A Világbank aggódik, mert úgy látják, hogy „további kedvezőtlen sokkok” a globális gazdaság egészét recesszióba taszíthatják 2023-ban, és a kisebb államok különösen sérülékenyek lehetnek, írja a Bloomberg.
A globális gazdaság kilátásairól szóló, kétévente megjelenő jelentésében a Világbank kutatói hangsúlyozták azt is, hogy akár további krízis nélkül is a globális növekedés idén várhatóan meredeken lassulni fog, ami a magas inflációt megfékezni igyekvő monetáris politikai szigorítások, a rosszabbodó pénzügyi feltételek és az oroszok által Ukrajna ellen indított invázió következménye.
A Világbank szerint sürgős globális és nemzeti válaszlépésekre van szükség ahhoz, hogy egy ilyen visszaesés esélyét tompítsák, illetve hogy a feltörekvő gazdaságok adósságproblémáit kezelni tudják. A feltörekvő piacokon a befektetések növekedése várhatóan az elmúlt két évtized átlaga alatt fog maradni idén, figyelmeztettek.
Korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója, Kristalina Georgieva is arra figyelmeztetett, hogy 2023-ban a világ egy kemény évvel nézhet szembe, nehezebbel, mint amilyen az előző volt. Szerinte idén a világgazdaság harmada kerülhet recesszióba, elsősorban azért, mert az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína gazdasága egyszerre lassul le, és ezt érezni lehet majd világszerte.
Úgy fogalmaztak, “kételyek merültek fel a világgazdasági növekedés lendületének fenntarthatóságával szemben és növekedtek a félelmek a globális recesszió kialakulása miatt”.
A globális olajkereslet korábbinál lassúbb növekedését jelezte előre idénre és a jövő évre a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) november havi piaci jelentésében hétfőn.
Az olajkartell a világgazdasági aktivitás lanyhulásával és a szigorú kínai járványvédelmi intézkedéseknek a kereskedelmi forgalomra és a termelőipari aktivitásra gyakorolt következményeivel indokolta a prognózis visszafogását. Kételyek merültek fel a világgazdasági növekedés lendületének fenntarthatóságával szemben és növekedtek a félelmek a globális recesszió kialakulása miatt – írták.
Az OPEC prognózisa szerint a világ olajfelhasználása napi 2,55 millió hordóval 2,6 százalékkal haladja majd meg idén a tavalyit, jövőre napi pedig 2,24 millió hordóval az ideit. A nyersolaj iránti globális kereslet az év végére eléri a napi 101,3 millió hordót, 2023 végére pedig napi 103,4 millió hordóra emelkedik. Mindkét előrejelzést napi 100 ezer hordóval csökkentették az előző havi prognózishoz képest. Az OPEC ezzel április óta ötödször csökkentette olajkeresleti előrejelzését.
Az OPEC mellett a nagyobb olajtermelőket is tömörítő informális piaci együttműködés, az OPEC+ legutóbb termelésének napi kétmillió hordóval való csökkentéséről döntött novemberrel kezdődően az olajár megtámasztása érdekében.
Az első negyedévben a globális olajkínálat napi 300 ezer hordóval maradt el a kereslettől az OPEC jelentése szerint, majd a második negyedévben napi 200 ezer hordós kínálati többlet alakult ki, amely a harmadik negyedévben napi 1,1 millió hordóra duzzadt. Az OPEC olajtermelése októberben a tervezettnél nagyobb, napi 210 ezer hordóval csökkent napi 29,49 millió hordóra. A legnagyobb mértékben, napi 149 ezer hordóval Szaúd-Arábia vágta vissza termelését.
David Malpass szerint az energiaárak megduplázódása önmagában is elég a visszaeséshez, ami már Európa legnagyobb gazdasága, Németország számára is nehézséget okoz.
A Világbank elnöke arra figyelmeztet, hogy a háború globális recessziót idézhet elő, miközben az élelmiszerek, az energia és műtrágya ára az egekbe szökik. Hozzátette, hogy a koronavírus miatt Kínában életbe lépő korlátozások növelik az aggodalmakat.
„Ha a globális GDP-t nézzük, jelenleg nehéz látni, hogyan kerüljük el a visszaesést. Magában az energiaárak megduplázódása is elég ahhoz, hogy recessziót váltson ki” – mondta David Malpass. A Világbank a múlt hónapban csaknem egy teljes százalékponttal, 3,2 százalékra csökkentette az idei globális gazdasági növekedési előrejelzését – olvasható a BBC cikkében.
Malpass szerint sok európai ország még mindig túlságosan függ Oroszországtól a gáz és olaj tekintetében, annak ellenére, hogy a nyugati nemzetek terveket hajtanak végre a függőség felszámolása érdekében.
Az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája által szervezett virtuális találkozón hozzátette, hogy az orosz gáz szállításának leállítására irányuló lépések „jelentős visszaesést” okozhatnak a régióban, a magas energiaárak pedig már Németország számára is nehézséget okoznak, ami Európa legnagyobb, egyben a világ negyedik legnagyobb gazdasága.
Malpass aggodalmának adott hangot a Kínában tapasztalható bezárások miatt, amelyek a világ többi részére nézve is következményekkel járnak. Szerdán Kína miniszterelnöke, Li Keqiang is úgy nyilatkozott, hogy a világ második legnagyobb gazdaságát jobban megviselték a legutóbbi korlátozások, mint a járvány kezdetén, és felszólította a tisztviselőket, hogy tegyenek lépéseket a gyárak újraindításának érdekében.
„A haladás nem kielégítő. Néhány tartomány azt jelentette, hogy csak az üzletek 30 százaléka nyitott újra. Ezt az arányt rövid időn belül 80 százalékra kell emelni” – mondta Li. Márciusban és áprilisban több tucat kínai városban lépett életbe teljes vagy részleges lezárás, beleértve Sanghajt is. Az intézkedések a gazdaság hirtelen megtorpanásához vezettek; a hivatalos adatok szerint a gyártóktól a kiskereskedőkig érintette a gazdasági szereplőket.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
USA's Biden administration has nominated former chief executive of Mastercard Ajay Banga, to be the next president of #WorldBank He is son of Lt Gen Banga, EME, pic.twitter.com/RBFi09mfOu
