhelyre vonatkoznak, egyesek termelési mutatói már elérték a február eleji szintet.
Korábbi hír szerint Harkiv megyében a próbafúrások során olyan mezőre bukkantak, melyből napi 120 ezer köbméter gáz nyerhető ki.
Új törvény lépett életbe Romániában, amely „biztosítja az ország energiabiztonságát”, és lehetővé teszi, hogy az ország gázexportőrré váljon. A törvény komoly módosításokat hajt végre a jelenlegi, 2018 októberében jóváhagyott jogszabályon, amely minden bányászati projektet blokkolt. Mindez egyébként a Romániával kapcsolatos orosz energiapolitika miatt történt.
A román Black Sea Oil and Gas (BSOG) gázipari vállalat már bejelentette a fekete-tengeri gázkitermelés megkezdését. Ennek eredményeként az amerikai Carlyle International Energy Partners és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) tulajdonában lévő BSOG idén összesen 500 millió köbméter gáz kitermelését tervezi. Ez a szám 2023-ban várhatóan eléri az egymilliárd köbmétert. A befektetők vonzása érdekében az új törvény „versenyképes adórendszert” és a „szabadpiaci elvek” betartását ígéri.
